Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1980. február 13., szerda Kiosztották a Fővárosi Tanács Pro Űrbe aranyáraiéit Tegnap, kedden délután dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója nyitotta meg a Szarvason rendezett szlovák nyelvű mezőgazdasági szakkönyvkiállítást. A kiállí­tott több mint 300 kötetet a pozsonyi PRIRODA könyvkiadó a szlovák nemzetiségi jelleget ápoló és a Tessedik által ala­pított mezőgazdasági hagyományőrző Szarvas városának ajándékozta. A megnyitón a szlovák tannyelvű iskola ének­kara énekelt, majd az óvónőképző egyik növendéke szavalt szlovák nyelven. A két kiadó együttműködését a jövőre Po­zsonyban megrendezendő könyvkiállítással erősítik Fotó: Veress Erzsi ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A kultúra ügye — az egész társadalom ügye Budapest felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkal­mából tegnap, kedden a Vá­rosházán bensőséges ünnep­ségen nyújtották át a Pro Űrbe Budapest kitüntetése­ket. Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a Fővárosi Tanács aranyérmei­vel évről évre azokat tün­tetik ki, akik folyamatosan, kiemelkedően eredményes munkájukkal hathatósan já­rultak hozzá céljaink meg­valósításához, s különösen kitűntek a főváros közéleté­nek formálásában, értékeink gyarapításában. A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a Pro Űrbe Budapest aranyérmet adományozta: Halála után Mező Imré­nek, aki most lenne 75 esz­tendős. A munkásmozgalom kiemelkedő alakja a szocia­lizmus védelméért vívott harcban vesztette életét 1956-ban. Nagy nemzetközi munkásmozgalmi tapaszta­lattal a legkülönbözőbb posz­tokon tevékenykedett a mun­káshatalomért ; Hétfőn, február 11-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában az „Olvasó népért” mozgalom jegyében alakult kisközössé­gek, klubok, olvasótáborok szervezői és vezetői részvé­telével tapasztalatcserét ren­deztek Budapesten. A 10. évforduló alkalmából a HNF Országos Tanácsa Darvas József-emlékplakettet létesí­tett. A tanács első alkalom­mal adományozta a plaket­tet a mozgalom legjobb, or­A pénzügyminiszter — a kormány általános takaré­kossági intézkedéseivel össz­hangban —* rendeletet adott ki a reprezentációs költsé­gek csökkentéséről. Ennek alapján a költségvetési in­tézményeknek, a vállalatok­nak és más gazdálkodó szer­vezeteknek 25 százalékkal kell csökkenteniük reprezen­tációs költségeiket az 1979. évi felhasználáshoz képest. Egyidejűleg módosultak a külföldiek és a belföldiek vendéglátásra vonatkozó előírások is. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a felügyeletet el­látó szervek egyes intézmé­nyeik, vállalataik körében — azok nemzetközi, illetőleg külpiaci kapcsolatai, tevé­kenységi köre és feladatai mérlegelése alapján — a reprezentációs keretet átcso­portosíthassák. A rendelkezés az állami és más közösségi pénzeszközök­kel való körültekintőbb gaz­GÉPKOCSIÓTVÉTELI SORSZÁMOK 1980. február 11-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9075 Trabant Lim. (Bp.) 23470 Trabant Lim. (Győr) 9990 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 37211 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20143 Trabant Combi (Bp.) 526G Trabant Combi (Győr) 1674 Wartburg Lim. (Bp.) 17416 Wartburg de Luxé (Bp.) 23235 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 6350 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 3854 Wartburg Tourist (Bp.) 8021 Skoda 105 (Győr) 5672 Skoda 105 (Bp.) 7986 Skoda 105 (Debrecen) 4482 Skoda 120 (Bp.) 6786 Skoda 120 (Győr) 4243 Skoda 120 (Debrecen) 3788 Lada 1200 (Bp.) 108327 Lada 1200 (Debrecen) 59996 Lada Combi (Bp.) 16404 Lada 1300 (Bp.) 19472 Lada 1300 (Debrecen) 10752 Lada 1500 (Bp.) 31219 Lada 1600 (Bp.) 5876 Lada 1600 (Debrecen) 2220 Moszkvics (Bp.) 9040 Zaporozsec (Bp.) 30570 Polski Fiat 126 (Bp.) 26345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 16610 Dácia (Bp.) 15500 Arató József villanyszere­lőnek, a Budapesti Elektro­mos Művek dolgozójának a fővárosi lakosságot ellátó transzformátorállomások sze­reléséért ; Bán Tivadarné mérnök­tanárnak, a Kvassay Jenő Ipari Szakközépiskola igaz­gatóhelyettesének magas szintű tevékenységéért, ki­tűnő szakmai-pedagógiai munkásságáért; Kállai Ferenc Kossuth-dí- jas, kiváló művésznők gaz­dag, sokszínű művészi tevé­kenységéért, az egész ma­gyar színházi élet megújulá­sában tettre kész aktivitásá­ért; Dr. Laczkó Edének, a Bajcsy-Zsilinszky kórház és rendelőintézet főigazgató fő­orvosának a tbc elleni küz­delem megszervezéséért foly­tatott fáradhatatlan mun­kásságáért, a lakosság magas színvonalú betegellátásában kifejtett tevékenységéért. Az ünnepségen megjelent Polinszky Károly oktatási miniszter, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára, s ott volt a főváros társadalmi és kulturális éle­tének sok ismert személyi­sége. szágszerte is kiemelkedő munkát folytató társadalmi aktívák munkájának elisme­réseként. Az országosan is csekély számú kitüntetettek között van dr. Csende Bé- Táné, a békési városi könyv­tár igazgatója. Az általa irá­nyított kollektíva elsőként szervezte meg megyénkben több évvel ezelőtt, s azóta is következetesen és orszá­gosan is figyelmet felkeltő tartalommal a szakmunkás- tanulók országos táborát. dálkodást, a gazdasági és társadalmi szempontból egy­aránt szükséges takarékosság ésszerű követelményeinek érvényesítését szolgálja. A végrehajtás valamennyi szinten megköveteli a veze­tők fokozott felelősségét és példamutatását. A rendelet a Magyar Köz­löny idei 10. számában je­lent meg. Nyári egyetemek Húsz nyári egyetemre vár­ják 1980 nyarán a tanulni vágyó, ismereteiket bővíteni kívánó külföldi és magyar érdeklődőket — tájékoztat­ták az MTI munkatársát a TIT illetékesei. Újdonságot ígér a győri üzemszociológiai hyári egye­tem. A július 14. és július 26. között — ezúttal első ízben — megrendezendő kurzuson előadások hangzanak el az üzemről, mint társadalmi képződményről, a munkaerő hatékony alkalmazásáról, a vállalati magatartás külön­böző típusairól. A progra­mot szociológiai filmek be­mutatása és vitája egészíti ki. Elsősorban külföldi hallga­tókat invitál a nagy hagyo­mányú debreceni nyári egye­tem, amelynek programja több mint fél évszázada a magyar nyelv oktatása és a mai magyar kultúra ápolása, terjesztése. A július 25. és augusztus 19. között elhang­zó előadások tájékoztatnak a magyar irodalom jellemző vonulatairól, betekintést ad­nak a mai magyar irodalom, a társművészetek és a mű­velődés világába, megismer­tetik az érdeklődőket szocia­lista hazánk társadalmi és gazdasági életével. Az elsősorban hazai érdek­lődők jelentkezésére számító rendezvénysorozatok közül a kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem az óvodai ne­velő-oktató munka feladatai­val foglalkozik: június 23. és 28. között az értelmi képes­ségek fejlesztésének, az óvo­dai oktatásnak és nevelés­nek a pszichológiai problé­máit elemzik. Az Ifjúság ’80 rendezvényre jelentkezők Salgótarjánban találkoznak július elején. A sorozat a tö­megkommunikációnak az if­júságra gyakorolt hatását, értékrendalakító szerepét vizsgálja. A hallgatók meg­ismerkednek a Tömegkom­munikációs Kutató Központ tevékenységével, legfrissebb eredményeivel is. A nyári egyetemekről rész­letes ismertetést egyébként a TIT-nek a napokban, négy nyelven megjelent program­füzete ad. Felvonó- karbantartó szerelő tanfolyam Gyulán A TIT gyulai járási-városi szervezete felvonókarbantar­tó-szerelő szakmunkás tanfo­lyamot szervez. Jelentkezhet­nek március 1-ig villanysze­relők, géplakatosok, szerke­zeti lakatosok, akik már leg­alább két éve dolgoznak alapszakmájukban. Az ismeretterjesztő társu­lat célja az, hogy minél több jól képzett karban taró szere­lő legyen megyénkben is. A tanfolyamot március közepé­től rendezik minden szombat reggel 8-tól délután 4 óráig Gyulán, a TIT-előadóterem- ben. Az előadásokon 170 órán át műszaki, 30 órán pe­dig fizikai mechanikai alap­fogalmakkal, számításokkal ismerkednek a résztvevők. A tanuláshoz szükséges szak­könyvek megrendelését, s vé­gül a vizsgáztatást a TIT in tézményesen szervezi. T izenöt, húsz esztendő­vel ezelőtt sokan hit­ték, hogy a gazdasá­gi gyarapodás, a társadalmi fejlődés, az életszínvonal emelkedése nyomán auto­matikusan növekszik majd a művészetek szerepe, a mű­velődés és műveltség presz­tízse, pusztán a társadalmi­gazdasági fejlődés hatására spontán létrejön a kimű­velt emberfők sokasága, melynek társadalmi méretű kultúrája egyenlő a legma­gasabb szintű ismeretekkel. Azután egyre inkább rá kel­lett jönni, hogy a szabad idő növekedése nem jelenti egyértelműen, hogy az em­berek többsége ezt az időt önművelésre, művészi élmé­nyek befogadására, alkotó tevékenységre fordítja. Sőt, kialakult az úgynevezett „második gazdaság” (háztáji, kiskert, iparengedély, másod­állás), melynek nyomán még az előzőeknél is kevesebb idő jut egyeseknek könyvre, színházra, mozira, tárlatra. Szociológusok állapítot­ták meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem ked­vez a művészetek tömegkul­túrává válásának, az igazi értékek elterjedésének. De azt is világosan kell látni, hogy e konfliktushelyzet fő­szereplőinek alternatívája nem az, hogy szabad időben ..vagy dolgozom, vagy mű­velem önmagamat”. Nem biztos, hogy ha ezek az embe­rek fölhagynának a konkrét termelőtevékenységgel, fel­szabaduló idejüket művelő­désre fordítanák. Mai viszo­nyaink között a „második gazdaság” nem kevés hasz­not hoz a társadalom kony­hájára, s ha jól belegondo­lunk, az ebből származó sze­mélyi jövedelem jó része mégiscsak„a környezet kul­turáltabb válását segíti elő: mind esztétikusabb és prak­tikusabb családi házak épülnek országszerte, ké­nyelmesebb és szebb búto­rokkal rendezik be őket, s ma már nem ritka az autó, vagy a színes televízió — egyszóval civilizációs köze­günk gazdagszik. Fel kell ismernünk, hogy ellentmondás feszül a mű­vészi produktumok és a kö­zönségigény között, de konf­liktushelyzet állt elő a mű­vészet igényei szükségletei és a fejlődés kínálta lehető­ségek között. Lassan egy évtizede, hogy éppen a társadalmi fejlődés követelte ki a kulturális po­litika hosszú távú, egész társadalmat átfogó reform­ját, melynek legnagyobb hatású programja a közmű­velődési törvény megvalósí­tása. Ebben az évtizedes munkában jelentős szerepet kapott minden művészeti ág. Csakhogy egész művészeti életünket érintik a fejlődés­sel összefüggő kérdések. Ilyen, minden műfajt érin­tő problematika például a művészi elkötelezettség és alkotói szabadság kérdése, a munkásábrázolás, a művé­szeti közérthetőség proble­matikája, az érték és szóra­koztatás kérdésköre, a ha­gyományápolás és. előrelépés ellentmondásai, vagy éppen különböző ízlésformák ki­elégítésének és átformálásá­nak gondja. De megvannak a különböző művészeti ágak­nak a saját nehézségei is, emlékezzünk csak az elmúlt években lezajlott színházi vi­tákra, és az ország egész színházi életét megmozgató átszervezési hullámra; a könyvkiadás dinamikussá tételét célzó intézkedésekre; gondoljunk csak a filmátvé­tellel kapcsolatos parázs véleménycserékre; a képző- művészeti zsűrizés ellent­mondásaira; a kiállításcent- rikusság bírálatára, vagy a decentralizálás megvalósu­lásának nehézségeire, a he­lyiséggondokra, az objektu­mok hiányára, az állandó­suló „átmeneti állapotokra”. Ilyen konfliktusok és el­lentmondások között kell megvalósítani a művészetek­nek feladataikat — eljutni a közönséghez, formálni a társadalmi tudatot, az embe­ri személyiséget. Hogy mi­nél jobban, hatásosabban sikerüljön, azért sokat tehet a kulturális politika. Annak felismerése, hogy szoros a kölcsönhatás gazdaság és kultúra között, hogy a mű­vészetek érzékeny szeizmog­ráfként jelzik a társadalmi struktúraváltás jelenségeit, mind hatékonyabbá teheti a kultúra, a művészet eredmé­nyeit, konkrétabban megha­tározhatja mozgásirányát. Például ha mai gazdaságpo­litikánk a kultúrát nem kö­löncként fogja fel, hanem olyan saját belső hatóerői között tartja számon, mely- lyel jótékonyan segíti elő gazdasági és társadalmi vi­szonyaink fejlődését. Ahogy átrétegződött a gazdasági fejlődés eredményeként tár­sadalmunk, úgy keresheti, s egyre inkább keresi minden művészeti ág, intézmény- rendszerével, hatásmecha­nizmusának lehetőségeivel azt, hogy azonos alapról ho­gyan szóljon a különböző társadalmi rétegekhez, ho­gyan közeledjen az eléggé eltérő ízlésnormákhoz, ho­gyan találjon hangot a tár­sadalom minden egyes tag­jával. Olyan fejlődési szakaszhoz érkeztünk, amikor a tartal­mi és minőségi tevékenység erősítése lehet elsőrendű fel­adatunk. Az például, hogy a közművelődés igazi tömeg­programmá váljon; az, hogy a különböző művészeti ágak forrongásai után megújulva, tisztább hangon találjanak utat a közönséghez; az, hogy megteljenek a ma még gyak­ran üres színházi széksorok; hogy a képzőművészeti tár­sulatok és verseskötetek, új hangon szóló könyvek ma még sokszor értetlenségbe ütköző igazi értékei holnap­ra jó értelemben vett sláge­rek legyenek; hogy világo­san kiderüljön, mely alko­tás az igazi érték, az előre­mutató mű, s melyik az ol­csóbb, a kevésbé hiteles; hogy helyreálljon az egész­séges egyensúly — kereslet­ben és kínálatban — katar- tikus művészet és szórakoz­tatás között. Pozsgay Imre kulturális miniszter nyilatkozta nemré­giben: „Ez az ország rég el­érkezett arra a fokra, ami­kor az embert nemcsak be­fogadóként, hanem alkotó­ként, közreműködőként szá­mításba vevő kulturális po­litikai kezdődik”. A prog­ram, a feladatmegjelölés egyértelmű és világos. Meg­valósítása a helyi intézmé­nyek, alkotóműhelyek mű­termek munkája nyomán valósul meg. Társadalmi fej­lődésünk mai fokán az igé­nyek fokozása és magas szintű kielégítése a feszült­ségek és nehézségek ellenére mind nagyobb feladat. A Központi Bizottság irányel­vei azonban egyértelműen fogalmaznak: „Előrehaladá­sunk fontos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék. Széles körben kell tudatosítani a társadal­mi, gazdasági és kulturális fejlődés egységét”. E z egyértelművé teszi, hogy kulturális poli­tikánk megvalósítása nem csupán a kulturális te­rületen dolgozó szakembe­rek, művészek feladata. Mindehhez egészséges gon­dolkodásra, közös összefogás­ra és hatékony munkára van szükség. Tandi Lajos A közelmúltban ünnepelte házasságkötésének 50. évforduló­ját Tótkomlóson Fülöp András és Kicska Erzsébet. Az 50 év házasságban eltöltött időről meghatottan emlékeztek meg a gyerekek, az unokák és a hozzátartozók. Köszöntötték az idős házaspárt a munkaadók és a társadalmi szervezetek képvi­selői is. A gyerekek és az unokák gyönyörű virágcsokorral köszöntötték az ünnepeiteket. Képünkön: az ünnepeltek Jubileumi kitüntetés a HNF-ben Rendelet a reprezentációs költségek csökkentéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom