Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

1980. október 21., kedd A rendőr mestersége Hogyan lesz valakiből rendőr? A legsimább eset, amikor a pályázó bekopogtat a rendőrkapitányság ajtaján: szeretné magára ölteni a kék-szürke egyenruhát! A szándékból akkor lehet va­lóság, ha az illető megfelel a követelményeknek: büntet­len előéletű és általában feddhetetlen, politikailag megbízható, a hazához hű, jó erkölcsű ember; és ezen felül még makkegészséges is — az sem árt, ha termetes, erős alkat —, mert ugye a közrend, a közbiztonság őrei­ről van szó. Mindez mérleg­re kerül a kötelező három­hónapos próbaidő alatt. Csak1 ezután következhet a 10 hónapos tiszthelyettes­képző iskola, ahol a szabály­zaton túl alapfokú jártassá­got kell szerezni valamennyi rendőri szakmában. Krimi­nalisztika, büntetőjog, köz- biztonsági ismeretek szere­pelnek egyebek közt a tan­anyagban. És az csak ter­mészetes, hogy a rendőrtől megkövetelik a motorkerék­pár és a gépkocsi vezetésé­hez szükséges jogosítványt. — De aki többre akarja vinni és alkalmas is rá, az a Belügyminisztérium yörös Csillag érdemrendjével ki­tüntetett Kun Béla Zászlós­képző Iskoláján folytathatja — halljuk Szabó Imre rend­őr ezredestől, az intézmény parancsnokától. Itt, a buda­pesti Böszörményi úton — ahol a szakmával ismerke­dünk' — évente több százan szereznek magasabb képesí­tést az ország minden szeg­letéből jött rendőrök, a nap­pali és a levelező tagozaton. A körzetben Nézzük meg közelebbről, kik is tanulnak itt? Például a körzeti megbí­zottak! Akik — mint azt Csordás András rendőr szá­zadostól, az igazgatásrendé­szeti szakcsoport vezetőjétől megtudjuk — valójában mindenesek, bármennyire is szakosodjék a rendőr mes­tersége. Mert ők vannak a „végeken”, többnyire egy- magukban felelősek a köz­rendért és a biztonságért a hálózat legkisebb sejtjében, a körzetben. Ez a terület a laksűrűségtől függően külön­böző nagyságú lehet, van úgy, hogy több kis falu is egy rendőr gondjaira van utalva. S bár a körzetmeg­bízott mindenkor támasz- jkodhat az önkéntes segítők­be, a tömegszervezeti akti- |vistákra — ha a helyzet úgy kívánja, járőr közreműködé­sét is kérheti —, a portáján neki kell intézkednie, ha közlekedési baleset történik, ha betörés, rablás, netán sikkasztás, vagy súlyos testi sértés ügyében kell nyomoz­ni, tanúkat meghallgatni. Kevésbé ellátott vidékeken, a tanyavilágban előfordul, hogy a rendőr közvetítésével értesíthetők a mentők, mert neki van telefonja. A körzeti megbízott dolga persze másutt sejn egyszerű. Tanúsíthatja ezt a győri Vancsa György törzsőrmes­ter: — Az ismeretlen szabály- sértőre vagy bűnelkövetőre a város sűrűjében sem köny- nyű rátalálni. Nemrég is betörték az egyik mesterem­ber kirakatának üvegét — halljuk egy friss esetről. — Akár garázdaságról, akár csak véletlenről volt is szó, annyi bizonyosnak látszott: valáki kárt okozott másnak, amiért vállalnia kell a fele­lősséget. De ki ez a valaki? Először is a közelben lakók­hoz fordultam, mert az ut­cai perpatvaroknak többnyi­re akadnak tanúi. Nem is csa­lódtam. A beszélgetésekből lassacskán kiderült, hogy mindenekelőtt egy nőt kell keresnem. Fokozatosan ki­rajzolódott a kép: volt, aki személyleírást adott, más a szóváltás egyes részleteire emlékezett. Nos, nem szapo­rítom a szót — végül is si­került megtalálni a kár oko­zóját. Ám az eset is érzékel­teti, hogy mennyire fontos munkánkban a lakókkal ki­alakított jó kapcsolat. Baleset vagy bűncselekmény? Az útlevélkezelőknek' — mert ilyen képzés is van az iskolán — egyebek közt Is­merniük kell a külföldön és itthon használatos útlevéltí­pusokat és más, a határátlé­pésnél ellenőrizendő okmá­nyokat. A különféle okmá­nyoknak még az előállítási módját is oktatják a hallga­tóknak, hogy megkülönböz­tethessék a hamisítványt az eredetitől, hogy rajtakaphas­sák' a határsértőket, a csem­pészeket. Minden rendőrnek valame­lyest jártasnak kell lennie a nyomozási munkában, ám a baleseti helyszínelők már szakavatott nyomkeresők — halljuk a szomszédos terem­kai. Még inkább dolguk ez persze a bűnügyi nyomozók­nak. Kelléktárukkal egy másik' szobában ismerke­dünk, Stark Ernő törzsőr­mester társaságában, aki a vitrinben látható tubusokra, üvegfiolákra mutatva ma­gyarázza, hogyan is lehet láthatóvá tenni az újjlenyo- matokat, például grafitpor segítségével: — A por a bőr fodorrajzo­latainak megfelelően rende­ződik el a vizsgált tárgy fe­lületén — magyarázza —, ez­után fényképezhető, tartósít­ható. Az egyszerű gyurmától, a vegyi eljárásokig sok min­den segíthet a nyomozóknak'. A papírról például jód gő- zölögtetésével vehető minta. A szilikongumival a sarok­nyomok örökíthetők meg. Aztán vannak itt műszerek, például a lassulásmérő, amely a gépjármű fékhatá­sának pontos meghatározá­sára szolgál. Közlekedés — a terepasztalon (Hauer Lajos felvétele — KS) áruvizsgálat Szeletelőgépek ben dr. Simon Antal alezre­destől —, az eset színhelyén talált anyagmaradványok, törmelékek', ruhaszövetszá­lak, üvegszilánkok, és többi közt vémyomok „vallatásá­val”, orvos, vegyész és egyéb szakértőkkel együttműködve kiderítik a baleset előzmé­nyeit, okát és főként okozó­ját. Olykor az is bizonytalan,' hogy egyáltalán ki vezette a gépkocsit, s hogy a volánnál ülő mennyiben hibáztatható a bajért. Meglehet, hogy műszaki hiba, mondjuk, a fékolaj elfolyása a „felelős”. A kérdőjeleket százszázalé­kosan tisztázni kell, mert nem alapulhat ingatag bizo­nyítékokon az ügyészségnek átküldött irat. Széles körű tudást, nagy felelősséget kö­vetel ez a szakma — nem is szólva arról, hogy a súlyos balesetek színhelye nem ép­pen szívderítő látvány. So­kan mégis hivatásnak vá­lasztják a helyszínelő és vizsgáló hálátlan szerepét. Szakavatott nyomkeresők Mint például a keszthelyi Dömötör Tibor őrmester, aki statisztikusból lett rendőr. Hogy miért? Ebben — mint mondja — alighanem a gép­kocsi és a közlekedés vonzá­sa döntött. — Itt „profi” autósokra van szükség — folytatja az őrmester —, akiknek gyak­ran szélvészgyorsán kell szá­guldanak a bajba jutottak megsegítésére, a körülmé­nyek tisztázására, és nem utolsósorban azért, hogy a baleset színhelyén mielőbb megindulhasson a forgalom. Ehhez sok egyéb tudnivaló mellett hozzáértően kell bánni a nyomozati anyagok­Aki itt, a Böszörményi úton mindvégig jól vizsgázik, az akár megpályázhatja a rendőrtiszti főiskolát is. Palkó Sándor Megvalósulnak a közérdekű bejelentések Gyomén Gyomán az országgyűlési képviselő- és tanácstagi vá­lasztásokat megelőző jelölő­gyűléseken 1600-an vettek részt, 195-en szólaltak fel és közülük 143-an tettek közér­dekű bejelentéseket, javas­latokat. Sok észrevétel hang­zott el a köztisztasággal kapcsolatban, többen kifogá­solták az ivóvíz minőségét, sürgették a szilárd burkola­tú utak építését, felújítását. A nagyközségi tanács az anyagi lehetőségek figyelem- bevételével rendszerezte a tennivalókat, s meghatároz­ta, melyek végezhetők el még az idén, és melyek azok, melyeket csak jövőre tudnak megvalósítani. Erre az esztendőre 14,3 millió fo­rint értékű munkát ütemez­tek, s erre azért volt lehető­ség, mert az idei költségve­tés és fejlesztés összeállítá­sánál már számoltak a la­kossági bejelentésekre, me­lyek közül több egybeesett a tanács tervében szereplő cél­kitűzésekkel. Így az idén már sor ke­rült vagy folyamatban van több nagy munka. Közülük csak néhányat: mintegy 1,9 millió forintos költséggel felújítják a Lenin—Lévay utat, ugyanilyen összeget fordítanak a hantoskerti közmű építésére, 2,7 millió forinttal támogatják a víz­műtársulatot, ezenkívül még 1,9 millió forintot szánnak az ivóvízellátás javítására. Az idei programban szerepel számos út felújítása, járdák építése, utcák, terek rende­zése, a közvilágítás javítása. Jövőre 8,8 millió forintot terveztek a tanácstagi beje­lentések alapján teljesítendő munkákra. Többek között 3 millió forintba kerül a mű­velődési ház felújítása, 1,2 millió forintért orvosi laká­sokat építenek, biztosítva ez­által is a letelepedést a köz­ségben. s ugyancsak több út­építés, helyreállítás szerepel a programban. Sok olyan észrevétel, ja­vaslat is elhangzott, ame­lyek jogosságához nem fér kétség, az anyagi lehetősé­gek azonban korlátozottak. Éppen ezért a legutóbbi ta­nácsülésen • meghatározták azokat a tennivalókat is, amelyeket csak hosszabb tá­von tudnak megvalósítani. Sok mindent előbbre visz az a társadalmi munka is. amit a nagyközség lakói vállalnak településük rendezésében, szépítésében. Szeletben, vagy egyben ké­ri? — teszik fel a kérdést a közértben. Sokszor jobb volna egészben, de az így vásárolt felvágottat, sajtot odahaza szeletelőgép nélkül nem könnyű szépen, egyen­letesen felszelni. Az üzletekben kapható há­rom motoros és két kézi ké szülék, ami a választékot il­leti, megfelel az igényeknek, de megjegyezzük, hogy a géppel szeletelés luxusáért elég sokat kell fizetni. Mind­három motoros változat ugyanis jóval ezer forint fe­letti áron kerül az üzletek­be. Bizonyára ez az oka, hogy a KERAVILL őszi en­gedményes vásárán már nyolc-kilencszáz forintért is vásárolhattunk motoros sze­letelőgépet. A Nagyító tesztjében, a motoros gépek közül a len­gyel PN 74/E tűnt a leg­jobbnak, jó minősítést ért el, az utolsó helyre pedig az NDK AS 101 került. Igaz, a sorrend csak tized pontokon múlott. A két igénytelenebb kézi készülék számárn tulaj­donképpen nem túl méltá­nyos a motoros készülékek­kel egy mezőnyben indulni, a még megfelelő szintnél nem is vitték többre. Mel­lettük szól viszont viszony­lag mérsékelt áruk. A kenyérszeletelés nem veszélytelen művelet, ezért a konstruktőrök mindent megtesznek, hogy a készülé­keket minél biztonságosab­ban lehessen használni. Va­lamennyi motoros készülé­ket pillanatkapcsolóval in­díthatjuk el, ha erről le­vesszük az Ujjúnkat a gép azonnal leáll; másrészt, a szeletelendő élelmiszert ujjunk veszélyeztetése nél­A Balatonon megkezdődött az őszi madár-idegenforga­lom főszezonja, régen nem látott tömegben gyűltek ösz- sze a tavon az átvonuló ma­darak csapatai. Az elmúlt napokban valóságos vadliba- inváziót észleltek. Az észak­ról dél felé húzó vadludak megszakították útjukat, és meglepték a balatoni „ma­dárszállókat”: a csendes öb­löket, a nádasszéli vizeket és a Kis-Balaton környékét. Tö­megesen tartózkodnak a Ba­kül, szánszerkezeten tolhat­juk a kés közelébe. A kézi készülékek kivite­le sokkal egyszerűbb, nincs rajtuk szánszerkezet, olykor még a rögzítésükkel is baj van. A tapadókorongos vál­tozat ugyanis csak tökélete­sen sima és tiszta felületen tapad jól, ott sem sokáig. A rögzítőkengyeles típus fel­erősítő csavarja viszont, ha a célszerű helyére — a be­épített konyhaszekrény szélé­re — szerelik fel, a fiók ki­húzását akadályozza. A kézi szeletelőket lami­nált bútorlapból készítik, ez a tisztítás szempontjából nem előnyös. Ezért nem ajánlják a teszt készítői, hogy kenyéren kívül mást is szeleteljünk velük. A motoros gépek könnyen lemosható műanyagból ké­szülnek, tisztításkor n kést is könnyen ki lehet szerelni belőlük. A kés minőségével egyébként az As 101 eseté­ben voltak a KERMI szak­emberei a leginkább megelé­gedve. A legnagyobb karéj ke­nyeret a tapadókorongos kézi szeletelővel vághatjuk, a felszeleteléssel pedig a HES 20-as használata során tudunk a leggyorsabban vé­gezni. A szeletvastagság be- állíthatóságát a PN 74/E-nél tartották a legjobbnak a szakemberek. Ha a felvágot­tak, szalámik, sajtok felsze­letelése után megmaradó da­rabot is értékeljük, végül is az AS 101-es típus tűnik a leggazdaságosabbnak. Ezzel a készülékkel egy nyugat­német folyóirat tesztjében is találkoztunk, a minősítése ott is, akár a Nagyítóban, közepes volt. K. K. latonon különféle vadkacsa- fajták, s feltűnt az északi vizek jellegzetes lakója, a kontyos réce is. A várhatóan hosszúra nyú­ló ősz hatással van a halállo­mányra is, több halfajta az idén később vonul telelőbe. A gardák nagy rajai most gyülekeznek a tihanyi szo­rosban és más mélyebb vize­ken, s az - elmúlt napokban jó zsákmányt kínáltak a ha­lászbrigádoknak. Autószerelő mester Szarvason „Körtvélyesi József, autó­szerelő mester Trabant, Wartburg Speciál javítómű­helye. Nyitva: 7-tői 17 órá­ig. Lakása: Budapest XX. kerület, Török Ferenc utca.” Ez olvasható egy cégtáblán Szarvason, a Deák Ferenc utca 52. szám alatti ház ke­rítésén. A kaput éppen zárva ta­lálom, de rövid idő múlva érkezik egy Ford személy- gépkocsi. Megáll, és a veze­tő a mellette ülő fiatalem­berrel együtt kiszáll. Bemu­tatkozunk egymásnak, és tré­fásan meg is jegyzem mind­járt: — Jól megy a maszeknak — nézek a Fordra, ami ugyan nem új, de igen jó ál­lapotban van. — Nemrég vettem hasz­náltan és rendbe hoztam. Már több mint 200 ezer ki­lométert futott — válaszol a mester, aki ugyancsak fia­tal. Bent az udvaron javarészt Wartburg és Trabant vár ja­vításra. Főként ehhez van tartalék alkatrésze és szer­száma. A cégtáblán olvasottakra visszatérve megkérdezem: — Budapestről jár Szarvas­ra7 — Onnan jöttem ide, ott van még a bejelentett laká­som. — Végképp Szarvason akar maradni? — Igen. — Felcseréli Budapestet egy kis vidéki várossal? — Budapesten alkalma­zottként kisiparosnál dolgoz­tam. Még ott tettem le a mestervizsgát. Kellő gyakor­latot szereztem, és önállósí­tani akartam magam. Akko­riban néha Szarvasra jár­tam horgászni, s egy alka­lommal megtudtam, hogy itt van lehetőség iparengedély kiváltására. Bementem a ta­nács vb ipari csoportjához és a KIOSZ-hoz, bejelentettem az igényemet. Azt mondták, nincs semmi akadálya a do­lognak. Meg is kapta az iparenge­délyt. Ez 1978 nyarán tör­tént, amikor még egyetlen autószerelő kisiparos sem dolgozott Szarvason, pedig nagy szükség lett volna rá. Ilyen körülmények között — mint ellátatlan területre át­települőnek — háromévi adómentességet is biztosítot­tak. A kezdet nehéz volt. Előbb megvett egy fél telket gazdasági épülettel. Az épü­letet műhellyé alakította át. Aztán újságban hirdette, hogy megnyílt az autószere­lő-műhely. Névkártyát is nyomatott, amit a benzin­kútnál osztogattak. Nemsokára beállított az el­ső megrendelő. — Jól emlékszem — kez­di —, Medvegy Pál gépész- mérnök Trabantjának a ke­rékcsapágyát kellett kicserél­nem. Megkérdezte, hogy mi­kor lesz kész és elment. Ilyen munkám sokszor volt a kisiparosnál, tehát nem okozott gondot. — „Tőke” nélkül hogy tu­dott belekezdeni a vállalko­zásba? ■— Valamennyi kis pénz rendelkezésemre állt, mert eladtam a víkendházam. De kevés volt a szerszámom és felszerelésem, aminek gyara­pítására 1979-ben az OTP- től kölcsönt kértem és kap­tam. Nagy segítséget jelen­tett. Persze azért még van más beszerezni való jócskán, ami csak fokozatosan lehetséges. — Mi a véleménye a se­gédjéről? — Sinkó Gyuri karosszéria- lakatos. Azért jó így, mert aki gépkocsit hoz ide, az ké­szen akarja elvinni. Ketten pedig a motor és a karosszé­ria javítására egyaránt tu­dunk vállalkozni. — Mindig van munka? — Nincs megállás. — Sok a gond7 — Jócskán van gond és fe­lelősség. Nekem kell a mun­kát vállalnom, a sokféle anyagot beszereznem, a ja­vítást végrehajtanom, köny­velnem. Gyurin kívül senki­re sem támaszkodhatok. — Van már bejegyzés a vásárlók könyvébe? — Nincs. Megbecsülést csak tisztességes munkával lehet szerezni. Persze az ár is legyen szolid. Ne több, mint amennyit az irányár megszab. Egy érdekes epizód jut az eszébe, amit így mond el: — Rendszerint mindenki siet, és azt szeretné, ha azon­nal elkészülne a gépkocsija. Ám olyan eset is történt, hogy a tulajdonos komoly hibára gyanakodott. Vizsgá­lódtam, ő.meg közben el­ment a nem messze levő boltba cigarettáért. Láttam, a kocsinak csak kisebb hibája van. Mire visszajött, azt ki­javítottam. A tulajdonos nem akarta elhinni. Mert ebben a szakmában lehet „találni” olyan hibát is, ami nincs, ha éppen „hamiskártyás” vala­ki. Nálam azonban ez nem divat. Nem is lesz. Amit nem csinálunk, azért nem fizet­nek, s ezt talán már észre is vették a megrendelőim. Valach Pálné, a KIOSZ körzeti csoportjának az ad­minisztrátora így jellemzi Körtvélyesi Józsefet: — Rövid idő alatt is jó hírű kisiparos lett. Sokat dolgozik. Ha valami elintéz­nivalója van, mindig, mun­karuhában jön, és le sem ül.. Nincs ideje. Siet vissza, mert várja a sok munka. Pásztor Béla Vadliba-invázió a Balatonon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom