Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
1981, november 22., vasárnap o Gödörből hegyet építenek Megfogják a Joule-okat Két szám jól bizonyítja, miért létfontosságú az energiatakarékosság a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Négy éve, 1977-ben a termelési érték 19, míg 1980. végén 25 százalékát tették ki az energiaköltségek. A két megyét, Békést és Csong- rádot felölelő vállalat 17 tégla- és cserépgyára öntödéje és központi gépműhelye méltán sorolható a nagyfogyasztók közé. A gazdasági szabályozók mind erősebb szorítását a békéscsabai központ öttagú energetikai csoportjának tagjai próbálják kivédeni; amennyire lehet, a vállalat javára fordítani. Ennek eredménye évek óta megfigyelhető a villamosenergiá-fogyasz- tásnál. Sikerült úgy „belőni” az egyes gépek, berendezések fogyasztását, hogy alig fizetnek büntetést az áramszolgáltatóknak. Illetve: a visz- szatérítések lényegesen nagyobbak a felárnál, a mérleg, egyértelműen a „téglások” javára billen. Lényeges, ami e mögött van, a jól beállított, takarékosan működő gépek, az emberi figyelem és a hozzáértés. Ez utóbbi azért is fontos, mert a téglaipart sem kímélik a munkaerőgondok. A régi, ám viszonylag kis költséggel termelő kisebb üzemek közül néhányat azért kellett az utóbbi időben bezárni, mert nem akadt, aki működtesse berendezéseit. Ismert tény, hogy az építőanyagra változatlanul szükség van. A leállított üzemek termékeinek pótlása mindinkább a korszerű technológiájú, kevesebb emberi munkával, de nagyobb energia- ráfordítással dolgozó gyárakra vár. Ez pedig tovább növeli az energetikai csoport felelősségét. A fajlagos energiafelhasználás szinten tartása, vagy visszaszorítása millió forintokat hozhat a vállalatnak. Mint néhány szakterületen tapasztalható, a téglaipari vállalatnál is kiadták a jelszót : vissza a természethez! Nálunk ez azt jelenti, hogy a pénzbe nem kerülő széltől, száraz levegőtől várják a megtakarítást. A módszer nem új, de új távlatokat nyithat. Röviden: rájöttek, hogy a téglagyártás alapanyagát, az agyagot nem feltétlenül mesterséges körülmények között kell felhasználhatóvá, szárazzá tenni. Az év első felében már megkezdték a kitermelést. A föld felszínére hozott agyagot depóniákban halmozzák fel, ahol a — számítások szerint— egy év alatt magától, természetesen úton szárad. Kezdetben ehhez hatalmas erőket kell felvonultatni, az első időszakban inkább a kitermelés költségei, mint a megtakarítások szembetűnő- ek. ^z elképzelések szerint 1983-tól csak előre depóniákban szárított agyagot használnak fel a gyárak. Jövőre 3,6 millió, azután pedig egyre növekvő megtakarítással számolnak az energetikai csoport tagjai. 1985-ben már több, mint négymillió forinttal kevesebbet költhetnek- földgázra a korábbinál. Mindinkább kiszorítják a fűtésből a kőolajat, gyakran még a kényelem árán is. Széntüzelésű kályhák egész sora jelzi ezt a törekvést. A cserép- és téglagyártásba a / ■ ' ' ' ....... ................. ............ K ét tsz év vége előtt Amelyik termelőszövetkezett erről az őszről is szán- tatlan területet visz át a következő esztendőre, aligha tudja majd megmagyarázni a bizonyítványát. Ennyire kedvező időjárás évtized óta nem segítette a szán tó-vetőbetakarító munkát. Napjainkban már a nyulak, fácánok, meg a varjak, no és a vadászok vették át a terepet a határban a földművelő embertől és géptől. Körösladányban Elkészült a háromnegyedéves hiteles számvetés, ezt vitatják ez idő tájt a munkahelyi közösségek és szocialista brigádok, november 20- án, pénteken pedig küldött- közgyűlés értékeli majd a közös gazdaság eddigi eredményeit. Az év indítása nem volt zökkenőmentes: az 1980-as árvíz, a mérgesi tározó elöntése, s ebből következően 600 hektár termőföld oizony- talan sorsa okozott itt fejtörést, nem is beszélve arról, hogy a kukoricát még januárban is törték Ladányban. Nem sokat kellett hát bizonygatni, hogy az 1976-ban megkezdett melioráció folytatása mindennél fontosabb. Igaz, erre a vártnál kevesebb pénz jött végül is össze, de így is további 400 hektárt tesznek rendbe év végéig a Körös bal partján fekvő kritikus helyzetű 3600 hektárból. A programot egyébként jövőre szeretnék befejezni. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy a Magyar- Vietnam Barátság Tsz kollektívájának ebben az évben csak keserűségekben volt része. Az utóbbi időkben jelentős összegeket fordúottak gépvásárlásra, így a tavaszi jó időben kitűnő munkát végezhettek, s a kipusztult területeken vetett kapások — főleg a napraforgó —, többlethozamával kárpótolta a tsz-t a búzatermelésben kiesett árbevételért. Terven felül hozott a rizs, és a maglucerna is. Változásokat követelt ez az esztendő a termelőszövetkezet állattenyésztésében is: felhagytak a veszteséges gyöngy östartással, leállítják a csirkehizlalást is, s helyette szülőpárokat nevelnek majd a BARTÖV-nek. Meghatározónak a főágazatban mégis a szarvasmarha- és juhtartást tekintik a tejtermelés, illetve a bárányhizlalás fokozásával. Vagyis, ha ideszámítjuk még a 7 ezer hízót leadó háztáji 35 millió forintos forgalmát, meg a tervezett 68 millió forint helyett 79-et produkáló kiegészítő tevékenységet, akkor elfogadható, hogy a számos nehézség ellenére a körösi a- dárjyi Magyar—Vietnam Barátság Tsz teljesíti tervét: nyereséges évet zár az idén is. Okányban A körösladányihoz hasonló helyzet alakult ki az okányi Haladás Tsz-ben is, miután az okányiaknak ugyancsak meggyűlt a bajuk a vízzel tavaly év végén. A megelőző két esztendő veszteségei után az 1980-as hatmillió forintos nyereség üdítőleg hatott, de az öröm nem tartott sokáig. Szántatlan maradt december 31-én 800 hektár, s hamar világossá vált, hogy az 1980. évi rekordterméssel szemben az idei búzahozamokkal nem igen lesz mit dicsekedni. Mindennek tetejében a pillangósok egy részének kipusztulása után még takarmányhiány is fenyegetett, pedig nem kevesebbről volt szó, mint nyolcezer háztáji sertés, és 550 szarvasmarha, valamint a közös állatállomány ellátásáról. Az alig egy éve tevékenykedő új vezetés rátermettsétechnológiák tiszteletben tartásával vonják be a szenet. Erre a célra a légolcsóbb, alacsony fűtőértékű nógrádi porszenet használják. Begyújtásához némi földgázra van szükség, hiszen a csekély éghetőséget valósággal ki kell provokálni a szénből. Érdekes, hogy a mostanában talán túlságosan is dicsőített földgázért nem nagyon lelkesedik a csoport vezetője. Adamik Tibor. Mint szavaiból kiderül, drága a gáz is. Különösen, hogy nem a belőle nyert hőenergia, hanem a gáz köbmétere után fizet a vállalat. Pedig a gáz és gáz között gyakran óriási különbség van, a belőle kihozható hőtől függően. Az energetikai csoport tagjai éves munkaterv szerint dolgoznak, igyekszenek minden gyár minden energiafelhasználó berendezését legalább egyszer „meglátogatni”. Bemérni a mutatóit, és kijavítani a talált hibákat. A csoportvezető szerint a korszerűbb üzemekkel kevesebb a baj, hiszen jól képzett energetikusok vállán nyugszik felügyeletük. Ha helyben megoldatlan műszaki problémával találkoznak, hívják a békéscsabai kollégák valamelyikét. Jellemző a csoport munkájára az állandó keresés, kutatás a mind korszerűbb eljárások után./Erre nemcsak az emelkedő árak, hanem a személyes ösztönzők is szorítják őket. Ugyanakkor tanulnak, terveznek: — így egymagunk nem sokat érünk. Az íróasztal mellett ki lehet gondolni a módszereket, de ebből csak akkor lesz valódi megtakarítás, ha meg is valósítják őket. Ezért nagyon szoros a kapcsolatunk a termelési és a technológiai csoporttal — fejezte be a tájékoztatóját Adamik Tibor. M. Szabó Zsuzsa gét igazolja végül is, hogy terven felüli gyepszéna- gyűjtéssel, lucerna- és vöröshere magfogással csökkentette a növénytermesztést ért veszteségeket. Az állat- tenyésztésben a hozamok növelésével egy időben a költségek lehetőség szerinti visz- szaszorításával mentették a menthetőt. Kísérleteket indítottak be a kukorica szárítás nélküli tárolására: az idén már a teljes termés 25 százalékát rakták nedvesen fólia alá, vagyis a kérődzők — a 200 tehén, a 110 hízó- marha, meg a 2500 anyajuh — egész abrakszükségletét így tárolják. A juh- és szarvasmarha-tartás együtt másfél millió forinttal szaporítja a tsz többletbevételeit végeredményben. Sajnos, az állattenyésztés főágazata sem tudja az előirányzottakat produkálni, miután februárban leégett a Haladás Tsz egyik csirkeólja. Bővítették viszont az ipari és egyéb kiegészítő tevékenységek körét: a tésztaüzemet varrodává alakították, itt most ötvenötén dolgoznak, takarmányboltot nyitottak, bérmunkát vállaltak. Az előzetes számítások szerint nem marad cl a gyors intézkedések eredménye sem: az okányi Haladás Tsz, ha szerény nyereséggel is, de eredményes évet zár Közös tanulság A két termelőszövetkezet tulajdonképpen eltérő természeti, termőhelyi adottságok között gazdálkodik, bár a földek minősége, és víz- veszélyezettsége tekintetében sok a közös vonás. Ennél is fontosabb viszont az, hogy a két közös gazdaság együttesen is azt példázza: a legmostohább időjárásban, sorscsapások közepette is marad' mozgástere az eredményt javító intézkedéseknek. Rátermett vezetés, aktív tagság a legszorongatot- tabb helyzetből is talál kiutat. Kőváry E. Péter A békéscsabaiak aggódó tekintete kísérte az új postaműszaki épület lassú elkészülését. Érthető a megkülönböztetett figyelem, hiszen a megyeszékhelyen napközben telefonálni szinte lehetetlen, aki vonalat kap, igazán szerencsésnek mondhatja magát. Nos, határidő-módosítások, és háromhónapi csúszás után az épület végül is elkészült, a további munka már a falakon belül folyik. Az épületen belül jórészt a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozóié a fő szerep. ök szerelik a helyi és a helyközi telefonközpontokat. Varga Sándor szerelésvezető és Horváth Márton főszere- lés-vezető egy rövid összefoglalóval kezdik a tájékoztatást. \ — Három hónap késedelemmel kezdhettük meg a munkát, a március 23-i épületátadás után április 1-én indult a szerelés. Először a vasszerkezeti munkákat végeztük el, utána kezdődött a kábelszerelés. Ennek, a látszólag egyszerű munkának a nagyságát jól érzékelteti, hogy eddig 150 ezer méter kábelt juttattak el embereink a megfelelő helyekre és jórészt megtörténtek a bekötések is. Mivel egy-egy kábel 12-105 érből áll, már napjainkig több millió forrasztást végeztek el. A munkát egyenletessé, folyamatossá teszi, hogy az anyagellátás tökéletes. Mindez szükséges anyag a helyszínen van, pontosan lehet tartani az ütemtervet. A BHG szerelői az év végéig naponta 13—14 órákat dolgoznak, hogy 1982 elejére végezhessenek a szereléssel, és megkezdődhessenek az áramköri vizsgálatok. E bevezető után egy kis sétára indulunk a kívülről igazán impozáns épületben. Sajnos itt hangsúlyozni kell, hogy kívülről impozáns, m'ert belül meglehetősen sok a panasz rá. Egy Crossbar-központ kényes szerkezet, klima- tizált környezetet, pormentes levegőt igényel, mert ha ezek hiányoznak, rohamosan nő a meghibásodás valószínűsége. Nos, a klimatizálás- sal talán nem lesz baj, de a pormentességet nagyon nehéz lesz biztosítani. Esztétikai szempontok miatt a szokásos zárt tömb helyett, itt ablakos kivitelben készült az épület. Ez önmagában még nem lenne probléma, hiszen ahogy a tervező mondta, az ő asztaláról még pormentes kivitelben kerültek le az ablakok. De már beépítés után ... Szóval a szél csak ott nem fúj be, ahol nem akar, volt már olyan ablak, amelyet támogatni kellett, nehogy tokostól kiessen, ojyan is akadt, amelyiket nem lehetett bezárni, ezért fixen becsavarozták. A békéscsabai postások, a jövendő üzemeltetők már most azon törik a fejüket, miként lehetne valahogy megcsinálni, amit az építők elmulasztottak, legalább utólag többé-kevésbé elfogadhatóvá tenni a szigetelést. Mutattak azután' ennél furcsább dolgokat is. Az ablakpárkány például befelé lejtett, így minden ablakon becsorgott a víz. Ezt egy horganyzott lemez ráforrasz- tásával valahogy kijavították, hogy mennyire, az majd egy nagyobb eső után kiderül. De a legmegdöbbentőbb látvány a harmadik emeleten fogadott, ahol olyan beépített szekrényt mutattak, amelyiknek az ajtaja befelé nyílt. Ez, azt hiszem, mindennél jobban példázza az építők „odafigyelését”. No, de hagyjuk az épületet, nézzük miként halad a szerelés. Az első szinten, ahová a nyolcezer vonalas helyi központ kerül, már nagyon jól állnak. A keretek többségét behuzalozták, jó néhányban a jelfogók is a helyükre kerültek. Egy-két napon belül elkészül az ideiglenes áramellátás, és akkor megkezdhetik a kipróbálást. A terveknek megfelelően halad a munka a második szinten, ahová az interur- bánközpont kerül. Itt még főleg a kábelesek dolgoznak, most végzik az úgynevezett, kiformálást, vagyis a sok eres kábelek szétbontását, a leágazások elkészítését. • A harmadik emeleten a telefongyár szakemberei dolgoznak, ők az erősítőket szerelik. Már csaknem végeztek a munkával, az erősítők jó része él, és tartós üzempróbaként éj jel-nappal működik. Úgyhogy talán indokolt a bizakodás — bár ezt így konkrétan senki sem mondja ki —, az eredeti terv szerinti időpontban megkezdheti működését a békéscsabai telefonközpont. Hogy ez így legyen, ehhez a helyi szervek minden segítséget megadnak. Horváth Márton főszerelés-vezető nagy elismeréssel említette, hogy milyen messzemenően igyekezett megoldani a családosok gondját a városi vezetés. A békéscsabai szerelésen 13 házaspár dolgozik, magával hozták a gyermekeiket is. Minden gyereknek biztosították a bölcsődei, óvodai elhelyezést, az iskolásoknak a napközit, így a szülők nyugodtan végezhetik munkájukat. Kitűnő a kapcsolat a békéscsabai postásokkal is, amit jól példáz egy örömteli eset. Két héttel ezelőtt az egyik kismama reggel még munkába állt, de 9-kor már hívni kellett hozzá a mentőt. Nos a postások pillanatok alatt gondoskodtak erről és a kórházba szállítás után másfél órával, egészséges kislánya .született. A jó kapcsolatot megerősíti Alt Sámuel, aki a csabai postások vezetője az* új központ szerelésénél. Már a helyszínen van az üzemeltetőgárda jó része, ismerkednek a berendezésekkel és tapasztalatokat gyűjtenek. Három év kemény tanulás áll már mögöttük, és fogadkoz- nak: rajtuk nem fog múlni a központ zavartalan működése. Lónyai László A telefongyár szakemberei az erősítőket mérik be Ilyen kábeldzsungelben szakértelem kell az eligazodáshoz
