Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
1981. december 3., csütörtök Hordozható telefonközpontokat készítenek Mezőhegyesen a vas-, fa-, fém- és gépipari szövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Évzárás előtt a szarvasi mezőgazdasági üzemekben Eredményes évet zárnak . az idén a szarvasi mezőgazdasági üzemek. A búzatermés a tavalyi aszály miatt gyengébb volt, a kukorica és a cukorrépa viszont bő termést hozott. A december mindhárom üzemben betakarított termést, felszántott földeket talált. n Táncsics Tsz-ben Néhány évvel ezelőtt maguk a tsz-tagok sem jósoltak biztató jövőt a Táncsics Termelőszövetkezetnek ; az akkor elért termelési eredmények nem sok jóval kecsegtettek. Napjainkban azonban már fellendülőben van a szövetkezet, amit az idei év eredményei — például a 20 százalékos nyereségnövekedés — is mutatnak. — öt évvel ezelőtt csupán 2300 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés — mondja Szekeres István, aki 1978 óta a szövetkezet elnöke. — Azóta évente átlagosan húsz százalékos volt a növekedés, ebben az évben már 4500 liter körül várható. Ez az eredmény a fajtaátalakító keresztezéseknek, a szaksze- ' rű takarmányozásnak köszönhető. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben — ha nem is nagy mértékben —, egyaránt sikerült túlteljesíteni a tervet. A tavaszi aszály miatt a 835 hektáron kisebb volt a búzatermés, mint az előző években. Kiemelkedően szépen fizetett viszont a napraforgó, s a kukoricatáblákról is gazdag termést takarítottak be. Üj feladatok elé állította a szövetkezetét ebben az évben a vetőmagtermesztés, s ha ' eredményes lesz a kísérlet, a jövőben bővítik ezt a tevékenységet. Az utóbbi három évben fokozatosan korszerűsítették a gépparkot, kisebb alkatrészellátási gondok azonban ebben az évben is akadtak. Szarvason sokan ismerik, szeretik a Táncsics Tsz kenyérüzemében készült cipókat. Ha csekély mértékben is, de bővítették a választékot: most már nemcsak három, hanem két kilogrammos kenyereket is kínálnak a fogyasztóknak hét szarvasi üzletükben. A kedvező időjárás miatt az idén nem okoztak fejfájást az őszi munkák: a szántást november 30-án befejezték. Az állami gazdaságban A SZÁT ebben az évben jelentősen túlteljesítette 27 milliós eredménytervét. Szántóföldjeinek jelentős része kötött talajú, éppen ezért termesztenek nagy területen búzát. A talaj minősége mellett a másik gond a belvíz- veszély. A gazdaság vezetői ma már elmondhatják, hogy érdemes volt négy évvel ezelőtt megkezdeni a lóbab termesztését. Ezt a növényt, amely a szója rokona, az idén közel hatszáz hektáron vetették el, s a betakarított termést Izraelbe szállították. Az újdonságok listáj4n szerepel a réparepce is, melyet most először mindössze 21 hektáron vetettek. I Rekordtermést hozott a kukorica, s volt mit szállítani a rizsfeldolgozó üzembe is. A rizs szárítását korszerű technológiával, alacsony hőfokon végzik. A közeljövőben felújítják a rizshánto- lót. A gazdaság húsüzemében ebben az évben is több mint húszezer sertést dolgoztak fel, ezek jelentős részét a kistermelőktől • vették át. A húskészítményeket a megyén belül, kisebb részben pedig a fővárosban értékesítették. A Dózsa Tsz-ben Szarvas három mezőgazdasági üzeme közül évek óta a Dózsa Termelőszövetkezet éri el a legszebb eredményeket. Ezt a megállapítást támasztja alá az elnöki irodában kifüggesztett jó néhány oklevél is. Az országos és megyei tej termelési versenyben az elsők között állnak, ebben az évben az egy tehénre jutó tejtermelés eléri az 5300 litert. — Január 1-től csökkentik a tejprémiumot, ez kétségtelenül hatással lesz a nyereség alakulására — mondja Kovács Péter, a szövetkezet elnöke. — Ezért meg kell próbálnunk még tovább csökkenteni a tej előállítási költségeit, s javítani a takarmány minőségét. Ilyen eredmények mellett már alig van lehetőség a hozamnövelésre, bár nem ismerünk felső határt. A tavaszi szárazság ellenére is bőven termett a búza, s jó volt a cukorrépa és a kukorica hozama is. A szövetkezet 26 milliós nyereséget könyvelhet el az idén, melyhez a növénytermesztés és az állattenyésztés egyenlő mértékben járult hozzá. A több mint négyezer hektáron gazdálkodó üzem területének egv része, mintegy háromszáz hektár belvízveszélyes. A csapadék és a belvíz elvezetésére csatornák kialakítását tervezik. Lipták Judit Szakmérnöki képzés Üjabb lehetőséget kapnak a mezőgazdasági szakemberek szakmai tudásuk gyarapítására, a legfrissebb tudományos eredmények megismerésére. A MÉM szakoktatási és kutatási főosztálya az agrártudományi, a kertészeti és az erdészeti egyetemeken kétéves szakmérnöki képzést indít 1982 első félévében. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara, környezet- védelmi, vadgazdálkodási, genetikai, vízügyi és vállalat- gazdasági témakörökben indít évfolyamokat. A gödöllői tanárképző intézet mérnök- és műszaki tanári, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem takarmánygazdálkodási, a Budapesti Kertészeti Egyetem magtermesztési, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem pedig fa termesztési szakmérnöki oktatást szervez. A felvételi pályázatokat 1982. január 15-ig lehet benyújtani az egyetemek dékáni hivatalaihoz. Útban a karácsonyfánakvaló CsattQg a fejsze, rikolt a fűrész, útra kelnek a karácsonyi fenyők — érkezik a hír az erdővidékekről. A Soproni Tanulmányi Erdő- gazdaságban húszezer karácsony- fánakvalót vágnak ki. Kapuvár környékén és a Szigetközben szintén sok tízezer tűlevelű fács- kára fognak baltát. Nyugat-Ma- gyarország más tájairól — Szombathely és Kőszeg, Szentgotthárd és Körmend környékéről, az ősrégi fenyvesekből — is elindultak a fenyővel megrakott teherautók, ki a vasúthoz, vagy egyenest a megrendelőkhöz. Legtöbb fenyőt — köztük sok nyurga, hat-tízméteres illatos lucot is — a fővárosba fuvarozzák. Ifjúsági parlament a kórházban A felelősség az ifjúság tulajdona is Az ifjúsági parlamentek tarka képet mutatnak. Ez is a természetes. A demokratizmus sem egyenletesen izmosodik. S hogy hol és milyen erőre kap, azt nagyon sok tényező határozza meg, , nagyon sok körülmény befolyásolja. A gyulai megyei kórházban szombaton úgy tapasztaltam, hogy ott kedvező körülmények, és a demokratizmust erősítő tényezők váltak az elmúlt évek során meghatározókká. Persze, nem ellentmondások nélkül, de az uralkodó folyamat ilyen kell legyen, különben ez az ifjúsági fórum egészen mást tükrözött volna: vagy szótlan csendet, vagy a panaszok özönét. Itt egyik sem volt, annak ellenére, hogy hangzott el panasz, és szó esett nem teljesített, jogos igényről is. Középpontban a kórház fejlődése A főigazgató tömörségre törő írásos' beszámolóját olvasva még az ifjúsági parlament ülése előtt olyan érzésem volt, hogy „kórházcentrikus”, sokat foglalkozik a kórházfejlesztéssel, az e téren felmerült gondokkal, és talán arányában keveset a fiatalok problémáival, helyzetével. Ám a tanácskozás meggyőzött: így volt helyes. Kiderült a felszólalásokból, a szünetbeli beszélgetésekből, hogy itt a kórház általános gondjai egyben az ifjúságot személyesen érintő problémák is. Nem vált ketté a munkahely és az ifjúság sem a parlamenten, sem a magánbeszélgetésekben. A gyulai kórházban dolgor zók fele 35 év alatti. Maga a kórház 1360éves, a megye doyenje — mégis fiatal. S ez a fiatalság, amely parlamentjét a kórház udvarán szükségből felállított faházban tartotta — ez egyébként az ebédlő is —, nem apró, személyes ügyekkel hozakodott elő. Érettségéről állított ki jó bizonyítványt. A beszámoló; a teljesség igénye nélkül, a kórház két utóbbi tervciklusban elért mérföldköveiről szólt. Rendbe tették a nővérszállást, a régi mosoda helyén új kazánház és 26 férőhelyes ‘korszerű nővérszálló létesült. A korábbi parlamenten megfogalmazott igény — a továbbképzés, a sportolási és kirándulási lehetőségek — realizálódtak. A IV. ötéves tervben gastroenterológiai, reumatológiai és kardiológiai profillal bővült a kórházi ellátás. Ez időben létesült az orvosszálló, az új kazánház, a központi sterilizáló, felújították a gyermekosztályt, megoldást nyert az ivóvízellátás, több osztály rekonstrukciója valósult meg, vagyis akkor 87 és fél milliót költhettek ezekre. Ez a dinamikus fejlődés tovább folytatódott az V. ötéves terv első éveiben, mígnem 1978-ban a sebészeti tömb kényszerű .kitelepítése szükséghelyzetet teremtett, olyan kényszerű megtorpanást hozott, amely minden osztály helyzetére kedvezőtlenül hatott, és hat még ma is./Ez nemcsak a munkakörülményeket tette mostohává, hanem az összdolgozókon belül a fiatalokét is. Joggal hangsúlyozta a főigazgató, hogy „az ifjúság részéről minden esetben megértést tapasztaltam az égető problémák megoldása kapcsán. Nem voltak és nincsenek türelmetlen és jogtalan követelések.” Nem udvarias megállapítás volt ez: a parlament légköre igazolta. A beszámoló felvázolta a várható jövőt is — a megyei főorvosnő felszólalása ezt gazdagította —, amely sok minden jóval, de sok gonddal, szerény megoldási lehetőségekkel jellemezhető. Hűség a munkahelyhez A számok mutatják, hogy a munka több, a kereset alacsonyabb, mint másutt. Mégsem kelnek vándorútra az emberek. A számokat most nem lehet megkerülni. A 100 ágyra jutó orvos Gyulán 7,2 fő, a megyében 8,2, országosan 9,4 fő. A többi kategóriában is ez a helyzet, vagyis a megyei és az országos átlagtól messze elmarad. Sajnos, a bérezés dolgában sem más az arány. Mégis, 1978— 1981 között 41 orvos vállalt itt munkát, és mindössze 14- en távoztak. A szakdolgozók száma ez idő alatt 180 fővel növekedett, és csak 36-an hagyták el itteni munkahelyüket. Arra a kérdésre, hogyan történhetett ez így, csak azt a választ lehet adni, hogy a forintban ki nem fejezhető többlet a dolgozókkal való törődésben, a munkahelyi légkörben keresendő. Pedig nem volt kis feladat a statikai problémák miatt kiürítésre ítélt sebészeti pavilon betegeit, gyógyászati eszközeit elhelyezni, helységeket biztosítani. Szinte minden osztálynak össze kellett húzódnia, mostohább körülményeket vállalnia. S nemcsak a költözködés, hanem a zsúfoltabbá Vált osztályokon a betegek ellátása is többlet- munkát igényelt a pszichikai megterhelésen kívül. S ez még ma is hat. De egyetlen panaszhang nem volt erről a parlamentben. Gondok itt is vannak Volt panasz viszont itt is, mint sok másutt, a lakásgondokról, nem tagadva a segítés tényét. Aki felett nincs megnyugtató tető, az jogosan türelmetlen. Tanulságos volt az egyik fiatalasszony felszólalása, aki elmenőben van ugyan, és nem is jogos igényét tárta a parlament elé, hanem annak kézenfekvő következtetéseit, okulásul a jövőre: ne csak az újonnan jöttek, hanem a több éve ittlevő — talán nem is annyira mindig kézenfekvő — lakásproblémáit is nagyobb megértéssel kezeljék, annak emberi vonzatait jobban mérlegeljék. Több szó esett az ügyeleti díjak indokolatlan, még egy osztályon belül is nagy eltérést mutató, különbségeiről, ami csak feszültséget teremt. Többen szóltak a műszerellátottság hiányairól, a nővér- szállás rendjéről, a munkaruha rendeltetésszerű használatáról, gyakoribb cseréjéről, a műhelyek még megoldatlan gondjairól, a művelődési lehetőségek bővítéséről, egymás jobb megbecsüléséről. A tízegynéhány felszólaló nemcsak gondot vetett föl, hanem számos közülük konkrét javaslattal élt. Ezért jogos az a megállapítás, hogy ez az ifjúsági parlament felnőttként vitázott. S ami nekem különösen tetszett, hogy e vitának sohasem volt személyes éle. Mégsem volt konformista ez a demokratikus fórum. Tények hangzottak el, s az ezekből levont következtetések. Nem személyeket céloztak, hanem igazát bizonyítva mindenki megoldást keresett vagy várt. Befejezésül még néhány szubjektív vélemény. A több mint 600 kórházban dolgozó fiatal közül mintegy 150-en voltak jelen a parlamenten. Bár nagy gond lett volna, ha eljön mindenki, mert * kétharmad í’észük a faházon kívül rekedt volna. A parlament ideje alatt mindig voltak, akik elmentek, s visszajöttek. Ez tetszett, mert nem az unalom hajtotta őket el, hanem a betegellátás miatt tették. Különben vissza sem jöttek volna. Sok főorvos is jelen volt. S egy sem mozdult helyéről az ötórás tanácskozás alatt. Munkájuk pedig bőven lett volna. A fiatalokkal való törődés egyik jele ez is. Szükség van ezekre a parlamentekre: szilárdult bennem a meggyőződés. Fontos, demokratikus fórum ez, amely komoly tartalmat hordoz. Itt ilyen volt. Enyedi G. Sándor A Gyulai Vasipari Szövetkezetben készítik a budapesti Április 4. Gépipari Művek részére a TG—125-ös termogenerátorok belső, hőcserélő részeit. Az évi 70 darab generátorváz különböző készülékekbe kerül beépítésre, s többnyire a mezőgazdasági üzemekben használják majd azokat Fotó: Veress Erzsi
