Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
a 1980. február 12., kedd ■JgHiUMTd Rz új arcú Csanádapáca Pusztán a megítélés és a helyzet még jobb megértésére törekedve, egy valós legendát szeretnék elmesélni a csanádapácai kommunisták községi pártértekezletével összefüggésben. Az MSZMP községi bizottságának beszámolója jól felölelte és kellő áttekintést adott az elmúlt öt év pártpolitikai munkájáról. Megállapította: a községben vezető szerepet tölt be a marxista ideológia. Mellette azonban jelenlevő valóság a vallásos ideológia is. Aki ismeri a település történetét, mai lakóinak világunkról, közelebbről szocialista hazánkról kialakított felfogását, annak meglepő a megítélésben, hogy ez a község immár 30 éve egyszerűen nem tudja lerázni magáról az egyházi befolyás „bélyegét”. Az egyházi befolyás megvan ugyan, de nem olyan súlyú, mint amikor ezt az egészet kitalálták. Nincs értekezlet, ahol ne vetnék fel ezt, a haladó emberek számára ma már sértésszámba menő gondolatot, hiszen sok minden történt 30 év alatt ebben a községben is. Ennyi bevezető után jöjjön a legenda: Az 1950-es években az egyik parasztcsaládban azzal állt elő a fiúgyerek, hogy belép a Magyar Dolgozók Pártjába, a falu kommunistáit magába tömörítő szervezetbe. Az apa tudomásul vette. Amikor lefeküdtek, az apa felült az ágyban, és hangosan esti imát mondott. Ahogyan befejezte, nagy hangon átkiáltott a szomszédos szobába, ahol a fia feküdt. — Nem hallottam, hogy imádkoztál volna ... Hát neked nincs istened? — Dehogyis nincs — válaszolt a fiú. — Na még ilyet, hát a „kommenisták- nak” is van istenük! — Hallod-e asszony? És miféle istened lett? — Az én istenem az emberi összetartozást hirdeti, az összefogást a faluért, hogy minden ember két keze munkája után boldoguljon. Az én istenem azt hirdeti, hogy bővítsük a könyvtárat, a művelődésnek emeljünk templomot, fékezzük meg a falura törő vizet, szeressük, becsüljük egymást! — Marhaság — kiáltott fel az idős ember. — Jól jegyezd meg, fiam: itt, e házban csak az történhet, amit én, és az isten akar! Nem tudom, hogyan képzelte el a jövőjét ez az idős ember? Bizonyosan nem úgy, és olyat, mint amilyen az elmúlt évtizedekben, de különösen az utóbbiban a kommunisták vezetésével itt is megvalósult. E szerény írás keretében csupán egy tükör tartására vállalkozhatunk, melyet ezennel Csanádapáca elé teszünk a politikai munka lényegének felfogására, megértésére. Mi a kommunista politikai munka lényege napjainkban? Mozgósítani az embereket közös dolgaink, feladataink teljesítésére. Mire kérték a falu kommunistái évekkel ezelőtt a külön-külön gazdálkodó téeszeket? Egyesülésre, hogy a termőhelyi lehetőségeket, a gazdálkodáshoz való értést mindannyiunk és az egész község számára gyümölcsöz- tessék. Meghallgatásra talált ez a kezdeményezés? Igen! Megalakult a Széchenyi Tsz, melyet termelési eredményei alapján most már az egész országban jegyeznek. A foglalkoztatás színvonalának javítását is a párt községi bizottsága kezdeményezte. Az utóbbi évtizedben így alapítottak telephelyeket ipari üzemek Csanádapácán! Az egykori, kizárólagosan paraszti faluban már 400-an dolgoznak a szervezett munkásokhoz jellemző módon. Az is kommunista agitáció eredménye, hogy a felnőtt nemzedékből 1978-ig 103-an pótolták mulasztásukat, befejezték tanulmányaikat az általános iskola 8. osztályában. Vajon mit lehet mondani arról, hogy 1978-ban 42, tavaly pedig 41 fiatal fejezte be az általános iskolát, és mindannyian továbbtanultak. Csupán e tény mögött milyen hatalmas társadalmi erőfeszítés és áldozat- vállalás rejlik. Szóljunk az egy napot az iskoláért mozgalomról? Ez 170 ezer forintot jelentett 1979-ben. Vagy a tsz-ösztöndíj rendszeréről? Mit gondolnak: kik kezdeményezték, hogy ez is legyen? És egy meglepő megállapítás: a falu értelmisége elfogadja a párt politikáját, a maguk területén helytállnak a munkában, politikai aktivitásuk azonban megosztott. Ez utóbbin van a hangsúly. Részükre, kizáróan a köz- érthetőség kedvéért feltétlenül el kell mondani: a magyar társadalom azért biztosított számukra továbbtanulási lehetőséget, mert bennük a jövő formálóit látta. Olyan embereket feltételezett bennük, akik diplomával a kezükben, esküjük értelmében segítenek az embereknek, hogy könnyebb legyen, és főleg időveszteség nélküli a társadalmi fel- emelkedés útját járni Csanádapácán is! Vajon hol, merre tartana ez a község a környezőkhöz képest, ha az értelmiségiek egésze tenné kötelességét! Hiszen aki a mában él, annak a jövőt is vállalnia kell! Mindezek előrebocsátásával azt is megállapította a pártértekezlet, hogy a községpolitikai célkitűzések megvalósításával jól azonosul a lakosság. Tehát egység van a vallásos emberek és a kommunisták között. A közelmúltban az ÁFÉSZ helyi vezetése útjára indított egy mozgalmat. ABC-áruház építését kezdeményezte, igen jelentős ÁFÉSZ tagérdekeltséggel. A községbeliek egymillió forint célrészjegyet előlegeztek. Ha kezdődik a munka, még egymilliót letesznek. Ezek a politikai munka kézzelfogható eredményei. A marxista ideológia erősödését, térhódítását tanúsítja: a párttagság száma, amely 215. Közülük a derékhad — 50 éves korig — 131. Az összpárttagságból 1957 és 1979 között 169-en kérték tagfelvételüket. A műveltségi színvonalra jellemző: 68- an egyetemet, főiskolát, középiskolát, illetve 89-en politikai iskolát végeztek. Sok minden történt tehát Csanádapácán az elmúlt 35 évben, de különösen sok az elmúlt öt esztendőben! Felgyorsult a szocialista építőmunka üteme. Felgyorsulhatott, mert a párt tagjai jól képviselik a fejlődést meghatározó marxista ideológiát. Csanádapáca már nem a régi. Tudatában, emberségében, az összefogás szükségességének felismerésében túljutott a fordulópontön. A mostani fejlődési szakaszra a marxista ideológia előretörése a jellemző. Ennek az irányvonalnak az erősítésére választották meg február 10-én, vasárnap a párt községi bizottságát és végrehajtó bizottságát, továbbá a párt orosházi járási értekezletére a küldötteket. Dupsi Károly Sokrétű HNF feladatterv Szarvason Ez év januárjában tárgyalta meg a Hazafias Népfront megyei elnöksége a szarvasi HNF-testület munkáját. A napirendi pont előadója Vaskor Pál, a HNF városi titkára volt. Maga a beszámoló is utalt arra, hogy a városi bizottság az ötéves programtervet a HNF VI., az MSZMP XI. kongresszusának határozatai, a HNF megyei feladatterve, a városi pártbizottság és a népfront 1976. május 20-i városi küldöttgyűlésének dokumentumai alapján határozta meg. A politikai és társadalmi tevékenység eredményesebbé tételében az is közrejátszott, hogy a HNF-testületbe az értelmiségieken kívül bevonták az ipari (szövetkezeti) munkásokat. Az ifjúság képviseletét viszont csak kooptálásokkal lehetett biztosítani. A népfront aktívái továbbra is feladatuknak tekintik a KISZ-en kívüli fiatalokkal való törődést és a fiatal értelmiségiek bevonását a mozgalmi munkába. Az aktív nyugdíjasok, kiskereskedők, kisiparosok szintén jelentős szerepet vállalnak a HNF városi bizottsága által kezdeményezett akciók sikeres végrehajtásában. Ugyanez mondható el a HNF különböző testületéiben dolgozó nemzetiségi aktívákról. A népfront és a tanács együttműködése természetesen nem korlátozódik - csupán a választások időszakára. Különösen jó munka- kapcsolat alakult ki a művelődésügyi, az igazgatási és a műszaki osztállyal. Aköz- életiség kibontakoztatásához nagyban hozzájárulnak az úgynevezett nyílt társadalmi rétegfórumok, amelyeken mindenki szabadon elmondhatja véleményét, javaslatát Postások Medgyesegyházán Medgyesegyházán A egyesített és egy külterületi kézbesítő juttatja el a hírlapokat az előfizetőkhöz. A Békés megyei Népújságot 413- an, a Népszabadságot 240-en járatják. Ezek a számok szinte állandók. Az olvasókat érdeklik a világ, valamint a tágabb és szűkebb hazájuk eseményei. Aki pedig nem előfizető, két trafikban, a postahivatalban, az Utasellátónál, sőt még a kézbesítőknél is kaphat újságot. Persze a heti- és egyéb lapok is eljutnak a községbe. Különösen nagy az olvasótábora a Szabad Földnek, a Nők Lapjának, a Képes Újságnak, a Rádió- és Televízióújságnak. Mindezeknek a rendszerezése, megrendelése, nyilvántartása, szervezése, sőt még a propagálása is Sipiczki Andrásné hírlapfelelősnek, és az ő irányításával dolgozó kézbesítőknek a feladata. # Sipiczki Andrásné elismeréssel beszélt a kézbesítőkről. — Derekasan dolgoznak. Naponta sok kilométert megtesznek. Szabadságuk idején a járatkezelő, vagy az ex- presszes — aki a táviratokat hordja — helyettesíti a kézbesítőket. Szükség esetén egymást is helyettesíteni tudják. — Mi a legnagyobb gondja a hírlapfelelősnek? — kérdezem Sipiczki András- nétól. — Először is szűk a hely a hivatalban. Ha reggel megérkeznek a lapok, elosztás közben mozogni is alig tudunk. Másodszor: annyi levél, hírlap és más küldemény van, hogy egyszerre nem fér bele a kézbesítők táskájába. Kétszer kell fordulniuk. Csomagtartó kellene a kerékpárra, olyan, amilyen a békéscsabaiaknak van. Az utóbbi kijelentésének az igazolására megállapítja, hogy minden csütörtökön például 300—400 lapot, sok levelet és más küldeményt kell egy-egy kézbesítőnek a címzettekhez eljuttatnia. A hírlapfelelősnek a legnagyobb fejtörést mégis az okozza, hogy a különböző lapokból mennyit igényeljen. Ha sokat igényel, megmarad, remittenda lesz belőle, ha keveset, akkor méltatlankodnak az emberek, mert nem jutnak újsághoz. Sipiczki Andrásné mindenki megelégedésére igyekszik a feladatát teljesíteni. * Petró István kézbesítő naponta rendszerint délután 5- ig, csütörtökön este 6-ig dolgozik. Aztán persze még visszatér a hivatalba, hogy elszámoljon a küldeményekkel, illetve a pénzzel. Az emberek mindenütt szívesen fogadják. Csak egy helyre nem visz többé lapot. Oda, ahol a kutya megtámadta, eltépte a nadrágját, és a házigazda rosszindulatúan azt kérdezte: „Minek lépett be az ajtón?” A nyugdíjak, vagy a gyermekgondozási segélyek kifizetésekor elég nagy összeget visz magával. Be kell mennie a lakásokba, hogy a címzettek az átvételt aláírásukkal igazolják. S amíg a szemüveg előkerül, néha jó néhány percbe telik. Egyébként elégedett ember Petró István, akit a postától kapott kamatmentes házépítési kölcsön is végleg a munkaköréhez köt. Véha Lajos, a postahivatal vezetője és főpénztárosa kevésbé mondható elégedettnek. Jócskán van kifogásolni valója, ami véleményem szerint jogos. Ilyen egyebek közt a postai szobák szűk mérete. Alig van levegő ezekben a helyiségekben. Szűk a távbeszélő- és a telex-szoba, a forgalom pedig a régebbi időkhöz képest megsokszorozódott. Elavult a telefonközpont, amelynek a cseréjét már évek óta ígérik. Az is gond, hogy az érkező küldeményeket az utcán adják át a járatosnak, pedig a gépkocsi beállhatna a szárazkapu alá. Biztonságosabb lenne az átvétel. Néha igen tekintélyes pénzösszeg érkezik. A biztonsági berendezés is kiegészítésre szorul. * Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője elismeréssel mondj a: — Baleset évek óta nem fordult elő a postán. Rendszeresen megtartják a munkavédelmi oktatást, a Szegedi Igazgatóság szakembereinek a biztonsági szemléje alkalmával feltárt hiányosságokat pedig a hivatal- vezető megszüntette. Egyébként a helyiségek szűkek, mielőbb bővíteni kell az egész postát, hogy egészségesebbek legyenek a munkakörülmények. Valamit még a bérekről is... Véha Lajos kevesli, hogy 2-3 éves postások, akik gimnáziumi érettségivel és szakvizsgával rendelkeznek, (öten vannak ilyenek), mindössze 2050—2100 forintot kapnak. Semmiféle mellékkeresetük (prémiumuk, jutalékuk) nincs. Ilyen körülmények között aligha mondható vonzónak ez a pálya. Az sem egészen érthető, hogy miért kevesebb a hivatalvezető keresete két beosztottjáénál. Mert elsősorban ő a felelős mindenért. Pásztor Béla városukkal, lakókörzetükkel kapcsolatos problémáikról is. A termelőmunkát folytató népfrontbizottsági tagok a gazdaságpolitikai kérdésekről való tájékozódásukon kívül intenzíven segítik a szocialista munkaversenyek szélesítését, s erősítik az ilyen irányú törekvéseket. Hozzájárulnak továbbá a lakógyűléseken, a fórumokon és az egyéb tanácskozásokon elhangzott — a HNF-bizottság által összegyűjtött — tapasztalatok feldolgozásához, várospolitikai és település- fejlesztési célok eléréséhez. A tennivalókat a munkahelyi kollektívák, valamint a lakosság legszélesebb rétegeinek bevonásával lehet megvalósítani. Ennek szellemében kezdődhetett el társadalmi munkában egy 8 tantermes általános iskola felépítése, a „Tiszta, virágos választókörzet” akció, a kör- nvezetvédelmi hetek szervezése és így tovább. A népfront az iskola és a család kapcsolatának fejlesztését nemcsak aktív pedagógiai felvilágosító munkával, hanem a pályaválasztással összefüggő tájékoztató előadások szervezésével is igyekszik előmozdítani. A közművelődési teendők főként a lakóterületekre irányulnak, ahol fokozódott az ismeretterjesztés, népszerűbbé vált az Olvasó Népért és a honismereti mozgalom, és előtérbe került a haladó történelmi emlékek ápolásának kérdése. Ami a HNF béke- és barátsági munkáját illeti, itt kiemelt szerepet kapnak a szocialista országok , (a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és Kuba) kulturális intézeteivel közösen rendezett találkozók. A népfrontmozgalom — látva és tapasztalva a tennivalók sokrétűségét — „csak úgy tud megfelelni, ha munkájában következetesen támaszkodik a párt elvi és gyakorlati irányítására. és szorosan együttműködik az állami, társadalmi, tömeg- és rétegszervezetekkel” — fejeződött be a HNF városi bizottságának beszámolója. —y —n Békásszentandrási tervek Ebben az évben a községben a 8 tantermes általános iskola építése lesz a legnagyobb beruházás, mintegy 6 millió forint felsőbb tanácsi hozzájárulással. A község költségvetéséből 70 ezer forintot használtak fel az utak felújítására és a Szabadság úti kerékpárút kivitelezésére. A szociális és egészségügyi ágazatban jelentős összeget fordítanak a szociális gondozásra és az öregek napközi otthonának működtetésére. Itt egyébként 2 millió 54 ezer forint a költségvetési terv összege. Két orvosi körzet, egy fogorvosi rendelő, 20 személyes bölcsőde, két védőnői körzet, valamint az anya- és gyermekvédelem feladatait kell megoldani — többek között — a jelentős összegből. A kulturális ágazatban a 19 tanulócsoport, a 120 személyes iskolai napközi otthon, a 163 gyermeket fogadó óvoda és 105 tanyai kollégista kisdiák ellátását a 6 millió 291 ezer forintból fedezik. Ebben az évben fejezik be a sportszékház és a gyermek-szaktanácsadó épületének felújítását. Az iskola — amely a fejlesztési tervben szerepel — 1981. szeptember 1-ig készül el, egyedi tervek alapján. A folyosó szélessége — a zsibongó — 4 méter lesz. Az építkezés kivitelezője a kondoros! Egyesült Tsz. Tervezik még a vízhálózat rekonstrukcióját, ennek keretében a szennyvíz- és ivó- vízhálózat feltérképezését, majd 100 ezer forintos költséggel kialakítják az ivóvíz- hálózat körforgását, amely nemcsak a karbantartás, hanem a tisztítás miatt is igen fontos. Jelenleg szúrópróbaszerűen figyelik, vizsgálják a vízhálózatot, amely- lyel az utóbbi időben igen sok gondja volt a községnek. A lakossággal egyetértésben a községi tanács egymillió forint értékű társadalmi munkát tervezett. Az elmúlt évben összesen 2 millió 900 ezer forint értékű munkát teljesítettek a község lakói. Sz. J. Parkerdő Tapolcán Kirándulóközpontnak alkalmas parkerdőt alakítottak ki Tapolca közelében, a Viszló patak festői völgyében. A „bauxitváros” pihenni, sportolni vágyó lakóit praktikusan felszerelt erdei tornapálya fogadja. Felkészültek itt a váratlan esőzésre is: fedett menedékhelyeket építettek. A gépkocsival érkező kirándulók tágas parkolóhelyet találnak a parkerdőben. A hatszázezer forintos erdő- gazdasági beruházást a város lakóinak nagy értékű társadalmi munkája egészítette ki. iMWMHHIMHIMIMMMUMMWmWIHWMIMMMW A hónap végén rendezik meg Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében a hagyományos fodrászversenyt. A figarók már szorgalmasan készülnek megyeszerte a rangos vetélkedőre, köztük a gyulai fodrászok is Fotó: Béla Ottó
