Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

A Jókai Színház műsorterve IZHilUKT-ltj------------­T udósok a tájegységek sajátos feladatainak megoldásáért 1981. július 22., szerda-o Tiszta célok, tiszta eszközök Változatos, sokféle igényt kielégítő műsortervet állí­tott össze a Békés megyei ■Jókai Színház az 1981/82-es évadra. A nagyszínházban három ősbemutatót tervez­nek. Halasi Mária: A párhu­zamosok a végtelenben ta­lálkoznak című színművét először Szarvason láthatta a közönség. Az új évadban ez a darab szerepel a nagyszín­házi bemutatók között. Ugyancsak ősbemutató lesz Shakespeare megzenésített műve, a Tévedések vígjáté­ka, melyből a Sztevanovity —Madarász szerzőpáros írt musicalt. Ismét műsorára tű­zött a színház egy Illyés- népszínművet, „A csökmői sárkány”-t. Magyarországon első ízben Békéscsabán mu­tatják be Sztratiev: Római fürdő című szatirikus komé­diáját. A nagyszínházi be­mutatók között szerepel még O’ Neill: Vágy a szilfák alatt című drámája és Ábrahám Pál operettje, a Viktória. Több évtizede működik Gyulán a korszerűnek már egyáltalán nem mondható 1000 állomásos kézi kapcsolá- sos telefonközpont, és je­lenleg csaknem 900 telefon- tulajdonos van a városban. Mivel szinte napról napra nő az igény, a hatodik ötéves terv folyamán kisebb fej­lesztést terveznek a postá­nál. Eszerint két darab, egyenként 1900 állomásos konténerrendszerű közpon­tot telepítenek a városba, amely a tervek szerint a 48-as utcában kapna he­lyet. Ezt az előzetes értesü­lések alapján a posta mű­szakijai még az ősz folya­mán felszerelik és üzembe helyezik, majd Gyulához csatolják Doboz és Gyulavá­ri telefon-előfizetőit is. Je­1981. JÜLIUS 20-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11197 Trabant Lim. (Bp.) 3 202 Trabant Lim. (Győr) 2 393 Trabant Lim. (Debrecen) 1 934 Trabant Lim Spec. (Bp.) 5 3li Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 908 Trabant Combi (Bp.) 2 201 Trabant Combi (Győr) 1 671 Wartburg Lim. (Bp.) 3 693 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Bp.) 4 110 Wartburg de Luxe (Győr) 3 645 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 795 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 429 Wartburg Tourist (Bp.) 1 900 Wartburg Tourist (Győr) 1125 Skoda 105 (Bp.) 3 647 Skoda 105 (Győr) 3 743 Skoda 105 (Debrecen) 3 707 Skoda 120 (Bp.) 3 238 A stúdiószínházban Camo- letti: Boldog születésnapot! című komédiáját Magyaror­szágon először mutatják be. Ugyanitt láthatjuk majd Euripidész tragédiáját, az Oresztészt. A gyermekszín­ház Peter Ensikat: A brémai muzsikusok című mesejáté­kának első hazai bemutató­jával kedveskedik a kicsi­nyeknek. Ebben az évadban is folytatódik a Magyar Te­levízió és a Jókai Színház együttműködése, melynek egyik eseménye egy új ma­gyar mesejáték színre állí­tása lesz. Most is gondolt a színház az operakedvelők népes tá­borára. Három előadásra hívták meg a Szegedi Nem­zeti Színház operatársulatát. Tolmácsolásukban hallhat­juk majd Verdi: T raviatü, Vántus: Aranykoporsó és Mozart: Figaró házassága cí­mű operáját. lenleg az új telefonkészülé­ket igénylők száma a város­ban megközelíti az ezret. Lehetőség nyílik arra, hogy az új központok be­szerelése után még az idén és jövőre három—négyszáz új előfizetőt bekapcsoljanak a város különböző pontjai­ról. Lényegében, sajnos, nem kétezerrel bővül a telefon- központ kapacitása, hanem mindössze ezerrel, mert a jelenlegi elavult kézi kapcso­lású központot a konténer­állomás beszerelése után megszüntetik. A posta mű­szaki szakembergárdája már megkezdte az előfizetők ré­gi készülékeinek cseréjét egységes típusra. Szó van arról is, hogy 1982-ben Gyu­la is bekapcsolódhat az or­szágos távhívó hálózatba. Skoda 120 (Győr) 2 880 Skoda 120 (Debrecen) 2 686 Lada 1200 (Bp.) 10 719 Lada 1200 (Debrecen) 9 355 Lada 1200 (Győr) 723 Lada 1300 (Bp.) 5 808 Lada 1300 (Debrecen) 4 611 Lada 1300 (Győr) 846 Lada 1500 (Bp.) 6 887 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 874 Lada Combi (Bp.) 3 534 Lada Combi (Debrecen) 1 200 Lada 1600 (Bp.) 2 476 Lada 1600 (Debrecen) 1 063 Moszkvics (Bp.) 10 697 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 Polski Fiat 126 (Győr) 1 510 Polski Fiat 126 (Debrecen) l 043 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1766 Dacia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 2 209 Zaporozsec (Bp.) 32 367 A Tudományos Akadémia elnökségének egy korábbi értékelése szerint az eddig összegezhető tapasztalatok igazolták a vidéki akadémiai bizottsági hálózat létrehozá­sának helyességét: általuk új lehetőség nyílt a tudomány művelésének szélesebb körű és hatékonyabb elterjesztésé­hez. A Veszprémi Akadémiai Bizottság az idén öt megye ipari fejlesztését, vegyipari, mezőgazdasági és biológiai kutatását egyaránt befolyá­soló gyógyszer-, növényvédő­szer- és intermediergyártási központi fejlesztési prog­ramjához kapcsolódik, tudo­mányos terveivel. Három nagy vegyipari kutatóinté­zet mellett a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Ti­hanyi Biológiai Kutató Inté­zet egyaránt fontos feladato­kat vállalt a program meg­valósítását szolgáló kutatá­sokban, a gyáróriások pedig az új termékek gyártásában. A VAB szakbizottságai közül nyolc foglalkozik valamilyen formában a növényvédőszer- és intermediergyártás kor­szerűsítésével, az új szerek kutatásával, kipróbálásával, alkalmazásának tapasztala­taival. A Pécsi Akadémiai Bizott­ság (a PAB) középtávú ter­veiben első helyen szerepel a Dél-Dunántúl természeti erőforrásainak komplex ku­tatása. Ennek során kimun­kálják a földben rejlő erő­források kiaknázásának geo­lógiai, bányászati, bányagé­pészeti feladatait, terveket készítenek az ezekhez kap­csolódó feldolgozási folyama­tokhoz. Ezzel párhuzamosan kiemelt programként foglal­koznak az energiagazdálko­dással, egyebek mellett a villamos, a kalorikus és a mezőgazdaságban keletkező energia eddiginél jobb hasz­nosításával. A terület sajátos feladatai­ból adódóan a pécsi tudósok kiemelt figyelmet fordítanak a bányegészségügyi és a bányászati ergonómiai kuta­tások irányítására, a tudo­mányos eredményeknek a gyakorlatba átültetésére. A Szegedi Akadémiai Bi­zottságnak a közelmúltban megnövekedett a regionális szerepköre: a Csongrád me­gyei és a szegedi párt- és állami szervezeteken kívül most már kapcsolatot terem­tettek Bács-Kiskun és Békés megye tudományos intézmé­nyeivel, vezetőivel is. így ti­zenegy szakbizottságukat e két megye kutatóival és szakembereivel is megerő­sítették. A szegedi bizottság az illetékes megyei párt- és tanácsi testületek kérésére a közelmúltban mondott véle­ményt a megyének a hatodik ötéves tervre szóló egyes fejlesztési terveiről. A mű­szaki szakbizottság nemré­giben nagyszabású tanácsko­zást szervezett az energia- gazdálkodás távlati fejlesz­tésének feladatairól és az energiatakarékossággal kap­Július I8-án, szombaton a mezőberényi Aranykalász Tsz is befejezte a búza ara­tását. A tizenkét kombájn kétezer-négyszáz hektár ter­mését vágta le, különösebb fennakadás nélkül. Sajnos, az év elején meglátogatta a bel­víz a kereki határrészt, így annak termése kisebb lett a tervezettnél. Sokat javít azonban a jövedelmezőségen, hogy a búzának alig húsz százaléka szorult szárításra. A leszerződött mennyiségnél így is többett szállított a szö­vetkezet az átvevőnek. Meg­kezdték a szalmabetakarítást, tarlóhántást is, azonban az eső miatt egyelőre pihenőre kényszerülnek az emberek és a gépek. A búza belvízkára miatt kieső jövedelem egy részét a biztosító fedezi, más részének megtérülését a ku­koricától, a szójától, cukorré­pától és a rizstől várják a csolatos kutatási eredménye­ikről. Segítséget adtak az élelmiszeripari üzemek kö­zéptávú műszaki fejlesztési terveinek elkészítéséhez is. Ennek során vizsgálták az élelmiszeripari üzemek tevé­kenységét, egyebek között megállapították, hogy több nagyüzemben az új gyártmá­nyok és gyártástechnológiák bevezetésekor egyre gyak­rabban veszik igénybe a kutatóintézetek és az egyete­mi tanszékek segítségét. Vizsgálódásaik során arra is felhívták a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztéssel foglal­kozó szakemberek anyagi megbecsülése elmarad a ter­meléssel közvetlenül fog­lalkozó társaikétól. Érdekes új kutatásba is kezdtek a szegediek a közelmúltban: hozzáláttak egy részletes elemzés előkészítéséhez, amelynek célja az Alföld délkeleti részén a mezőgaz­dasági lehetőségek eddiginél jobb kihasználása. A Debreceni Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottsága nemrég ta­nácskozást tartott Karcagon a húsmarhatartás feladatai­ról. E térségben ugyanis szép számmal akad alig hasznosí­tott rét és legelő. A Kábái Cukorgyár tevékenységéhez is szorosan kapcsolódik az akadémiai bizottságnak az a tudományos programja, amely a cukorrépa-termesztés mennyiségi fejlesztését és minőségi javítását jelölte célul. A mezőgazdasági szakbi­zottság hatodik ötéves terv­re elkészített munkaprog­ramjában is nagy figyelmet fordítottak a tudományos eredmények gyors, gyakorla­ti alkalmazására. Ennek szellemében foglalkoznak a bihari és a hortobágyi terü­letek egy részén nagy káro­kat okozó belvíz pusztító ha­tásának mérséklésével, s a belvizes földterületek me­liorációs lehetőségeivel. Az állattenyésztési szakbizottság az idén a szikes legelők fel- használásának módjait is vizsgálja. Az idei munka­tervben szerepel a nagyüze­mi almatermesztés korsze­rűsítésének kimunkálása. A Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb — 1979 novemberében alakult — miskolci bizottságának nyolc szakbizottsága van. A három megyére, Borsodra, Hevesre és Nógrádra kiterje­dő bizottságnak 34 munka- bizottsága van, és azokban félezernél több szakember tevékenykedik. A gépészeti szakbizottság ez év első felé­ben a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyárban tartot­ta ülését, és az észak-ma­gyarországi üzemek műszaki fejlesztésének lehetőségeit és a tudományos háttér kap­csolatát vették górcső alá. Az év második felében diós­győri, salgótarjáni, sikori és sajóbábonyi szakemberek részvételével vitatják meg a gyártmányok energiatakaré­kos gyártását. szövetkezet vezetői. E növé­nyek közül a rizs jogosítja a legtöbb reményre a szakve­zetőket; a 295 hektáros tele­pen szépen fejlődnek a nö­vények, várhatóan a múlt évihez hasonló termést taka­ríthatnak be. A többi nö­vényt megviselte a nyár eleji aszály, azonban a mostani eső még sokat javíthat az ál­lapotukon. A munka közben a nyug­díjasokra is gondot fordít a szövetkezet tagsága. Július 19-én, vasárnap nyugdíj asta- lálkozót rendeztek számukra, amelyen a téesz gazdálkodá­sát ismertették az idős em­berekkel, majd határszem­lén, közös ebéden vettek részt. Érdemes megemlíteni, hogy hatszázan jöttek el a vasárnapi találkozóra, és nagy tetszéssel fogadták az elért eredményeket, az új berendezéseket. D özéletünk tisztaságá­ról hosszú évek óta sok szó esik; visz- sza-visszatérő — vagy in­kább folyamatosan napiren­den levő — téma a sajtóban, rádióban, tévében, a külön­féle társadalmi szervezetek nyilvános fórumain éppúgy, mint a mindennapi magán- beszélgetésekben. Hogy másf ne említsünk, az utóbbi év­tizedekben a párt valameny- nyi kongresszusán — így a legutóbbin, a XII-en is — hangsúlyosan fogalmazódott határozattá a közélet tiszta­ságért, annak megőrzéséért vívott folyamatos küzdelem szükségessége. Abból kiin­dulva, hogy a fejlett szocia­lizmus építése nemcsak anyagi, gazdasági gyarapo­dást feltételez, hanem a köz- gondolkodás, az életmód, az életvitel, a magatartás közös­ségibbé válását is, és hogy e két szféra szorosan és köl­csönösen összefügg egymás­sal, a párt magas erkölcsi követelményeket támaszt mindenekelőtt saját tagságá­val szemben. A kommunis­táktól — függetlenül attól, hogy kisebb-nagyobb vezető beosztásban dolgoznak-e vagy sem —, valamint a kü­lönböző szinten és területen tevékenykedő politikai és gazdasági vezetőktől, állami vagy társadalmi tisztségvise­lőktől — függetlenül attól, hogy tagjai-e a pártnak vagy sem — idegen minden­féle közösségellenes maga­tartás, a hatalommal való legkisebb visszaélés, a pozí­ciónak egyéni célokra, anya­gi vagy egyéb jogtalan elő­nyökre történő felhasználása. A pártnak a társadalomban betöltött helyével, vezető szerepével függ össze, hogy ezekről szólván nem holmi elvont moralizálásról van szó. Mindennek politikai sú­lya, jelentősége van. Vajon az a tény, hogy rendszeresen és sokat beszé­lünk a közéleti tisztaságról, azt jelenti-e, hogy tán ko­molyabb „baj van” ezen a területen? Nem, éppen el­lenkezőleg ! Éppen ezért nincs baj, éppen annak kö­szönhetően megfelelő általá­ban közéletünk erkölcsi tisztasága, társadalmunk morális állapota, a vezetés különféle szintjein dolgozó rétegek etikai magatartása, mert sokat beszélünk róla, mert soha nem szűnünk meg ráirányítani a közfigyelmet, mert folyamatosan ébren tartjuk az erkölcsi kérdések­ben oly nélkülözhetetlen po­litikai felelősségérzetet. Az egészében és alapjában véve pozitív összképbe per­sze beleférnek a szórványos negatív ellenpéldák — azaz­hogy élesen, markánsan ki­ütköznek belőle, s ezzel is sajátos módon épp az álta­lános, a nagy egész kedvező, egészséges voltát bizonyítják. Közvéleményünk érzéke­nyen — olykor ingerültség­gel, felháborodással, sőt, nem ritkán eltúlozva, ellen­őrizhetetlen. vagy hamis in­formációkra, mende-mondák- ra alapozva — reagál a szo­cialista erkölcsi normákat sértő esetekre, a nyilvános­ságra jutó kisebb-nagyobb visszaélésekre. De gondol­junk csak — akár szépiro­dalmi olvasmányélményeink birtokában is — a régi, a felszabadulás előtti, vagy a Ferenc József korabeli „bol­dog békeidők” Magyarorszá­gának általánosan korrupt közállapotaira; vagy gondol­junk a mai tőkés társadal­mak óriási pénzeket forgató szennyes botrányainak oly megszokottá vált sorozatára. Vajon nem arról van-e szó, hogy ami a polgári társa­dalmakban általánosan jel­lemző és természetes, ugyan­annak ma nálunk még az apró és szórványos megnyil­vánulásai is természetellene­sek, nem férnek össze a szo­cializmus természetével, ezért ütköznek a szocialista normák szerint ítélő közfel­fogás éles elutasításába? De ne elégedjünk meg sa­ját önértékelésünkkel. A nyugati sajtó rólunk szóló híradásai, a szocialistaelle­nes burzsoá propaganda, amely előszeretettel kohol ellenünk különféle rágalma­kat, és amely különös buz­galommal kapaszkodik bele minden vélt vagy valódi hi­bánkba, gyengeségükbe, szinte érdektelenül siklik el, majdhogy nem hallgat azok­ról a jelenségekről, amelyek bennünket itthon izgatnak, és — valljuk be — néha elke­serítenek. Sőt, dicséretére le­gyen mondva egynémely tár­gyilagosságra törekvő polgári sajtóorgánumnak, elég bátor leszögezni (persze csakis sa­ját hazai közönségének hite­les tájékoztatása céljából, te­hát nem nekünk szólóan), hogy a mi közéletünk tulaj­donképpen irigylésre méltó­an tiszta. Nyugati szemmel nézve, persze. Ami bennün­ket azért ne nyugtasson meg: a mi mércénk más, a mi igé­nyeink magasabbak. Nemcsak beszélünk, de te­szünk is közéleti tisztasá­gunk megóvásáért, a szocia­lista erkölcsi elvek követke­zetes érvényesítéséért. Bíró­ságaink személyre, beosz­tásra, régi érdemekre, párt­tagságra való tekintet nél­kül, a törvény szigorával ítélkeznek minden, törvény­be ütköző cselekedet, bűn­ügy elbírálásakor. Nem eny­hítő, hanem inkább súlyos­bító körülmény, ha párt­tag vagy vezető beosztású személy követ el bűntettet, példának okáért külföldi műkincsek csempészetével; valutaügyletekkel; telek­vagy lakásüzérkedéssel. Vannak sajnos ilyen meg­történt esetek. Elkövetőik többsége rács mögött ül. Se­gítőik, „felsőbb kapcsolata­ik”, a haszonból részesedő cinkosaik többsége is. Pártunk természetesen a bíróságoknál is szigorúbban, sokkal kényesebb etikai ér­zékkel vonja felelősségre vétkes tagjait. Nehogy azon­ban hamis általánosításokba tévedniük, sürgősen idekí­vánkozik az igazság: az MSZMP nyolcszázezren fe­lüli tagságából mindössze néhány tized százaléknyi részt kénytelen fegyelmileg felelősségre vonni, súlyosabb esetben, mint méltatlant, ki­zárni soraiból. És közöttük is csak egy hányadot — igaz, nem a legkisebb hányadot! — a szóban forgó okok mi­att. Nem lehet tehát azt állítani, hogy mennyiségileg vagy az esetek súlyosságát tekintve számottevő volna a korrupció, a hatalommal való visszaélés. De azt igen, hogy minden egyes ilyen eset súlyos kárt okoz a párt­nak, a szocializmus presztí­zsének. Forintban kifejez-, hetetlen. politikai kárt! A mi belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, hazánkban a néphatalom szilárd; de­mokratikus rend és fegyelem uralkodik. Azok, akik cini­kusan vagy szűklátókörűén a jelenlegi nemzetközi hely­zetben, és a mai szigorúbbá vált gazdasági körülmények között is a „saját zsebükre” dolgoznak, ezt a politikai stabilitást, a szocialista ren­det teszik kockára. n mi céljaink tiszták: olyan társadalmi rendet — fejlett szocialista társadalmat — akarunk, amelyben minden­ki a munkája értékének ará­nyában részesülhet a meg­termelt javakból. És persze ahol nemcsak az elosztási el­vek következetesebbek és igazságosabbak, hanem — mert ez a lényeg — az el­osztható javak mennyisége is sokkal nagyobb. Tiszta és mindenki számára vonzó céljainkért azonban csakis tiszta eszközökkel, módsze­rekkel, erkölcsileg-politikai- lag tiszta közélet talaján küzdhetünk és dolgozhatunk eredményesen. Koncz István Ezer állomással bővül a gyulai telefonközpont Békéscsabán, a Bartók Béla úton jó ütemben épül a Magyar Nemzeti Bank új épületszárnya. A könnyűszerkezetes tech­nológiával készülő létesítmény elkészültével új színfoltja lesz a megyeszékhelynek Fotó: Szekeres András Gépkocsi-átvételi sorszámok: Szépen fejlődik a rizs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom