Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
1979. november 11.. vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•»♦•♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< II Hz urbanisztikai világnapon 1968 óta adják át a hagyományos Hild János-emlékérmet, amelyet most a tanácskozást vendégül látó város, Szeged, illetve dr. Perényi Imre egyetemi tanár és Kismarty-Lechner Gyula építészmérnök kapott. Miről híres Mátészalka? II magyar elektrotechnika emlékei Mátészalkán állítólag arra a legbüszkébbek, hogy a mai Magyarország területén ennek a városnak volt először közvilágítása, 1888-ban. S akinek erről dicsekednek, meggyőződhet e jelentős dátum hitelességéről a Budapesti Elektromos Művek Kazinczy utcai bemutatótermében, ahol a Magyar Elektrotechnikai Egyesület gazdag gyűjteménye vonultatja fel az elektrotechnika fejlődését, 1875-től, a hazai villamos energia bevezetésétől, 1935- ig. sokáig féltették a városképet a felső vezetékektől, azért a vágányok alatti csatornákban helyezték el a munkavezetékeket, melyekkel a kocsik által vontatott áramszedők érintkeznek. A felső vezetéktől való idegenkedésnek azonban volt előnye is. Ezért építették meg nálunk először a kontinensen az első földalatti vasutat, mely nagy világfeltűnést keltett a mille- nium idején. Ki gondolná például, hogy már a század elején felvetőfiatalok érezhetik magukat a régi filmek világában, amikor láthatják az ezerkilenc- száztízes és húszas évek kü-1 lönböző típusú légüres, szénszálas izzólámpáit és a különböző kapcsolóval ellátott fali és talpasfoglalatokat. Az 1920-as években azonban már megjelentek a mai értelemben vett világítóreklámok. Amikor pedig a francia Claude feltalálta a neoncsövet, az 1920-as évek végén teljesen forradalmasítva a reklámvilágítást, s ezzel megalapozva a mai, korszerű közvilágítás alapjait is. S a kiállítás utolsó állomásaként a villamosság fejlődését a Bláthy teremben így foglalják össze a tablók adatai: a közhasználatú vil- lamosenergia-szolgáltatás 110 V feszültségű egyenáramrendszerrel kezdődött. Később tértek át a kétszer 110, majd a 150 és a 220 V feszültségű rendszerre. Budapesten az 1920-as évek végén már annyira megnövekedett a villamosenergia-fo- gyasztás, hogy 30 kV-os alaphálózatot kellett építeni. A Tatabánya—Tokod közötti energiaátviteli rendszer számára épültek az első hazai 60 kV-os kapcsolóberendezések. A bánhidi erőműből két 110 kV-os feszültségű, kétrendszerű szabadvezeték szállította a villamos energiát Budapest és Győr meglevő erőműveinek, valamint biztosította a Budapest—Hegyeshalom közötti villamos vasútvonal energiaszükségletét. A Bánhida—Budapest közötti 110 kV-os távvezeték a későbbi országos hálózat első vezetékeként épült 1929- ben, s ma is üzemben van. A kiállítás anyagából kitűnik, hogy az országos távvezeték-hálózat állandóan fejlődik, és minden irányban csatlakozik a KGST Egyesített Energiarendszeréhez. A hazai hálózat gerincét és a jelenlegi nemzetközi kooperációs összeköttetéseket 400 kV-os távvezetékek alkotják, de már épül a Szovjetunió déli energiarendszeréhez csatlakozó 750 kV-os távvezeték is, mely a Szovjetunió után a második lesz Európában. Bláthy Ottó árammérője (Fotó: Hauer Lajos — KS) Korabeli metszet a Puskás-féle telefonközpontról A Jedlik teremben a magyar elektrotechnika nagy alakjaival, így többek között Jedlik Ányos István, Ganz Ábrahám, Mechwart András, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar és Bródy Imre munkásságával ismerkedhetünk meg. A Ganz teremben pedig a villamos gépek fejlődéstörténetét szemléltetik a korabeli fotók, különböző rendeltetésű gépek, motorok, transzf°rmátorok, generátorok és áramváltók. Ugyancsak itt mutatják be a mai Beloiannisz Híradás- technikai Gyár és az Egyesült Villamosgépgyár hajdanvolt elődjét, a Villámvilágítási és Munkaáttevő Gyárat, ahol 1886-tól a világon az elsők között már szénszálas izzólámpákat gyártottak. A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve gyorsan terjedt a városi közúti villamos közlekedés. Budapesten dött a gondolat, hogy a villamos energiát ne csak fűtésre, hanem hűtésre is használják. Pedig a Déri teremben bemutatott korabeli Bosch abszorpciós rendszerű hűtőgép erről tanúskodik, s ugyancsak a Déri teremben látható az a forróvíztároló, mely alig különbözik a mai, modern utódaitól, pedig 1931- ből származik. S ezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy egy századeleji villamosított konyhát is berendeztek a terem egyik sarkában, s hogy a bemutatott készülékek tanúsága szerint már a húszas években megtervezték a kaputelefon elődjét. A Bródy teremben a köz- és díszvilágítás kezdeti korszakával és fejlődésével ismerkedhetnek meg a kiállítás látogatói. Különösen a így mutatja be ez a magát szerényen gyűjteménynek nevező kiállítás a magyar elektronika múltját, és ismerteti a jövőbe előretekintő jelenét. Ágh Tihamér A világnap főgondolata, és a tanácskozás célja: ráirányítani a figyelmet a városi életmódra, a városiasodással járó gondokra; választ keresni, milyen legyen az ember környezete; fórumot teremteni a városépítés legégetőbb kérdéseinek tisztázására. ✓ Szeged méltó háttérül szolgál e tanácskozáshoz; a Hild- érem odaítélésének indoklása a megyeszékhely harmonikus fejlődése mellett kiemeli a történelmi városközpontot kímélő, körültekintő városfejlesztési munkát. űz érem Szegedé 1200 fiatal kulturált időtöltését szolgálhatja az új, Tisza-parti ifjúsági ház Újszegeden, a kertvárosnegyedben látványos dísze a környezetnek Józsa Bálint fémplasztikája Télen légtartós sátorral fedhető az új uszoda (MTI-fotó — S)
