Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

1980. szeptember 21., vasárnap

o

A munkásosztály hatalma

nem nélkülözheti a szakszervezeteket

Társadalmi, politikai életünknek újabb jelentős állomásához érkeztünk: a megye szakszervezeti mozgalmának legmagasabb fórumához, a szakszervezetek legjelesebb képviselőinek tanácskozásához — kezdte felszóla* lását Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. A 125 000 szervezett dolgozó küldöttei a mozgalomhoz illő komolysággal és felelősséggel vetnek számot eddig végzett munkájukról, s az új feltételek, a megnövekedett követelmények szerint határozzák meg további teendőiket.

A Magyar Szocialista Munkáspárt — benne megyei bizottságunk is — mindig nagy jelentőséget tulajdonított a szakszervezeti mozgalomnak, a szervezett dolgozók érdekében és nevelésében végzett tevékenységének A társadalom politikai, gazdasági és kulturális előrehaladásában nélkülözhetetlen a szerepe és helye a szakszervezeteknek. A megyében is elért vitathatatlan eredmények — amelyekről az SZMT beszámolója is szól — a párt vezetésével a társadalom egészének, benne a szakszervezeteknek helytállását, küzdelmét, politikai érettségét és elkötelezettségét bizonyítják. Az elmúlt közel öt esztendőben — a megváltozott külső és belső feltételek közepette — ha lassabb ütemben is, ám mégiscsak folytatódott a gazdasági növekedés, ha szerényen is, de emelkedett a nép életszínvonala, javult életkörülmény és bővült kulturális, politikai, szakmai ismerete.

Az elért eredmények mellett gondjaink is vannak. A szocialista építés sem megy simán, olykor buktatók nélkül. A létező szocializmusnak is megv,annak a maga problémái, ellentmondásai és feszültségei. A kérdés csak az: ideje korán felismerjük-e ezeket az érdek- konfliktusokat. s időben te- szünk-e arról, hogy ezek az ellentmondások ne váljanak feloldhatatlanná. A mi pártunk azért is nagyra becsüli és tiszteli szakszervezeteinket, azok tagjait, a mozgalomban dolgozó párttagok tevékenységét, mert bátran segítenek feltárni az érdekkonfliktusokat, rendszeresen jelzik a problémákat és ők is tesznek azért, hogy a dolgozó ember — munkája révén — jobban, szebben és boldogabban éljen.

Nagyra értékeljük azt, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a különböző szakmai szervezetek vezetői és tagjai nemcsak a problémákat- segítenek feltárni, nemcsak fellépnek a dolgozók jogos érdekeinek védelmében, hanem mozgósítanak

is azoknak a feltételeknek megteremtésére, amelyekben a feszültségek feloldhatók. Naivitás osztályalap nélküli szakszervezetekről beszélni, hiszen ilyenek nem voltak, nincsenek és nem is lesznek. Am a munkásosztály hatalma sem nélkülözheti a szak- szervezeteket, ezt történelmi tények mutatják és bizonyítják. Hazánk, s benne megyénk szakszervezeti mozgalma felelősséggel betölti helyét és szerepét új rendünk építésében, a munkásegység megőrzésében, a szakszervezetekben tömörült dolgozók jogainak és kötelességeinek együttes kezelésében és nevelésében.

A párt — s meggyőződésem szerint megyei pártbizottságunk is — tiszteletben tartja, az állam garantálja a szakszervezetek önállóságát. Tudatában vagyunk annak, hogy a szakszervezetek gazdaságszervező, nevelő munkája a szocialista építés időszakában csak növekszik, hogy amíg vannak — s még hosszú ideig lesznek — munkáltatók és munkát vállalók, addig vannak és lesznek ütközések is. Éppen ezért értékeljük nagyra a szakszervezetek tevékenységét megyénkben, mert elvi alapon a párt politikájának szellemében a párt iránymutatása alapján végzik kettős, de egységes feladataik végrehajtását. Meggyőződésünk, hogy a párt szervei és szervezetei minden szinten — ha nem is azonos színvonalon — törekednek a pártkongresszusi döntések és pártértekezleti határozatok szerint irányítani, segíteni és támogatni azt a sokrétű és sokszínű munkát, amelyet a megyében működő valamennyi szakszervezet legjobb tudása szerint végez.

A tömegszervezetek sorában a szakszervezetek kezdték meg igazán szervezeti rendszerük egyszerűsítését és korszerűsítését. Az itt szerzett tapaztalatokat más tömegszervezetek és mozgalmak is hasznosíthatják. A szakszervezetek tevékenységének növekvő színvonali tartalma, munkastílusának és szervezeti kereteinek korszerűsítése az utóbbi években jelentős hatással volt a szocialista — ezen belül az üzemi — demokrácia fejlődésére is. Azok a szervezeti változások — melyeket a beszámoló oly részletesen és tartalmasán összefoglal —, amelyek a párt határozatainak szellemében végbementek a szakszervezetekben, önmagában is bővítették, fejlesztették az üzemi demokrácia kereteit.

Nekünk az a véleményünk, hogy nem a demokráciát szolgáló fórumokat kell most már szaporítani, hanem a

meglevő lehetőségeket szükséges valóságos tartalommal megtölteni úgy. ahogyan erről a Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolója is szól. A mi felfogásunk szerint ebben az irányban hatna a szóbeli kiegészítésben elhangzott ama javaslatoknak megvalósítása is, mely szerint „ ... szükséges lenne megfontoltabb bérpolitika ... ”, s egy jobb, hatékonyabb és rugalmasabb, a népgazdaság változó követelményeihez jobban igazodó munkaversenyforma kialakítása.

Tisztelt Küldöttértekezlet!

A küldött elvtársak jól tudják — amint a szakszervezetek egész tagsága is —, hogy sok tekintetben új és nehezebb feltételek között végezzük munkánkat. A vi. lágpiaci viszonyok gyökeres változása, saját gyengeségeink létezése, a csak mennyiségről a minőségre való áttérés, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása és fokozatos felszámolása, a hatékonysági követelmények előtérbe helyezése mindmind növekvő követelmények elé állítanak bennünket, különösen a párt-, állami, társadalmi és tömegszer. vezeti és gazdasági vezetőket.

Ezért, elengedhetetlen a politika, az ennek szellemében hozott vezető szakszervezeti testületek határozatai végrehajtásának személyi feltételeit javítani, a kádermunkát tökéletesíteni. Az a nagy politikai dialógus, párbeszéd. amely a párt-, tanácsi, szakszervezeti választások során végbement a tömegekkel, párosult a testületek, a káderállomány egészséges cseréjével és frissítésével. A fizikai dolgozók, a nők, fiatalok arányának megnövekedése a vezető testületekben. a tisztségviselők sorában jól tükrözik az adott szervek és szervezetek, a társadalom valóságos összetételét.

A párt XII. kongresszusa célkitűzéseinek valóra váltása olyan vezetőket követel az élet minden területén, akik képesek a dolgozó kollektívák javaslatait figyelembe venni, s ennek alapján határozottan dönteni, ésszerű kockázatot vállalni és a végrehajtást következetesen számon kérni. A vezetőket nem általában, hanem konkrétan kell minősíteni, s azok. akik megkövetelik a rendet, fegyelmet, s annak feltételeit is biztosítják, akik munkán alapuló tekintély- lyel, példamutató emberi magatartással, szerénységgel, a dolgozó emberek iránti tisztelettel bírnak — s ilyen a többség —, minden -támogatási megérdemelnek. Becsüljük és tiszteljük a szakTanácskoznak a küldöttek

Az értekezlet szünetében

szervezeti mozgalomban dolgozó kommunista vezetőket és párttagokat, s azt várjuk tőlük, hogy a kapott feladatok példamutató teljesítésével, emberségükkel, mindennapos meggyőző munkával erősítsék a párt tekintélyét és befolyását, szilárdítsák szövetségi kapcsolatainkat.

A következő évek legfontosabb feladata a népgazdaság '< egyensúly helyzetének helyreállítása az éves tervcélkitűzések eredményes megvalósítása. Támogassák a megye éves és középtávú terveiben kitűzött gazdasági célok — hatékonyság, jövedelmezőség, exportképesség fokozása, s más gazdasági törekvések — valóra váltását, ugyanakkor ne csak jelezzék, de követeljék meg azoknak a szociális, munka- körülményeket javító intézkedéseknek teljesítését,

amelyeknek biztosítottak társadalmi, anyagi alapjai és lehetőségei. Csakis ez lehet a forrása, továbbá szociális és kulturális előrehaladásunknak, pártunk életszínvonal-politikájában elért

eredmények megtartásának. Kérjük a szakszervezetek tagjait, tisztségviselőit, apparátusát arra, hogy még eredményesebben mozgósítsák dolgozóinkat e feladatok teljesítésére. Követeljék meg a fegyelmezett munkát csakúgy, mint a dolgozók törvényes jogainak következetes érvényesítését.

Élve a lehetőséggel — a megyei pártbizottság megbízásából tolmácsolom elismerésünket és köszönetün- ket a szakszervezetek 125 ezres táborának, tagjainak és vezetőinek az áldozatos munkáért, helytállásért. Meggyőződésünk, hogy a következő időszakban is szilárdan támogatják pártunk kipróbált és bevált politikáját, s a jövőben is ennek szellemében cselekszenek szocialista hazánk felvirágoztatásáért. nehéz, de nemes küldetésük teljesítéséért. A párt, mint eddig, a jövőben is támaszkodik a párt politikájának terjesztésében a tömegszervezetekre és mozgalmakra, elsőként a szak- szervezetekre. A szakszervezet az a segédcsapat, ameiy sajátos eszközeivel, megújult szervezeti felépítésével, segíti a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítését és erősítését.

A szakszervezetek tagjai és vezetői nemcsak a politika terjesztésében, de a gazdaságszervező és politikai, kulturális nevelő munkában is eredményes munkát végeztek és hősies helytállást tanúsítottak a közelmúlt nagy természeti csapásában, az árvíz elleni védekezésben is. Köszönjük a fáradságos munkát. Szívből köszönjük a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, a szakmai bizottságok testületéinek, vezetőinek és tagjainak a védekezéshez. s most a helyreállításhoz nyújtott politikai, erkölcsi és anyagi támogatást. Azt kívánjuk, hogy a bajban kifejezésre jutott tenniaka- rás és helytállás maradjon magas hőfokon a szakszervezetek és tagjai mindennapi nem könnyű, de megtisztelő tevékenységében.

A mozgalom nem önmagáért van, az embert kell szolgálja

Felszólalt a szakszervezetek megyei küldöttértekezletén Virizlay Gyula, a SZOT titkára is.

Beszéde elején tolmácsolta a SZOT elnökségének elismerését és becsülését a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának az eddig végzett munkájáért. Ezt kezdeményezőnek és következetesnek tartjuk — mondotta. De fe, is hívta a figyelmet arra, hogy a tagság az elkövetkezendő években a jelenleginél többet, vár. Ehhez ,a többhöz viszont a feltételek is megvannak. Az egyik ilyen alapvető feltétel az, hogy pártunknak van átgondolt és következetesen érvényesített szakszervezeti politikája. A másik feltétel és egyben követelmény, hogy állandóan törjük a fejünket a mozgalom fejlődésén. Amit ma elérünk az öröm, de holnap már ez kevésnek bizonyul. Állandóan meg kell újítani önmagunkat és a mozgalmat.

A továbbiakban a tömeg- kapcsolat nélkülözhetetlen voltáról ejtett szót. Hangsúlyozta, hogy a mindennapi, élő-eleven tömegkapcsolat a hatalomnak az alapja. Egy rendszer akkor erős, ha bíznak benne, ha jó az emberek hangulata, ha jól ,a munkakedve. Ezért szükséges a formalitásoktól megszabadulni, amelyek a kapcsolatok belső tartalmát, a dolgok lényegét teszik tönkre. Példának a munkaver- seny-mozgalomhan fellelhető formalitásokat említette meg. v

Nem az a baj — folytatta —, ha gondok vannak. Ezek mindig is lesznek. A baj ott kezdődik, amikor a bizalmiak, az szb-k e hajókat. nem hallják meg. ha nem figyelnek fel rájuk és

ha nem törekszenek megoldásukra, vagy megértésükre.- Az érdekvédelem ügye is idetartozik. Tapasztalni lehet, hogy helyenként nagyon szűkén értelmezik: azt tekintik csak érdekvédelemnek, ha mindenképpen kiharcolják a kielégítés le. hetőségét. Pedig lényegében nem errő] van szó, hiszen minden igényt nem lehet sem most, sem a jövőben kielégíteni. Sorba kell állni. A reális igények alapján rangsorolni: érdekvédelem.

A tömegkapcsolat dolga az is — mutatott rá a SZOT titkára —, hogy a bizalmiak véleménye mindenkor a kollektíva véleménye legyen.

A tömegkapcsolatokat rontó formalizmusra visszatérve elmondta, hogy gyakran értékítéletünkkel is haj van. A számoknak, a százalékoknak helyenként jobban örülünk, mint a mögötte levő

A vitában elhangzottakat Írházi Lajosné foglalta ösz- sze. Ezt követően került sor a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkos szavazással történő megválasztására. A küldöttértekezlet 69 SZMT-tagot választott. Az öttagú számvizsgáló-bizottság elnökévé a küldöttek Pri- bolyszki Jánost választották meg újra, a bizottság titkárává pedig Kiszely Györgyöt.

A választásokat követően megtartotta első ülését a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa. Az ülésen megválasztották a testület elnökségét és tisztségviselőit.

Az SZMT elnökévé ismételten Nagy Istvánt választották.

tartalomnak. Tavaly Magyarországon 4 millióan kaptak segélyt. Ez a szám lenyűgöző, csak az nem igaz, hogy ennyien rá is szorultak. fme: az egyenlősdi kísért még ebben is.

Felszólalását azzal a gondolattal fejezte be. hogy a mozgalom nem önmagáért van, nem azért, hogy önmozgást végezzen: még az eddiginél is jobban a dolgozó emberek szolgálatába kell állítani.

Mint említettük, a vitában húszán kaptak szót, mondták ei véleményüket, tettek javaslatokat, a többieket arra kérték, hogy írásban juttassák el mondandójukat. Az újonnan megválasztott SZMT feladata lesz e javaslatok, vélemények feldolgozása és a szükséges intézkedések megtétele. A küldött- értekezlet ezt tudomásul is vette.

Vezető titkárnak választották újra Írházi Lajosnét.

Újraválasztották ismét az SZMT titkárává Bocskai Mi- hálynét és Bórái Istvánt.

Ezenkívül hét munkabizottság megválasztására került sor, majd a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának osztályvezetőit választotta meg a testület. A szervezési és káderosztály vezetője Varga Imre, a köz- gazdasági és szociálpolitikai osztály vezetője Szilágyi Ilona, az agitációs, propaganda- és kulturális osztály vezetője Futó Sándor, a munkavédelmi osztály vezetője Prókai Ferenc, a pénzügyi és gazdasági osztály vezetője Kiss István lett.

A választás eredménye