Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
1981. szeptember 16., szerda Szomszédolás DÜMABYARORSZÁG kás” nem tudja, hogy tulajdonképpen miért is dolgozik. Nincs többé csőrepedés. Röszkén, Deszken, Kübek- házán és Tiszaszigeten megkezdik a bekötő vezeték rekonstrukcióját, ami egyet jelent a korrózióveszélyeztetett csövek ellenálló műanyag csőre cserélésével. Diszkóklub helyett kondicionálótermek. Harminc srác gondolt egyet Szegeden, és nem diszkóklubot kezdett el építeni, hanem úgynevezett kondicionálótermet. Időt, fáradságot nem kímélve dolgoztak, gyűjtötték az üzemeléshez szükséges szereket. Január 20-án aztán kikiáltották a Szegedi Lakóterületi Sportegyesületet. Kiskereskedelem a vevőkért. Chikán Ágnes gyorsleltárt készített Szeged magánkereskedéseiről : július végéig 47 új engedélyt adtak ki a városba. Így jelenleg 263 kiskereskedő húsz szakmát képvisel, munkájukat 182 családtag és 50 alkalmazott segíti. A Szigetvári A. G. görösgali tehenészetében számítógéppel irányítják az állatok takarmányozását. A számító- géprendszert egy 200 férőhelyes szabadtartású istállóban helyezték el, és elsősorban az abrakfogyasztást szabályozzák vele. <c M0U>4</«I icriuli/irn• HAJDÚBIHARI NAPLÓ Telekkilátások Debrecenben. Megkezdődött s nagy ütemben halad az a munka, aminek eredményeként telekhez juthatnak az építkezni szándékozók Debrecenben. Jövő nyárra várható, hogy jelentősebb számú kínálat lesz. és attól kezdve folyamatosan alakítják ki a telkeket azokon a területeken, amelyeket a városi tanács e célra kijelölt. Buday László, a Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat tervezőmérnöke két évtizede szenvedélyesen gyűjti és készíti a repülő- modelleket. Méltón büsz- íke arra, hogy több száz debreceni modellező közül ő rendelkezik a legnagyobb és legválasztékosabb darabszámmal. Szedik a répát Biharban. Az idén 13 ezer 500 hektáron termelnek répát a Kábái Cukorgyár részére. A korábbi évekhez képest nemcsak a terület, hanem az átlagtermés is növekedett. Hajdú-Biharban a betakarítás első napjaiban legalább két százalékkal magasabb a répa cukortartalma, mint az elmúlt esztendőben ilyenkor volt. Felnőtt általános iskolások. Péteri Lajos Hajdúnánáson vizsgálta a felnőtt általános iskolások helyzetét. Írását a következőképpen összegzi: „Nem éppen kedvező a kép! De amíg a hat osztályt végzett betanított munkás többet kereshet, mint egy kezdő üzemmérnök, s az oktatás üzemi szervezőjének semmi konkrét eszköze nincs, csak a meggyőző szó. addig nem lépünk előbbre a probléma megoldásában.” A társadalmi munka szervezéséről. A hajdú-bihari NEB megvizsgálta- a közhasznú társadalmi munkák szervezését és elszámolását. A vizsgálatot öt gyárnál, négy minisztériumi és két tanácsi vállalatnál végezték. A felmérés szerint a mozgósításra rendszerint elegendő mértékben ajánlják fel munkájukat a vállalatok dolgozói. Probléma abból származik, ha a „társadalmi munSZOLNOK MEGYEI Néplap rra M. tn. mim. irn. mum »■ —f A MEGYB PAHTBgOTTSéG ÉS A MtCYB WKtCS Utej* Ökincsem kincsei. Beszéltek a régi öregek olyasféle történetet, hogy a puszta legelői voltak errefele valamikor, nem tudom már melyik gazdának. Azt mondta a fiainak: ezen a tájon ástam el a kincsem, meggazdagodhattok ti is, ha rátaláltok. Ástak, szántottak, megforgatták a földet az örökösök. A kincsnek bizony semmi nyoma sem volt. de ha már megműveltek a legelőt, hát betelepítették gyümölcsfákkal, szőlőkkel. Ezután azt mondta a gazda a fiainak: ez az én kincsem, a ti munkával megteremtett örökségetek. összefogott a falu. Alaty- tyán és Jásztelek lakói az idén eddig 10 millió forint értékű munkával járultak hozzá a két település fejlesztéséhez. Űj bekötő utat építettek, bővült az ivóvíz- hálózat, fásítással, parkosítással csinosították a köztereket, lakóhelyeket. Erdei termék? — No, anya, találd ki, mit hoztam neked az erdőből? — Makkot? Mogyorót? Gubacsot? Leveleket? — tippelgetett az anyuka, bár gyanús volt a csörgés. — Nem. nem! — gsóvál- gatja a fejét a gyerek, és az asztalra öntötte az erdőben szedett kincseit: sörös-, kó- lás-, márkáskupakokat. Az embert nem felejtik el. Bállá Lajos 1928-ból származó népiskolai tanító oklevelet mutat. Egyedül volt tanító Bagi-majorban, osztatlan iskolában. Úgy hitte öregségére elfelejtették. Hiszen ez az élet rendje, jönnek az újak, és a régi társakat feledi az ember. De rá kellett jönnie, hogy tévedett. Alkotmányunk ünnepén megkapta a Miniszter- tanács kitüntetését a „Kiváló Társadalmi Munkáért”. <c.'.s nanu« CSONGRÁO * MEGYEI v »»»r" HÍRLAP Nem minden kezdet nehéz. Fekete Klára, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgató-helyettesét kérdezte meg, miért tértek át már az idén az ötnapos munkahétre? — Az első félév eredményei azt bizonyították, hogy a termelékenység javult az előző évhez viszonyítva, létszámgazdálkodásunk is jobban alakult a vártnál. Ezért határoztuk el, hogy „egy szuszra” bevezetjük az ötnapos munkahetet — válaszolta Sponner Jenő. Szüret előtt a Csongrádi pincészet. A szakemberek becslése szerint az idén jó közepes szőlőtermés várható, ami mennyiségben a tavalyinak alig 60 százaléka. Helyenként igen nagy a veszteség. Néhány tsz például kadarkából csak egyötödére számít az elmúlt évi hozamnak. A cukortartalom ellenben magasabb lesz, mint tavaly. Arra számítanak, hogy az idei csúcsban 250 tonna szőlőt dolgoznak fel naponta Csongrádban. A Metripond Mérleggyár három évtizede. 1951 szeptemberében kezdte meg a termelést a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár. A jövőben az új profilok bevezetése lehetővé tesz egy átlagot meghaladó volumennövekedést: 1985re a termelés várhatóan meghaladja a 600 millió forintot. az export az össztermelés 47 százaléka lesz, s ezen belül is a tőkés export mintegy négyszeresére emelkedik majd. összeállította: Lovász Sándor II telefon nem luxus D távközlés tartalékai Játék vagy tudomány? Választ ad a Bűvös Magazin Világdivat lett a bűvös kocka — gyerekek és felnőttek forgatják versengve: kiek sikerül egyáltalán ren- ezni a színeket, s ki tudja gyorsabban? A játékszenvedély eluralkodott, de vajon csupán játék-e ez? Tudomány az alapja, logika van benne! ősi család zseniális újszülötte, s e családot logikai játékoknak híviák'. E sajátosan izgalmas játékcsalád alapelveit és főbb változatainak történetét most Bűvös Magazin címmel érdekes kiadvány tárja a kockakedvelők népes közönsége elé. A színes magazin nemcsak régi és új fejtörő játékokkal ismertet meg szóban és képben, hanem tájékoztat a mai hazai választékról és arról is. hogy ma milyen játékújdonságok jelentkeznek a világpiacon. Emellett megismerhetjük a játék pszichológiai megítélését, a különböző életkorok játékszenvedélyének sajátosságait. A bűvös kockái kedvelői most végre együtt olvashatják a kockarendezés stratégiáját, és a forgatási szabályok köny- nyebb megtanulását elősegítő két cikket, amelyeket hiába kerestek, mert az Élet és Tudománynak azt a két számát, ahoi megjelentek, gyorsan elkapkodták. Ezúttal úiabb stratégiai és memorizálási módszerrel kiegészítve közli őket a magazin. Milyen logikai fejtörők vannak a világ tudományos ismeretterjesztő lapjaiban? Egynéhányat viszontláthatunk belőlük' s megkísérelhetjük megoldani őket. Ezenkívül egy „bűvös fonal” feladványának megoldását be is küldhetjük: logikai játékokat, többek közt 50 bűvös kockát sorsolnak ki a megfejtők közt! S aki szórakozni kíván a játékszenvedélyen, az nemcsak humoreszket, remek karikatúrákat talál, de egy — igaz, néma. de annál mozgalmasabb — „interjút” is Lajossal, a veszprémi állatkert orangutánjával. Arra a kérdésre, hogy mi a kocka megoldása, az ő válasza néhány mozdulat volt — ahhoz hasonlóak, mintha egy kukoricacsövet adtak volna a praclijába... Több Trabant Az év végéig, terven felül ezer Trabant személygépkocsit. valamint Barkas-járműveket és gépkocsialkatrészeket szállít a NDK hazánkba — ebben állapodott meg partnerével a MOGÜR.T a Lipcsei Vásáron. Egyúttal aláírták a jövő évre szóló járműipari export-import szerződést is. Az üzletkötések összértéke 120 millió rubel. 1982-ben a magyar ipar 540 Ikarusz autóbuszt szállít az NDK-ba, onnan pedig 34 ezer Trabant és Wartburg autót valamint különféle haszonjárműveket vesz külkereskedelmünk. Szövetkezeti klubok megvei találkozója Október 2-án kezdődik Békésen a szövetkezeti klubok megyei találkozója. A klubtagok ezen a napon érkeznek a dánfoki ifjúsági táborba, s műsoros, zenés esten ismerkedhetnek egymással. Másnap, 3-án délelőtt az országos szövetkezeti klubmozgalomról hangzik el tájékoztató, majd ismertetik a „Közösségben — közösségért” című pályázat feltételeit. Ezután a Megyei Művelődési Központ ad műsorajánlatot az ifjúsági kluboknak. Délután játékos vetélkedőt tartanak, majd Szabó Miklóssal, az Ország-Világ főmunkatársával beszélgetnek a fiatalok. A találkozó 4-én zárul. A megyében működő szövetkezeti klubokból szeptember 18-ijf jelentkezhet 10—10 klubtag, a rendező Körös Szövetkezeti Ifjúsági Klubnál, Békésen. (G. K.) Kezdhetjük afféle „győzelmi jelentéssel” is: a közelmúltban Kecskemétet bekapcsolták az országos távhívóhálózatba, s ezzel csaknem teljessé vált a tárcsázással hívható megyeszékhelyek köre — csak Békéscsaba van hátra. Szépen hangzik az is, hogy országszerte 245 helység neve van már a távhívási listán, s hogy Európa 27 országával áll hazánk ilyen közvetlen kapcsolatban. Legyünk őszinték: az olvasó az efféle hurráhangulatú felsorolásokra legyint, s azzal kommentálja, hogy a telefonhálózat messze elmarad a kornak megfelelő színvonaltól. S noha a bevezetőben említett tények szó szerint igazak, az utóbbi észrevétel szintén megfelel a valóságnak. S még hozzátehetjük: Budapest egyike volt Európa első nagyvárosainak, ahol megszólalt a telefon, ma pedig az ezer főre jutó telefon- állomások számát tekintve bizony hátul kullogunk. Túlzás volna azonban, ha mindezért elmarasztalnánk a postát. Már csak azért sem érheti őket vád, mert —különösen az utóbbi időben — gyakran hangzik el két mondat a posta vezetőinek szájából. Az egyik úgy szól, hogy a „posta nem hatóság, hanem szolgáltató vállalat”, a másik pedig úgy, hogy a „telefon nem luxus, hanem szükséglet”. Mindez alapot ad annak feltételezésére, hogy a jószándék megvan a telefon- hálózat fejlesztéséhez. Ám ez egymagában nem elegendő. Pénz is kell hozzá. Meg még sok minden. Országosan jelenleg minden száz lakosnál népesebb településen van telefon. Messze vagyunk még attól, hogy ez mindenütt korszerű, az igényeket kielégítő legyen, de emberélet már nem eshet áldozatául a telefonhiánynak. A kis helyek segélykérő telefonjait éjszakára olyan központokba kapcsolAz idén ismét megrendezik Békésen a népi építészeti tanácskozást, az október 6—7-i nemzetközi szakmai fórumra — melyhez hasonló 1977-ben és 1979-ben volt — mintegy száz szakembert várnak. A legutóbbi tanácskozáson a népi műemlékek hasznosításával foglalkoztak, a következőn „Tanyaépület, tanyavilág” címmel folytatják, ahol éjjel-nappal van ügyelet. Nem éppen mellékesen: a segélykérő telefonokra szigorú előírások vannak érvényben. Az éjjel-nappali szolgálatot teljesítő postahivatalokban naponta kétszer — reggel és este — meg kell vizsgálni a vonal műszaki állapotát. Arra is van szabály, hogy a segélykérő telefonoknak mindenki által hozzáférhető helyen kell lenniük, s útbaigazító táblákat kell elhelyezni, hogy szükség esetén bárki megtalálhassa a készülékeket. Mindez természetesen csak első lépés lehet — s a posta sem tekinti többnek. Jelenleg az ország 2096 helységében még kézi kapcsolású központ működik. Ez a településeknek mintegy kétharmada, de a telefonelőfizetőknek csak 15 százaléka lakik ezekben a községekben. A jelenlegi ötéves terv időszakában 500 helyen megszüntetik a kézi kapcsolást, s a vonalakat beviszik egy-egy nagyobb kapacitású központba. így körzetek alakulnak ki, azokon belül helyi beszélgetés díjáért lehet telefonálni majd a nappal és az éjszaka bármelyik órájában. Budapesten kívül —, ahol ugyancsak nem csökken a telefonra várakozók száméi, noha két év alatt 44 ezer új előfizető lakásában szólalt meg a telefon — százezer körül jár azok száma, akik telefont igényeltek. Ki régebben, ki újabban. Az is biztos, hogy a valódi igény ennél nagyobb, hiszen sokan — éppen a kínos-keserves telefonhelyzet ismeretében — nem is nyújtják be kérelmüket. Változik a szemlélet is. Korábban úgy tartották: kis helyen telefonra az orvosoknak van szükségük, esetleg még néhány helyi — tanácsi, termelőszövetkezeti, gazdasági — vezetőnek. (Természetesen a közületeken kívül.) Ma már — hiszen nem lunak eszmecserét azok, akik a népi műemlékek sorsáért hivatalból vagy önszorgalomból vállalnak felelősséget. A műemlékvédelem nemzetközi szervezete, az ICO- MOS magyar nemzeti bizottsága, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a vendéglátó város és megye által rendezendő tanácskozáson xus —, azok is szeretnének telefont, akik községben álltak munkába, s időnként felhívnák városban maradt családtagjaikat, barátaikat vagy éppen szíiiház-,' hangverseny- stb. jegyet rendelnének a közeli városban. 1985 decemberéig a posta 57 ezer telefonigényt tud kielégíteni a vidéken. A fejlesztési terhek és lehetőségek azonban — sajnos — nem mindig esnek egybe az igényekkel. Lehet tehát, hogy az ország egyes tájain régi és nagyon indokolt kérelmeket nem tudnak teljesíteni, miközben másutt talán a friss jelentkezők is megkapják a telefont. Annyi már biztos, hogy a távhívásba 246-nak Leninvá- ros kapcsolódik be. Az pedig az ötéves tervben szerepel, hogy 1985-ig eléri vagy megközelíti a távhívásba kapcsolt helységek száma a háromszázat. Ha nem is magas ez a szám — a városok és községek együttes számának tíz százaléka — de kezdetnek (tegyük hozzá: kissé elkésett kezdetnek!) biztató! Mint ahogyan az is, hogy az úgynevezett segélykérő telefonokról egyelőre csak valóban életmentést szolgáló és a hívott által fizetett — közismert nevén R — beszélgetéseket lehet lebonyolítani, de közülük százról már mindenféle hívásra van lehetőség. Ez egyelőre csak kísérlet, de — ahogyan közeledik az általános ötnapos munkahét bevezetése — egyre szélesebb körben. Csak a hívó nevét, lakáscímét és személyi igazolványának számát kell bemondani — a posta dolgozója kapcsolja a hívott számot. Eddig a kísérlet kitűnően sikerült, a közönség jelesre vizsgázott, a beszélgetés díjával senki nem maradt adós. A postások is jól vizsgáztak. Például a hangnem kulturáltságával, a kért felvilágosítások szakszerű megadásával, a gorombaságok teljes és végleges megszüntetésével. • Mert anyagiakban ugyan kevéssé, de az emberi kapcsolatok fejlesztésében, még vannak tartalékok és feladaa magyar előadók beszámolnak a tanyai életmód néprajzi kutatásáról, a békési és nagykunsági tanyavilágról, a tanyák műemléki helyreállításáról, a tanyák továbbélésének lehetőségeiről, valamint műemléki hasznosításáról. A külföldi tanyakutatók Belgium, a szovjetunióbeli Penza megye, Finnország és a jugoszláviai Vajdaság tanyavilágáról, tanyaépítészetéről számolnak be. (MTI) tok. Várkonyi Endre Kecskeméten már bemutatkozott és máris nagy sikert aratott az az új mozibusz, amelyet a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat újító kollektívája készített. Az Ikarusz 255 típusú, kétajtós, panorámás városi autóbuszt úgy alakították át, hogy belsejében 35 fő részére lehet mozielőadásokat tartani. A kísérleti mozibuszt elsősorban a tanyavilágban, külterületi iskolákban, üdülőhelyeken, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és munkásszállásokon kívánják hasznosítani. Íme. kényelmesebb, mint az igazi (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Népi építészeti tanácskozás Békésen
