Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

1981. május 16., szombat Előadás a pénzügypolitikáról Politikai könyvterjesztők tanácskozása A Szervezési és Vezetés­tudományi Társaság, a Köz- gazdasági Társaság és a PM Bevételi Főigazgatóság Bé­kés megyei hivatala rendezé­sében tegnap, május 15-én dr. Sütő Dezső, a Pénzügy­minisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának vezetője tartott előadást Aktuális pénzügypolitikai kérdések az ellenőrzés tükrében címmel. Az új árrendszer beveze­tésével megváltoztak a nye­reségképzés feltételei, és ez nagy feladat elé állította a vállalatokat. A Pénzügymi­nisztérium Bevételi Főigaz­gatósága rendszeres ellen­őrzésekkel segítette az átál­lást. Az ellenőrzések során kiderült, hogy néhány eset­ben rosszul értelmezték az új szabályozó rendszert, vagy pedig kihasználták azo­kat a lehetőségeket, melyek az adott vállalatnak ugyan előnyére váltak, de a nép­gazdaságnak károkat okoz­tak. Hogy ez á jövőben meg­szűnjön, máris változtattak a szabályozó rendszeren, és a későbbiekben is, a szük­ségleteknek megfelelően fi­nomítják azt. A napokban az MSZMP békéscsabai városi bizottsá­ga szervezésében a politikai irodalom terjesztői részére tanácskozást tartottak. Ro- szik György, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségének vezetője adott tájékoztatót az 1980- ban elért eredményekről. Többek között elmondta, hogy tavaly megyei szinten 5 millió 800 ezer forintos forgalmat értek el. Egy ak­tív keresőre jutó vásárlási átlag csaknem 30 forint volt. A terjesztést különböző ak­ciók is segítették, mink pél­dául ■ az „Egy KISZ-tag — egy könyv” vagy a politikai könyvnapok. A pártfolyóira­tok terjesztésében is javu­lás mutatkozik. Az idei feladatokkal kap­csolatban elmondta, hogy a fő cél tovább növelni a po­litikai irodalom terjesztését, s nagyobb hángsúlyt helyez­ni a minőségi munkára, az ajánlásokra, a könyvek szét­osztására. A kitűzött célok eléréshez kérte a terjesztők további hatékony munká­ját, s egyben megköszönte az elért eredményekben köz­reműködők segítségét. Száz éves a Vöröskereszt A Vöröskereszt budapesti vezetősége pénteken centená­riumi ünnepséget rendezett a Magyar Tudományos Akadé­mia Országház utcai kong­resszusi termében. A több mint egymillió tagot szám­láló tömegmozgalom főváro­si aktivistáit a centenáriumi ünnepségen Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtit­kára köszöntötte. Szépvölgyi Zoltán, a Fővá-. rosi Tanács elnöke ünnepi köszöntőt mondott a cente­nárium alkalmából, majd ki­tüntetéseket nyújtottak át a legeredményesebb budapesti aktivistáknak. Az ünnepi program részeként a XIII. kerületi Kárpát utca 56. szá­mú, háznál felavatták Henri Dunant, a nemzetközi Vörös­kereszt-mozgalom elindítójá­nak mellszobrát, amelyet Nyirő Gyula szobrászművész formált meg. A hct elején kezdték meg a lucerna szárítását a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezetben. Még ebben a hónapban át­állítják a szárító fűtőrendszerét, és ezentúl az olajnál jóval olcsóbb pakurával fűtenek majd Fotó: Veress Erzsi MÉSZÖV küldöttgyűlés A MÉSZÖV elnöksége 1981. május 21-re — a fogyasztási szövetkezetek őszi kongresz- szusára készülve — összehív­ta a megyei tisztújító kül­döttgyűlést. A Békéscsabán tartandó programon az el­nökség és a küldöttgyűlés bizottságai beszámolnak vég­zett munkájukról, a fel­ügyelő bizottság jelentést tesz a törvényes működés el­lenőrzésének eredményeiről. A fogyasztási szövetkezetek különböző ágazatai választ­mányülésen tekintik át a végzett munkát, és megha­tározzák a VI. ötéves terv­ben előirányzott fontosabb feladatokat, megvitatják és jóváhagyják a múlt évi és az idei költségvetést, majd megválasztják a megyei szö­vetség testületéinek tagjait és a testület tisztségviselőit. Halló! Itt telefon­központ-bővítések, hálózatrekonstrukciók Ajándék gyerekeknek Én elmentem a vásárba... A posta az idén rendelke­zésre álló 3 milliárd forint beruházásának 70 százalékát a telefonszolgálatra fordítja. Az alapvető cél, hogy a te­lefonnal rendelkezők tudja­nak is telefonálni. Éppen ezért az előző évi nagyará­nyú fejlesztések miatt el­maradt. elhalasztott fenntar­tási munkákat sürgősen pó­tolják, amelyre a korábbinál 20 százalékkal többet, össze­sen 940 millió forintot költe­nek. Ezenkívül az anyagi le­hetőségektől függően tovább bővül a hálózat, s nagyará­nyú rekonstrukciós munkák kezdődnek. A Budapesti Távbeszélő­igazgatóság az idén 225 mil­lió forintot fordít fenntar­tásra, rekonstrukcióra, első­sorban az elmaradt II. és XII. kerületi hálózat rendbe hozására, valamint a köz­pontok közötti összekötteté­sek, átkérőhálózat bővítésé­re, amelytől az év második felében már érezhető lesz a forgalmi helyzet javulása. Az új lakótelepek telefon- ellátására összesen 200 nyil­vános állomást szerelnek fel. Az első négy hónapban, egyébként mintegy 4200 új előfizetőt kapcsoltak be a hálózatba, a várakozók szá­ma azonban további 5500- zal gyarapodott ez idő alatt. A Szegedi Postaigazgató­sághoz tartozó dél-alföldi városokban a telefonszolgál­tatás ugrásszerű javulása várható. A megyeszékhelyen, Kecskeméten felépült kor­szerű postahivatalban a BHG már szereli a 7000 állo­másos új távbeszélőközpon­tot, amelyet a III. negyed­évben adnak át rendelteté­sének. A később 20 ezer ál­lomásig bővíthető Crossbar­központtal a város bekap­csolódik az országos távhí­vóhálózatba, s lehetővé vá­lik újabb előfizetői telefo­nok felszerelése. A néhány éve átadott szegedi telefon- központot is újabb 3000 ál­lomással bővítik az idén. Szépséghiba A tanács, helyesebben a „Felhasználási tanácsok” cí­mű cédula a szójaliszthez tartozik. Ahhoz az egykilós, nem régóta kapható piros zacskós termékhez, amely számtalan jóval kecsegteti felhasználóját. Többek kö­zött azzal, hogy kiváló összetétele gátolja az érelmesze­sedést, értékes tápanyagot szolgáltat a szervezetnek. Ed­dig rendben is volna a dolog, csakhogy van egy szép­séghibája. A tanácsok ugyanis nem közlik, hogyan hasz­náljuk fel az őket tartalmazó papírt. Az ugyanis a zacs­kóban található, együtt a fogyasztásra szánt szójaliszttel. Ügy tűnik, a gyártó — a Szolnok megyei GMV — elfe­lejtette közölni a vásárlóval, hogy a papír megemészté­séhez cellulózbontó enzimek termelésére vegye rá tisz­telt gyomrát... _m. szabó— Az OFOTÉRT május 18—30. kö­zött 40 százalék engedménnyel árusítja a gyermekeknek szánt fotócikkeket. A közelgő bizo­nyítványosztás és a gyermeknap adta az ötletet, hogy a vállalat ezt a két hétig tartó akciót meg­szervezze. A vásár ideje alatt többféle gyermek-fényképezőgépet: a Szmena, a Vilia, az Etűd, a Beirette, a Certo és a Corina típusokat, valamint az Anja gyermekdiavetítőt és a kicsik­nek való sztereónézőt vehetik meg engedményes áron. Az ak­cióba vont árucikkek egyaránt azt a célt kívánják segíteni, hogy a gyermekek könnyebben juthassanak a szabad idő jobb, tartalmasabb eltöltését biztosító eszközökhöz, hiszen a fotózás se­gít az esztétikai nevelésben és a látáskultúra fejlesztésében. A vállalat előzetes becslése sze­rint a kéthetes akció ideje alatt mintegy 25 millió forint kedvez­ményt biztosítanak vásárlóik ré­szére. Május 17., vasárnap: Autóvásár: Ajka (Veszprérrí megye), Debrecen, Dunaújváros (Fejér megye), Kaposvár (So­mogy megye), Kiskőrös (Bács megye), Kisterenye (Nógrád megye), Miskolc, Mohács (Bara­nya megye), Monor (Pest me­gye), Nagykanizsa (Zala megye). Nyíregyháza (Szabolcs megye). Orosháza (Békés megye), Pécs. Romhány (Nógrád megye), Sop­ron (Győr megye). Szeged, Szi­getvár (Baranya megye), Szol­nok (Szolnok megye), Tatabá­nya (Komárom megye). Országos állat- és kirakóvásár: Kőtelek (Szolnok megye), Kun- szentmiklós (Bács megye, Mo­nor (Pest megye), Mórahalom (Csongrád megye), Szentes (Csongrád megye), Tiszakécske (Bács megye). Országos állatvásár: Túrkeve (Szolnok megye). Május 20., szerda: Országos állat- és kirakóvásár: Alsónémedi (Pest megye), Bihar- keresztes (Hajdú megye), János- háza (Vas megye), Kápola (He­ves megye), Rudabánya (Bor­sod megye), Vajszló (Baranya megye). Május 21., csütörtök: Országos állat- és kirakóvásár: Zánka (Veszprém megye). Nemzetközi CACIB-kutyakiállítást rendeztek a Magyar Ló­verseny Vállalat ügetőpályáján. Tizennyolc országból mint­egy kétezerszáz kutyát vonultattak fel a nemzetközi zsűri, és a látogatók előtt. A képen: magyar agár (MTI-fotó — KS) A „piros vonal” alatt... A FAO meghatározása szerint korszerű, ha­tékony állategész­ségüggyel rendelkezik min­den olyan ország, amelynek állattenyésztési vesztesége nem haladja meg az ágazat bruttó termelési értékének 15 százalékát. A legutóbbi statisztikai adatok szerint hazánk állattenyésztésének évi bruttó termelési értéke 65 milliárd forint. Az állat- betegségek okozta évi kár körülbelül 6 milliárd forint. Ez az összeg jóval a „piros vonal” alatt van. Európában a tbc- és brucellózismentes állatállomány arányát te­kintve a skandináv államok, az NSZK és Svájc után kö­vetkezünk. Bár a 6 milliárd forintos veszteség az állatbetegségek számláján szerepel, nemcsak az orvosilag pontosan meg­határozható fertőző betegsé­gek kórokozói a „bűnösök”. A veszteség sokféle. A be­teg állatok kevesebb húst, te­jet, tojást stb. adnak, amiből 2-3 milliárd forint veszteség származik, az elhullásból pe­dig csaknem egymilliárd fo­rint. Az állategészügyi okok­ból származó veszteség má­sik felét a helytelen takar­mányozási és tartási körül­mények okozzák. Az állattenyésztésben egy­re jobban tért hódító ipari szemlélet fokozatosan szem­be kerül az állatok biológiai igényeivel. Az Állategészség­ügyi Kutató Intézet vélemé­nye szerint például az opti­mális nagyüzemi libaállo­mány — a jelenleg elterjedt tartási módszerek mellett — nem lehet több 5 ezer da­rabnál. Ezzel szemben az or­szágban több helyen tízezres telepet tartanak, sőt van már 50 ezres is. Az egvoldalú gazdasági szemlélet természetesen meg- bosszúlja magát. A nagyüze­mi állattartás technikai fej­lődését. a tagadhatatlan elő­nyei és eredményei mellett, árnyékként követik a hibás tartásból adódó üzemi be­tegségek. Csak egyetlen példa: a ko­cák- és a hízók helytelen tar­tásából eredő corynebacillo- sis (gennyes fekélyekkel já­ró betegség) miatt az évi kár körülbelül 50 millió forint. A II. világháborút megelő­ző évtizedekben az állatok egyedenkénfi gyógyítása, te­hát a szorosan vett orvosi tevékenység volt az állator- ‘vos fő feladata. Az akkori körülmények között a legve­szélyesebb, úgynevezett be­jelentési kötelezettség alá eső fertőző betegségek elleni küzdelmen kívül szervezett betegségmegelőző munkára nem lehetett gondolni. Még­is, az állatorvosok közremű­ködésével számos európai országot megelőzve elsőnek nálunk számoltak fel vagy szorítottak vissza néhány ve­szedelmes állatbetegséget, mint például a veszettséget, a takonykórt, a tenyészbéna- ságot és a sertéspestist. ~ Ezekkel a betegségekkel újra meg újra meg kellett küzdeni. A nagyüzemi ál­lattenyésztés kialakulásával párhuzamosan lépésről lépés­ről lépésre „át kellett prog­ramozni” az állatorvosokat is. A nagy tpmegben együtt tartott állatoknál a járvány­tan. de még inkább a gaz­dasági megfontolás azt dik­tálja, hogy egyedi betegke­zelés helyett az állatorvo­soknak a céltudatos takar­mányozás kialakításával, egészséges tartási, ápolási technológiák megteremtésé­vel a betegségek megelőzését kell elérni. Sajnos, ezek a feltételek csak laboratóriu­mi körülmények között hoz­nának tökéletes eredményt. A gyakorlatban a gazdasági és az egészségügyi szempont szembe került egymással, többnyire az utóbbi rovásá­ra. Sokszor felmerülő kérdés, hogy Magyarországon dolgo­zó háromezer-kétszáz állat­orvos tulajdonképpen orvos, vagy mezőgazdász? A hiva­talos egyetemi állásfoglalás szerint a ma állatorvosa, az orvosi ismereteken túlmenő­en már rendelkezik mind­azokkal az állattenyésztési, takarmányozási, közgazdasá­gi ■ és szervezési ismeretek­kel. amelyeknek birtokában a gyógyítás mellett különö­sen jelentőssé válik beteg-* ségmegelőző tevékenysége, és szükség esetén irányítani is tudja az egyes állattenyésztő üzemek munkáját. a z állatorvos feladat­köre tehát a mező- gazdasági termelés­ben rendkívül sokrétűvé vált, és adott helyzetekben hol az orvosi, hol a termelésirányí­tói szerep kerül előtérbe. Bonyhádi Péter D békehónap megyei eseményei A béke-, barátsági és szo­lidaritási hónap megyei ren­dezvénysorozata azzal a bé­kenagygyűléssel kezdődött, amelyet máius 8-án — a fa­sizmus felett aratott győze­lem 36. évfordulója alkal­mából — hívott össze a Ha­zafias Népfront Mezőhegye­sen. A már eddig lezajlott barátsági napok eseményein részt vettek az egyes szocialis­ta országok budapesti nagy- követségének, illetve kultu­rális intézetének képviselői is. A Békéssámsonban tartan­dó, május 20-i békeaktíva- ülésen Knáll György, az Or­szágos Béketanács tagja mond majd ünnepi beszédet. Békéscsabán a május 21-i papi békegyűlés előadója dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke lesz. Május 28-án a csárdaszállási művelődési ház is otthont ad egy béke- aktíva-ülésnek. Ezen dr. Fá­bián Ágnes, az Országos Bé­ketanács tagja emlékezik meg a győzelem évforduló­járól. A II. Békés megyei nem­zetiségi klubtalálkozóra má­jus 31-én délelőtt 10 órától kerül sor az eleki művelődé­si házban. A békehónap utolsó rendezvényét június 2-án 2 órai kezdettel Szarvason, a népfrontszék­házban szervezi meg a HNF megyei elnöksége, valamint béke-, barátsági és szolida­ritási munkabizottsága. Em­lítésre méltó, hogy több ün­nepségen . kitüntetéseket is átadnak a békemunkában kiemelkedő eredményt elért tisztségviselőknek és akti­vistáknak. Foglalkoztató üzemet épfteoek Szombathely külső részé" ben, a Gyöngyöshermán és Szentkirály között található zarkaházi kastélyban társa­dalmi összefogással csökkent munkaképességűeket foglal­koztató üzemet építenek. A műemléképület egyelőre üre­sen áll, állaga eléggé megvi­selt. A városi tanács és a Vas megyei Vegyesipari Vállalat vezetői elhatározták, hogy a csökkent munkaképességűek­nek teremtenek falai között megfelelő munkalehetőséget, az épület felújításához kér­ték a szombathelyi üzemek, vállalatok, intézmények szo­cialista brigádjainak segítsé­gét is. A kérés kedvező fo­gadtatásra talált. A felújítá­si munkák — széles körű társadalmi összefogással — megkezdődtek, A műemlékkastélyban a jövő év elején már ötven csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztathatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom