Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
1980. május 18., vasárnap o Kiérdemelték a kiváló címet Még egy igazítás és KUBOTA újra indul... számára az intenzív rizstermesztés technológiáját, és a magyar ' és japán államközi egyezményeket a Kübota- gépre januárban megkötötték, s most májusban már rendelkezésre is áll ez a csodamasina. Kinn, a rizspalántálás helyszínén nagy a forgalom. A szomszédos gazdaságok vezetői úgy jönnek megnézni ezt, a tocsogó sárban is jól közlekedő Diesel-gépet, mint egykor a parasztok járták megcsodálni az első traktort. Szabó Ernő, a KÍTE ága- zatvezető-helyettese tájékoztatott, hogy milyen tapasztalatok alapján indult itt Szeghalmon a rizspalántálás. — Tavaly Karcagon, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben máebből 8,8 hektáron 2 kalitkát palántáznak ezzel a géppel. Ezen a kis területen nyolc fajtát próbálunk ki, négy japán, három hazai és egy szovjet rizsnemesítés. Van nálunk egy japán gépész, aki betanította a dolgozókat. Nagyon érdekes ember. Ha kiesik egy palánta, leszáll a gépről és visszadugja a földbe. Május 7-ére befejeztük a 380 hektár vetését, kéthetes csíráztatott magot repülőgéppel vetettünk, ez a biztonságosabb a hideg időjárás és tenyészidő miatt. Volt, ahol géppel vetettünk, itt még csak a föld nedvességét használta a növény, ezzel már április közepére végeztünk. A rizstermesztés tehát egy intenzív technológia mellett Nagy értékű gépek Egy felmérés tanúsága szerint: ha az építőipar eszközeinek 1970. évi kihasználását 100 százaléknak vesszük, akkor ez a mutató 1978-ra fél percent híján 60 százalékra esett vissza. Vagyis az eszközök gyarapodásával fordított arányban változott a kihasználásuk. Más szemszögből ez azt jelenti, hogy egységnyi munka elvégzéséhez csaknem még egyszer annyi gép, jármű, telephely — és egyéb, az állóeszköz fogalomkörébe sorolt dolog — szükséges, mint ameny- nyivel azt valójában el lehetne végezni. Ha a veszteségből levonjuk az időjárás okozta kényszerkiesést (mert a statisztikai hivatal órája ekkor is ketyeg) és hozzáadjuk a fiktív munkaigazolásokat — erről viszont senki sem vezet statisztikát —, szóval akkor is igaz lehet az előbbi arány. A tanulság kínálja magát: a meglevő eszközök intenzívebb hasznosítása helyett inkább pótlólagos eszközöket vonnak be a termelésbe a vállalatok. Vajon miért választják évről évre e drágább megoldást? Az előbbi arány, ha lehet, még rosszabb a nagy értékű építőipari gépeknél, így válasz előtt lapozzunk bele egy múlt évi ÉVM-rendeletbe. Eszerint nagy értékűhek1 számít minden olyan 1,5 millió forintnál nagyobb bruttó értékű gép, amely nem idősebb 7 évesnél. A nagy értékű építőipari gépek beszerzésének döntéselőkészítő anyagaiban a nyilvántartási adatok alapján igazolni kell, hogy a vállalatnál üzemelő, hasonló feladatokat ellátó — és tartósan kihasznált — gépek kapacitásának növelésével nem lehet teljesíteni a kitűzött feladatokat. A jövő útja tehát a géphasználatánál is a .meglevővel való jobb gazdálkodós, de mit sem ér a szigorú előírás, ha nem szűnnek meg a pazarlás indítékai. Melyek ezek? Jó néhány vállalat nem a majdani munkáihoz vásárolt gépeket, hanem „jó ha van” alapon. Tehették, hiszen beruházásaikhoz állami támogatást is kaptak. így jöttek be az országba a tucatnyi típusú földmunkagépek1, autódaruk, betonkeverő gépkocsik. A sokféleség jó akkor, ha funkciógazdasággal jár, de possz, ha az azonos teljesítményű és rendeltetésű gépek több ország, több vállalatánál készültek. (A másmás funkciójú gépeknél is előny, ha közös a gyártó cégük, hiszen érvényesül a modul elv előnye.) Nálunk viszont a sokféleség hátránya érezteti hatását az üzemeltetés során. Ugyanis az elfogadhatónál többet állnak az eszközök a, kényszerűen elnyúlt javítási idők miatt. Az ésszerűtlenül sok típus ugyanis gazdaságtalanul sok pótalkatrészt igényel. Mindenkor, mindent nem lehet megtalálni raktáron, a beszerzési idő alatt pedig állnak a gépek. Ha csak nem próbál a vállalat maga alkatrészt gyártani, vagy átszerelni egyik gépből a másikba. Tavaly tavasszal konferenciára ültek össze Miskolcon az építőipari gépészek. Egyikőjük — egy nagy géppark- kai dolgozó mélyépítő vállalat képviselője — elmondta, hogy külön, csak alkatrészeket gyártó üzemet létesítettek. Van ebben mindenféle szerszámgép, edzőberendezés, a termelt érték pedig évente több tízmillió forint. Tudja, mindez kényszermegoldás, de nincs más választásuk. (A kisebb vállalatok' ezt sem választhatják!) Pedig mennyivel olcsóbb lenne az üzemeltetés, ha típusokra, gépfajtákra szakosított műhelyekben javíttathatnák a gépeiket. Szakosított javítóműhely? Jó, ha típusonként egyet érdemes létrehozni az országban. De mi a garancia arra, hogy az ország túlsó végéből odaszállítják majd a vállalatok az eszközeiket? Nem sok, így marad a házi bütyköl«, a tmk tűzoltó- munkává alacsonyodig a túlhajszolásnak pedig idő előtti elhasználódás a következménye. Az alacsony gépkihasználásnak van másik oka is, az önellátás. Mindig, minden gépre nincs szüksége a vállalatnak, ennek ellenére felszereli magát többféle kotróval, autódaruval, cölöpverővel, és a sor még folytatható. Egy biztos, hogy akkor használhatja ezeket az eszközöket, amikor akarja. De az is biztos, hogy gazdaságtalan az ilyen túlbiztosítás. A cikk végén szólni kell a gépkezelőkről is, hiszen nélkülük szintén állnak a gépek. A nagy értékűnek számító gépek kezelői még csak-csak megkeresik az építőipari szakmunkások átlagbérét, viszont az úgynevezett középgépek — például felvonók, habarcskeverők — kezelői kevesebb bért kapnak, mintha lapátot fognának a kezükbe. Márpedig a gépkezelőhiányt ilyen hétköznapi okok is befolyásolják. — németh — mintegy 600 hektárt köt le a hagyma, a cukorrépa, a sárgarépa és a bab vetőmagjának előállítása, s ez a tevékenység a növénytermesztés árbevételeihez 66 millió forinttal járul hozzá, míg az egyéb árunövények összesen 47 millió forintot hoznak a konyhára. A búzáról és a kukoricáról szólva a lényeg: a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz a tavalyi 5,91 tonna hektáronkénti átlagtermésével az ország harmadik legjobb búzatermesztő gazdaságává lépett elő, a 9,23 tonna hektáronkénti kukoricahozammal pedig a megye első Helyezettje lett. Az ismertetett eredmények értékét csak növeli, hogy ugyanakkor az állattenyésztési főágazat ' teljesítményei sem törpülnek el a növény- termesztés sikerei mellett, hiszen a szarvasmarhatartás, a sertés- és juhtenyésztés, a harómfitartás hozamai az országos átlagot éppúgy meghaladják, mint a területi, tájegységi középértéket. Az elmúlt esztendőben a szeszélyes időjárás mellett a belvíz is pusztított A PUSZTAFÖLDVÁRI LENIN TSZ-BEN. A szövetkezetben azonban idejében intézkedtek a táblák újravetésére. A szövetkezetben már eddig is sokat törődtek a földek védelmével, termőképességük javításával. Tavaly aztán igencsak hasznát látták annak, hogy az agrotechnikai vívmányok alkalmazásában már nagy jártasságra tettek szert. A gyors cselekvés egyben ösztönözte is őket a szervezettebb munkára, mindenki megértette, hogy csak igen komoly összefogással érhetnek el eredményeket, amik aztán nem is maradtak el. A búzaföldekről átlagosan 6 tonna gabonát arattak le, ami országosan is kiemelkedő eredmény. A kukorica átlagtermése 8,7, a borsóé pedig 4,9 tonna volt hektáronként. A tervezettnél több termést takarítottak be cukorrépából is. A szövetkezetben nagy Pondot fordítanak a géppark állandó megújítására, a technológiák korszerűsítésére. Erre szükség is van, hiszen a pusztaföldvári tsz-ben is egyre kevesebben dolgoznak; az emberek helyett tehát egyre több gépet állítanak munkába. A leggyorsabban jelenleg az állattenyésztés fejlődik. Az ebből származó bevételük az utóbbi három évben megháromszorozódott. Átalakították a mezőgazdasági jellegű létesítményeik egy részét, így egyre több állatot tudnak elhelyezni a telepeken. Jelentősen növelték a baromfiállományt és a tejtermelést. Segítik a háztájiban gazdálkodókat is. Ezt a tevékenységét önálló ágazatként kezeli a tsz. A pusztaföldváriak elmondták, az elért eredményekben nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek is. A brigádok rendszeresen teljesítik vállalásaikat. Az idén augusztusban lesznek kétévesek. Az eredményeik azonban már a „felnőttek” között is megállják a helyüket. A TSZKER (TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉRTÉKESÍTŐ, BESZERZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZÖS VÁLLALATA) békéscsabai központjáról van szó, amely túl azon, hogy megkapta a kiváló címet, a nagyvállalat egyik legjobb részlegének is bizonyult az elmúlt évben. A tervezett 231,5 millió forinttal szemben 306 milliós forgalmat bonyolított le. A területi szervezetnek a megye tsz-,ei közül csak négy nem tagja. Hogy életképes vállalkozásról van szó, azt az bizonyítja, hogy az alapítás éve óta 24 termelőszövetkezet csatlakozott a társulathoz. A leglényegesebb most az, hogy elfogadtassák magukat a kereskedelmi vállalatokkal, mint például az AGROKER-rel, és a ZÖL- DÉRT-tel. Ez utóbbival főleg azért megy nehezen az egyezkedés, mert a TSZKER magasabb árat tud garantálni a termelőknek, így érthető, azok inkább nekik adják át értékesítésre a zöldségféléket. A társulat a többi kereskedelmi vállalatnál előnyösebb együttműködést kínál a tsz-eknek. Az általuk beszerzett termékek után pusztán csak egyszázalékos jutalékot számolnak fel. Szemben például az AGROKER 10—>15 százalékos árrésével. A TSZKER békéscsabai szervezete tavaly közel 150 millió forint értékű terméket, főleg lucemalisztet és préselt cukorrépaszeletet exportált a tőkés országokba. Az elmúlt évben már foglalkoztak műtrágya és növényvédő szer forgalmazásával is. A tsz-ek ezekből az anyagokból azonban csak keveset vásároltak tőlük, mert előnyben részesítették régi partnereiket, hiszen sok olyan egyéb terméket vesznek tőlük, amit a TSZKER-től még nem tudnak beszerezni. A megyei társulás az idén már szolgáltatást is végez. A fejőgépek javítását és karbantartását vállalják. H. I. — K. E. P, A Balaton-part virágzó gyümölcsfáiról gyűjtik a virágport a szorgos méhek. Czigler Sándor méhész a Badacsony oldalába telepítette kilencven méhcsaládját (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) jus 18-án kézzel 79 négyzet- méteren palántáztunk először rizst Magyarországon. Japán technológia, s a tenyészidő lerövidítésével 8 tonnát takarítottunk be egy hektárról.. Ennek a rizsnek a következménye a gépvásárlás is; hazánkban jelenleg négy ilyen Kubota-kisgép dolgozik, s összesen 44 hektáron lesz az idén palántáit rizs. — Kisújszálláson, a Tisza II. Termelőszövetkezetben, a csárdaszállási Petőfiben és az említett karcagi termelő- szövetkezetben. Ezzel a gépi palántálással az összes vetési költség 35 ezer forint egy hektárra, ez persze előkalkuláció. Ez már a három- tonnás átlagtermésnél is megtérül, de öttonnásat remélünk közepes természeti és éghajlati viszonyok mellett. A virágzást július 8— 10-e között várjuk, s a tenyészidő lerövidítésével szeptember 10-e körül arathatunk is. Csontos István, a termelő- szövetkezet rizságazat-veze- tője nagy bizakodással és csodálattal néz a „japános jövő” elé: — Itt Szeghalmon nagyon jók a talajviszonyok a rizstermesztésre, a lézerezéssel plusz-mínusz 3 cm-es talajsimaságot alakítottunk ki, ez az előkészítés nagyon fontos. A rizstelepünk 380 hektáros, hazánkban is gazdaságos és belterjes növény. Japánban olyan tiszteletnek örvend, hogy a japán mérnök, mikor meglátta a mi hatalmas rizstábláinkat, meghajolt felé. Lehet, hogy a nyeresége miatt; amit egy hektárról hoz, mezőgazdasági üzemeinkben is egyre nagyobb népszerűségnek örvend majd. Kelemen T. Magda Semmi túlzás nincs abban, ha kijelentjük, hogy A MEZÖKOVÁCSHÁZI ŰJ ALKOTMÁNY TERMELŐSZÖVETKEZET a térség egyik legjobban gazdálkodó mezőgazdasági üzeme. Még aki kevésbé tájékozott az ágazat dolgaiban, az is hallott már legalább annyit erről a közös gazdaságról, hogy kukorica- és búzahozamai évről évre kimagaslóak, hogy a tsz szervezője a tájegység zöldségvető- magrtermesztésének, s végül, hogy az átlagosnál jóval több jól képzett' szakember kamatoztatja itt tudását. Nos, ezek a megállapítások egyként igazak, s ráadásul nem is a felszínt, hanem a lényeget tükrözik, kellő megalapozottsággal. A felsorolás fordított sorrendjében megállapítható, hogy a szövetkezetben, vezetői munkakörben 43 egyetemi és főiskolai, illetve 18 középiskolai végzettségű szakember dolgozik. Folytatva a sort a zöldség- vetőmag-termesztéssel és egyáltalán a vetőmagtermesztéssel, azt kell kiemelnünk, hogy az 5 ezer hektáros szántóból együttesen Amikor odaértünk a kalitkához, Kubota, a mocsárjáró éppen ügyesen megfordult hernyótalpaival maga körül a pocsolyában. S miközben elindult felénk, három karjával a tocsogó sárban, hat sorban, egyenletes távolságokban rizspalántát ültetett. Fantasztikus! Magyarországon még tényleg fantasztikusnak számít, ami Jajánban már megszokott látvány, a gépi rizspalántálás. Hazánk éghajlata, ha jól kihasználják a meleget és a napfényes órákat, alkalmas a rizstermelésre. A szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezet korszerű rizstelepe ritkaság az országban, s ez az intenzív, és műszakilag is korszerűen kialakított telep bebizonyította, hogy Magyarország éghajlata mellett is lehetőség nyílik a belterjes rizstermesztésre. Lázár Lajos, a szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy tavaly az országos átlagot egy tonnával előzték meg, 3 tonna 5 kg rizst arattak egy hektárról. — Nagy szerencsénk volt, hogy eddig még nem termesztettünk rizst, hiszen így minden hagyománytisztelet nélkül vághattunk bele az új termesztési módszerekbe. Az FLR és a KITE szakemberei dolgozták ki a gazdaság
