Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-30 / 100. szám
1981. április 30., csütörtök o Segítőtársak. Legeltetik a juhokat a geszti legelőkön Fotó: Veress Erzsi Jó ötlet Délután fél 2 és fél 3 óra között naponta mintegy 30 autóbusz érkezik az Orosházi Üveggyár bejáratához és indul tovább onnan. Az autóbuszokon több százan járnak be a második műszak kezdetére, akik pedig első műszakban dolgoztak, utaznak haza a városba, valamint a környező községekbe. Mivel töltik az emberek a várakozás és az utazás alatt az idejüket? Beszélgetéssel, vitatkozással, a táj szemlélésével, egyik-másik asszony kézimunkázással és csak kevesen könyvolvasással, esetleg tanulással. Pedig bizonyára többen olvasnának újságot is, ha hozzájuthatnának. Erre azonban egyelőre nincs lehetőségük. Hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni? Leszkó Pálnak, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat terjesztési szakelőadójának támadt az ötlete: létesítsenek hírlapárusító pavilont a gyár bejáratánál. Olyat, ami lehetővé teszi a gyors és pontos kiszolgálást, és természetesen esztétikailag is beleillik ebbe a környezetbe. Mi a véleménye erről Tarján Józsefnek, a gyári párt- bizottság titkárának? — Jónak tartom az ötletet. Az a költség, amelybe egy ilyen pavilon kerül, biztos, hogy nem rossz befektetés. A rendszeres újságolvasással műveltebbé, szélesebb látókörűvé válnak az emberek. Az pedig régi tapasztalat, hogy a műveltség a termelésben az egyén és a köz javára egyaránt jól kamatozhat — mondja. — Megvalósítható? — Igen. Előbb azonban a feltételeket még meg kell teremteni. Reméljük, hamarosan el is készül a pavilon. Eladással talán egy nyugdíjast lehetne megbízni, aki mondjuk könyvárusítással is foglalkozhatna. P. B. csők kerülnek a boltokba, folyamatos lesz az ellátás tüzelőanyagból és táptakarmányból. A takarékosság érdekében megvizsgálják az energiaformákat, s ahol lehet, fűtőberendezés-cserét hajtanak végre. Az ÁFÉSZ nemcsak mozgalmi téren tart szoros kapcsolatot a tagsággal, de anyagi vonatkozásban is. A márciusi küldöttgyűlés mó" dosította az alapszabályt annak érdekében, hogy az eddiginél is tervszerűbb és hatékonyabb legyen a tagok anyagi támogatásának igény- bevétele, hiszen ezt a pénzt a szövetkezet gyorsabb fejlesztésére fordítják. Közismert, hogy a VI. ötéves tervben mérsékeltebbek lesznek a fejlesztési források. De ha a tagság 'tagsági részjegy, célrészjegy, tagsági kölcsön címen nagyobb mértékben támogatja a szövetkezetét, akkor több jut fejlesztésre, akkor jobban jár a szövetkezet és a tagság is. Az elmúlt 10 évben eredményesen valósította meg a szövetkezet a 300 forintos tagsági részjegyekre való átállást. A tagok által a szövetkezetnek nyújtott részjegyek és tagsági kölcsönök összege jelenleg megközelíti az ötmillió forintot. Ez önmagában is sokat segített a fejlesztési célok megvalósításában. A célrészjegyek igénybevételénél 1981. január 1-től a hosszabb időre való lekötés esetén az eddiginél magasabb kamatot fizet az ÁFÉSZ. Az a cél, hogy a VI. ötéves terv végére az egy tagra jutó részjegy névértéke 500 forint legyen. Aki anyagilag jobban bírja, attól többet várnak, de az öregek, a kisnyugdíjasok vállára nem szeretnének újabb terheket róni. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ messzemenően megbecsüli azokat az idős embereket, akik megalapozták, fejlesztették a ma már országosan is jó hírű szövetkezetét. — Ary — A japán Sony cég bejelentette, hogy sikerült egy olyan videoberendezést kifejlesztenie, amely a képmagnószalaggal egyidejűleg filmszalagot is gyárt. A Sonynak ezáltal sikerült „összeházasítania” a televíziót és a filmet, ugyanis a videoszalagokra felvett képanyagot eddig filmvetítőn nem lehetett levetíteni. A neves amerikai filmrendező, Francis Ford Coppola, aki szintén részt Vett a Sony sajtókonferenciáján, úgy nyilatkozott, hogy a találmány költségmegtakarítást tesz lehetővé és esetleg teljesen helyettesítheti majd a filmezést is. Együtt könnyebb Kimagasló eredmények a Gyoma-Endröd és Vidéke ÍFÉSZ-nál A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ kimagasló eredményeket ért el nemcsak 1980-ban, hanem az V. ötéves terv időszakában is. Ez ' nagymértékben köszönhető annak, hogy korábban egye- - sült a gyomai és az endrődi általános fogyasztási szövetkezet. Bebizonyosodott e téren is, hogy együtt köny- nyebb. Az anyagi és a szellemi erők összevonása meghozta a várva várt eredményt. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ körzetében húszezer lakos ellátásáról és a szakcsoportok által produkált termékek felvásárlásáról kell gondőskodni. A szövetkezet arra törekszik, hogy kulturált körülmények között szolgálják ki a vásárlókat a boltokban csakúgy, mint a vendéglátóipari egységekben. Ennek érdekében az V. ötéves terv idején négy új üzlet épült, a régi szatócsüzletek helyett. Űj cukrászüzemet adtak át, és ezzel korszerű körülményeket teremtettek a cukrászüzemi termékek előállítására. A fejlesztésnek nagy a szerepe abban, hogy öt év alatt az árbevétel 43,5 százalékkal nőtt, s 1980-ban elérte a 473 millió 50 ezer forintot. A gazdálkodási eredmény — az induló magas szint ellenére — 26,6 százalékkal nőtt, s tavaly, meghaladta a 16 millió forintot. A tervciklusban a szövetkezet élelmiszerforgalma 60 százalékkal, a vendéglátó ételforgalma pedig 59 százalékkal nőtt. Ezt nagyrészt annak köszönhetik, hogy gondoskodnak a bő választékról, a megfelelő minőségről, az udvarias kiszolgálásról. „Az összárbevételnövekedésnek több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A szövetkezeti hálózatban 32 szocialista brigád dolgozik igen jó eredménnyel. Elsősorban az ő érdemük, hogy az 1980. évi jó eredményekért Kiváló Bolt címet négy kiskereskedelmi, Kiváló Egység címet egy vendéglátóipari egység nyert. Egy kollektíva elnyerte a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet. Többen elnyerték a Kiváló Dolgozó, illetve a Szakma Ifjú Mestere címet. A jól dolgozók jutalmazására több mint negyedmillió forintot fizetett ki az ÁFÉSZ. Az 1981. évre igen nagy gonddal készült fel a szövetkezet. Az árbevételt több mint félmilliárd forintra tervezik, ami 25 millióval haladja meg a tavalyit. A nyereségterv 17 millió 200 ezer forint. Az áruellátás színvonalára nagyon odafigyel a vezetőség. Az eddiginél több olcsóbb és megfelelő minőseget kínálnak a fogyasztóknak. A vendéglátásban főleg az étel- és az üdítőital-forgalom növelése a cél. Árpolitikában a tisztességes haszon, az elv, hiszen a vásárlók döntő többsége szövetkezeti tag. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása a program egyik jelentős része. A fő alapelveket követve növekszik a tej és tejtermék, a zöldség-gyümölcs, a bébiétel, a diabetikus készítmények, a mirelit áruk választéka, mennyiségi forgalomba hozatala. A vegyesipari boltokban új termék lesz többek között a szigetelőanyag, a műanyag nyílászáró szerkezet, a hőszigetelő anyag értékesítése. Felújított és új gumiabronJ1 televízió és a film házassága Kongresszusi oklevelet Kaptak Tizennyolc asszony — egy brigád Rövid megbeszélést tart a brigád Fotó: Veress Erzsi A Békéscsabai Kötöttáru- gyár Dózsa Szocialista Brigádja, elmúlt évi munkájával, annak elismeréseként kongresszusi oklevél kitüntetésben részesült, egyben elnyerte a Szakma Kiváló Brigádja címet is. Az 1964- ben alakult brigádot most tizennyolcán alkotják, -vezetőjük Flender Jánosné. Milyen is ez a brigád? Néhány vélemény, önvallomás, amolyan szabálytalan portréféle erről a kis kollektíváról: Szőke Ferencné varrodavezető: „A lehető legjobb helyre került a kongresszusi oklevél. Jól összeforrott társaság, úgymond egymás gondolatát is ismerik. Teljesítményük még nem volt a 120 százalék alatt, a minőségi követelményeknek szinte maximálisan eleget tesznek. A gyárkapun kívül is összetartanak.” Flender Jánosné brigádvezető: „Én csak 1976-tól vagyok a brigád tagja. Az alapítók közül csupán ketten dolgoznak már, a többiek nyugdíjba mentek, kicserélődtek. öt éve elnyertük ezt a magas kitüntetést, az akkori brigád tagjai közül nyolcán segítették a siker elérését. A brigádtagok átlag- életkora 35 év, asszonyok, feleségek, édesanyák... A munkapadok mellett és a családi életben is igyekeznek példát mutatni. Úgy érzem, szorgalmasak, lelkesek vagyunk. Keresetünk a teljesítmény és a minőség függvénye. Becsületes munkával megkeresünk havi 4-5 ezer forintot.” Zsótér Mihálynét a brigádban Mamikának nevezik: „Több,mint 30 éve dolgozom a kötöttben, univerzális gépi varró vagyok, egyben a brigád legidősebb taeia. Két hónap múlva megyek nyugdíjba. Hogy miért neveznek Mamikának? Lányaim lehetnének, ismerem őket iparita- nuló-koruk óta. Némelyiket én tanítottam meg annak idején, egy-egy szakmai fogásra. Mindig jó kollektívában dolgoztam, most is igazi társak, barátok között vagyok. A célkitűzéseink között szerepel a normaóra jobb kihasználása, a kifogástalan minőség elérése. Ezt is segíti az elmúlt hónapban bevezetett új szervezés, a szalagra való átállás. Á szalag végén egy gombnyomás, és máris érkezik a doboz, a szabott idomokkal. A gép kiszolgál bennünket. Hogy mivel érdemeltük ki ezt a kitüntető címet? Azt hiszem mindez becsületes munkánk gyümölcse, koronája.” Szabó Mihályné gépi varró: „Már 22 éve a gyárban dolgozom. A brigád valamennyi tagja szakmunkás. Hogyan lehet bekerülni ebbe a közösségbe? Egyéves munkával kell bizonyítani a belépőnek, hogy rászolgált a brigádtagságra. A tagjelöltnek mindent vállalniá, teljesítenie kell, amit mi, a brigádtagok vállaltunk: iskolát, gyermekotthont • patronálni, teljesítményünket állandóan 100 százalék felett tartani, és a minőségi követelményeknek maximálisan eleget tenni. Ez utóbbit az elmúlt évben szigorítottuk.” Biankó Pálné gépi varró: „A brigád erénye a jó munka, a tartalmas emberi kapcsolatok, a bajban segítjük egymást, kiállunk egymásért, igazunkért. Ha a brigádtagok közül valakinek beteg a gyereke, őszintén aggódunk érte. A jutalmakat közösen osztjuk szét egymás között. Persze, aki többet és jobban dolgozik, az többet is kap. Ezekre az emberekre valamennyien felnézünk, tiszteljük őket.” Biró Béla, a kötöttárugyár üzemi pártbizottságának titkára: „Vállalatunknál majdnem hetven szocialista brigád dolgozik, vesz részt, évről évre a munkaversenyben. Az utóbbi esztendőkben nagyon sok kiskollektívánk felzárkózott a Dózsa brigád mögé, munkájukat, szorgalmukat, akaratukat, egymáshoz, a közösséghez való viszonyukat példaként emlegetik. Tavaly több éves kimagasló eredményeikkel méltán szolgáltak rá a kitüntetésre. Szorgalmasak, keveset beszélnek, vállalásaikat maradéktalanul teljesítik. A munkában, a közéletben mindig lehetett és lehet rájuk számítani. Szerénységük is példaként szolgálhat mások előtt! Szekeres András Nincs szükségünk arra, hagy színesre fessük a naplót — Még a hatvanas évek elején kezdődött. Akkor raktuk le a közös munka alapjait, tisztáztuk fokozatosan elveit. A nagyfokú egymásrautaltság miatt olyanok ragadtak meg közöttünk, akikben elég törekvés volt ahhoz, hogy jó munkát végezzenek. Ma sem lehet, akárki a szocialista brigád tagja ... Szóval jó másfél évtizeddel ezelőtt is megközelítően úgy dolgoztunk, mint most. Olykor motorkerékpárra ültünk, és kirándultunk. Ma sincs ez másként, és mégis... Mintha az egyéni gondolkodás közös gondolkodás lenne. No és nem motorra, autóba ülünk — próbál párhuzamot vonni a múlt és a jelen között Kajtor Sándor, a Békéscsabai Konzervgyár Kandó Kálmán Szocialista Brigádjának tagja. — Akarva-akaratlanul is, „szemmel tartanak” bennünket. A kifejezés persze nem egészen helytálló. Mert, akit szemmel kell tartani, azzal ugye valamityen baj van. Mi viszont arra törekszünk, hogy a gyár villamossági berendezéseinek hibája ne akadályozza a folyamatos feldolgozást. Ha ezek hibája miatt leállna egy-egy gépsor vagy gép, sötétségbe borulna a gyár valamelyik üzemrésze, az bizony rossz fényt vetne ránk. Ezért mindig többet tettünk, mint ameny- nyi munkaköri kötelességünk — egészíti ki az eddig elmondottakat Varga István brigádvezető. De mit mutatnak a tények? Villamosenergia-taka- rékos megoldások alkalmazását kezdeményezték. Fázisjavító kondenzátorokat szereltek fel, amelyeket szükség szerint kapcsolnak be. Ehhez nagy figyelemre volt, van szükség. Tavaly így 300 ezer forintot takarítottak meg. Vagy vegyük a gyár világítástechnikai rekonstrukcióját, amelynek során energiatakarékos világítótesteket szerelnek fel. — Azt mondjuk, a munkaidő „dudaszótól dudaszóig” tart. Nemegyszer mégis itt maradunk, mert a gyár érdeke ezt kívánja. Már évek óta mi végezzük el az érintésvédelmi vizsgálatokat. Ez a nyolcórás munkaidőbe már nem fér bele. Nagyobb részt társadalmi munkával tavaly 1500 érintésvédelmi vizsgálatot végeztünk. Ha ezt megrendelésre egy másik cég csinálná, óriási összeget kellene kifizetni. Van olyan vizsgálat, amelyik 12 ezer forintba kerül. Azután nemegyszer heteket kell várni a vizsgálati jegyzőkönyvre, majd azután a javításra. így sokkal egyszerűbb — magyarázza Tóth János. Az új 8000 tonnás tésztagyártó vonalak villanyszerelési munkálatait is nagyrészben társadalmi munkában oldották meg. — Munkánk sok lemondással jár. Az elsőbbség mindig a vállalati munkáé. Hogy mindezért mit kapunk? Pénzt nem sokat. De egy ilyen szerelés nagy szakmai élmény, jó iskola-az ismeretek gyarapításához. Mi tizenketten ehhez szoktunk, és csak azt vesszük magunk közé, aki vállalja kialakított közösségi életünk előnyeit, „hátrányait” — ismerteti véleményét Zahorán Pál. Nem véletlenül mondják a gyár vezetői, ha az üzemben a Kandó Kálmán Szocialista Brigád tagjaival találkoznak: itt már nagy hiba nem lehet. — Év végén nincs szükségünk arra, hogy színesre fessük a brigádnaplót. Ha értékelésünk nem fedné a valóságot, az úgy is kiderülne. A brigád önértékelése egyéni értékeléssel párosul. Ennek elvei igen szigorúak. Ösztönöz és kötelez bennünket a Kiváló Brigád cím. Egyébként nemcsak a munkában segítjük egymást. Két munkatársunk házat épít', emiatt az idén elmarad a brigád szokásos több napos kirándulása. Legszebb és talán legfelelősségteljesebb vállalásunk: évek óta patronálunk egy állami gondozott kislányt — mondja a brigádvezető. A Kandó Kálmán Szocialista Brigád 1980-ban végzett munkájáért kongresszusi oklevelet kapott. Eddig hatszor értek el Kiváló Brigád Címet, három éve jubileumi oklevéllel ismerték el tevékenységüket. Az egyéni kitüntetések is munkasikerekről tanúskodnak. Élelmiszer- ipari, illetve MÉM Kiváló Dolgozó lett az elmúlt években Vurján György, Gál Imre, Kajtor Sándor, Varga István és Tóth János. K. J.