Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
© 1981. május 17-, vasárnap A telefonhírmondó születése Száz éve telefonálunk Tudomány — technika Mindennapok villanymotorjai Villamos motorcsalád, a bulgáriai „Elprom’ gyár terméke (MTI, Külföldi Képszolgálat) Száz évvel ezelőtt nyílt meg fővárosunkban az első telefonközpont. Maga a telefon sem sokkal idősebb, 1876-ban szabadalmaztatta az Egyesült Államokba kivándorolt angol oktató, Alexander Graham Bell, aki így megoldotta az emberi beszédnek elektromos áram segítségével történő távolsági továbbítását. Még abban az esztendőben üzembe helyeztek egy 5 angol mérföld hosszú vonalat. Bell telefonján azonban csak a vonal végén ülő két ember tudott egymással tárgyalni, s így készüléke tulajdonképpen csak a táviratozás tökéletesítését jelentette. Ahhoz, hogy több állomásról lehessen egymással beszélni, mindegyiket össze kellett kötni a többivel, ami rendkívül nehézkes és költséges feladat. Bell felkérte Edisont, hogy tökéletesítse találmányát. A világhírű feltaláló több kt- sebb-nagyobb újítást javasolt, de nem sokáig foglalkozott a kérdéssel. A telefon esetleges hasznosítására azonban felhívta tehetséges fiatal magyar munkatársának. Puskás Tivadarnak (1844—1893) a figyelmét. Puskás mögött ekkor már érdekes pályafutás állt, volt többek közt nevelő, vasúti mérnök, aranyásó; vállalkozásaival sok pénzt szerzett, de el is vesztette. A telefon tökéletesítésében nagy lehetőséget látott. Hasznosítása érdekében Edison műhelyében központot tervezett, amely a telefontulajdonosokat egy helyen kapcsolja ösz- sze egymással. így mindegyik tulajdonos mindegyik tulajdonossal tud beszélni. Az első ilyen központot Bostonban állították fel 1878- ban. A találmány értékesítési jogát Amerikára nézve Edison magának tartotta fenn, de az európai lehetőségeket átengedte Puskásnak. aki először Párizsban nyitott szervezési irodát. Itt eleinte nem talált megértésre, s ezért az első központot Friedrichsberg német kisvárosban rendezte be. 1879. június 20-án azután sikerült a párizsi, és még ugyanebben az évben a londoni központot is megnyitni. Ezután sorrendben Zürich és Berlin következett, majd Budapest. A magyar főváros központját azonban nem Puskás Tivadar, hanem öccse, Ferenc rendezte be. Katonatiszt volt, bátyja kívánságára lemondott rangjáról, és minden energiáját a telefonnak szentelte. Az előkészítő munkát 1879-ben indította meg. Fürdő (ma József Attila) utca 10. szám alatti második emeleti lakását huzallal összekötötte a földszinttel és mindkét végén telefonkészüléket szerelt fel. Nagy szenzációt okozott, lakását sokan keresték fel, hogy kipróbálják az újdonságot. A felsőbb szervek azonban nem értették meg a találmány jelentőségét. a miniszterek épp úgy nem, mint az ügyosztályvezetők. Igyekeztek Puskást lebeszélni „lehetetlen és megvalósíthatatlan” elgondolásáról. Kemény Gábor közmunka- és közlekedési miniszter kereken megmondta: „Bécsben sincs ilyen, mire j<s ez minekünk!” Végül Puskásnak sikerült a képviselőházban Tisza Kálmán miniszterelnökkel beszélni, s ő utasította Keményt, hogy foglalkozzon a kérdéssel. A miniszter ezután látogatást tett a Fürdő utcai házban, tanulmányozta a telefont, beszélt is rajta, és két hónap múlva Puskásnak koncessziót adott 20 évre „Budapest és Üjpest területén közvetlen érintkezés céljára szolgáló távbeszélő összeköttetés létesítésére”. A központot Puskás a lakásán- építette fel, és propagandát indított előfizetők szerzésére. „A telefon segítségével — írta sok néldány- ban kiadott körlevelében — 10 perc alatt elvégezhet- az ember oly ügyeket, melyek jelenleg egy napját veszik igénybe, mert 1-2 perc elég, hogy kérdéseket tegyen vagy rendeletet küldjön a város másik végén lakó egyénhez, vagy testülethez, üzlethez, vagy közülethez, s választ is kapjon rá”. A központ 1881. május 1- én kezdte meg működését, ekkor hangzott el Budapesten először a — már nem kísérleti — készüléken a „halló” szó, amelyet Puskás Tivadar kezdeményezett az üzenetváltások megkezdésére. Azóta ez a magyar kifejezés talán a legismertebb, legtöbbet használt nemzetközi szó lett. Az első 54 előfizető közül 3 megszakítás nélkül ma is előfizető, mégpedig a Magyar Távirati Iroda, a képviselőház és a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, illetve az ebből kivált minisztériumok. Az előfizetők száma állandóan nőtt, a következő évben 291-re, 1890-ben 1436-ra, 1900-ban 5000-re és a megnyitás 50. évfordulóján, 1931-ben 66 000-re. Sok akadályt okoztak a háztulajdonosok, akik nem akarták' megengedni, hogy házaikat dróttal csúfítsák el. A telefontársaság ugyanis hosszú ideig légvezetékeket használt. a föld alatti kábelre csak jóval később tértek át. A központ, illetve a központok 1928. április 28-ig kézikapcsolásúak voltak. Minden 200 előfizető után egy-egy kezelőt kellett alkalmazni, akiknek nem volt könnyű dolguk1, munkájuk állandó figyelmet és nagy ügyességet igényelt. Az első telefonkisasszonyt Matkovits Júliának hívták. Ö biztatta először a megilletődött előfizetőket a telefonba való be- beszélésre, ő kapcsolta először a hívott számokat. Kedves hangja lehetett, legalább erre enged következtetni a hozzá írt sok szerelmes levél. Puskás Ferenc csak 3 évig vezette a vállalatot; a túlfeszített munkában megrokkant, és fiatalon, 36 éves korában, 1884-ben elhunyt. Halála után Párizsból hazaköltöző bátyja vezette a központot. A kormány a távbeszélő-szolgálatot 1887-ben államosította. Puskás Tivadarnak később az az eszméje támadt, hogy a távbeszélő nemcsak üzeneteket közvetíthet, hanem híreket, zenét, operaelőadást és más szórakoztató műsort. Telefonhírmondónak elnevezett találmánya az előfizetők lakásán levő hallókészülékeket egy központtal kötötte össze, amely 1893. február 13-tól a mai rádióhoz hasonlóan adott műsort. Előfizetőinek száma az első világháború után elérte a tízezret. A telefonhírmondó a második világháború végéig működött, de 1928. április 28-tól nem adott önálló műsort, hanem csak a rádió adását közvetítette. Vértesy Miklós Érdekességek n Jupiter új holdja A naprendszer egy-egy bolygója új holdjának felfedezése ma már nem nagyon számit szenzációnak, hozzászoktunk az ilyen újdonságokhoz. A Jupiter 14. holdjának felfedezése is inkább mulatságos volta miatt érdekes. A felfedező ugyanis egy fiatalember volt, aki a Kaliforniai Technológiai Intézetből jött az obszervatóriumba, hogy diplomát szerezzen. Az amerikai Voyager—2 egyik szabványfényképét tanulmányozta. A fiatalember, David Jewitt megállapította, hogy a Jupiter gyűrűjében látható két fényes pont közül egyik a bolygó egyik ismeretlen új holdja. A legjobb specialisták segítségével kiszámította az új hold jellemzőit: átmérője 20—40 km, keringési ideje 7 óra 8 perc, ami másodpercenként 30 kilométert jelent (így ez a naprendszer természetes holdjainak leggyorsabbja) és a Jupiter gyűrűjének legszélén helyezkedik el. . . D poszméhek nyomában A hártyásszárnyúak közé tartozó poszméheknek mintegy 300 faja van, ezek nagy része az északi féltekén él, sőt nem egy faj hidegkedvelő. Vannak Grön- landon élő fajok, a Himalájában 4250 méter magasságban és a Sziklás-hegységben 3650 méter magasságban is élnek poszméhek. Elképzelhető, hogy a testüket borító dús szőrzet hideg elleni védőberendezés is. A poszméheknek igen jelentős a szerepük a virágok megtermékenyítésében, és ezért igen nagy veszedelmet jelent, hogy számuk jelentősen csökkent. Ennek egyik oka a különböző növényvédő szerek használata. A nyugtalanító csökkenés miatt a francia agronómiái kutató intézet felhívással fordult a közönséghez, hogy küldjenek az intézetnek fényképeket a környéken élő poszméhekről, a felvétel helyének megjelölésével. A gyümölcsöskerti választék növelésének legnépszerűbb módja az oltás és a szemzés. Szükséges akkor is, ha a meglevő fajtákat nem tartjuk megfelelőnek', illetve a telepítéskor nem gondoskodtunk mi — vagy már az előttünk fákat ültetők — porzó fákról. Tavasszal végezzük az alma, körte, cseresznye oltását. Ideje általában április eleje vagyis a nedvkeringés megindulása utáni időszak. Az ivaros szaporításnak e módjánál egy kis növényi részt ültetünk rá a gyökeres alanynövényre, oly módon, hogy az azonos rendeltetésű szövetek találkozzanak, illetve összenőjenek. Az összenövés következtében a két növényi rész szállítóedényei összekapcsolódnak. A vízben oldott tápanyagok működése következtében megindul a nemes részben a sejtosztódás, és hajtás képződik. A kialakult nemes növény az anyanövénnyel azonos tulajdonságokkal rendelkezik. E munkánál nem szabad elfeledkezni arról, hogy csak a származásilag és rendszer- tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajták szövetei forrnak' össze. Vannak azután olyan különféle fajták is, melyek között megvan az összenövési hajlam. (A kajszi például oltható, illetve szemezhető vörös, mirabolán szilvára, tengeri barackra, kökényre is). Az oltásnál nagyon fontos, hogy az alany és a nemes növény megközelítőleg azonos éghajlati és talajigénnyel rendelkezzék. Átoltani természetesen csak teljesen egészséges fákat érdemes, idős, beteg fákat nem. A háztartási és az ipari gépeken fontos alaptartozék a villanymotor. A gépkocsiban is több található, hiszen ilyen az önindító éppúgy, mint az ablaktörlő működtetője. Elvük az, hogy a villamos áram mágneses hatása alapján energiát alakítanak át. Négy fő részből állnak. Az állórész szilíciummal ötvözött vaslemezből készül. Legtöbbször üres henger amelynek belső felében hornyok futnak; a hornyokba kerül az áram hatására mágneses teret létesítő tekercselés. A forgó rész henger alakú vastest, szintén lemezekből készül, palástján tengely irányú hornyokkal, és a tengelyére szerelt kommutátorral rendelkezik. A hornyokba kerül a forgó rész tekercselése, amelynek végeit a kommutátor rézszeletkéihez forrasztják. A harmadik főrész a csapágyokat tartó öntöttvas' „pajzsokból” áll, míg a negyedik az öntöttvasburkolatból. A kommutáto- ros motorok egyaránt használhatók egyen- és váltakozó áram esetén is. ezért azokat univerzális gépeknek is nevezik. Működési elvük lényege az, A fiatal fák vázágaiban fánként 4-5 oltást készítünk. Az oltás ideje tavasszal van, de az oltóvesszőt szerencsésebb dolog már ősszel megszedni. A kiválasztott anyafáról szedett vesszőket a tél folyamán fagymentes pincében, nedves homokba ágyazva tartjuk — egészen az oltásig. Leggyakoribb oltási módok: hasítékoltás, kecskeláb- ékezés, héj alá oltás és .oldallapozás. A hasítékoltást még nem termő, vagy egészen fiatal termő fák átoltására használunk. A visszametszett ágat hossztengelye irányában behasítjuk. Az oltóvesszőn két oldalról ék formájú metsz- lapot készítünk. A hasítékba 2 oltóvesszőt helyezünk, úgy, hogy az azonos szövetek egymással találkozzanak. (Jó megoldás, ha az ág vége alatt körülbelül 10 centiméterrel erős kötést készítünk, hogy a behasadás ne legyen mélyebb a szükségesnél!) Hasítékoltásra kétrügyes oltóvesszőt használjunk. Az idősebb ágakat, amelyek héja már fás, kecske- lábékeléssel oltjuk át. (Természetes a fiatal vázágakon jobb eredményre számíthatunk.) A nemes ágat visz- szavágjuk, és rajta háromszög alakú metszést készítünk a nemes vesszőre is — melyet az alany hasítékába illesztünk. Nagyon ügyeljünk arra, hogy az alanyon készített vályú mélysége sohase érje el az alany bélszövetét. Az oltóvesszőt úgy vágjuk meg, hagy az teljesen kitöltse az alanyon készített bemetszést, vagyis az azonos szövetek a metszlap egész hogy az álló* és forgórészte- kercsekbe vezetett áramok mágneses mezeje kölcsönösen hat egymásra, így forgatónyomaték keletkezik, és a forgó rész elfordul. A folyamatos forgást a kommutátor biztosítja. A váltakozó áramú villamos motornál forgó- áram segítségével forgómágneses mezőt hoznak, létre. Villamos motorokat * 30—40 vatt-tól több ezer kilovatt teljesítményig gyártanak. A villamos motor csaknem kilencvenéves múltja során nélkülözhetetlen eszközzé fejlődött. Egy új technikai megoldás — két koncentrikus forgórészt alkalmaznak — lehetővé teszi fő hibájának, a hirtelen indításnak a kiküszöbölését, az enyhe gyorsítást. A belső forgórész a szakásos felépítésű, a külső, amely szabadon forog a tengelyén, egy aránylag vékony héjszerkezet. Az állórészre adott indítóáram először a külső forgórészre hat, amely kis forgási tehetetlensége folytán hamar felgyorsul. A belső forgórész viszont sokkal lassabban éri el a fordulatszámát, minthogy az erővonalak a külső forgórészen keresztül érik el. felületén érintkezzenek egymással. Fontos, hogy az oltóvesszőn levő rügy minél alacsonyabban álljon, vagyis ife emelkedjen a metszlap magasságáig. Fiatal fák zsenge ágain a héj alá oltást alkalmazzuk. Egyike a legegyszerűbb és legeredményesebb oltási módoknak. Akkor végezhető, amikor a nedvkeringés már megindult, tehát az alany héjkérge elválik a fától. A héjkérget felhasítjuk, és az egyik oldalról ék alakúanvé-' konyra vágott oltóvesszőt a nyílásba beledugjuk. Oldallapozás. 8—10 mm széles és 3-4 centiméter hosszú héjrészt vágjunk' le — vékony farésszel együtt az alanyról. Azonos méretű metszlapot készítünk az oltóvesszőn is — és a kettőt összeillesztjük. Ennek az oltási módnak az a hátránya, hogy a szövetek gyakran elcsúsznak egymáson. Ez az oltás eredménytelenségéhez vezet. A nedvveszteség csökkentése céljából a sebzési felületeket kenjük be oltóviasszal. Bármely oltásmódot választottuk, illetve bármelyik oltásmódot alkalmaztuk, mindegyiket gondosan be kell kötözni rafiával, vagy pamuttal. Lényege az, hogy az átmenetileg kissé megszikkadó alany és nemes rész szöveteit szorosan egymáshoz rögzítse. Ajánlatos az oltás fölé vékony vesszőből védőívet kötözni. Kedvező körülmények között az oltás 15—20 nap múlva megered. Az oltóvessző rügyei duzzadni kezdenek, majd rövid idő múltán megjelenik az első nemes hajtás is. A nemes hajtásokat — amíg tövük nem fásodik meg — célszerű kikötözni. A megvastagodó alanyon a kötözőanyagot idejében vágjuk fel. Kalocsay Klári I. Ferenc József telefonkészüléke a budapesti Posta Múzeumban Kert — háztáji A gyümölcsfák tavaszi oltása És egy modern készülék a Telefongyárban (MTI-fotó — KS)
