Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. március 22., vasárnap Megkérdeztük a Szegedi Posta igazgatóság-osztályvezetőjét: elkészül-e határidőre a békéscsabai telefonközpont? Közismert, hogy Békéscsabán csúcsidőben szinte lehetetlen telefonálni. A jelenlegi Rotary-rendszerű telefonközpont már annyira túlterhelt, hogy gyakran 10—15 percet kell várni a tárcsahangra, és ugyanennek a túlterheltségnek a következménye, hogy rengeteg a téves kapcsolás, s nemcsak a helyi, hanem a helyközi forgalomban is gondokat okoz. Hiába korszerűek a távközlési kábelek, ha a békéscsabai központ nem tudja fogadni a hívásokat. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a megye más településeiről is nehéz lebonyolítani az interurbán hívásokat. A helyzet ismeretében döntöttek úgy a posta illetékesei, hogy Békéscsabán új, crossbar-rendszerű telefonközpontot kell építeni, mellyel a megyeszékhely is bekapcsolódhat az országos távhívásba. Az eredeti elképzelések szerint a békéscsabai központ átadásával egy időben helyezik üzembe a békési ezer- és a gyulai kétezer vonalas crossbarközpontokat is. A megye többi településéből jó néhány, úgynevezett közvetlen kezelői távhívást kap, így nagyon lerövidülhet az interurbán beszélgetések várakozási ideje is. Látható, hogy a békéscsabai telefonközpont mielőbbi üzembe helyezése, nemcsak a megyeszékhelynek fontos. Megkérdeztük ezért Heine Károlyt, a Szegedi Posta- igazgatóság távközlési-műszaki osztály vezetőjét, hogy elkészül-e határidőre a békéscsabai crossbar-központ? —r Szeretnék erre határozott igennel válaszolni, de sajnos nem tehetem. Az építők késedelme miatt egyszer már módosítani kellett a beruházási ütemtervet, most úgy látszik, ezt a módosítottat sem tartják be. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak december 20-án kellett volna átadni az épületet, hogy az esetleges hiánypótlási munkák után, januárban megkezdőd- hesen a szerelés. Ezt a határidőt nem tartották be, helyette azt vállalták, hogy február végén kezdődhet a szerelés. Ez az ígéret is csak ígéret maradt, még jelenleg sincs olyan állapotban az éoület, hogy szerelni lehessen. A legújabb ígéret szerint március végén, április elején kezdődhet meg a központ telepítése — jó ne- - gyedév csúszással. — Ez annyit jelent, hogy ennyivel később helyezik tizembe a telefonközpontot? — Nem mondtam, lehet, hogy a BHG-sok behozzák a késést, de az is lehet, hogy más munkákra vezénylik a már hosszú ideje tétlenül várakozó szerelőket. Ha ez az utóbbi eset következik be, akkor nem hiszem, hogy lenne, aki meg tudná mondani, mikor készül el a csabai telefonközpont. — Várható, hogy az utóbbi eset bekövetkezik? — Az én megítélésem szerint nem, de azért nem zárhatjuk ki ennek a lehetőségét sem. Tény, hogy a BHG már leszállította a berendezéseket, azok Békéscsabán állnak a posta raktáraiban. Itt vannak a szerelők is, most már csak az építőkön múlik, hogy kezdődhessen a munka. — negyünk optimisták, és tételezzük fel, hogy áprilisban elkezdődhet a szerelés. Ebben az esetben behozható a lemaradás? — Igen, én bízom ebben, mert ismerem a Békéscsabára kinevezett főszerelés-ve- zetőt. Horváth Márton irányításával készült a szegedi központ is, határidő előtt, kiváló minőségben. Remélhető, hogy az ő irányításával a BHG-s gárda behozza a lemaradást. Ebben az esetben jövő év július 15-én befejeződik a szerelés, és megkezdjük a központ átvételét. — Ez a munka nyilván nem egy-két napig tart? — Még csak nem is egykét hétig. Október végéig folyamatosan vizsgáljuk az alapáramkörök működését, ellenőrizzük, hogy távhívásban együttműködnek-e az ország más telefonközpontjaival. Ha a központ minden része, minden próbát kiállt, akkor 1982. november 1-től már crossbar-központon keresztül telefonálhatnak a csabaiak. — Valóban telefonálhatnak? Ezt úgy értem, hogy elkészül addigra a kábelhálózat bővítése is? — Egészen biztosan. Postaigazgatóságunk a Debreceni Postaigazgatóságtól is segítséget kapott, az ő szerelőik jelenleg a Lencsési úton dolgoznak. Nyugodtak lehetünk, hogy mire elkészül a központ, a kábelhálózat nem_lesz akadálya az üzembe helyezésnek. Sőt, hogy minden simán menjen, már az idén megkezdjük az elavult telefonkészülékek kicserélését újakra. — Az eredeti tervek szerint a gyulai és a békési konténerközpontokat is 1982 novemberében helyezik üzembe. Változatlan ez a, elképzelés? • — Nem, szerencsére előnyösen módosult. A posta szakemberei megteremtették a műszaki lehetőségét annak, hogy kiegészítő berendezésekkel a gyulai crossbar-központot már ez év végén üzembe helyezzék. A berendezések gyártása már folyik, és ha nem lesz velük probléma, akkor Gyulán működik először crossbarközpont Békés megyében. — És Békésen? — Békésen az eredeti tervek szerint a békéscsabaival egy időben helyezzük üzembe a központot. — Ha nehezen is, de három város telefongondjai már megoldódnak. De mi lesz Orosházával és Szarvassal? — Orosházán még ebben a tervidőszakban egy új postaépület készül, ebben műszaki helyiségek is lesznek. Hogy azután ebbe 1986-ig tudunk-e központot telepíteni, az részben pénzkérdés, de részben azon is múlik, hogy lesz-e megvásárolható központ. Mi mindenesetre reméljük, hogy még ebben a tervidőszakban crossbar- központot tudunk üzemeltetni Orosházán is. — Szarvason is? — Nem, Szarvason a jelenlegi kézi kapcsolásút is bővítjük, feltehetően a gyulai központ berendezéseit telepítjük oda. — De miért mostohagyerek Szarvas? — Nem mostoha, de jelenleg nem telik többre. A népgazdaság erőforrásai is végesek, Szarvasra majd a VII. ötéves tervidőszakban kerül sor. — Végezetül, ne feledkezzünk meg a községekről sem. Velük mi lesz? — A békéscsabai, a gyulai és a békési központok üzembe helyezésével néhány város környéki községet is bekapcsolunk. Telekgerendás, Doboz, Gerla, Tarhos és Vizesfás telefonjait bekötjük a crossbar-központokba. A többieknek csak azt mondhatom, amit Szarvas esetében: jelenleg nincs rá pénz. — Köszönöm a beszélgetést. Lónyai László (időközben áttértek a forintról a korona pénzegységre), adományokból összesen 576 000 korona folyt be, az állam 1350 000 koronát adott, a költségek oroszlán- részét, több mint 5 millió koronát a főváros viselte. Mikor 1889-re az épület külseje nagyjából elkészült, Ybl elhunyt, anélkül, hogy a belső berendezésre tervet hagyott volna hátra. Az építés befejezését Kauser Józsefre bízták. Nagy volt a megdöbbenés, mikor Kauser közölte, hogy e célra még 1 300 000 korona szükséges. Bár ezt az összeget a fővárosi építkezési felügyelőség 1 millióra faragta le, ennek előteremtése sem bizonyult könnyű feladatnak. Ezért húzódott el a munka még 16 évig. összesen 54 esztendőig tartott az építkezés. Az ünnepélyes felszentelésre 75 éve került sor, 1905. november 19-én. A bazilika központi elrendezésű kupolás templom, alaprajza görög kereszt. Hossza 86 méter, szélessége 55, magassága 30 méter, alapterülete 4147 négyzetméter, 7000 ember fér el benne. Ybl olyan kupolát akart létrehozni, amely messze kimagaslik Pest háztengere fölé. E cél elérésére magasságát, amely 96 méter, a templombelsőhöz képest túl kellett méretezni. Nehogy azonban belülről kürtőszerűnek hasson, egy alacsonyabb belső kupolát is épített. A főhomlokzaton két karcsú torony közt széles ívvel egy oszlopcsarnok nyílik. Különösen sikerült a főbejárat ünnepi kiképzése. A fölötte levő timpanon szo- borcsoportozatát, Magyar- ország nagyasszonyának és a magyar szenteknek képmásait, valamint a szentély és a kupola szobrait Fessler Leó tervezte. * Belseje gazdag képzőművészeti remekekben, melyeket a korabeli legnevesebb művészek alkottak. A főoltár fölötti falat Benczúr Gyula által tervezett öt mozaikkép díszíti. A bazilikában elhelyezett többi festmény és mozaik alkotói: Feszty Árpád, Lotz Károly, Nádler József, Stettka A templom belseje Gyula, Roskovioh Ignác, Székely Bertalan, Than Mór és id. Vastagh György, a szobroké: Damkó József, Fadrusz János, Ferenczy Béni, Mayer Ede, Pátzay Pál, Sennyey Károly, Stróbl, Alajos és ifj. Vastagh György. Kár, hogy a bazilika elhelyezése nem szerencsés: lenyűgözőnek szánt homlokzatai a környező szűk utcák miatt nehezen érvényesülnek. Szép volt az altemplom térhatása, de mikor 1944- ben a főváros levéltárát biztonsági okokból itt helyezték el, elválasztó falakkal részekre osztották. A levéltári anyag jelentős részét helyszűke miatt azóta is itt őrzik, noha az iratok az altemplom nedvessége miatt ki vannak téve a penész ousztításának. (MTI-íotó — KS) Budapest ostromakor a kupolán légvédelmi figyelőállást létesítettek, és bizonyára ezért is irányítottak a bazilikára sok aknát. Ezek szerencsére nem okoztak helyrehozhatatlan pusztulást. A károk helyreállításához 1947-ben fogtak hozzá. A munkások a kupola belső részén dolgoztak, mikor egy szakszerűtlenül végzett forrasztás nyomán tűz keletke- » zett, s a külső kupola leégett. A belső főkupola, s vele együtt a bazilika többi része a tűzoltók gyors munkája következtében sértetlen maradt. A főváros a kormánytól kapott 1 millió forintból azonnal megkezdte a helyreállítást és újra vörösrézzel burkolta be a házak fölé magasló kupolát. Vértesy Miklós A 75 éves Szent István bazilika kedéssel fogadták, és bizottságot küldtek a javaslat tanulmányozására. Mielőtt azonban döntés születhetett volna meg, 1868. január 21- én egy erős vihar súlyosan megrongálta az épületet. Ybl jelentette a fővárosnak, hogy a falak hamarosan ledőlnek, és az építkezés közeléből mindenkit eltávolított. Ezzel megelőzte, hogy emberéletben kár essen, mert a következő nap délutánján hatalmas rázkódtatással az egész épület összeomlott. Ybl ezután új tervet készített. Hild elgondolásából csak az alaprajzot és az oldalhomlokzatokat tartotta meg, az empire stílust olaszos neoreneszánsszá alakította át. Ennek alapján a bazilikát elsősorban az ő művének kell tekinteni. Terve megfelelt a budapestiek óhajának is, mert nemcsak templomot akartak, hanem az egész főváros díszéül szolgáló monumentális épületet is. # Az építkezéshez 1873-ban fogtak újra hozzá, de pénzhiány miatt továbbra is rendkívül lassan dolgoztak. Közmondássá lett: „Akkor váltja be ígéretét, ha készen lesz a bazilika”. A templomot ugyanis már elkészülte előtt ezen a néven emlegették, noha nem bazilika stílusú, de a bazilika, azaz királyi épület nevet szívesen adták más monumentális templomnak is. (Bazilika stílus: téglalap alaprajz, a főhajónál alacsonyabb oldalhajók, az ablakok az oldalhajók fölötti falon helyezkednek el.) A templom céljára állandóan gyűjtöttek, 40 000 forint volt az évi állami támogatás és 1882-ben felvetődött a gondolat, hogy a szükséges összeg egy részét nyereménykölcsönnel szerezzék meg. 1886-ban a bazilika felépítésére, valamint a Mátyás-templom, a kassai és bártfai műemléktemplomok restaurálására a műemléki bizottság 800 000 öt forint névértékű kötvényt bocsátott ki. Ennek hasznából a bazilika építésére közel 1 millió korona jutott A bazilika Budapest egykori külvárosai, így a Lipótváros is, a múlt század elejétől gyorsan benépesültek. A túlnyomóan katolikus vallású lakosok templomot igényeltek, s ezért a mai Szent István bazilika helyén 1817-ben Zitterbach János tervei alapján ideiglenes templomot építettek, és már 1845- bén gyűjtést kezdtek új, nagyméretű épület létesítésére. Felépítése 1849-ben egyszerre sürgős lett, mert a régi kis templom Hentzi bombáitól eltalálva leégett. # Az új templom tervezésével Hild Józsefet bízták meg, az egri és esztergomi székesegyház építőjét. Hild úgy vélte, hogy a kapott feladattal építészi pályafutását megkoronázza. Empire stílusú kupolás templomot tervezett, amely szépen beilleszkedett volna a Lipótváros hasonló stílusú házai közé. Az alapozást 1851-ben kezdték meg, de a munkát pénzhiány miatt többször abbahagyták. 1867-re a kupola belső bordáival 51 méter magasságig készen voltak, ekkor Hild váratlanul meghalt. A munka folytatását Ybl Miklósra bízták, ő azonban leállította az építkezést, mert a kupola állapotát aggasztónak találta. A kupolát tartó vegyes kő- és téglafalazat egyenlőtlenül ülepedett, s emiatt repedések keletkeztek. A kiváló építész szerint ezen toldozgatással, aládúcolással nem lehetett segíteni, s a kupolának és tartó falainak teljes lebontását indítványozta. Megálla- oítását az illetékesek kétel
