Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

1981. március 21., szombat o IgUiiHHJH--------­----------------------— M unkaverseny a tanácsi vállalatoknál 0 középfokú beiskolázás gondjai Mint arról már korábban hírt adtunk', a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén értékelte a tanácsi vállalatoknál és in­tézményeknél folyó munka­versenyt. Az elmúlt eszten­dő kiemelkedő volt a mozga­lom szempontjából. Az év végén zárult az MSZMP XII. kongresszusa és felsza­badulásunk 35. évfordulója tiszteletére indított, vala­mint az V. ötéves tervben folyó munkaverseny. A ta­nácsi vállalatok, intézmé­nyek, az itt dolgozó szocia­lista brigádok csatlakoztak' a felhíváshoz. A tanácsi vál­lalatoknál 520 brigád 6372 tagja, a költségvetési üze­meknél 125 kollektíva 1023 tagja vett részt a verseny­ben. de a mozgalom tömeg­Borverseny Békéscsabán Megyénk művelődési há­zaiban mintegy 40 házikert.- barát, illetve kertészeti szak­kör működik. A Békés me­gyei Művelődési Központ e szakkörök tagjai között hir­detett megyei borversenyt, melyet március 23-án, hét­főn reggel 8 órától rendez­nek meg, a művelődési köz­pont nagytermében. A versenyre eddig csak­nem 90 készítményt nevez­tek be. Hogy melyik bor­minta vizsgázik a legjobban, azt a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a Békés megyei Tanács mező- gazdasági osztályának szak­emberei bírálják majd el. A versengésben díjak, okle­velek találnak gazdára, fe­hér, vörös és gyümölcsbor kategóriában. bázisa csaknem tízezer főre tehető. A vállalások az ágazati, illetve vállalati feladatok sokrétűségének megfelelően különbfezőek voltak, közös vonásuk azonban, hogy elő­térbe kerültek a gazdálkodás minőségére vonatkozó fel­ajánlások. Megerősödött'' az a szemlélet, hogy a mennyi­ségi túlteljesítés a többlet­teljesítmény egyik, de nem egyetlen módja. Az így elért eredmények tehát nem mennyiségcentrik’usak, ha­nem tükröződik bennük a minőség, a hatékonyság, a nyereség. Elismerésre méltó a 130 ezer társadalmi mun­kaóra is, amelyet zömmel a gyermek- és oktatási intéz­mények fejlesztésére fordí­tottak. Szeghalmi kiadások A szeghalmi tanács költ­ségvetési előirányzatából ki­tűnik, hogy az 1981-es esz­tendő legjelentősebb beru­házása az egészségügyi köz­pont építése. Erre a célra mintegy kétmillió forintot fordítanak a tanácsi szervek. A Vigh Matild Általános Iskola kazánjának kicseré­lésére 944 ezer forintot köl­tenek. Ugyancsak kétmillió forintot szánnak az idén a bölcsőde felújítására, re­konstrukciójára. A gyógyszertár rendbeho­zatalára pedig egymillió fo­rintot fordítanak. Sor kerül még utak, járdák, lakóházak felújítására, kisebb építke­zésekre körülbelül 5-6 mil­lió forint értékben. Bővült a versenyben részt vevők szakmai, politikai is­merete, amit a termelőmun­kában, a közművelődési ve­télkedőkön, országos ver­senyeken hasznosítottak. Növekedett az érdeklődés az újQőmozgalom iránt, bár az ebben rejlő lehetőségeket ko­rántsem használták ki teljes mértékben. Tavaly 325 újí­tást fogadták el a tanácsi vállalatoknál, amelyek hasz­na több mint hatmillió fo­rint. Továbbra is fontos fel­adat a mozgalom népszerű­sítése, az újítások hasznossá­gával arányos anyagi és er­kölcsi elismerés biztosítása. A munkaversenyben elért eredmények alapján több vállalatot terjesztettek fel kitüntetésre. Megnyugtató, hogy az utóbbi napokban apad a Kö­rösök és a Berettyó vize, s több szakaszon mérsékelték az árvízvédelmi készültsé­get. Az árvíz mellett me­gyénkben a belvíz évek óta nagy károkat okoz. Az Álla­mi Biztosító vagyonbiztosítá­si osztályán arról kértünk tájékoztatást, hogy milyen kárbejelentések érkeztek a belvízzel és az árvízzel kap­csolatosan a pénzintézethez. Vozár Pál osztályvezető-he­lyettes elmondta, hogy az idén első ízben január 10- én érkezett bejelentés bel­vízkárról, majd ezt követő­en egyre gyakrabban, és egyre nagyobb belvizekről kaptak információt. A belvíz Tovább csökkent folyóink vízszintje Az elmúlt napok esőzése nyomán nem emelkedett a Körösök és a Berettyó víz­szintje. Csupán a Fekete- Körös bal partján, a mály­vád i tározó térségében és a Sebes-Körös alsó szakaszán van harmadfokú árvízvédel­mi készültség. A védekezés­ben részt vevők munkáját a viharos szél és az eső nehe­zítette, a gáton védekezőket ugyancsak' próbára tette. Az útviszonyok miatt a szállítás több helyen szünetelt. Az erős hullámverés ellen zuho­gó esőben is védekeztek ro­zsé- és fóliaterítéssel. A mályvádi árvízi szükség- tározó vízszintje a kiegyen­lítéstől számítva csaknem egy métert apadt, és több mint 35 millió köbméter víz került vissza a mederbe. A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt a lassan haladó elzárási munkák meggyorsí­tására a győri VIZIG-től újabb védelmi osztag érke­zett. Így a KÖVIZIG véde­kezési munkáját öt vízügyi igazgatóság és a központi ÁBKSZ segíti. A belvízzel borított terület nőtt, Békés megyében csak­nem 20 ezer hektárt borít. A megye 22 településében vé­geznek helyi vízkárelhárítá­si munkákat a tanácsi szer­vek. Az ár- és belvízvédelmi munkákban tegnap is több mint háromezren vettek részt. eddig összesen 16 termelő- szövetkezet 10 ezer 300 hek­tárnyi területét károsítja. A kárfelmérést még nem kezd­te meg a biztosító, mivel je­lenleg az idei biztosítások adatfelvételei folynak. Ami az árvizet illeti, a bevetett földterületekből a mályvádi tározóban 246 hek­tár őszi búza van víz alatt, ez a gyulai Lenin Tsz-é. A többi elöntött terület vetet; len. Az árvíz veszélyeztette területekről az elmúlt hetek­ben 28 családot telepítettek ki, s közülük 10 családnak fizetett az Állami Biztosító gyulai járási fiókja az érvé­nyes lakásbiztosítások alap­ján kitelepítési segélyt. O indenki tudja, hogy az országos és me­gyei szakember­szükségleteknek megfelelően, bizonyos mértékben irányí­tani kell a nyolcadik1 osztályt végzett fiatalok beiskolázá­sát. Ha nem így lenne, nem­csak a népgazdaság, de az egyének is rosszul járná­nak. Egyes szakmákban pél­dául óhatatlanul is túlter­melés keletkezne, ami elhe­lyezkedési gondokat okozna a fiataloknak. Nos, ezért varr szükség az úgynevezett központi keret­számokra, amely alapján az egyes középiskolák végzik beiskolázásukat. Csakhogy! Évek' óta figyelemmel kísér­ve a megyei tanács munka­ügyi osztálya által elkészí­tett statisztikát, egyye job­ban erősödik bennem az ag­godalom. Merj népgazdasági igény ide, megyei lehetőségek oda, a középfokú beiskolá­zás régi beidegzettségein vajmi keveset sikerült vál­toztatni. Az elmúlt esztendőben megyénkben 5109 tanuló fe­jezte be általános iskolai tanulmányait. (Ebből 121-en nem tanulnak tovább!) Leg­többen a szakmunkásképző intézeteket választották, ami a terveknek meg is felel. De a szakmunkásképzésen belüli aránytalanságok továbbra is megmaradtak. Állandó be­iskolázási gonddal küszköd­nek az élelmiszeripari szak­mákat oktató iskolák, az ipari szakmákon belül pedig a marós, épületasztalos, ci­pész, vízműkezelő (ez új szakma) s a kötőipari szak­mákban. Márpedig a szol­gáltatáson belül máris érez­zük a cipészhiányt, s arra nem is merek' gondolni, hogy a többnyire nyugdíjkorhoz közeledő cipészmesterek el­távozásával milyen kény­szerhelyzet alakulhat ki me­gyénkben. (Pedig a lábbelik mai árát figyelembe véve nem közömbös, hogy akad­nak-e mesterek, akik' a ki­sebb javításokat elvégzik, vagy hiányukból újból mé­lyen a zsebünkbe kényszerü­lünk nyúlni!) Mezőgazdasági megye va­gyunk. Éppen ezért érde­mes volna meditálni azon, hogy még itt sem sikerül legalább a szükségletek fe­lét megközelítő szakember­utánpótlást nevelnünk. Ugyanakkor megengedjük azt a luxust, hogy az úgyne­vezett divatos — autószere­lő. fodrász, nőiruha-készítő, s újabban a mezőgazdasági gépszerelő — szakmákban a keretszámokon felül 50—60 százalékkal több diákot is­kolázzunk' be! S hogy e hely­telen gyakorlat megszünte­téséhez — más eszköz nem lévén? — az illetékes taná­csi szerveknek egy miniszte­ri rendelet megszületésében lehet csak bíznia ... Hasonlóan régi, unásig is­mételt probléma megyénk­ben az érettségizett fiatalok szakmunkásképzőkbe törté­nő beiskolázása. (Kivétel néhány borravalós szakma.) A következmény: az érett­ségi alól felmentést kellett adni a felvételinél az egyéb­ként ehhez kötött kötő- és varrógépműszerész szak­mákban. S végül feltétlenül szól­nunk kell a középiskolába lépő diákok nagyfokú elván­dorlásáról. Előrebocsátva azt is, hogy bizonyos szakmák megyei oktatása híján ter­mészetes okai is vannak a más megyében irányulásnak. Ugyancsak az elfogadható okok közé kell sorolnunk azt is, ha a megye határain élő gyerekek' a lakóhelyükhöz közelebb eső iskolát választ­ják. Ezeket a törekvéseket a szomszédos megyékkel kö­tött együttműködési meg­állapodások is segítik. Még­is, az előbb felsoroltak' sem indokolhatják azt a tényt, hogy ebben ,a tanítási évben 608 Békés megyei diák kezd­te meg tanulmányait a kör­nyező megyék középiskolái­ban. S ezzel szemben me­gyénk csak 121 diákot von­zott! Holott van országos és az egész Tiszántúlra érvé­nyes beiskolázású középis­kolánk is. Kézenfekvőnek tűnik tehát a következő két kérdés: meg­felelő-e — elsősorban — a szakképzés jelenlegi struktú­rája megyénkben, s vajon rendjén van-e minden né­hány iskolánk színvonalával, ami kivívott tekintélyében, vonzerejében nyilvánul meg? Aztán a pályaorientá­ció, a meggyőzés, a gyerme­kek érdeklődésének helyes irányba terelése sem adhat túl nagy elégedettségre okot. ludvalevő, hogy me­gyénk lakossága az I utóbbi évtizedben, ha lassan is, de fogy. Ez természetesen magával hoz­za az ifjúsági munkaerőfor­rás lassú apadását is. (Egyéb okok' mellett.) Éppen ezért, a jövő érdekében sokkal na­gyobb energiát kell fektetnie a fiatalok pályaválasztásába, az oktatásüggyel foglalkozók­nak. De hasonló felelősség nehezedik a szakmunkás- generáció nevelésével, foga­dásával megbízott vállalatok­ra is. Mert a fiatalok meg­tartásához. a felsőfokú in­tézményekben végző szak­emberek megnyeréséhez me­gyénk gazdasági élete egye­nes arányban kötődik. Ezt tudya, a jelenleginél jobban kellene gazdálkodnunk' sző­kébb hazánk ifjúsági mun- kerőforrását adó fiataljaink­kal. Már az általános iskolá­ban! B. Sajti Emese Szarvas üzletközpontjában néhány hónapja üzemel az 500 négyzetméter alapterületű szol­gáltatóház, ahol 15-féle szolgáltatást végeznek. Minden üzletnek külön raktára, mosdója van. Képünk Sándor Gábor műszerészmester műhelyében készült Fotó: Martin Gábor Tizenhat tsz jelentett belvízkárt Németh László-muvet találtak Féja Géza hagyatékában Féja Géza írói hagyatéká­nak rendezése közben meg­találták Németh László el­veszettnek hitt Szépítő cí­mű vígjátékát. Az irodalom- történet tudott' erről a mű­ről, maga Németh László is említést tesz róla dráma­gyűjteményének előszavá­ban. A Németh család is úgy tudta, hogy a Szépítő szöve­ge elveszett. A Szépítő egyébként egy festőről szól, aki megszépíti környezetét, azonban csalód­ni kénytelen modelljeiben, kudarcot vall az áltála tá­mogatott személyekkel, ma­ga is tragikusan kívül ma­rad az általa megszépített világon. A Szépítő az író özvegyé­nek hozzájárulásával a Ti- szatáj című irodalmi folyó­irat áprilisi számában jele­nik meg. Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központban a napokban G. E. Lessing, ismert német író halálának kétszázadik évfordulója alkalmából a korábban meghirdetett gyermekrajzpályá- zat anyagából nyílt kiállítás. Száz NDK és száz magyar diák művei láthatók a kiállítóte­remben (MTI-fotó: Kuzsonyi Gábor felvétele — KS) Műtrágya, növényvédő szer, alkatrész T3U9C7 az UGROKER-ben Mire számíthatnák me­gyénk mezőgazdasági üze­mei a tavaszi gépek — mű­trágyák — és növényvédő szerek ellátása terén? Az AGROKER tájékoztatása sze­rint a tavaszi használatú gé­pekből — a műtrágyaszóró adapterekből, a kombináto- rokból, az erő-, vető- és nö­vényvédelmi gépekből — ki tudják elégíteni az igénye­ket. Kivéve azokat a gépe­ket, amelyek hosszú idő óta a hiánycikklistán szerepel­nek, mint például az NDK rakodó, a T—100 74/2-esvagy a csehszlovák TZ—4K—14B kistraktor. A pótalkatrész-ellátás hely­zetében az országos tenden­cia -érvényesül megyénkben is. A hazai gépekhez a gyár­tók, néhány kivétellel, visz- szaigazolták a szállításokat. A külföldi partnerek ese­tében azonban egyelőre nem várható javulás, bár az üze­mek alkatrészigénye az őszi munkák nehézsége miatt na­gyobb, mint a megelőző év­ben. Megyénkben az AGROKER forgalmazásában a műtrá­gya-értékesítés mintegy 170 millió forintra tehető. A ta­vaszi alaptrágyázáshoz ki­egyensúlyozott ellátásra szá­míthatnak a gazdaságok. A növényvédő és gyomir­tó szerekből is ki tudják elégíteni az igényeket. Javí­tott az ellátáson a központi elosztás megszüntetése, és az, hogy a keresett cikkekből több állt az AGROKER ren­delkezésére, mint az elmúlt évben. Minden gazdasággal egyez­tették az igényeket, és a sze­rek kiszállítása is már a vé­ge felé közeledik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom