Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

1980. szeptember 21., vasárnap o A munkásosztály hatalma nem nélkülözheti a szakszervezeteket Társadalmi, politikai éle­tünknek újabb jelentős állo­másához érkeztünk: a me­gye szakszervezeti mozgal­mának legmagasabb fórumá­hoz, a szakszervezetek legje­lesebb képviselőinek tanács­kozásához — kezdte felszóla* lását Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. A 125 000 szervezett dolgozó küldöttei a mozgalomhoz il­lő komolysággal és felelős­séggel vetnek számot eddig végzett munkájukról, s az új feltételek, a megnövekedett követelmények szerint hatá­rozzák meg további teendői­ket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt — benne megyei bi­zottságunk is — mindig nagy jelentőséget tulajdonított a szakszervezeti mozgalomnak, a szervezett dolgozók érdeké­ben és nevelésében végzett tevékenységének A társada­lom politikai, gazdasági és kulturális előrehaladásában nélkülözhetetlen a szerepe és helye a szakszervezeteknek. A megyében is elért vitatha­tatlan eredmények — ame­lyekről az SZMT beszámoló­ja is szól — a párt vezetésé­vel a társadalom egészének, benne a szakszervezeteknek helytállását, küzdelmét, po­litikai érettségét és elkötele­zettségét bizonyítják. Az el­múlt közel öt esztendőben — a megváltozott külső és bel­ső feltételek közepette — ha lassabb ütemben is, ám mégiscsak folytatódott a gaz­dasági növekedés, ha szeré­nyen is, de emelkedett a nép életszínvonala, javult életkörülmény és bővült kulturális, politikai, szakmai ismerete. Az elért eredmények mel­lett gondjaink is vannak. A szocialista építés sem megy simán, olykor buktatók nél­kül. A létező szocializmus­nak is megv,annak a maga problémái, ellentmondásai és feszültségei. A kérdés csak az: ideje korán felis­merjük-e ezeket az érdek- konfliktusokat. s időben te- szünk-e arról, hogy ezek az ellentmondások ne váljanak feloldhatatlanná. A mi pár­tunk azért is nagyra becsüli és tiszteli szakszervezetein­ket, azok tagjait, a mozga­lomban dolgozó párttagok tevékenységét, mert bátran segítenek feltárni az érdek­konfliktusokat, rendszere­sen jelzik a problémákat és ők is tesznek azért, hogy a dolgozó ember — munkája révén — jobban, szebben és boldogabban éljen. Nagyra értékeljük azt, hogy a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a különböző szakmai szervezetek vezetői és tagjai nemcsak a problé­mákat- segítenek feltárni, nemcsak fellépnek a dolgo­zók jogos érdekeinek védel­mében, hanem mozgósítanak is azoknak a feltételeknek megteremtésére, amelyekben a feszültségek feloldhatók. Naivitás osztályalap nélküli szakszervezetekről beszélni, hiszen ilyenek nem voltak, nincsenek és nem is lesznek. Am a munkásosztály hatal­ma sem nélkülözheti a szak- szervezeteket, ezt történelmi tények mutatják és bizonyít­ják. Hazánk, s benne me­gyénk szakszervezeti mozgal­ma felelősséggel betölti he­lyét és szerepét új rendünk építésében, a munkásegység megőrzésében, a szakszerve­zetekben tömörült dolgozók jogainak és kötelességeinek együttes kezelésében és ne­velésében. A párt — s meggyőződé­sem szerint megyei pártbi­zottságunk is — tiszteletben tartja, az állam garantálja a szakszervezetek önállóságát. Tudatában vagyunk annak, hogy a szakszervezetek gaz­daságszervező, nevelő mun­kája a szocialista építés idő­szakában csak növekszik, hogy amíg vannak — s még hosszú ideig lesznek — mun­káltatók és munkát vállalók, addig vannak és lesznek üt­közések is. Éppen ezért ér­tékeljük nagyra a szakszer­vezetek tevékenységét me­gyénkben, mert elvi alapon a párt politikájának szelle­mében a párt iránymutatá­sa alapján végzik kettős, de egységes feladataik végre­hajtását. Meggyőződésünk, hogy a párt szervei és szer­vezetei minden szinten — ha nem is azonos színvona­lon — törekednek a párt­kongresszusi döntések és pártértekezleti határozatok szerint irányítani, segíteni és támogatni azt a sokrétű és sokszínű munkát, amelyet a megyében működő vala­mennyi szakszervezet legjobb tudása szerint végez. A tömegszervezetek sorá­ban a szakszervezetek kezd­ték meg igazán szervezeti rendszerük egyszerűsítését és korszerűsítését. Az itt szer­zett tapaztalatokat más tö­megszervezetek és mozgal­mak is hasznosíthatják. A szakszervezetek tevékeny­ségének növekvő színvonali tartalma, munkastílusának és szervezeti kereteinek kor­szerűsítése az utóbbi évek­ben jelentős hatással volt a szocialista — ezen belül az üzemi — demokrácia fejlő­désére is. Azok a szervezeti változások — melyeket a be­számoló oly részletesen és tartalmasán összefoglal —, amelyek a párt határozatai­nak szellemében végbemen­tek a szakszervezetekben, önmagában is bővítették, fejlesztették az üzemi de­mokrácia kereteit. Nekünk az a véleményünk, hogy nem a demokráciát szolgáló fórumokat kell most már szaporítani, hanem a meglevő lehetőségeket szük­séges valóságos tartalommal megtölteni úgy. ahogyan er­ről a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának beszámoló­ja is szól. A mi felfogásunk szerint ebben az irányban hatna a szóbeli kiegészítés­ben elhangzott ama javasla­toknak megvalósítása is, mely szerint „ ... szükséges lenne megfontoltabb bérpo­litika ... ”, s egy jobb, haté­konyabb és rugalmasabb, a népgazdaság változó követel­ményeihez jobban igazodó munkaversenyforma kiala­kítása. Tisztelt Küldöttértekezlet! A küldött elvtársak jól tudják — amint a szakszer­vezetek egész tagsága is —, hogy sok tekintetben új és nehezebb feltételek között végezzük munkánkat. A vi. lágpiaci viszonyok gyökeres változása, saját gyengesége­ink létezése, a csak mennyi­ségről a minőségre való áttérés, a gazdaságtalan ter­melés visszaszorítása és fo­kozatos felszámolása, a ha­tékonysági követelmények előtérbe helyezése mind­mind növekvő követelmé­nyek elé állítanak bennün­ket, különösen a párt-, álla­mi, társadalmi és tömegszer. vezeti és gazdasági vezető­ket. Ezért, elengedhetetlen a politika, az ennek szellemé­ben hozott vezető szakszer­vezeti testületek határozatai végrehajtásának személyi feltételeit javítani, a káder­munkát tökéletesíteni. Az a nagy politikai dialógus, pár­beszéd. amely a párt-, ta­nácsi, szakszervezeti válasz­tások során végbement a tö­megekkel, párosult a testü­letek, a káderállomány egészséges cseréjével és frissítésével. A fizikai dol­gozók, a nők, fiatalok ará­nyának megnövekedése a vezető testületekben. a tiszt­ségviselők sorában jól tükrö­zik az adott szervek és szer­vezetek, a társadalom való­ságos összetételét. A párt XII. kongresszusa célkitűzéseinek valóra vál­tása olyan vezetőket követel az élet minden területén, akik képesek a dolgozó kol­lektívák javaslatait figye­lembe venni, s ennek alap­ján határozottan dönteni, ésszerű kockázatot vállalni és a végrehajtást következe­tesen számon kérni. A veze­tőket nem általában, hanem konkrétan kell minősíteni, s azok. akik megkövetelik a rendet, fegyelmet, s annak feltételeit is biztosítják, akik munkán alapuló tekintély- lyel, példamutató emberi magatartással, szerénységgel, a dolgozó emberek iránti tisztelettel bírnak — s ilyen a többség —, minden -támo­gatási megérdemelnek. Be­csüljük és tiszteljük a szak­Tanácskoznak a küldöttek Az értekezlet szünetében szervezeti mozgalomban dol­gozó kommunista vezetőket és párttagokat, s azt várjuk tőlük, hogy a kapott felada­tok példamutató teljesítésé­vel, emberségükkel, minden­napos meggyőző munkával erősítsék a párt tekintélyét és befolyását, szilárdítsák szövetségi kapcsolatainkat. A következő évek legfon­tosabb feladata a népgazda­ság '< egyensúly helyzetének helyreállítása az éves terv­célkitűzések eredményes megvalósítása. Támogassák a megye éves és középtávú terveiben kitűzött gazdasági célok — hatékonyság, jö­vedelmezőség, exportképes­ség fokozása, s más gazdasá­gi törekvések — valóra vál­tását, ugyanakkor ne csak jelezzék, de követeljék meg azoknak a szociális, munka- körülményeket javító intéz­kedéseknek teljesítését, amelyeknek biztosítottak társadalmi, anyagi alapjai és lehetőségei. Csakis ez lehet a forrása, továbbá szociális és kulturális előrehaladá­sunknak, pártunk életszín­vonal-politikájában elért eredmények megtartásának. Kérjük a szakszervezetek tagjait, tisztségviselőit, ap­parátusát arra, hogy még eredményesebben mozgósít­sák dolgozóinkat e feladatok teljesítésére. Követeljék meg a fegyelmezett munkát csakúgy, mint a dolgozók törvényes jogainak követke­zetes érvényesítését. Élve a lehetőséggel — a megyei pártbizottság meg­bízásából tolmácsolom elis­merésünket és köszönetün- ket a szakszervezetek 125 ez­res táborának, tagjainak és vezetőinek az áldozatos munkáért, helytállásért. Meggyőződésünk, hogy a kö­vetkező időszakban is szilár­dan támogatják pártunk ki­próbált és bevált politikáját, s a jövőben is ennek szel­lemében cselekszenek szo­cialista hazánk felvirágozta­tásáért. nehéz, de nemes küldetésük teljesítéséért. A párt, mint eddig, a jövőben is támaszkodik a párt poli­tikájának terjesztésében a tömegszervezetekre és moz­galmakra, elsőként a szak- szervezetekre. A szakszerve­zet az a segédcsapat, ameiy sajátos eszközeivel, meg­újult szervezeti felépítésével, segíti a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítését és erősítését. A szakszervezetek tagjai és vezetői nemcsak a politi­ka terjesztésében, de a gaz­daságszervező és politikai, kulturális nevelő munkában is eredményes munkát vé­geztek és hősies helytállást tanúsítottak a közelmúlt nagy természeti csapásában, az árvíz elleni védekezésben is. Köszönjük a fáradságos munkát. Szívből köszönjük a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának, a szakmai bizott­ságok testületéinek, vezetői­nek és tagjainak a védeke­zéshez. s most a helyreállí­táshoz nyújtott politikai, er­kölcsi és anyagi támogatást. Azt kívánjuk, hogy a bajban kifejezésre jutott tenniaka- rás és helytállás maradjon magas hőfokon a szakszer­vezetek és tagjai mindenna­pi nem könnyű, de megtisz­telő tevékenységében. A mozgalom nem önmagáért van, az embert kell szolgálja Felszólalt a szakszerveze­tek megyei küldöttértekez­letén Virizlay Gyula, a SZOT titkára is. Beszéde elején tolmácsol­ta a SZOT elnökségének el­ismerését és becsülését a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának az eddig végzett munkájáért. Ezt kezdeményezőnek és követ­kezetesnek tartjuk — mon­dotta. De fe, is hívta a fi­gyelmet arra, hogy a tagság az elkövetkezendő években a jelenleginél többet, vár. Ehhez ,a többhöz viszont a feltételek is megvannak. Az egyik ilyen alapvető fel­tétel az, hogy pártunknak van átgondolt és következe­tesen érvényesített szakszer­vezeti politikája. A másik feltétel és egyben követel­mény, hogy állandóan tör­jük a fejünket a mozgalom fejlődésén. Amit ma elérünk az öröm, de holnap már ez kevésnek bizonyul. Állandó­an meg kell újítani önma­gunkat és a mozgalmat. A továbbiakban a tömeg- kapcsolat nélkülözhetetlen voltáról ejtett szót. Hangsú­lyozta, hogy a mindennapi, élő-eleven tömegkapcsolat a hatalomnak az alapja. Egy rendszer akkor erős, ha bíz­nak benne, ha jó az emberek hangulata, ha jól ,a munka­kedve. Ezért szükséges a formalitásoktól megszaba­dulni, amelyek a kap­csolatok belső tartalmát, a dolgok lényegét teszik tönk­re. Példának a munkaver- seny-mozgalomhan fellelhető formalitásokat említette meg. v Nem az a baj — folytat­ta —, ha gondok vannak. Ezek mindig is lesznek. A baj ott kezdődik, amikor a bizalmiak, az szb-k e hajó­kat. nem hallják meg. ha nem figyelnek fel rájuk és ha nem törekszenek megol­dásukra, vagy megértésükre.- Az érdekvédelem ügye is idetartozik. Tapasztalni le­het, hogy helyenként na­gyon szűkén értelmezik: azt tekintik csak érdekvéde­lemnek, ha mindenképpen kiharcolják a kielégítés le. hetőségét. Pedig lényegében nem errő] van szó, hiszen minden igényt nem lehet sem most, sem a jövőben kielégíteni. Sorba kell állni. A reális igények alapján rangsorolni: érdekvédelem. A tömegkapcsolat dolga az is — mutatott rá a SZOT titkára —, hogy a bizalmiak véleménye mindenkor a kol­lektíva véleménye legyen. A tömegkapcsolatokat ron­tó formalizmusra visszatérve elmondta, hogy gyakran ér­tékítéletünkkel is haj van. A számoknak, a százalékok­nak helyenként jobban örü­lünk, mint a mögötte levő A vitában elhangzottakat Írházi Lajosné foglalta ösz- sze. Ezt követően került sor a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának titkos sza­vazással történő megválasz­tására. A küldöttértekezlet 69 SZMT-tagot választott. Az öt­tagú számvizsgáló-bizottság elnökévé a küldöttek Pri- bolyszki Jánost választották meg újra, a bizottság titká­rává pedig Kiszely Györgyöt. A választásokat követően megtartotta első ülését a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa. Az ülésen meg­választották a testület el­nökségét és tisztségviselőit. Az SZMT elnökévé ismé­telten Nagy Istvánt válasz­tották. tartalomnak. Tavaly Ma­gyarországon 4 millióan kaptak segélyt. Ez a szám lenyűgöző, csak az nem igaz, hogy ennyien rá is szorul­tak. fme: az egyenlősdi kí­sért még ebben is. Felszólalását azzal a gon­dolattal fejezte be. hogy a mozgalom nem önmagáért van, nem azért, hogy önmoz­gást végezzen: még az eddi­ginél is jobban a dolgozó emberek szolgálatába kell állítani. Mint említettük, a vitában húszán kaptak szót, mond­ták ei véleményüket, tettek javaslatokat, a többieket arra kérték, hogy írásban juttassák el mondandójukat. Az újonnan megválasztott SZMT feladata lesz e javas­latok, vélemények feldolgo­zása és a szükséges intézke­dések megtétele. A küldött- értekezlet ezt tudomásul is vette. Vezető titkárnak választot­ták újra Írházi Lajosnét. Újraválasztották ismét az SZMT titkárává Bocskai Mi- hálynét és Bórái Istvánt. Ezenkívül hét munkabi­zottság megválasztására ke­rült sor, majd a Szakszerve­zetek Békés megyei Taná­csának osztályvezetőit vá­lasztotta meg a testület. A szervezési és káderosztály vezetője Varga Imre, a köz- gazdasági és szociálpolitikai osztály vezetője Szilágyi Ilo­na, az agitációs, propaganda- és kulturális osztály vezetője Futó Sándor, a munkavédel­mi osztály vezetője Prókai Ferenc, a pénzügyi és gazda­sági osztály vezetője Kiss István lett. A választás eredménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom