Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
1980. január 15., kedd A hajlékony tömlőt gyártó gépek kapacitása nincs kihasználva Fotó: Veress Erzsi Három éve kezdték el a Békéscsabai Építőipari Szövetkezetben a kerti bútorok gyártását. A vállalkozás sikerét sokan akkor eleve kudarcra ítélték. Az eltelt időszak azonban ennek éppen ellenkezőjét bizonyította. — Az első kísérletek után 1978-ban már hatmillió, tavaly pedig csaknem 12 millió forint értékben szállítottunk bútort a nyugati országokba, nagyobbrészt francia exportra — mondja Povázsay Géza, a szövetkezet elnöke. A gyártás technikai feltételeit egy korszerű felületkezelő berendezés üzembe állításával teremtették meg. Az új géppel már olyan minőségű árut tudtak előállítani, amely megfelel a A hazai növénynemesítés és mezőgazdasági tudományok kiemelkedően nagy tudósára, dr. Grábner Emilre emlékezünk, aki 25 éve, 1955. január 13-án halt meg Mosonmagyaróvárott. Gyulán született 1878-ban. Alap- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Magyaróvárra ment, ahol a gazdasági akadémián képezte magát tovább, és 1896-ban oklevelet nyert. Ezt követően egyéves tanulmányútra ment, és hazatérte után a gazdasági akadémián vállalt tanársegédi állást. Innen került át az Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomásra, és nem sokkal később megbízást kapott arra, hogy szervezze meg az Országos Növénynemesítő Intézetet. Az általa szervezett intézet élére 1913-ban nevezték ki igazgatóvá, és innen vonult nyugdíjba, 1936-ban, mint az intézet főigazgatója. Munkásságának fő érdeme, hogy a növénynemesítést a mendelizmus (mende- lizmus: az örökléstan egyik legfontosabb módszertani ágazata, amelyet Gregor Johann Mendel (1822—1884-ig) osztrák genetikus dolgozott ki) figyelembevételével tudományos alapokra helyezte. Sokoldalú munkássága a mezőgazdaság szinte minden ágára kiterjedt. A növénynemesítésen túl foglalkereskedelmi partnerek igényeinek. — Korántsem oldódott meg azonban minden az új berendezéssel. Dolgozóinktól is igényesebb, pontosabb munkát követeltünk. Ami megfelelt a nyílászárók készítésénél, nem volt elegendő a bútorgyártásnál. Vagyis a kudarcot úgy előzték meg, hogy a gyenge minőségű munka még véletlenül se legyen gátja a tőkés export növelésének. — A többletexport végül is nem kevés gondot okozott. Mert igaz, ugyan teljesíteni tudtuk az újabb megrendelést, de ez egyben többletmunkabér-felhasz- nálást is okozott. Ezért mintegy 600 ezer forint progresszív adót kellett fikozott általános növénytermesztési, állattenyésztési, általános termelésfejlesztési, gyógynövénytermesztési és nagyüzemi kérdésekkel is. Számos cikkében és előadásában — írásai itthon, leginkább a Gazdasági Lapokban és a Köztelekben jelentek meg — rendre szorgalmazta a műtrágya alkalmazását. írt népszerű műveket is, ilyen például a Hogyan lett Nyomorfalvából Gazdagfalva című munkája, amely 1920-ban látott napvilágot. Nagy értékű összefoglaló műve a Szántóföldi növény- termesztés című könyve, amely 1937-ben jelent meg, és hosszú évtizedeken át szakembereink egyik legjobb kézikönyve volt. Foglalkozott továbbá szálas takarmányokkal, burgonyatermesztéssel, búzanemesítéssel, és hasznos módszert adott át a szőlő trágyázására. Grábner Emil kísérletei során igazolta Mendelt, azt a szabályszerűséget, hogy az átöröklés jelenségeiben lehetőleg egyféle, élesen, jól meghatározható antanogista tulajdonságpárt kell figyelembe venni, amelyben a két előd eltér egymástól. Megerősítette azt az elvet is, hogy ismert leszármazású egyedekből kell kiindulni, azaz hosszú ideig tisztán tenyésztett növényfajtából kell az elődöket kiválasztani. zetnünk. Ennyivel kevesebb pénzünk maradt az újratermelés feltételeinek biztosításához ... Az eddigi üzletkötések azt bizonyítják, hogy a kerti bútor iránti kereslet 1980-ban sem csökken. Az év első felében tíz és fél millió forint értékű bútor gyártására kötöttek szerződést. Elképzelhető, hogy 1980-ban duplájára nő a termelés és az export. — Termékeink iránt idehaza is nő a kereslet. A forgalmazásra a SKÄLA- COOP-pal kötöttünk megállapodást. Arra számítunk, hogy az idén belföldön háromezer garnitúrát értékesítünk, mintegy 3 millió forint értékben. A tudományok terén elért sikereit jó gyakorlati érzékének, kiváló elméleti fel- készültségének, munkatársai jó megválasztásának, és kifejlődött önkritikájának köszönhette. Mind intézeti munkája közben, mind a gyakorlatban példás rendszerességgel dolgozott. A rendet munkatársaitól is megkövetelte, mondván, hogy csak rendszerben lehet eredményeket elérni. Nyugodt és kiegyensúlyozott egyéniség volt, de hűvössé és epéssé, gúnyossá vált, ha valahol rendetlenséget vagy következetlenséget tapasztalt. Ugyanakkor munkatársait megkülönböztetett módon becsülte és szerette, a fiatalok tanításához külön kifejlett pedagógiai érzéke volt. Feljegyezték róla, hogy őszinte örömet lelt abban, ha tudását és tapasztalatait bárkinek is átadhatta, kísérleti eredményeit megbeszélhette. A szó nemes értelmében volt teljes ember, aki hivatott arra, hogy a mai szakembernemzedékeknek is példaképül szolgáljon mind az emberi magatartás, mind a munka szenvedélyes szerete- te terén. Munkássága elismeréseképpen a legmagasabb tudományos fórum, a Magyar Tudományos Akadémia 1952- ben az elsők között nyilvánította Grábner Emilt a mezőgazdasági tudományok doktorává. Grábner Emil 58 éves korában ment nyugdíjba, de munkatársaitól nem szakadt el, mert azok megfoghatatlan, az acélnál is erősebb szállal kötődtek tanítómesterükhöz. A Gyuláról elszármazott tudóst szakmája és hivatása a Dunántúlra szólította, de szíve és életének minden érzelmi szála visszavisszahúzta őt szülővárosába. Emberi .tulajdonságai, szaktudósi felkészültsége és eredményei ma is kötik Gyulához, és halálának 25. évfordulóján példaképül állítjuk mezőgazdaságunk elméleti és gyakorlati szakemberei számára. Dr. Bátyai Jenő A gépiparban több mint egymilliárd forint értékű korszerűtlen, gazdaságtalan termék gyártását szüntetik meg ebben az évben. A KGM-ben tartott év eleji minisztériumi értekezleten megvitatták a gazdaságtalanul termelő, korszerűtlen körülmények között dolgozó gyárak helyzetét, s jónak ítélték a vállalatok többségének önértékelő munkáját. A tárca vezetői korábban 11 vállalatot soroltak az ipari átlagnál jóval alacsonyabb hatékonysággal termelő üzemek közé. Ezek a vállalatok 1979-ben összességükben mintegy négy száEgy évvel ezelőtt még nagyon sötétnek látszott a jövő a Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezet háza táján. A veszteségek egyre csak nőttek, a termelés jó része gazdaságtalan volt, ráadásul 2,3 millió forintos gazdasági bírságot is kaptak a nyakukra. Mindez így együtt is bőven elegendő lett volna egy katasztrófahangulat kialakulásához, de ehhez járult még az a hír is, hogy a szövetkezet megszűnik és beleolvad az állami gazdaságba. A hajó süllyedni látszott, elhagyta csaknem az egész vezérkar. Az elnök nyugdíjba vonult, a műszaki vezető felmondott, a gyakorlott szakemberek jó része is máshol keresett munkát. Végül kiderült, az állami gazdaságnak nincs arra pénze, hogy megvásárolja a szövetkezet termelőeszközeit, így elmaradt -a beolvadás. De a nagy feladat még csak ezután jött: talpra kellett állítani a szövetkezetét. Távozási láz Üj vezetőség került a szövetkezet élére, elnökké Kovács Józsefet választották, aki már régebben is — középvezetőként — a szövetkezet tagja volt. Először az volt a legnehezebb, hogy felmérjék, mi most a legsürgősebb feladat? A termelés felülvizsgálata bizonyult annak. Megnézték, hogy mit lehet gazdaságosan gyártani, milyen termékeknek van piacuk, és mi az, amitől jobb megszabadulni? Az volt a vezetőség helyes célkitűzése, hogy csökkentik a termékek választékát, szűkítik a kooperáló partnerek körét. És mert anyagi helyzetük nagyon rossz volt, arra kellett törekedniük, hogy olyan munkákat folytassanak, melyekből gyorsan jutnak pénzhez. A szokatlanul kemény munka és a gyakori ellenőrzések, no meg az, hogy jó néhány embert kimozdítottak addigi kényelmes munkahelyéről, egy rövid ideig tartó „távozási lázt” okoztak. Elment 14 szakmunkás, helyettük zömmel nők jöttek Persze azért gondjuk volt bőven. A múlt év elején éppen a gazdálkodás problémái és a jövő bizonytalanságai miatt a kapacitásnak csak mintegy 60 százalékát kötötték le. A maradékra most kellett vevőt találni, különben mit sem ér a sok erőfeszítés. Ezért gyorsan elindították a Mechanikai Művektől átvett hajlékony tömlő gyártását és pótlólag lakatos- és vasszerkezeti munkákat is vállaltak. Eközben pedig tovább folyt a munka, hogy kialakítsák azt a termékszerkezetet, mellyel a távolabbi jövőben is boldogulni tud a szövetkezet. Angol kooperáció A termékszerkezet kialakításánál döntő érv az volt, hogy feleljen meg lehetőleg jobban az igényeknek és a zalékkal növelték árbevételüket, és exportjuk növekedésének üteme meghaladta a tíz százalékot. Az előzetes számítások szerint e gyárak többsége hasonló mértékben növelte nyereségét is. A KGM év közben további 17 iparvállalat gazdálkodását vizsgálta meg. Megállapították, hogy ezek a vállalatok tartósan rosszul gazdálkodnak, amiben szerepet játszik a gyenge vezetés is. Sok helyen személyi változásokkal erősítették meg az irányító munkát. Ahol szükséges, hasonló lépésekre a jövőben is sor kerül. léhetőségeknek. A szövetkezetben sok nő dolgozik, nekik olyan munkát célszerű biztosítani, amely nem jár nehéz fizikai erőkifejtéssel, és nem igényel különleges szaktudást. De vannak a szövetkezetben jól képzett lakatosok és öntők is, célszerű tehát kihasználni értékes képességeiket. Ezért úgy döntöttek, hogy két irányban fejlesztik majd a szövetkezetét. Az egyik irány a vasszerkezeti lakatos tevékenység bővítése. Ehhez az szükséges, hogy a régebbi, jórészt egyedi munkákból álló feladatok helyett bevezethessék a sorozatgyártást. Erre jó partnernek ígérkezik a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A MÁG, mint Európában is ismert nevű állattenyésztőgazdaság, kapcsolatba került az angol Woods-céggel, mely istállók és állattartótelepek lég- és klímatechnikai berendezéseit gyártja. A kölcsönös érdekek alapján hamar megállapodás született hűtqpárásítók gyártására az állami gazdaság és az angol partner között. A MÁG nem rendelkezik elegendő gyártókapacitással, ezért, mint alvállalkozó, a szövetkezetei bízta meg a munkák túlnyomó többségének elvégzésével. Az első prototípus már elkészült’ és most a második, javított változaton dolgoznak. Ez feltehetően jobb lesz, mint az eredeti angol, mert annál a kényes pont a vasszerkezeti részek rozsdá- sodása volt. Hiába festették, védték az istállók agresszív gőzökkel teli levegőjétől, hamar megindult a korrózió. A mezőhegyesiek ötlete, hogy műanyaggal vonják be, ril- zánozzák a vasszerkezetet, azt ígéri, hogy az élettartam többszörösére nő. Még az idén 300-at gyártanak, részben helyi, mezőhegyesi fel- használásra, de a várható igény 1985-ig évi kétezer darab. Importot pótolhatoa Ezzel a munkával jó időre biztosítani lehet a tervezett gazdaságos, nagy sorozatú vasszerkezeti gyártást. Valami hasonlót kellett találni a o női munkaerő foglalkoztatására is. Mechanikai, szerelőmunka mellett döntöttek, telefonkulcsokat gyártanak. A rengeteg apró alkatrészből álló kapcsolók nélkülözhetetlen alkatrészei a telefonközpontoknak. Óvatos becslés szerint is legalább az ezredfordulóig szükség lesz erre a termékre, érdemes tehát jól felkészülni a gyártásra. Ez jórészt meg is történt, most már csak anyagellátási problémák nehezítik időnként a munkát. Jelenleg évi 80 ezerre szól a rendelés, de nem kizárt az igények tetemes növekedése sem. Van még egy termék, melyre az elnök azt mondja, hogy az jelentheti a szövetkezet jövőjét. Ez a már említett hajlékony tömlő, amely iránt az igények óriásiak. Tavaly nem is volt probléma a kapacitások kihasználásával, a profilgazda, a Mechanikai Művek ütemesen biztosította az anyagot és a megrendeléseket. Az idén viszont minden megváltozott. Alig kapnak anyagot, ugyanakkor tudomásukra jutott, hogy a Mechanikai Művek visszautasítja a megrendeléseket. A felhasználók, a Szerszámgépipari Művek, a Ganz, az Ikarus és a többiek kénytelenek tőkés importból, dollárért beszerezni azt, amit a mezőhegyesiek is gyárthatnának. Ugyanakkor a szövetkezetben kihasználatlanul állnak a gépek és csak a helyet foglalják. Most tárgyalások folynak arról, hogy Mezőhegyesre kerüljön nemcsak a gyártás, hanem az értékesítés joga is. Ahhoz persze, hogy megfelelő mennyiséget és minőséget produkálhassanak, pénz is kell fejlesztésre. Ügy tűnik azonban, hogy ez gazdaságos beruházásnak ígérkezik, mert évente mintegy 50 millió forintos tőkés importot lehetne kiváltani a hazai gyártás felfuttatására. Remélhetőleg rövidesen döntés születik ebben az ügyben is, de az idei terveket még enélküi készítették el a mezőhegyesiek. A 41 millió forintos éves termelés mellett a másfél millió forintosra tervezett nyereség igencsak szerény. De ha figyelembe vesszük az egy évvel ezelőtti állapotokat, akkor elmondhatjuk: ez már azt jelzi, hogy a szövetkezet talpra, állt. Lónyai László kellene tenni a melléktermékek ésszerű felhasználásáért is. Jobb munkahelyi légkört! Orosz András egyszerű, világos okfejtéssel szólt az irányelvekről. Nem a szomszédban kereste a példákat, hanem saját háza táján, amikor a takarékosságról beszélt. — Hovatovább már ott tartunk — mondta —, hogy az új cipő, de még a ruha és más egyéb holmi is hamarosan felkerül a padlásra, s aztán bánkódunk, töprengünk azon, miért kevés a pénzünk. Azért, mert jobban élünk, igényeink nagyobbak, mint bármikor. — Majd filozofikusan megjegyezte: — Minden megváltozott, a világ is. Nekünk is meg kell változnunk! Az irányelvek szellemében ... Péter József tömören fogalmazta meg mondandóját. Valahogy imigyen: — A munkát, a termelést eddig csak mennyiségileg néztük. Ezután viszont azt is jobban meg kell néznünk, hogy mi mibe kerül! Befejezésül — a teljességre való törekvés nélkül — érdemes idézni a taggyűlés levezető elnökének, Hankó Mihály tsz-elnöknek a vitában elhangzott szavait. — Legfőbb tennivalónk — mondta — a jövedelmező gazdálkodás megteremtése. Ehhez azonban nélkülözhetetlen szemléletünk megváltoztatása. Ám legalább ennyire fontos a demokratizmus szélesítése, a munkahelyi légkör javítása, valamint a differenciált bérezés érvényesítése. — A jövőt tekintve pedig, az irányelvek vitájának mottójául is felfoghatók következő szavai: — Elsőrendű feladatunk az agitáció fejlesztése. Mindannyiunk kötelessége kiállni a párt politikájáért, cselekvőén részt venni végrehajtásában. * * * Amikor a vitaindító, a felszólalók véleményeinek és javaslatainak elfogadására került a sor, valamennyi párttag egyetértőleg emelte fel a kezét. Ez az egyhangúság biztosíték a végrehajtásban való egyetértésre is. Ennek szervezésére és ellenőrzésére szintúgy valamennyiük bizalmát élvezve választották meg a héttagú vezetőséget és a három küldöttet, akik a Lenin Termelőszövetkezet kommunistáit képviselik majd a február 23—i városi pártértekezleten. Párttitkárrá ismét Cserei Pált választották meg. Fél hat körül járt az idő, amikor felcsendült az Inter- nacionálé. Ekkor már nemcsak a jókora cserépkályha ontotta a meleget. Melengette a szíveket az imént befejezett felelősségteljes tanácskozás . tudata és a nemzetközi munkásosztály himnuszának harcra buzdító felhívása is. Most már itt is a tetteken a sor... Podina Péter Korszerűtlen termékek gyártását szüntetik meg A növénynemesítés tudósa Emlékezés Grábner Emilre Kerti bútorok nyugati exportra Egv szövetkezet talpra áll
