Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

1981. április 30., csütörtök o Segítőtársak. Legeltetik a juhokat a geszti legelőkön Fotó: Veress Erzsi Jó ötlet Délután fél 2 és fél 3 óra között naponta mintegy 30 autóbusz érkezik az Oroshá­zi Üveggyár bejáratához és indul tovább onnan. Az au­tóbuszokon több százan jár­nak be a második műszak kezdetére, akik pedig első műszakban dolgoztak, utaz­nak haza a városba, vala­mint a környező községekbe. Mivel töltik az emberek a várakozás és az utazás alatt az idejüket? Beszélgetéssel, vitatkozással, a táj szemlé­lésével, egyik-másik asszony kézimunkázással és csak ke­vesen könyvolvasással, eset­leg tanulással. Pedig bizo­nyára többen olvasnának új­ságot is, ha hozzájuthatná­nak. Erre azonban egyelőre nincs lehetőségük. Hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni? Leszkó Pálnak, a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat terjesztési szakelőadójának támadt az ötlete: létesítsenek hírlap­árusító pavilont a gyár be­járatánál. Olyat, ami lehető­vé teszi a gyors és pontos kiszolgálást, és természete­sen esztétikailag is beleillik ebbe a környezetbe. Mi a véleménye erről Tar­ján Józsefnek, a gyári párt- bizottság titkárának? — Jónak tartom az ötletet. Az a költség, amelybe egy ilyen pavilon kerül, biztos, hogy nem rossz befektetés. A rendszeres újságolvasással műveltebbé, szélesebb látó­körűvé válnak az emberek. Az pedig régi tapasztalat, hogy a műveltség a terme­lésben az egyén és a köz ja­vára egyaránt jól kamatoz­hat — mondja. — Megvalósítható? — Igen. Előbb azonban a feltételeket még meg kell teremteni. Reméljük, hamarosan el is készül a pavilon. Eladással talán egy nyugdíjast lehetne megbízni, aki mondjuk könyvárusítással is foglal­kozhatna. P. B. csők kerülnek a boltokba, folyamatos lesz az ellátás tü­zelőanyagból és táptakar­mányból. A takarékosság érdekében megvizsgálják az energiafor­mákat, s ahol lehet, fűtőbe­rendezés-cserét hajtanak végre. Az ÁFÉSZ nemcsak moz­galmi téren tart szoros kap­csolatot a tagsággal, de anyagi vonatkozásban is. A márciusi küldöttgyűlés mó" dosította az alapszabályt an­nak érdekében, hogy az ed­diginél is tervszerűbb és ha­tékonyabb legyen a tagok anyagi támogatásának igény- bevétele, hiszen ezt a pénzt a szövetkezet gyorsabb fej­lesztésére fordítják. Közis­mert, hogy a VI. ötéves terv­ben mérsékeltebbek lesznek a fejlesztési források. De ha a tagság 'tagsági részjegy, célrészjegy, tagsági kölcsön címen nagyobb mértékben támogatja a szövetkezetét, akkor több jut fejlesztésre, akkor jobban jár a szövetke­zet és a tagság is. Az elmúlt 10 évben ered­ményesen valósította meg a szövetkezet a 300 forintos tagsági részjegyekre való át­állást. A tagok által a szö­vetkezetnek nyújtott részje­gyek és tagsági kölcsönök összege jelenleg megközelíti az ötmillió forintot. Ez ön­magában is sokat segített a fejlesztési célok megvalósítá­sában. A célrészjegyek igénybevé­telénél 1981. január 1-től a hosszabb időre való lekötés esetén az eddiginél maga­sabb kamatot fizet az ÁFÉSZ. Az a cél, hogy a VI. ötéves terv végére az egy tagra ju­tó részjegy névértéke 500 fo­rint legyen. Aki anyagilag jobban bírja, attól többet várnak, de az öregek, a kis­nyugdíjasok vállára nem sze­retnének újabb terheket ró­ni. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ messzemenő­en megbecsüli azokat az idős embereket, akik megalapoz­ták, fejlesztették a ma már országosan is jó hírű szövet­kezetét. — Ary — A japán Sony cég bejelen­tette, hogy sikerült egy olyan videoberendezést kifejlesz­tenie, amely a képmagnó­szalaggal egyidejűleg film­szalagot is gyárt. A Sonynak ezáltal sike­rült „összeházasítania” a te­levíziót és a filmet, ugyanis a videoszalagokra felvett képanyagot eddig filmvetítőn nem lehetett levetíteni. A neves amerikai filmrendező, Francis Ford Coppola, aki szintén részt Vett a Sony sajtókonferenciáján, úgy nyi­latkozott, hogy a találmány költségmegtakarítást tesz le­hetővé és esetleg teljesen helyettesítheti majd a filme­zést is. Együtt könnyebb Kimagasló eredmények a Gyoma-Endröd és Vidéke ÍFÉSZ-nál A Gyoma—Endrőd és Vi­déke ÁFÉSZ kimagasló ered­ményeket ért el nemcsak 1980-ban, hanem az V. öt­éves terv időszakában is. Ez ' nagymértékben köszönhető annak, hogy korábban egye- - sült a gyomai és az endrődi általános fogyasztási szövet­kezet. Bebizonyosodott e té­ren is, hogy együtt köny- nyebb. Az anyagi és a szel­lemi erők összevonása meg­hozta a várva várt ered­ményt. A Gyoma—Endrőd és Vi­déke ÁFÉSZ körzetében húszezer lakos ellátásáról és a szakcsoportok által produ­kált termékek felvásárlásá­ról kell gondőskodni. A szö­vetkezet arra törekszik, hogy kulturált körülmények kö­zött szolgálják ki a vásárló­kat a boltokban csakúgy, mint a vendéglátóipari egy­ségekben. Ennek érdekében az V. ötéves terv idején négy új üzlet épült, a régi sza­tócsüzletek helyett. Űj cuk­rászüzemet adtak át, és ezzel korszerű körülményeket te­remtettek a cukrászüzemi termékek előállítására. A fejlesztésnek nagy a sze­repe abban, hogy öt év alatt az árbevétel 43,5 százalékkal nőtt, s 1980-ban elérte a 473 millió 50 ezer forintot. A gazdálkodási eredmény — az induló magas szint ellenére — 26,6 százalékkal nőtt, s tavaly, meghaladta a 16 mil­lió forintot. A tervciklusban a szövetkezet élelmiszerfor­galma 60 százalékkal, a vendéglátó ételforgalma pe­dig 59 százalékkal nőtt. Ezt nagyrészt annak köszönhetik, hogy gondoskodnak a bő vá­lasztékról, a megfelelő minő­ségről, az udvarias kiszolgá­lásról. „Az összárbevétel­növekedésnek több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A szövetkezeti hálózatban 32 szocialista brigád dolgo­zik igen jó eredménnyel. El­sősorban az ő érdemük, hogy az 1980. évi jó eredménye­kért Kiváló Bolt címet négy kiskereskedelmi, Kiváló Egy­ség címet egy vendéglátóipa­ri egység nyert. Egy kollek­tíva elnyerte a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet. Töb­ben elnyerték a Kiváló Dol­gozó, illetve a Szakma Ifjú Mestere címet. A jól dolgo­zók jutalmazására több mint negyedmillió forintot fize­tett ki az ÁFÉSZ. Az 1981. évre igen nagy gonddal készült fel a szövet­kezet. Az árbevételt több mint félmilliárd forintra ter­vezik, ami 25 millióval ha­ladja meg a tavalyit. A nye­reségterv 17 millió 200 ezer forint. Az áruellátás színvo­nalára nagyon odafigyel a vezetőség. Az eddiginél több olcsóbb és megfelelő minőse­get kínálnak a fogyasztók­nak. A vendéglátásban főleg az étel- és az üdítőital-for­galom növelése a cél. Árpoli­tikában a tisztességes haszon, az elv, hiszen a vásárlók döntő többsége szövetkezeti tag. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tása a program egyik jelen­tős része. A fő alapelveket követve növekszik a tej és tejter­mék, a zöldség-gyümölcs, a bébiétel, a diabetikus ké­szítmények, a mirelit áruk választéka, mennyiségi for­galomba hozatala. A vegyesipari boltokban új termék lesz többek között a szigetelőanyag, a műanyag nyílászáró szerkezet, a hő­szigetelő anyag értékesítése. Felújított és új gumiabron­J1 televízió és a film házassága Kongresszusi oklevelet Kaptak Tizennyolc asszony — egy brigád Rövid megbeszélést tart a brigád Fotó: Veress Erzsi A Békéscsabai Kötöttáru- gyár Dózsa Szocialista Bri­gádja, elmúlt évi munkájá­val, annak elismeréseként kongresszusi oklevél kitün­tetésben részesült, egyben el­nyerte a Szakma Kiváló Brigádja címet is. Az 1964- ben alakult brigádot most tizennyolcán alkotják, -veze­tőjük Flender Jánosné. Mi­lyen is ez a brigád? Né­hány vélemény, önvallomás, amolyan szabálytalan portré­féle erről a kis kollektívá­ról: Szőke Ferencné varroda­vezető: „A lehető legjobb helyre került a kongresszusi oklevél. Jól összeforrott tár­saság, úgymond egymás gon­dolatát is ismerik. Teljesít­ményük még nem volt a 120 százalék alatt, a minőségi kö­vetelményeknek szinte ma­ximálisan eleget tesznek. A gyárkapun kívül is összetar­tanak.” Flender Jánosné brigádve­zető: „Én csak 1976-tól va­gyok a brigád tagja. Az ala­pítók közül csupán ketten dolgoznak már, a többiek nyugdíjba mentek, kicseré­lődtek. öt éve elnyertük ezt a magas kitüntetést, az ak­kori brigád tagjai közül nyolcán segítették a siker el­érését. A brigádtagok átlag- életkora 35 év, asszonyok, fe­leségek, édesanyák... A munkapadok mellett és a családi életben is igyekeznek példát mutatni. Úgy érzem, szorgalmasak, lelkesek vagyunk. Kerese­tünk a teljesítmény és a mi­nőség függvénye. Becsületes munkával megkeresünk ha­vi 4-5 ezer forintot.” Zsótér Mihálynét a bri­gádban Mamikának neve­zik: „Több,mint 30 éve dol­gozom a kötöttben, univer­zális gépi varró vagyok, egy­ben a brigád legidősebb taeia. Két hónap múlva me­gyek nyugdíjba. Hogy miért neveznek Ma­mikának? Lányaim lehetné­nek, ismerem őket iparita- nuló-koruk óta. Némelyiket én tanítottam meg annak idején, egy-egy szakmai fo­gásra. Mindig jó kollektívá­ban dolgoztam, most is igazi társak, barátok között va­gyok. A célkitűzéseink kö­zött szerepel a normaóra jobb kihasználása, a kifo­gástalan minőség elérése. Ezt is segíti az elmúlt hó­napban bevezetett új szer­vezés, a szalagra való átál­lás. Á szalag végén egy gombnyomás, és máris érke­zik a doboz, a szabott ido­mokkal. A gép kiszolgál bennünket. Hogy mivel ér­demeltük ki ezt a kitüntető címet? Azt hiszem mindez becsületes munkánk gyümöl­cse, koronája.” Szabó Mihályné gépi var­ró: „Már 22 éve a gyárban dolgozom. A brigád vala­mennyi tagja szakmunkás. Hogyan lehet bekerülni eb­be a közösségbe? Egyéves munkával kell bizonyítani a belépőnek, hogy rászolgált a brigádtagságra. A tagjelölt­nek mindent vállalniá, telje­sítenie kell, amit mi, a bri­gádtagok vállaltunk: iskolát, gyermekotthont • patronálni, teljesítményünket állandóan 100 százalék felett tartani, és a minőségi követelmények­nek maximálisan eleget ten­ni. Ez utóbbit az elmúlt év­ben szigorítottuk.” Biankó Pálné gépi varró: „A brigád erénye a jó mun­ka, a tartalmas emberi kap­csolatok, a bajban segítjük egymást, kiállunk egymásért, igazunkért. Ha a brigádta­gok közül valakinek beteg a gyereke, őszintén aggódunk érte. A jutalmakat közösen oszt­juk szét egymás között. Per­sze, aki többet és jobban dolgozik, az többet is kap. Ezekre az emberekre vala­mennyien felnézünk, tisztel­jük őket.” Biró Béla, a kötöttárugyár üzemi pártbizottságának tit­kára: „Vállalatunknál majd­nem hetven szocialista bri­gád dolgozik, vesz részt, év­ről évre a munkaversenyben. Az utóbbi esztendőkben na­gyon sok kiskollektívánk fel­zárkózott a Dózsa brigád mögé, munkájukat, szorgal­mukat, akaratukat, egymás­hoz, a közösséghez való vi­szonyukat példaként emlege­tik. Tavaly több éves kima­gasló eredményeikkel méltán szolgáltak rá a kitüntetésre. Szorgalmasak, keveset be­szélnek, vállalásaikat mara­déktalanul teljesítik. A mun­kában, a közéletben mindig lehetett és lehet rájuk szá­mítani. Szerénységük is pél­daként szolgálhat mások előtt! Szekeres András Nincs szükségünk arra, hagy színesre fessük a naplót — Még a hatvanas évek elején kezdődött. Akkor rak­tuk le a közös munka alap­jait, tisztáztuk fokozatosan elveit. A nagyfokú egymás­rautaltság miatt olyanok ra­gadtak meg közöttünk, akik­ben elég törekvés volt ah­hoz, hogy jó munkát végez­zenek. Ma sem lehet, akárki a szocialista brigád tagja ... Szóval jó másfél évtizeddel ezelőtt is megközelítően úgy dolgoztunk, mint most. Oly­kor motorkerékpárra ültünk, és kirándultunk. Ma sincs ez másként, és mégis... Mintha az egyéni gondolko­dás közös gondolkodás len­ne. No és nem motorra, autóba ülünk — próbál pár­huzamot vonni a múlt és a jelen között Kajtor Sándor, a Békéscsabai Konzervgyár Kandó Kálmán Szocialista Brigádjának tagja. — Akarva-akaratlanul is, „szemmel tartanak” bennün­ket. A kifejezés persze nem egészen helytálló. Mert, akit szemmel kell tartani, azzal ugye valamityen baj van. Mi viszont arra törekszünk, hogy a gyár villamossági beren­dezéseinek hibája ne akadá­lyozza a folyamatos feldol­gozást. Ha ezek hibája mi­att leállna egy-egy gépsor vagy gép, sötétségbe borul­na a gyár valamelyik üzem­része, az bizony rossz fényt vetne ránk. Ezért mindig többet tettünk, mint ameny- nyi munkaköri kötelességünk — egészíti ki az eddig el­mondottakat Varga István brigádvezető. De mit mutatnak a té­nyek? Villamosenergia-taka- rékos megoldások alkalma­zását kezdeményezték. Fá­zisjavító kondenzátorokat szereltek fel, amelyeket szükség szerint kapcsolnak be. Ehhez nagy figyelemre volt, van szükség. Tavaly így 300 ezer forintot takarí­tottak meg. Vagy vegyük a gyár világítástechnikai re­konstrukcióját, amelynek so­rán energiatakarékos világí­tótesteket szerelnek fel. — Azt mondjuk, a munka­idő „dudaszótól dudaszóig” tart. Nemegyszer mégis itt maradunk, mert a gyár ér­deke ezt kívánja. Már évek óta mi végezzük el az érin­tésvédelmi vizsgálatokat. Ez a nyolcórás munkaidőbe már nem fér bele. Nagyobb részt társadalmi munkával tavaly 1500 érintésvédelmi vizsgálatot végeztünk. Ha ezt megrendelésre egy másik cég csinálná, óriási összeget kellene kifizetni. Van olyan vizsgálat, amelyik 12 ezer forintba kerül. Azután nem­egyszer heteket kell várni a vizsgálati jegyzőkönyvre, majd azután a javításra. így sokkal egyszerűbb — magya­rázza Tóth János. Az új 8000 tonnás tészta­gyártó vonalak villanyszere­lési munkálatait is nagy­részben társadalmi munká­ban oldották meg. — Munkánk sok lemon­dással jár. Az elsőbbség mindig a vállalati munkáé. Hogy mindezért mit ka­punk? Pénzt nem sokat. De egy ilyen szerelés nagy szak­mai élmény, jó iskola-az is­meretek gyarapításához. Mi tizenketten ehhez szoktunk, és csak azt vesszük magunk közé, aki vállalja kialakított közösségi életünk előnyeit, „hátrányait” — ismerteti vé­leményét Zahorán Pál. Nem véletlenül mondják a gyár vezetői, ha az üzemben a Kandó Kálmán Szocialista Brigád tagjaival találkoz­nak: itt már nagy hiba nem lehet. — Év végén nincs szüksé­günk arra, hogy színesre fes­sük a brigádnaplót. Ha érté­kelésünk nem fedné a való­ságot, az úgy is kiderülne. A brigád önértékelése egyé­ni értékeléssel párosul. En­nek elvei igen szigorúak. Ösztönöz és kötelez bennün­ket a Kiváló Brigád cím. Egyébként nemcsak a mun­kában segítjük egymást. Két munkatársunk házat épít', emiatt az idén elmarad a brigád szokásos több napos kirándulása. Legszebb és ta­lán legfelelősségteljesebb vállalásunk: évek óta patro­nálunk egy állami gondozott kislányt — mondja a bri­gádvezető. A Kandó Kálmán Szocia­lista Brigád 1980-ban vég­zett munkájáért kongresszusi oklevelet kapott. Eddig hat­szor értek el Kiváló Brigád Címet, három éve jubileumi oklevéllel ismerték el tevé­kenységüket. Az egyéni ki­tüntetések is munkasikerek­ről tanúskodnak. Élelmiszer- ipari, illetve MÉM Kiváló Dolgozó lett az elmúlt évek­ben Vurján György, Gál Im­re, Kajtor Sándor, Varga Ist­ván és Tóth János. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom