Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

Véget értek a magyar- mongol tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön véget ért a ma­gyar-mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XIII. ülésszaka. A jegyzőkönyvet Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök- helyettese és Tumenbajarin Ragcsa, a mongol miniszter- tanács első elnökhelyettese, a kormányközi bizottság társ­elnökei a Parlament delegá- ciós termében írták alá. Hazánk műszaki-gazdasági közreműködésével a Mongol Népköztársaságban létreho­zott vállalatok sikeresen tel­jesítik termelési terveiket. Különösen nagy figyelmet fordítottak a szonginoi bio­kombinát, a darhani hús­kombinát, valamint az ulán- bátori ruhagyár folyamatos üzemeltetésére és fejleszté­sére, továbbá a szalaai wolframlelőhely közös kiak­názásával kapcsolatos együtt­működésre. Az ülésszakon meghatároz­ták az együttműködés to­vábbi feladatait. Megállapította a bizottság, hogy a két ország műszaki­tudományos együttműködése jól fejlődik, s az ilyen jelle­gű együttműködés hatékony­ságának fokozására elhatá­rozta a műszaki-tudományos együttműködési albizottság megalakítását. * * * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtök délután a Parla­mentben fogadta Tumenba­jarin Ragcsát. Rz általános iskolákrál tárgyalt a megyei NEB November 22-24: Országos úttörttparlament A VII. országos úttörőpar­lament a „lányok parlament­je lesz” — mondogatják a Magyar Úttörők Szövetségé­ben, s nem alaptalanul: a Debrecenben november 22— 24. között lezajló tanácsko­zás küldötteinek 70 százalé­kában lányokat választottak meg. Békés megyét 12 úttö­rő- és két kisdobos küldött, valamint két ifivezető kép­viseli majd a tanácskozáson, melyen részt vesz Varga Sándor, az Üttörőszövetség Békés megyei titkára is. A megyénket képviselő csopor­tot Gutyan Mihály, szarvasi járási úttörőelnök vezeti. A Békés megyei kisdobos és úttörő küldöttek novem­ber 14-én, szerdán délelőtt Békéscsabán a megyei úttö­rőelnökségen megbeszélésen vettek részt. Itt arról volt szó, hogy a megyei úttörő­parlamenten elhangzott vé­lemények, javaslatok, az el­múlt évek munkáját összeg­ző beszámoló alapján az or­szágos parlamenten ki miről ad majd számot. A VII. országos úttörőpar­lamenten 7 munkacsoportban tanácskoznak majd a küldöt­tek. Mindenütt szót váltanak a kisdobos- és az úttörőélet törvényének megfelelő tevé­kenységről, magatartásról, a jó módszerek népszerűsítésé­ről. Az összegyűlt javaslato­kat is rendszerezik, köztük az úttörők és kisdobosok to­vábbi vállalásait, s az úttö­rőszövetséghez, a társszer­vekhez intézett kérdéseket, javaslatokat. Tanácskozott a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága Tegnap délután két óra­kor Békéscsabán, az SZMT székházában tartotta ülését a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Békés megyei bi­zottsága. Az első napirendi pont keretében Polgár Sán­dor orosházi, Dombvári Jó­zsef gyulai tanácsi szb-titká- rok tartották a dolgozók ér­dekvédelméről, érdekképvise­letéről beszámolót. Adatok­kal elemezték a jutalmak, se­gélyezések, az ^üdültetés je­lenlegi helyzetét, majd ez­után Szabó Imre szervező- titkár, az alapszervezetek in­formációs rendszerének ta­pasztalatairól, a további fel­adatokról tartott beszámolót. A SZOT elnöksége, a szak­mai központ, valamint az SZMT elnöksége közös hatá­rozatban jelölte meg a me­gyei bizottságnak az infor­mációs munka mindennapi feladatát. - Ennek alapján megfelelő módon számon ké­ri a beszámoló a megyei bi­zottságtól, az alapszerveze­tektől az információs rend­szer hiányosságait. A mun­ka javítását illetően minden hónapban egy-egy városi vagy járási tanács, illetve ide tartozó intézmény számol be írásos jelentésben az idő­közben történt eseményekről, válaszol helyi problémákra, a javaslatokat jelzi a megyei bizottság és a szakmai köz­pont felé. Új postával gazdagodott Békéscsaba Tegnap, Békéscsabán a Bé­kés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Józsa Béla elnök­létével kibővített ülést tar­tott, amelyen többek között a megnovefcedett létszámú gyermekkorosztályok iskolá­ba lépésének előkészítéséről összeállított vizsgálati anya­got vitatták meg. Győri János, megyei NEB- tag vezette vizsgáló bizott­ság, amint azt az általuk összeállított jelentés is bizo­nyítja, lelkiismeretes mun­kát végzett. A járási, városi bizottságok bevonásával a tanköteles korba lépő gyere­kek helyzetét vizsgálva meg­állapították, hogy megoldat­lan a tanköteles korú gyere­kek teljes és pontos nyilván­tartása. Részletes vizsgálat­nak vetették alá a demog­ráfiai hullámból eredő gon­dokat is. A vizsgálat célja éppen az volt, hogy felmér­jék az iskolák és a tanácsok szakigazgatási szerve>nek fel- készültségét a demográfiai hullám fogadására, s az eb­ből reájuk háruló követel­ményekre. Az 1979. szeptember—ok­tóber havi adatok alapján készült vizsgálat több olyan sürgető gondra hívta fel a fi­gyelmet, amelynek megoldá­sa nem tűrhet halasztást. Főleg a perzsaszonyegckrol ismert a Bekcsszentandrasi Szó nyegszövő Háziipari Szövetkezet, de készítenek nagyon szép torontáli típusú szőnyegeket is. A termelés tekintélyes része tőkés exportra kerül. (Cikkünk az 5. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügymi­niszter jelentését a Kubai Köztársaságban tett hivata­los baráti, valamint a Por­tugál Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége javaslatot tett a munkavéde­lem szabályozásának korsze­rűsítésére. Az előterjesztés alapján a Minisztertanács rendeletben határozta meg a munkavédelem követel­ményrendszerét. A rendelet megerősíti a munkavédelem elsőrendű fontosságát, növe­li a központi és a gazdálkodó szervezetek vezetőinek fele­lősségét, és a korábbinál na­gyobb teret ad a helyi megol­dásoknak. A munkavédelem hatékonyabb összehangolása és ellenőrzése érdekében, és az új követelményeknek megfelelően a kormány mó­dosította az Országos Mun­kavédelmi Bizottság jogállá­sát és működését. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Világ proletárjai, egyesüljetek! j •_____________i N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. NOVEMBER 16., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az új postai épületet már napokkal ezelőtt megismerte a közönség Fotó: Veress Erzsi Régi kívánsága teljesült a békéscsabaiaknak: tegnap ünnepélyes keretek között, a város párt- és tanácsi veze­tőinek jelenlétében Juhari lstvánné, a posta vezérigaz­gató-helyettese átadta az 57,3 millió forintos költség­gel épült új postát. A város szívében elkészült impozáns épület azon túl, hogy jelen­tősen javítja a lakosság kul­turált ellátását, kiszolgálá­sát, mintegy 290 dolgozójá­nak megfelelő munkakörül­ményeket teremtett. A 2810 négyzetméteres, kétszintes hivatal csak része, pontosabban első üteme an­nak a beruházásnak, melyet majd magába foglal a leendő gócközpont. A tágas, világos és kényelmes földszinten 17 felvevőhely áll a közönség rendelkezésére, tízzel több, mint a régi helyen. Ezenkí­vül ugyancsak a földszinten nyolc távbeszélő-állomáson Nemzetközi monográfia készül Tegnap befejezte munká­ját a tudomány és a tech­nika fejlődésének elméleti kérdéseivel foglalkozó nem­zetközi tanácskozás a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. Az MTA Szociológiai Ku­tató Intézete rendezte kon­ferenciáról Farkas János, a tanácskozás magyar elnöke nyilatkozott: — A szocialista országok tudósai egy évtizeddel ezelőtt határozták el, hogy közös kutatásokat kezdenek a tu­domány és a technika fejlő­désének elméleti kérdéseiről. E fontos téma bekerült a KGST tudományos program­jába is. Mostani tanácskozá­sunkon igyekeztünk körvona­lazni, hogy milyen kutatáso­kat végezzünk a következő öt évben. E témával kapcso­latban az egyik legjelentő­sebb Vállalkozás lesz „A tu­domány alapjai” című közös monográfia, amely bolgár és szovjet tudósok szerkesztésé­ben, és első ízben összegezi majd a KGST-országok ed­digi kutatásait e témáról. A tudománytan egyebek között azt vizsgálja, hogy a tudo­mány miként kapcsolódik a társadalom más képződmé­nyeihez, elsősorban a gazda­sághoz, a politikához, a kul­túrához. A magyar tudósok eddigi kutatásaik alapján el­sősorban a tudomány és a politika kapcsolatáról készült elemzésekkel vesznek részt a monográfiában. bonyolítják le a távolsági beszélgetéseket, két főpénz­tár gyorsítja a nagy összegű ki- és befizetéseket. A 40 postai kézbesítő és újságki­hordó a zsúfolt helyről tá­gas, kényelmes körülmények közé került. Az emeleten kapott ott­hont a megyei hírlapiroda, valamint a kétszeresére bő­vített távirda. Itt található még az oktatóterem, mely .a megye postásainak szakmai továbbképzését segíti. Az or­vosi rendelőben napi két­órás üzemorvosi ügyelet lesz. A 200 adagos éttermet pe­dig a megyeszékhely bár­mely vendéglátóegysége el­fogadná különteremnek. A postások nagyra értékelik a megváltozott szociális lehe­tőségeket, korszerű öltözők, fürdők állnak rendelkezé­sükre. A régi épületben csu­pán egyetlenegy zuhanyozó­juk volt. Az új, postaközponttól alig kőhajításnyira újabb emele­tes épület elemei magasod­nak: itt készül a környező településeket is átfogó, 10 ezer állomásos crossbar tele­fonközpont, melynek beru­házási költségei meghalad­ják az 500 millió forintot. A tervek szerint 1981-ben ezt a létesítményt is átadják, s et­től az időponttól az ország egyik automatizált gócköz­pontja évtizedekre megoldja Békéscsabán a postai gondo­kat. Sajtótájékoztató a MÉM-ben Befejeződött az őszi vetés Jól haladnak az őszi me­zőgazdasági munkák, a ve­tés mindenütt befejeződött és a betakarítás is végéhez kö­zeledik — tájékoztatta az új­ságírókat csütörtökön Mészá­ros István, a MÉM főosztály- vezetője. " A gazdaságok idén két héttel hamarabb elkészültek a nyári munkákkal, ennyi­vel korábban láttak hozzá az őszi szezonhoz, és ezt az előnyt jól szervezett mun­kával sikerült megtartaniuk, bár az időjárás nem kedve­zett, hiszen hetekig nem volt eső, és emiatt túlságosan fel­szikkadt, kiszáradt a talaj felső rétege. Ez gondot oko­zott a vetésnél és a betaka­rításnál egyaránt. A szokásosnál gyakrabban törtek el a gépalkatrészek, viszont a szerviz olajozottan működött, a MEZŐGÉP vál­lalatok soron kívül gyártot­tak alkatrészt, s így zökkenő- mentes volt az ellátás és a gépjavítás. Némi gondot oko­zott, hogy a foszfor- és káli­műtrágyákból az import ké­sése miatt nem volt elegen­dő, s ez némileg visszavetet­te az őszi mélyszántást is, az előzetes műtrágyázás nélkül ugyanis nincs sok értelme a talaj forgatásának. Komárom, Szolnok és He­ves megyében befejeződött a kukorica betakarítása. Or­szágosan is jól állnak, hiszen a termésnek már csak 5 szá­zaléka töretlen. A cukorrépa 86 százalékát szedték fel. A betakarítás tempóját tudato­san lassították; részben azért, mert októberben szokatlanul meleg volt az idő, s ez ron­tott volna a földből kisze­dett répa minőségén, más­részt pedig a nehéz talajvi­szonyok miatt csak lassab­ban haladhattak a gépek. A munka az esők után most meggyorsult. A gazdaságok annál is inkább igyekeznek, mert november 20-ig úgyne­vezett ütemezési felárat kap­nak » cukorgyári alapanya­gért. Vége felé jár a zöldség betakarítása, már csak ki­sebb területeken van kint káposzta és gyökérzöldség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom