Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-10 / 108. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁJUS 10., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM. 108. SZÁM Békenagygyűjés a Sportcsarnokban A béke-világmozgalom élen járó harcosai tegnap a budapesti Sportcsarnokban forró hangulatú nagygyűlésen találkoztak fővárosunk dolgozóinak képviselőivel. A nagygyűlés résztvevőit — köztük az elnökségben helyet foglaló Trautmann Rezsőt, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnökét, Baranyai Tibort és Berecz Jánost, az MSZMP KB osztályvezetőit, Mar- kőja Imre igazságügyminisztert, továbbá közéletünk, békemozgalmunk számos más jeles képviselőjét, egyházi személyiségeket, a művészeti élet kiválóságait, vállalati és szocialista brigádvezetőket — Kovács Jenő, a KISZ KB titkára, a Béke-világtanács tagja köszöntötte. Ezután Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett mikrofonhoz. Sarlós István beszéde — Történelmi jelentőségű esemény zajlott le 35 évvel ezelőtt Berlinben; a hitleri Németország képviselői aláírták a feltétel nélkül fegyverletételre vonatkozó nyilatkozatot. Európában ezzel elcsöndesedett a 68 hónapig tartó harci zaj, s kibontakozott egy olyan szélesedő nemzetközi összefogás, amelynek célja a háború végleges kiiktatása az emberiség történelméből — hangsúlyozta Sarlós István, majd megállapította : A fasizmus elleni fellépés a népek akaratának kifejezése volt, és a nemzetközi összefogás maradandó példáit szolgáltatta, hiszen a partizánháborúkban is egymás mellett harcoltak a hódítók ellen kommunisták, s az egyházi emberek, a fiatalok és az öregek, a férfiak és a nők. Mi magyarok az évforduló ünnepi óráit arra használjuk fel, hogy kegyelettel tisztelegjünk az akkori szövetségesek hőseinek magyarországi síremlékei előtt. Szovjet, angol, amerikai, bolgár, francia, jugoszláv és román katonák hantjaira helyezzük el a megemlékezés virágait azzal a reménnyel, hogy a hősök áldozata nem volt hiábavaló.' Mert eljő a kor, amelyben a népek közötti együttműködés és barátság játssza majd a nemzetközi életben a döntő szerepet. Nekünk az is természetes, hogy a győzelem napján elsősorban a fasizmus elleni háború legnagyobb terheit vállaló és a hazánkat felszabadító Szovjetunió győzelméről és küldetéséről beszéljünk. A világ egyetlen népének sincs joga ahhoz, hogy megfeledkezzék arról a 20 millió szovjet emberről, aki életét vesztette a fasizmus elleni háborúban. Az akkor mintegy 200 milliós szovjet nép hatalmas áldozatok árán vívta ki a katonai, a politikai és az erkölcsi győzelmet. Sarlós István emlékeztetett a fasizmus rémtetteire, a hírhedt fajelméletre, az embersemmisítő gyászos haláltáborokra, majd így folytatta: — A fasizmus feletti győzelmet követően elkezdődött a világ egészének átalakulása. Létrejöttek a szocializmus országai, és hozzáfogtak az új, minden korábbinál humánusabb társadalom felépítéséhez. Megkezdődött a gyarmati rendszer felbomlása, megerősödtek a háború alatt elhallgattatott, illegalitásba szorított demokratikus és forradalmi mozgalmak, folytatták az osztályharcot és a nemzeti elnyomás elleni küzdelmeket. Ellenhatásként megjelentek a világpolitika színterén a visszahúzó erők is, s ezekben az években a háború, Demoklész kardja a hajszálnál is vékonyabb szálon lebegett felettük. De ezekben az esztendőkben létrejött a haladó erők együttműködése az erőszak ellen, a béke védelmére. Mindannyian emlékezünk a Béke-világtanács politikai akcióira, százmilliók egységes, határozott fellépésére. A Szovjetunió, a szocialista országok és az el nem kötelezettek kölcsönös erőfeszítései készítették elő a békés egymás mellett élés jegyében a tárgyalások és az enyhülés térnyerésének korszakát. (Folytatás a 3. oldalon) A békehónap megyei nyitóünnepsége Gyomén A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulójának és a felszabadító hős szovjet katonák emlékének tiszteletére megyei békenagygyűlést rendezett május 9-én, tegnap este 6 órától Gyomán, a Katona József Művelődési Házban. Ezt megelőzően Békéscsabán, a HNF megyei titkárságán meleg szeretettel fogadták Iván Vasziljevics Szalimont, a Szovjet Baráti Társaságok magyarországi képviselőjét, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosát, akit Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára és Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság munkatársa városaink, községeink gazdasági, társadalmi helyzetéről és a mozgalmi feladatokról tájékoztatott. A szovjet vendég a délutáni órákban Gyomára utazott, hogy részt vegyen az idei békehónap nyitórendezvényén. A magyar és a szovjet himnuszt irodalmi emlékműsor követte, majd Jenei Bálint, a nagyközségi pártbizottság titkára az elnökség nevében köszöntötte a nagygyűlés részvevőit. Ezután dr. Horváth Éva, a HNF megyei bizottságának elnöke ünnepi beszédet tartott. Ebben méltatta 1945. május 9. jelentőségét, azt a napot, amelyen az emberek millióinak pusztulását előidéző második világháború a fasizmus felett aratott győzelemmel ért véget. A nagy történelmi eseményt követően a szocializmus világrendszerré vált. „A népek — mint mondotta — tartós békére vágytak, s ezért ennek megőrzésére szervezett mozgalom alakult, amely az I. párizsi béke-világkongresszushoz és a prágai békekongresszushoz kötődött”. A szónok megemlítette az 1973 októberében összehívott moszkvai tanácskozást is, amelyen 143 ország 1100 békeszerető pártja, szervezete és mozgalma, valamint 120 nemzetközi szervezet képviseltette magát. Sajnos, az utóbbi időben az enyhülési folyamat lelassult, s a SALT II. tárgyalások előrehaladását bizonyos imperialista körök is akadályozzák. Sőt, Afganisztán ürügyén az Egyesült Államok elnöke az emberek legnemesebb találkozóját, a békét jelentő sportvetélkedőt, az olimpiát politikai célokra, demonstrációkra szeretné felhasználni. A HNF megyei elnöke a továbbiakban utalt a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának a béke megőrzésére vonatkozó részére. „Sürgető feladatunk — tette hozzá —, hogy hozzájáruljunk a fegyverkezési verseny megállításához és ahhoz, hogy a biztonság alapját jelentő erőegyensúlyt megőrizve csökkentsük a fegyverzetek számát. A kongresszus irányelveinek vitája alatt egyértelműen kinyilvánítottuk, hogy ezzel a tézissel teljes mértékben egyetértünk.” Az ünnepi beszéd elhangzása után a nagygyűlésen felszólalt I. V. Szalimon szovjet diplomata is. Az elnöki zárszót követően a részvevők megtekintették az ünnepi emlékműsort, s a békehónap nyitórendezvénye az Internacionálé hangjaival ért véget. B. I. Hazaérkezett a magyar küldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével csütörtök éjjel hazaérkezett Belgrádból a magyar párt- és állami küldöttség, amely részt vett Jo- szip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének temetésén. A delegáció tagja volt Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Halász József, hazánk belgrádi nagykövete. V Magyar Posta V. ötéves tervének egyik legnagyobb beruházása, az új kecskeméti telefonközpont és forgalmi épület építése befejezéséhez közeledik. Az ötszintes műszaki épület belső részét már átadták az építők, így megkezdődhetett a hétezer állomásos crossbar-központ szerelése. A központot az igényekkel párhuzamosan huszonnyolcezer állomás bekapcsolására lehet majd növelni. Az új kecskeméti központ a jövő év elejétől kapcsolódik az országos és nemzetközi táv- hívásos rendszerbe (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Az eredményekben összeforrott, szocialista kollektíva munkája tükröződik ünnepi közgyűlés Nagyszénáson - Frank Ferenc beszéde Tegnap, május 9-én ünneplőbe öltözött a nagyszénási Október 6. Tsz tagsága, és a művelődési házba sietett, hogy részt vehessen azon a közgyűlésen, melyet a tavaszi munkák sikeres befejezése után, az 1979. évi gazdálkodás kimagasló eredményeinek országos elismerésének átvételére hívtak össze. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, sokan szorultak az előtérbe. A részvevőket 600- nál többre becsülték. Az ünnepi közgyűlés elnökségében helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a párt Békés megyei bizottságának első titkára. Ott volt Apáti Nagy Gábor, az MSZMP KB tagja, a nagyszénási Október 6. Tsz főágazatvezetője, Murányi Miklós, a megyei tanács osztályvezetője, Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára, az orosházi járás politikaitársadalmi életének több irányítója, Gyurka János, a nagyszénási pártbizottság titkára, Kaczkó Mihály, a nagyszénási tanács elnöke, Godár Mihály, a tsz pártbizottságának titkára. A meghívottak között szép számmal helyet foglaltak a nagyszénási tsz gazdasági és kereskedelmi partnerei. A megjelenteket Hegedűs Béla tsz- elnök köszöntötte, majd felkérte Frank Ferenc elvtársat ünnepi beszédének megtartására. Kedves Elvtársnők! Tisztelt Elvtársak! E közgyűlés — melyen a nagyszénási szövetkezeti tagok békés szocialista építőmunkájuk elismerésre méltó eredményeit összegzik és ünnepük — egybeesik az európai béke ünnepével, a győzelem napjának 35. évfordulójával. Harmincöt évvel ezelőtt Békés megyében már fél éve ízlelgettük a szabadságot, a béke és újjáépítés örömét, mire 1945. május 9- re az európai hadszíntéren elhallgattak a fegyverek, véget ért a háború. E napon szerte Európában sortüzek dörrentek, de már Az ünnepség elnöksége nem életeket és javakat pusztítottak, mint annyi éven át, hanem azt hirdették, hogy az embertelen fasiszta gépezet, az ezerévesnek kikiáltott Harmadik Birodalom összeomlott. Európa sokat szenvedett népei újra szabadok. Ebben a győzelemben döntő szerepe volt a szovjet Vörös Hadseregnek, amely a nácizmus fő erőit kötötte le a háború idején, és saját barlangjában zúzta szét a hitleri rémet. A béke öröme csillapította az 50 millió halottat gyászolók fájdalmát, a sok millió háborús rokkant kínját, az árvák kétségbeesését, száz és százmilliók tekintettek bizalommal a jövőbe, és tettek szent fogadalmat, hogy: „soha többé háborút!”. Vágyuk és reményük nem volt alaptalan. A II. világháború eredményeként olyan helyzet alakult ki Európában, amely lehetővé tette, hogy a fejlődés a béke és együttműködés, a jószomszédi viszony útján induljon el. Erre megvolt a reális lehetőség, és a Szovjetunió részéről bizonyíthatóan a jószándék és elhatározás is, hiszen már akkor példát mutatott a katonai leszerelésre. A Szovjetunió abban a reményben csökkentette fegyveres erőit, hogy a nyugati hatalmakat is a béke és a II. világháborúban kialakult szövetség megőrzésének eszméi fogják vezérelni. Ezek a remények azonban nem váltak valóra, az események más fordulatot vettek. A volt nyugati szövetségesek eltértek a Teheránban, Jaltában és Potsdamban kötött megállapodásoktól: kettészakították Németországot, gyakorlatilag felhagytak a ná- citlanítással, és 1949-ben a NATO megteremtésével agresszív katonai szövetséget hoztak létre a szocialista országok ellen. Az atombomba birtoklása azt a veszélyes illúziót szülte, hogy az USA-nak már minden a hatalmában áll, „Amerika vezeti a világot”. Ezen alapult a dulles-i amerikai politika, amely célul tűzte, hogy „a kommunizmust vissza kell szorítani az 1939-es határokra”, majd pedig fel kell számolni a szocializmust a Szovjetunióban is. Ezzel a konfrontációs politikával, melyet hidegháborúnak ismerünk, az USA könnyelműen játszva embermilliók sorsával, olyan helyzetbe hozta a világot, hogy a szakadék szélén folyt az egyensúlyozás a béke és a háború között. (Folytatás az 5. oldalon)
