Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-02 / 231. szám
a 1981. október 2., péntek Informatikai konferencia Békéscsabán (Tudósitónktól) Ma délelőtt a Békés megyei Tanács tanácskozótermében megtartott plenáris üléssel kezdetét veszi Békéscsabán az országos állam- igazgatási és igazságügyi ifjúsági napok keretében az a szakmai tudományos konferencia, amelynek témája „A tanácsi informatika, az információs rendszerek kialakítása és fejlesztése”. A KISZ Központi Bizottsága és az illetékes országos hatáskörű szervek közreműködésével szeptember-október hónapokban tíz városban tartott, illetve tartandó konferenciák célja, hogy a különböző szakterületen dolgozó fiatalok tapasztalataikat széles körben megismertessék, és az elért tudományos eredményeket egymással, és az adott terület szaktekintélyeivel megvitassák. A békéscsabai konferencia titkára dr. Wagner Márton, a Békés megyei Tanács V. B. titkárság szervezési és jogi osztályának csoportvezetője elmondta, hogy az államigazgatási, illetve a tanácsi szervezeten belül az adatok, információk nagy tömegével dolgoznak, egyre több adatra van szükség a döntések meghozatalához. Ennek az információs rendszernek az áttekintését tűzte célul a konferencia, valamint az információs rendszer korszerűsítése lehetséges irányvonalának kidolgozásához kíván segítséget nyújtani. A konferencia megnyitóján bevezető előadást tart dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese. A plenáris ülésen ezt követően néhány átfogó jellegű előadásra kerül sor, majd szekciókban folytatja munkáját a konferencia. Korszerűsítik a gyulai telefonközpontot Jövőre megszűnik a kézi kapcsolású telefonközpont Élete során minden ember, még az újszülött is — mikor bejegyzik az anyakönyvbe —, kapcsolatba kerül az államigazgatással, s ez folytatódik tovább a különböző ügyek kapcsán, melyekben mint ügyfél számtalan .alkalommal keressük fel a Itanácsokat, ahol dolgainkat az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelően intézik. Erről eddig az 1957. évi IV. törvény gondoskodott, melynek módosítását a tavasszal tárgyalta és fogadta el az országgyűlés, amikor meghozta az 1981. évi I. törvényt, amelynek alkalmazására január elsejével kerül sor. Az egyéb, a minisztériumok által kiadható különös eljárási szabályokról szóló törvényerejű rendelet tervezete pedig októberben kerül a Minisztertanács elé. Az új törvényre — melybe hatálytalanított, módosított és teljesen új részek is kerültek — több okból volt szükség, annak ellenére is, hogy jól bevált a gyakorlatban. De mégis csak 25 év telt el megalkotása óta, mely idő alatt változások történtek a közigazgatási szervezetben, helyi egységesítés, hatáskörök decentralizálása, s olyan is, hogy a testületi döntések egy része a szak- igazgatási szervekhez került. A korszerű technika is mindinkább teret kap az ügyinté* zésben, mint a telex, magnó, vagy a számítógép, s a nyilvántartás és irattározás olyan formái is, mint a peremlyuk- kártya meg a mikrofilm. Az új törvény teljes ismertetése e rövid cikk keretében képtelenség, van azonban egy-két lényeges dolog, amit meg kell említeni. Ilyen az, hogy a célokat kifejezésre juttató alapelveket — szocialista törvényesség, demokratizmus, humanizmus stb. — is tartalmazza a törvény, s ami még ennél is Az általános igazgatási és ágazati szekcióban többek között szó lesz a számítógépes információs mintarendszer kialakításáról, a hatósági munka méréséről, a munkateher-vizsgálat tapasztalatairól. Szó lesz a tanácsi ügyfélszolgálati. irodák adatbázisáról, a tanácsi testületi munka peremlyuk- kártyás -szervezéséről, a közműhálózat adatainak számítógépes tárolásáról, a lakás- igénylő-nyilvántartás és a lakáselosztás új rendszeréről. A pénzügyi szekcióban előadások hangzanak el a korszerű gazdálkodási szervezeti formák kialakításáról, a tanácsok és intézményeik munkaerő-gazdálkodásának szervezéséről, az adó- igazgatási eljárás szabályait érintő tapasztalatokról. A konferencia megyei rendező szervei mintegy 200 főt várnak az országos tanácskozásra, olyan elméletileg és szakmailag képzett fiatalokat, akik a közélet iránt is érdeklődnek. A konferencián elhangzó 50 dolgozathoz kapcsolódóan a tanácskozás fórumot kíván biztosítani az azonos érdeklődésű, de más-más megyében, és különböző szinteken dolgozó fiatal szakembereknek véleményük, tapasztalataik kicseréléséhez. Egy-egy ilyen rendezvény jó alkalom arra, hogy — mint jelenleg a tanácsi informatika témájában — a mindennapi munkában is alkalmazható módszerekkel, gyakorlati eljárásokkal ismerkedjen meg a szakmai közvélemény. Október 3-án, szombaton a szakmai-tudományos konferencia munkájának értékelésével ér véget az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok békéscsabai rendezvénye. Asztalos Erzsébet fontosabb, az állampolgárok számára, azok érvényre jutását a különböző paragrafusokban. Abból az elgondolásból, hogy minden alapelv annyit ér, amennyit a jog- alkalmazási gyakorlatban sikerül belőle megvalósítani. Vagyis garantálni. Például: az ügyfél részére biztosítani kell, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehessen, és jogait érvényesíthesse. Nemcsak akkor — mint eddig volt —, ha ő kezdeményezi az eljárást, és így nyilván tudomása van róla, hanem akkor is, ha hivatalból indítják meg, vagy az ellenérdek^ fél kezdeményezésére. Ugyancsak példaként lehet felhozni azt is, hogy a modern technikai eszközök alkalmazása nem hozhatja hátrányos helyzetbe az ügyfelet, hiszen ez ellenkezne az iratok, a nyilvántartás bete- kinthetőségével is. A hozzáférést lehetővé kell tenni, érthető formában, mondjuk mikrofilm esetén a vetítésről gondoskodni. Oj munkastílust jelez és jelentős köny- nyebbséget az ügyfél számára, hogy az intézkedő apparátus egyes osztályain — tehát ott, helyben — nyilvántartott adatokat nem neki kell kérni, beszerezni. Az elintézési határidő tekintetében a főszabály továbbra is a 30 nap, ennél rövidebbet bármely szerv meghatározhat, többet azonban — bár vannak ügyek, amelyekben indokolt —, csak a legmagasabb szabhát meg. Az új törvénynek nem lesz végrehajtási utasítása, az alkalmazásra való felkészülést különböző szintű oktatások segítik. Ilyen volt az elmúlt héten a megyei tanács szervezésében a tanácselnökök és vb-titkárok részére tartott háromnapos felkészítés központi előadókkal. Vass Márta Akinek van, sokszor szidja, akinek nincs, az vágyik rá. Nem kell találgatni, ez a telefon. Gyulán a 48-as utcában már ácsok dolgoznak, zsaluzzák a konténer-telefonközpont alapjait. Erre nagy szükség Is van, hiszen az utóbbi harminc esztendő alatt csak kisebb központ- és hálózatbővítésre került sor a városban. Ez idő alatt alaposan megnőtt a lakosság száma, különösen azóta, amióta megtörtént Gyulavárival az egyesülés. 1952- ben az akkor még nagy teljesítményűnek számító CB típusú 400-as központ elégítette ki a városi telefon- igényeket. Jelenleg 900 előfizetőt tart nyilván a posta, de az igénylők száma is ekörül van. Hogy milyen hatalmas forgalmat bonyolít le a központban dolgozó 8—11 távbeszélő-kezelő, arra csak egy szám: havonta mintegy 130 ezer díjazott beszélgetés zajlik le, de a tényleges kapcsolások száma ennél jóval több. A gyulai központ korszerűsítésére azért is van szükség, mert várhatóan jövőre erre az állomásra kötik a vári és a dobozi előfizetőket. A gyulain túl Békés is kap egy ezres konténerközpontot, és ha a békéscsabai központ elkészül — várhatóan 1982. végén —, akkor Gyula is belép az országos távhívó hálózatba, ami azt jelenti, hogy Békésen és Békéscsabán kívül az országban több mint 240 helységgel lehet közvetlen tárcsázással kapcsolatot teremteni. A beruházás jó ütemben halad a városban, várhatóan még a hónap végén a Nem tudom miért vagyunk szemérmesek, amikor arról kellene vallani: ki, miért kéri ki a munkakönyvét? Pedig naponta többször is elhangzik: „Kérem a munkakönyvemet !” Egy viszont tény: sok emberrel beszéltem, s valamennyien arra kértek, ne írjam ki nevüket. Sőt, többségük csak ezen ígéretre volt hajlandó e rövid kérdésre válaszolni. De akadt olyan is, aki — ígéret ide, ígéret oda — különböző, jelzőkkel illetett engem, hozzátartozóimat. Mindenesetre ígéretemet megtartva, csak monogramokkal — vagy még azzal sem — jelzem szereplőimet, hiszen valamennyiük esete — ha az eltelt időszak óta változott is — tanulságos. A GÉPKOCSIOKTATÓ: — Életveszélyes ez a szakma kérem. Annyi falábú delikvens akad manapság, s any- nvi baklövést követhetnek el, hogy lassan kikészülök. Már ráment a gyomromra. Érti? Állandó stressz, a pénz meg eg'U’e kevesebb. A saját kocsimmal oktattam, az meg végképp nem kifizetődő. A tanfolyamdíj az alig változott, a benzin ma meg már drága. A végén már alig jött össze a havi 3 ezer. Végül is összeálltam egy tanyasi emberrel, s most libát fogunk hizlalni... S. JÁNOS, MÉRNÖK: — A főnököm az oka. Nem állíthatom, hogy túlságosan lelkesedett értem. Persze az senkit sem szeretett. Mindenkit kiutált maga mellől, fiatalt, öreget egyaránt. Kigyulai posta szakemberei részt vesznek Budapesten a BHG-ben készülő két darab, egyenként ezer állomásos konténerközpont bevizsgálásán. Ha üzembe helyezik a gyulai konténerközpontokat, 6—800 új előfizető bekapcsolására lesz lehetőség. Természetesén főleg annak a környéknek a közületei, lakói jöhetnek elsősorban számításba^ ahol már megvan a hálózat, mert újabb kiépítésre egyelőre szerény lehetőség van. Az új központ üzembe váltké"^ azokat, akik egyetemi diplomával mentek oda. ő meg csak technikus., Hát ez az ... EGY BOROSTÁS ARCÚ, A TÉGLAGYÁRBÓL: — Nézze, uram! Nekem nem büdös a munka. Ha kell, két műszakot végigtrógerolok. Csak hát fizessék meg! Az iskolapadot sosem csíptem, szakmám nincs, de ha azt mondják: Józsi! Vidd odébb ezt a hegyet” — hát megmondom mennyit ér meg nekem az a munka. Ha meg megegyeztünk, hát odébb is viszem azt a hegyet. De nem. csak az iskolapad kötöttségét utáltam, de azt is, ha csöngetnek a gyárba belépéskor, no meg kijövetelkor. Ezért jobb az alkalmi munka. Any- nyi meló meg mindig akad, hogy kiteljen néhány fröccs- re... D. ZOLTÁN ÜZLETKÖTŐ VOLT: — Nem mondom, jól kerestem korábbi munkahelyemen, s rengeteget csavaroghattam. Szabad időmis olykor annyi volt, hogy napozni járhattam Gyulára, a Várfürdőbe. Ez utóbbi ma már nem áll. Az üzletkötőt amikor megismertem, nagyon hódolt a sportnak — kerékpárral járt mindenüvé. Persze, nem is volt akkoriban más járműve. Ma egy 1600-os Ladából magvaráz: — Igaz, most is üzletet kötök. A piacon van egy standom. Van benne „lé”, de olykor kilóg a belem, annyit dolgozom. S ha nem árusítok, akkor szaladok az áru után ... CS. I., SPORTEDZÖ: — Lehelyezésével egy időben, sőt már napjainkban is a műszakiak hozzákezdtek a régi, hagyományos készülékek kicseréléséhez korszerűbbre, jobbra. A városban jelenleg 5-féle telefonkészülék található, köztük még 1924-es típus is. Szó van arról is, hogy tovább bővítik az utcai telefonállomásokat. Tizenhat yj, modern fülkét szerelnek fel, illetve a régieket cserélik ki. Egyebek mellett nyilvános állomás kap Gyulavári, Szanazug, Doboz. Béla Ottó hét, hogv maga úgy véli, miattam küldték el a vezető edzőt, de már nagyon utáltam, hogy kihalászok, felnevelek egy-egy ügyesebb srácot, aztán a feladásos rendszer miatt más aratja le a sikert, a babérokat. Végtére is összejött egy csapatra való gyerkőc, s ezúttal én akartam belőlük „valakit” csinálni. A vezetők támogattak is a kezdetben, meg lelkendeztek, de aztán az egyik napról a másikra hátat fordítottak nekem. Türelmetlenek voltak? Vagy bennem volt a hiba? A fene tudja. A lényeg, hogy tíz év után szakmát változtattam. De hát ilyen az edzősors ... AZ ELSŐ MUNKAHELYES LAKATOS: — Most nyáron szereztem frissiben a szakmunkás-oklevelet. Nem mondom, jólesett,- hogy több gyárba is hívtak. Aztán választottam egyet. Mondták, hogy ilyen meg ilyen órabér, klassz szociális juttatások, meg Crimm-mesék hozzá ■.. Aztán amikor először bementem, s leadtam a munkakönyvemet, egy eléggé el- rongyolódott, s tisztának éppen nem nevezhető munkaruhát nyomtak a kezembe, hogy öltözzek át ahol akarok. Mert az öltöző ugye luxus? Na, megkerestem a fürdőt is. S ekkor igen megütközve néztek rám. Nem sokáig melegedtem, egy óra múlva visszakértem a munkakönyvemet ... A BORÍZŰ: — Apuskám! Nem tehetek róla. Megszoktam már, hogy egy felessel ébredek. Aztán, ha nagyon szomjazom, jöhet a másik. A múltkor me° rámszólt a művezető: „Mi van öreg? Hát már fel sem tudsz állni?” „Én?” — ugrottam fel mél-, tatlankodva, s már akartam is mondani, mennyire nem árt nekem, de hát ott volt az a vacak palló. Hát nem átestem rajta? Ügy kapartak össze. Amikor kiírt a doki, s jelentkeztem újra, mondja a főnök: „Hányadik munkahelye ez, öreg?” „Hááát — válaszoltam —, azt nem tudom, dé már a harmadik könyv is a vége felé jár.” „S előzőleg mért szór. ták ki?” „Mert rámfogták, hogy piás vagyok.” „S azelőtt?” „Mert elszíneződött a szonda.” „Na, akkor, öreg, ne várja meg, míg fegyelmit kap, kérje ki a munkakönyvét!" (jávor) „Fogas” kérdés (Tudósítónktól) Alaposan megrágta a témát a gerendást Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Mármint azt, hogv hogyan tudják végrehajtani a párthatározatból adódó feladatokat az egészségügyi ellátásban. Döntött a testület arról, hogy felújítási alapból, társadalmi munkával, és ha lehet, megyei támogatással korszerűsíti, felújítja az egészségházat. A döntést tett követte, és megbízást adtak arra is, hogy a fogorvosi lakást varázsolják újjá, mert a megüresedett fogorvosi státusra lenne jelentkező, de ... itt a fogas kérdés (az érdekek összeütközése miatt?). Az viszont tény, hogy 250 gyermek iskolafogászatát meg kell oldani, tény, hogy 1600 ember fogát gyógyítani kell, tény, hogy szükség van korszerű egészségházra. Kár lenne, ha egy romlott fog sokáig keserítené az ember szája ízét. Petrus György Tanácskozás az ifjúsági törvény végrehajtásáról (Tudósítónktól) A békéssámsoni Községi Tanács a közelmúltban tárgyalta az ifjúsági törvény községi szintű időarányos végrehajtását. A községi tanács elnöke beszámolójában hangsúlyozta: társadalmi és gazdasági életünkben egyre növekvő szerepe van a kezdeményezőkészségnek, az ésszerű kockázatot is vállaló, újító szellemnek, az új megoldások alkalmazásának, elterjesztésének, s ebben a fiatalok szerepe meghatározó. Olyan társadalmi, munkahelyi légkört, érdekeltségi viszonyok és munkaformák kialakításában kell közreműködnünk, amelyek képesek felszínre hozni és kamatoztatni a fiatalok alkotó energiáját. Az ifjúság nevelésében jelentős szerepet töltenek be a község területén tevékenykedő párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek, valamint a különböző intézmények. A politikai és szakmai oktatás lehetőségei biztosítottak. A művelődési .és szórakozási igényeket elsősorban a községi művelődési ház és könyvtár elégíti ki, megfelelő szinten. A fiatalok közéletisége fokozott fejlődést mutat. A párt-, állami gazdasági és egyéb szervek vezető testületéiben való részarányuk megfelelő. A községi tanács évente 70 ezer forintot biztosít közvetlenül ifjúsági feladatok megoldására. A tanácsülés jó alapot adott a községben előkészítés alatt álló ifjúsági parlamentekhez. Zsigmond M. Sándor Honvédelmi nap Kétsopronvban (Tudósítónktól) Néphadseregünk fürjesi alakulatának Kerekes Árpád KISZ- szervezete, a kétsopronyi Kulich Gyula KISZ-alapszervezet közös szervezésében — a fegyveres erők napja alkalmából — honvédelmi napot rendeztek 1981. szeptember 29-én Kétsoprony- ban. A program akadályverseny volt, amely a terepen zajlott le. Az akadályt egy-egy állomás képviselte, ahol elméleti, s gyakorlati feladatokkal kellett megküzdeniük a versenyzőknek, akik a helybeli általános iskolás gyerekekből tevődtek ki. Az állomásokon egy katona s egy helybeli KISZ-tag Aette fel a kérdéseket, melyek a történelmi, mozgalmi eseményekkel voltak kapcsolatosak. A kérdések nehéz volta ellenére, igen értékes, helyes válaszok hangzottak el, s ez mintegy demonstrálta a versenyzők történelmi tudását, s hagyományápoló törekvéseit. A katonák a honvédelmi nap színesebbé tétele érdekében, bemutatták az érdeklődőknek a géppisztolyt, annak működési elvét, s részeit elmagyarázták. A honvédelmi nap befejezéseként a fiatalok közös ebéden vettek részt, amellyel a kétsopronyi anyukák kedveskedtek a verseny részvevőinek. Lakatos Zoltán Új eljárási szabályok az államigazgatásban Kérem a munkakönyvemet!
