Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
1981. március 19,, csütörtök o Az Orosházi Üveggyár művelődési bizottsága két éve kötött együttműködési megállapodást a hódmezővásárhelyi Finomkerámiaipari Művek Alföldi Porcelángyárának művelődési bizottságával. E kapcsolat keretében került sor tegnap Orosházán, az üveggyár művelődési központjában az Alföldi Porcelángyár termékbemutatójára. A kiállítás részvevőit a házigazdák nevében Szatmáriné Uhrin Ildikó, a művelődési bizottság titkára köszöntötte, majd a kiállítók a megnyitó részvevőit megismertették a porcelángyárban folyó munkákkal. Az ízlésesen berendezett kiállításon a tűzállóanyag-, edény-, szaniter-, burkolólap-gyáregység, a kalocsai festőüzem és a majolikagyár világhírű termékei láthatók, amelyek joggal vívták ki az üveggyár dolgozóinak nagyfokú érdeklődését és elismerését Ötletbörze a Kner Nyomdában Korszerűbb péksüteménygyártás Szemétbánya — kincsesbánya A Kner Nyomda történetében először rendeztek ötletbörzét. Az ötletnap megrendezésére a vállalat KISZ-bi- zottsága tett javaslatot, azzal a céllal, hogy segítsék a tartalékok feltárását, njég eredményesebbé tegyék a gazdálkodást. Az eseményre tegnap, március 18-án került sor. Az ötleteket a vállalat vezetőiből álló bíráló bizottság értékelte. A börzén a nyomda 12 dolgozója tett javaslatot. Ezekből 12-t fogadtak el. Az ötleteket a helyszínen jutalmazták. Több javaslat is elhangzott a munka könnyítéA SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvételi pályázatot hirdet tanfolyamos felkészítésű munka- védelmi technikusminősítő vizsgára ipari, mezőgazdasági és vízügyi szakon. Az előkészítő tanfolyam 300 órás, és 10 hónap szolgalmi idő alatt bonyolódik le. Aki eredA gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában eredményesen és aktívan működik az ifjúsági vöröskeresztes alapszervezet. A napokban ünnepségen emlékeztek meg a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100., az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom megindulásának 60. évfordulójáról. Az ünnepségen a tanulók köszöntötték a mozgalmat, s beszéltek az ápolónőképzés történetéről, megalapítójáról. A rendezvényen Janecskó sére, a termelés biztonságosabbá tételére, míg többen anyagtakarékosságot szolgáló ötleteikkel gazdagították az észrevételek sorát. Végül is az ötletbörzén sok olyan alkotó javaslat hangzott el, amely minimális költséggel valósítható meg. A sikeresnek mondható kezdeményezés megteremtette annak alapjait, hogy a jövőben újabb ötletbörzék szervezésével további ésszerű javaslatok kerüljenek felszínre. A dolgozók alkotó módon vállalnak részt az üzemrészekben folyó termelés tartalékainak feltárásában. menyes vizsgát tesz, munka- védelmi technikusi oklevelet kap. A jelentkezési lap beszerezhető az SZMT munkavédelmi osztályán, ahol az érdeklődők egyúttal részletes tájékoztatást is kaphatnak. A jelentkezés határideje május 31. János iskolaigazgató és a patronáló tanárok mellett megjelent Szigeti Zoltánná, a Vöröskereszt városi titkára, valamint Pomucz György és Szilágyi Sándor mentőtisztek is. Az ifjúsági vöröskeresztes alapszervezet elsősegély- nyújtó háziversenyt is rendezett ez alkalommal. Négy csapat vetélkedett általános egészségügyi tudnivalókról, az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteiből. Békéscsabán A Békés megyei Tanács 1. számú Sütőipari Vállalata a megyeszékhelyen kívül még 11 települést lát el nap mint nap friss kenyérrel és pék-' süteménnyel. Munkájuk fontosságát felesleges hangsúlyozni, bizonyítására elég az is, hogy naponta 125—130 ezer embert szolgálnak ki. Ehhez képest a vállalati létszám meglepően alacsony, alig több mint 500-an dolgoznak az üzemekben. Indokolt a többes szám, mert Békéscsabán négy, Mezőberény- ben 2, Békésen pedig egy üzemet működtetnek, és emellett fenntartanak 27 szakboltot. Ezek a boltok jórészt az üzem saját termékeit forgalmazzák. 50-féle terméket gyártanak, a kenyértől a cukrászsüteményig, de emellett tejtermékeket és üdítő italokat is vásárolhat a Az elmúlt napok esőzése nyomán a Fehér-, a Fekete- Körösön és a Berettyón emelkedett a vízszint, de nem befolyásolta a levonuló árhullámot. Folyóink tegnap is tovább apadtak. A Fehér- Körösön, valamint a Fekete- Körös jobb partján és a Hor- tobágy-Berettyón első fokú, a Kettős-Körösön és a Berettyón másodfokú, a Fekete- Körös bal partján a mályvá- di tározó térségében, a Hármas-Körös védvonalán és a Sebes-Körös alsó szakaszán harmadfokú az árvízvédelmi készültség. A mályvádi tározónál folytatták az átázott töltésszakasz bordás megtámasztását. A tározó felső nyílásának egysoros szádfalas lezárása elkészült, s folyik az alsó nyílás elzárása is. A tározóból eddig 25 milA Szegedi Postaigazgatóság lapjának idei első száma nagy terjedelemben foglalkozik a békéscsabai telefonközpont automatizálásával, a békési és a gyulai távbeszélőközpontok jövőjével. Ennek kapcsán részletesen ír a szakemberképzésről. Az új, korszerű központok átvételi vizsgálatai, üzembe helyezése és üzemeltetése az igazgatóság szakembereinek feladata lesz. Az új rendszerű távbeszélőközpontok karbantartásához elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberekre van szükség. Tekintettel arra, hogy országosan egységes oktatási tematika nem áll rendelkezésre, helyileg állították össze a képzési tervet. A program 1977-ben kezdődött, ekkor indították az AR- központok megismerését célzó tanfolyamokat. A továbbiakban 1978-ban, 79-ben is lakosság. Tavaly a 27 szakbolt 100 millió forintos forgalmat bonyolított le. Bár a békéscsabai kenyér messze földön híres, a kiváló termék nem mindig a legkorszerűbb körülmények között készül. Ezért rendszeresen fejlesztik az üzemet, legközelebb például a péksüteménygyártás rekonstrukciója kerül sorra. Idén januárban kétmillió 200 ezer kiflit és zsemlét készített az üzem, a további igénynövekedést a jelenlegi módon már nem tudják kielégíteni. Még ebben az évben megkezdődik a péksüteménygyártás megújítása, ennek során korszerű, termelékeny gépeket állítanak üzembe. A munka évekig tart, mert folyamatos termelés mellett kell elvégezni a rekonstrukciót. lió köbméter víz folyt vissza a mederbe, a vízszint pedig több mint 60 centimétert apadt. Ugyancsak bordás megtámasztással erősítették a Kettős-Körös jobb parti töltésének egyik szakaszát. A gátakon tegnap is több mint 2 ezer 600-an dolgoztak. * * * A szerdára virradó éjszaka Budapestnél — a legutóbbi előrejelzés szerint már 715 centiméter körüli vízszinttel — tetőzött a Duna árhulláma, s a.lánchídi automatikus vízmérce jelzése szerint reggel 8 óráig 702 centiméterre csökkent a vízállás, tehát az apadás is megkezdődött. Az előzetes számítások szerint lassú apadás várható, mára mindössze 680—690 centiméterre csökken a folyó vízszintje. folytatódott a képzés, melynek befejezésekor _ összefoglaló beszámolón adtak számot a hallgatók felkészültségükről. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakemberek elsajátították azokat az ismereteket, amelyek a berendezés korszerű üzemeltetéséhez szükséges. A postások lapja ír a továbbiakban az újításokról, hasznos tanácsokat ad a brigádnaplóhoz, tájékoztat a távíróközpontok fenntartásáról, a kézbesítők betétgyűjtési munkájáról és általában a kézbesítésről. Régen és most címmel érdekes összehasonlító írást közöl, hivatkozva egy 1867-ből származó szabály- rendeletre, amelyből bizony ma is néhány érvényben van. Végül tájékoztat a lap az 1980. évi alkalmi bélyegzésekről, és hasznos információval szolgál a bélyeggyűjtőknek. em akartam hinni a fülemnek, amikor parlamentbeli sajtótájékoztatóján Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árúivá tál elnökhelyettese kijelentette: mivel itthon nem tudjuk hasznosítani, évente 12 millió dollárért szállítunk nyugatra hulladékot, vagy a mi hazai szóhasználatunk szerint, szemetet. Ez a szám már csak azért is gondolko- dóba^ ejtett, mert nyilvánvaló, hogy akik ezt megveszik tőlünk, nem jótékonykodásból teszik. Bár természetszerűen. erről pontos adatok nincsenek, de a 12 millió dollárnak legalább öt-hatszorosát termelik ki a mi, eszerint kincset érő szemetünkből. És az már végképp elkeserítő lehet, hogy mi az így nyert értékes színes, sőt nemesfémeket mennyiért vásároljuk vissza — ugyancsak dollárért. Hogy mennyit pazarolunk, arról sok szóbeszéd kering, de nézzünk néhány konkrét adatot! Jelenleg nálunk a kibocsátott papírhulladék 26 százalékát gyűjtik vissza, ez- zel_ szemben Ausztriában 52 százalék, az NDK-ban 47 százalék az arány. A műanyagnál az újra használható mennyiségnek mindössze négy százaléka kerül vissza az ipar vérkeringésébe. A gumihulladéknak hat, a fáradtolajnak 27 százalékát hasznosítjuk újra. * Közismert, hogy Magyarországon időnként micsoda gondokat okoz a gépkocsik gumiabronccsal való ellátása. Ennek ismeretében döbbenetesnek hangzik, hogy felújított, . újrafutózott abronccsal csak a teljes köpenyszükséglet négy százalékát fedezzük. Pedig, egy gumiabroncs, melynek a szövetszerkezete ép, legalább háromszor újra- futózható. A fejlett tőkés országokban a teljes abroncsszükséglet 50 százalékát az újrafutózott gumik adják. A példákat lehetne még sorolni, de minek? Nyilván ennyiből is látszik, hogy hazánkban milyen jelentős másodnyersanyag-tartalékok vannak, milyen óriási dollármennyiséget lehetne megtakarítani, újrahasznosításokkal. Ehelyett érdemes inkább azon eltöprengeni, hogy miért jutottunk el idáig, mert, hogy most itt tartunk; az hosszú, 20—30 évig tartó folyamat következménye, melynek során az egykor jól működő hulladékhasznosítási1 tevékenységet sikerült a mélypontra juttatni. Mindenki ismeri a hulladékgyűjtés egyik legnagyobb gondját, az átvevőhelyek hiányát. Békéscsabán is, ha valaki le akarja adni fél év alatt összegyűlt 10 kiló újságpapírját, akkor kocsiba ül, vagy taxit fogad, és kimegy a Kétegyházi útra, ahol átveszik tőle. Mindezért kap úgy 16 forintot, és a költségei sem haladják meg a 40 forintot. Gondolom világos, hogy ilyen üzletért nem törik magukat túlságosan az emberek. No, de lehet-e csodálkozni ezen a helyzeten annak ismeretében, hogy csak Budapesten néhány év alatt 115 MÉH-átvevőhelyet szüntettek meg, többnyire tanácsi határozattal. Általában az volt az indok, hogy rontják a városképet. Viszont az új lakótelepen, ahová lehetett volna városképbe illő átvevőhelyeket tervezni, ilyesmire nem került sor. így azután marad a legegyszerűbb megoldás, a lakosság kidobja a szemétbe a gyakran sokat érő rezet, ólmot tartalmazó akkumulátort, a vasat, műanyagot, a papírt, az üveget és azt a rongyot, mely helyett azután dollárért kell géptörlőrongyot vásárolni. Bár igaz, hogy a még meglevő átvevőhelyeken sem a legudvariasabb a személyzet, legtöbbször az ügyfélnek magának kell mázsálni, rakodni, mégis ennek a helyzetnek megváltoztatása a könnyebb dolog. Ez ugyanis szinte kizárólag csak pénzkérdés. Abban a pillanatban, hogy az átvevőknek nagyobb anyagi érdekeltségük fűződik az udvarias kiszolgáláshoz, rögtön megváltozik minden. A szemlélet is? A tapasztalatok szerint ugyanis a legtöbb baj ezzel van. Amikor a MÉH-tröszt néhány lakótelepen, kísérletképpen konténereket helyezett el. hogy abba pakolják a különféle hasznosítható hulladékokat, teljes volt a kudarc. Összetörték, ellopták, vagy jobb esetben ösz- sze-vissza mindent beledobáltak az emberek. Ez a kezdeményezés tehát megbukott, jött helyette másik. A MÉH-tröszt teherautói meghatározott időközönként felkeresték a lakótelepeket, és ott átvették a lakosságtól a felesleges holmit. Ez az ötlet azért bukott meg, mert akkora összegű helypénzt szabtak ki a közterület foglalásáért, hogy az meghaladta a begyűjtés hasznát. A sok értékes, újrahasznosítható anyag tehát a szemétbe került. Ezzel sem lenne még veszve minden. A szemetet ugyanis ma már mindenünnen szervezetten szállítják el, és a szemétbányákba ürítik. Ott még ki lehetne válogatni, el lehetne különíteni a hasznos hulladékot. Persze csak lehetne, mert a guberálás szigorúan tilos. A szemét hasznosításának nem csak az ősi guberálás az egyetlen módja. Külföldön már számtalan helyen működnek olyan ügyes berendezések, melyek átválogatják a szemetet. Külön teszik a vasat, a színesfémet, a rongyot, a papírt, még az üvegeket is szín szerint csoportosítják. Ami ezután a szemétégetőbe kerül, az már semmire sem használható, valóban csak égetésre alkalmas szemét. Ezzel szemben mi lesz nálunk? Budapest egyik büszkesége, a már ki tudja hány év óta épülgető szemétégető, olyan berendezésekkel szerelik fel, melyek csak a vasat szedik 'ki a hulladékból. Szép dolog ez is, csakhogy az újrahasznosítható hulladékok közül éppen a vas a legértéktelenebb. Az újra hasznosítható értékek ilyen herdálását a nálunk többszörösen gazdagabb országok sem engedhetik és nem is engedik meg maguknak. így tehát a párt gazdaságpolitikai, majd a kormány gazdasági osztálya úgy döntött, hogy valamit tenni kell! Ehhez végre pénzt is adtak az illetékesek, a hulladékhasznosítási program végrehajtására 10,2 milliárd forintot biztosítottak erre az ötéves tervidőszakra. A pénz negyedrésze az át- vevöhelyek létesítésére, a begyűjtés fejlesztésére jut. Másik negyedéből az előkészítést, a bontást, a darabolást és a többi hasonló műveletet oldják meg. A legnagyobb összegbe értelemszerűen a feldolgozás fejlesztése kerül. A kohászati üzemek salakhányóinak hasznosítására, a réz, az alumínium és a többi színesfém kohászati feldolgozására, a gumiabroncsok korszerű újrafutózásá- nak megoldására ötmilliárd forintot fordítunk öt év alatt. E program végrehajtása esetén a másodnyersanyagok aránya az ipar anyagfelhasználásával a jelenlegi 2-3 százalékról, legalább a duplájára nő. Ez 1985-re évi 400 millió dolláros megtakarítást jelent majd. O iztató kezdetet jelent ez a program, és remélhető, hogy a jövőben folytatódik. Ennek eredményeként — bízzunk benne — megszűnik majd az állami és magánszinten, nagyban és kicsiben folyó pazarlás. De egy — igazán nem ünneprontásnak szánt — kérdés azért a sorok végére kívánkozik: miért fellett erre a programra évtizedekig várni? Lónyai László „Vendég” voltam Azaz szerettem volna lenni március 15-én 12 óra 15 perctől a békéscsabai halászcsárdában, a Jókai utca sarkán, mert azt hallottam barátaimtól, hogy ott jól és olcsón lehet ebédelni. Elhatároztam, hogy én is vendég leszek náluk. s Az étterem első részében ültem le. Bár a terítő kétes tisztaságú volt, jókedvű várakozásomban nem figyeltem ilyen csekélységre. A fiatal pincér is megjelent nemsokára, s kértem tőle egy étlapot. Néhány forduló után hozta, letette, szépen megköszöntem, aztán elment. Söröket vitt hátra, a függöny mögötti részbe, ahol egy külön társaság sörözött. Pincérünk még a függönyt is behúzta maga után, hogy oda bizony be ne lássunk. Aztán nagy sokára került elő, de eszébe sem jutott megkérdezni, mit választottam. Miután eltelt egy kemény negyedóra (közben még cigarettára is rágyújthatott), úgy döntöttem, nem leszek „vendég" a halászcsárdában. Senki nem kiabált utánam, hová megyek. Igaz is, hová mentem? Egy kicsit tovább, az állomás felé, a túloldalra. Ott igazán vendég voltam, mert annak tartottak. (sass e.) Munkavédelmi tanfolyam Elsősegélynyújtó verseny a gyulai gimnáziumban Több helyen mérsékelték az árvízvédelmi készültséget Több éve használják már hazánkban az angol Simon cég szerelőkosaras, hidraulikus emelőberendezéseit. Az AGRO- SZER Vállalat békéscsabai kirendeltsége látja el ezentúl a márka szervizgondjait. Egy most kötött megállapodás értelmében a békéscsabaiak teljesítik majd az emelőszerkezet ZIL tehergépkocsi-alapra való fölszerelését is, és így jelentős devizát takarít meg a népgazdaság Fotó: Veress Erzsi K Postás Hfradá írja
