Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

IZUiUMld 1979. szeptember 7., péntek o Valami már történt Lapunk olvasói bizonyára jól tudják, hogy az energia­takarékosság régi vesszőpa­ripánk. Kollégáimmal együtt jómagam is már sokszor emeltem szót azért, hogy ne sajnáljunk ma pénzt kiadni, ha az holnap sokszorosan visszatér. Legutóbb például az orosházi hőszigetelő üveg immár évek óta megoldatlan ügyéről írtam. Miközben az anyagot gyűjtöttem ehhez a cikkhez, találkoztam Czékus Elemérrel, a DÉLÉP főtech­nológusával, aki joggal pa­naszkodott a műszaki gazda­sági normatíva merevségére. Ez gátolja jelenleg is jó­részt a komoly megtakarítást eredményező hőszigetelő üve­gek alkalmazását. Mindezek ismeretében ért­hető örömmel olvastam az elmúlt heti Figyelőben, gaz­daságpolitikai hetilapunkban egy írást, mely tudtul adja: korszerűbbek lesznek a mű­szaki-gazdasági normatívák. A VI. ötéves tervidőszakban — tehát 1981-től — a nor­matívák sokfajta változtatási lehetőséget, a helyi adottsá­gokhoz jobban alkalmazkodó megoldásokat tartalmaznak majd. Lehetőség nyílik — többek közt, hogy az ener­giatakarékosság érdekében jobb hőszigetelési falakat, il­letve ablakokat alkalmazza­nak az építők. Nem volt tehát pusztába kiáltott szó, amit ezidáig er­ről a témáról írtunk, és re­méljük, nem lesz hiábavaló az sem, ha szóvá teszem né­hány további aggályunkat is. Ezek közül mindjárt az el­ső az új normatívára vonat­kozik. Mert igaz ugyan, hogy többet 'és jobbat enged meg, mint a régi, de mégiscsak rögzít egy állapotot, mégpe­dig azt, amelyik kiadásának időpontjában tapasztalható. Érvényessége öt évre szól, ez idő alatt sokat fejlődik a technika, várható új építő­anyagok megjelenése. Ezek alkalmazásával viszont — legalábbis, ha marad a jelen­legi elképzelés — várni kell újabb öt évet, mikor a kö­vetkező műszaki-gazdasági normatíva majd engedélyezi. A másik aggályunk — le­szűkítve a kérdést a hőszige­telésre —, hogy hiába teszi lehetővé a normatíva a kor­szerű anyagok alkalmazását, ha ezek nem állnak elegendő mennyiségben és minőségben rendelkezésre. A rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező, kiváló hőszigetelő képességű porotron téglából például na­gyon kevés van. Hogy több legyen, ahhoz új gépsorok­ra, gyárakra lenne szükség. Ehhez pénz kellr mégpedig több százmillió forint. Vagy nézzünk egy másik példát. Hiába van jó hőszige­telő üvegünk, ha nincs jól záró ablakkeretünk. Mert amit visszatart az üveg, az megszökik a nyílászáró nyí­lásain, és akkor kidobott pénz a többletköltség. Ahhoz pedig, hogy jók legyenek a keretek, jobb* minőségű fa­anyagra, hosszabb szárítási időre, új anyagok alkalmazá­sára és persze új gépekre, berendezésekre van szükség. A beruházási igény ismét több százmillió forint. De nem jobb a helyzet a falak és a tetőzetek szigetelé­sére használatos ásványgya­pottal sem. Ebből a termék­ből a jelenlegi igényeket is éppen hogy csak ki tudják elégíteni, de a várható, né­hány éven belül jelentkező többletigény forrása még bi­zonytalan. Hogy ne legyen hiány, itt is fejleszteni kell csaknem egymilliárd forin­tért. Óriási összegek befektetésé­ről van tehát szó, rövid időn belül milliárdokat kell be­ruházni ahhoz, hogy tíz—húsz év alatt tízmilliárdok térülje­nek meg. Bár előttünk nem kétséges, hogy a népgazda­ság nehéz helyzetben van, és minden forintról meg kell gondolni, hogy hová költsük, úgy véljük, erre a célra most nem szabad sajnálni a pénzt. Mert amit most ezen meg­spórolunk, azt néhány év alatt uzsorakamattal fizetjük rá. Lónyai László napi dátum, a déli órákban átvett tasakon azonban már a következő nap dátuma sze­repel. A vevők tudják ezt, így délután már csak az utóbbiból vásárolnak. Akár­hogyan is van, mi nem tart­juk soknak azt a tejet, amit visszaszállítunk. Az is igaz persze, hogy inkább többet rendelünk, mint kevesebbet. Vozár Pált, az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat bé­késcsabai kirendeltségének vezetőjét is megkérdeztük. — A tejfogyasztás egyik napról a másikra nagy inga­dozást mutat. A legtapasztal­tabb boltvezető is csak vé­letlenül találhatja el a pon­tos mennyiséget. Mi szerző­déses kapcsolatban állunk a Sárréti Tej Közös Vállalat­tal, az abban megfogalma­zottakhoz tartjuk magunkat. És végül a fogyasztó ta­pasztalata. A megye városai­nak kisebb üzleteiben gyak­ran előfordul, hogy délután 4—5 órakor már nem árusí­tanak tejet. Ezek után marad a kér­dés, szükség van-e változta­tásra, és ha igen, milyenek­re? A közös vállalat vezetői szerint igen, mert a 280 boltból naponta visszaérkező tej jelentős veszteséget okoz. A boltokban viszont a biz­tonságos ellátás érdekében nem vállalkoznak a rendelé­sek csökkentésére. Az üzletek vezetői ennek ellenére sokat tehetnek. Nemcsak a körültekintőbb rendeléssel, de azzal is, ha elevenebb kapcsolatot ala­kítanak ki a vállalattal. Igaz, az utóbbi már kétoldalú fel­adat lenne. Ma már az sem elképzelhetetlen, hogy a tar­tós tej szélesebb körű elter­jesztésével csökkentsék a visszárut. A fogyasztót azon­ban egyelőre riasztja az árakban mutatkozó különb­ség. Aligha tagadható azonban, hogy a megoldás kulcsa vé­gül is a kereskedelmi egysé­gek és a vállalatok kezében van. Egymás érdekeinek megértésére van szükség, mert enélkül aligha történ­het változás. Márpedig — a számok is ezt bizonyítják — a takarékos gazdálkodás az eddigi gyakorlat felülvizsgá­lását, módosítását követeli. Kepenyes János ban számítógép vizsgálja fe­lül az építőszekrényelv sze­rint épült központot. Ha va­lahol zavart, hibát észlel, ki­gyullad egy jelzőlámpa, úgy­hogy reggelenként a készülé­keken végigtekintő ellenőr rögtön látja, hol van a za­var, amelyet azután a hibás alkatrész kicserélésével, né­hány egyszerű kézmozdulat­tal megszüntethet. A számítógép ezenkívül egy sor különféle megbízást is vállal. Ha például vala­ki hívásra vár, de közben sürgősen el kell mennie ha­zulról, jelezheti a központ­nak, hogy a következő órák­ban hol, milyen szám alatt lesz elérhető, s a számító­gép gondoskodik róla, hogy a hívás egyenesen oda fusson be. Ha valaki nem akarja, hogy a munkájában, pihe­nésében megzavarják, a szá­mítógép útján megüzenheti, mikor hívhatják fel. Arra is lehetőség nyílik, hogy „kopogtassunk” azoknál, aki­ket nem tudunk felhívni, mert vég nélkül telefonál­nak. Ilyenkor sípoló hangjel­zés figyelmezteti a bőbeszé­dű előfizetőt arra, hogy más is szeretne vele beszélni. Az elektronikus rendszer­ben a készülékeken 12 bil­lentyű lesz. Közülük a tíz­számjegyes a hívást szol­gálja, kettő pedig a közpon­ti számítógéppel teremt kap- csdfetot. Ugyancsak köny- nyítést hoz az, hogy a gyak­ran hívott telefonállomások számát a telefonkészülékhez csatlakozó egyetlen billentyű lenyomásával hívni lehet. esik, valamint a motorkerék­párok szerepelnek. Lengyelországot 10 válla­lat képviseli az idei őszi BNV-n. Különösen gazdag­nak ígérkezik az ajándéktár­gyak és a különféle népmű­vészeti cikkek bemutatója a lengyel kiállításon. De lát­hatjuk legújabb személygép­kocsijaikat, híradástechnikai és ruházati cikkeiket. Gazdag, változatos bemuta­tót ígér a BNV-re jelentke­zett 8 kubai vállalat áruki­rakata is. Kiállítják a világ­hírű kubai rumot és likőrt, láthatunk a standjukon cu­korkát és friss zöldségfélé­ket, gyümölcsöket, valamint zöldség- és gyümölcskonzer- veket is. Jugoszlávia hivatalos kol­lektív kiállításán az idei őszi BNV-n összesen tíz vállalat vesz részt, de rajtuk kívül még hét cég megjelenik ter­mékeivel külön, egyéni kiál­lítóként. Ami ez utóbbiakat illeti, szinte valamennyien a világhírű jugoszláv bútoripar termékújdonságaival jelent­keznek, csupán néhány ru­házati és textiltermékkel egé­szítve ki kínálatukat. Készül a sózóteknő a köröstarcsai hídnál. Faur József fa- szerszám-készítő kisiparos a megyében egyedül gyakorolja már csak ezt a mesterséget. A hatalmas nyárfákból enge­delmesen formálódik keze alatt a tükörsimaságú, hófehér teknő Fotó: Veress Erzsi 4500 négyzetméteren A takarékosság és »^pazar­lás ellentétes fogalmak. A hatékonyabb, jobb gazdálko­dásra törekvő üzemekben a kettő nem férhet meg egy­más mellett! A Sárréti Tej Közös Vállalat igazgatója a közelmúltban levélben for­dult szerkesztőségünkhöz, hogy gondjuk közreadásával legyünk segítségükre. íme a levél egy részlete. „A gazdálkodásban jelen­tős szerepe van a takarékos­ságnak. Sajnos ennek néha vállalaton kívüli akadályai vannak... A kereskedelmi egységektől az eladatlan tej­terméket — folytatódik a le­vél — a fogyaszthatósági ha­táridő lejárta után a szállító köteles visszavenni. Sok üz­let a hét első napján 200— 300 liter tejet küld vissza, de volt már példa 700 literre is. Mivel az eladatlan tejét hasznosítani nem tudjuk, je­lentős károk keletkeznek. Köztudott, hogy nálunk a te­jet állami támogatással ál­lítják elő. Ezek után joggal fogalmazódik meg a kérdés, nem túlságosan drága-e a jó ellátást ilyen áron bizto­sítani?” Egy másik levélből, amely- lyel a vállalat vezetői a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot tájékoztat­ták a kialakult helyzetről, megtudhatjuk, hogy az üze­met 1977-ben 580 ezer, 1978- ban 682 ezer, ez év első fe­lében pedig már 360 ezer forint kár érte. Mivel a visszáruból elő­állított ipari termék iránt nincs kereslet, az eladatlan tejet nem dolgozzuk fel. Minden második napon 1400 liter ilyen terméket adunk át a sertéstartó gazdaságok­nak. Mi ez, ha nem pocsé­kolás? — tette fel mintegy önmagának a kérdést Ombó- di Sándor, a vállalat igazga­tója, amikor helyszínen tá­jékozódtunk. — Vállalatunk az utóbbi években megoldot­ta a reggeli és déli szállítást. Ügy gondolom, most a ke­reskedelmen a sor. Körül­tekintőbben kellene rendelni. Kiszámítottuk, hogy az üzle­tekbe szállított tej 5—10 százalékát küldik vissza. Néhány további példa az elkészített kimutatások alap­ján. Július 30-án 2000, szep­tember 3-án 2300 liter tej maradt eladatlan az üzletek­ben. A vállalat többször kül­dött már felszólítólevelet a boltokat fenntartó ÁFÉSZ- eknek, az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalatnak és a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat boltjainak. Idézet egy április 18-án kelt levélből: „A tej és tejtermékek úgy­nevezett visszáruzására vo­natkozó rendelkezés 4. pont­jában foglaltak alapján tá­jékoztatjuk, hogy kereskedel­mi egységében nagyobb mennyiségű tej maradt el­adatlan. Ez önöknek is, ne­künk is veszteséget jelent. Kérjük a jövőben a rende­lés jobb összeállításával csök­kentse az eladatlan tej meny- nyiségét.” Megemlítjük még, hogy a vállalatok a lejárt szavatos­ságú eladatlan tejet fél­áron veszik vissza. Veszte­ség tehát az üzleteket is éri. Ezért nekik is érdekük, hogy gondosabb megrendeléssel kerüljék el a visszaszállítást. Igen ám, csakhogy sokszor választani kell. A több tej valóban biztonságosabb el­látást jelenthet, de a veszte­ség mértéke is nagyobb le­het, a kevesebb tej pedig bi­zonytalanabb ellátást tesz csak lehetővé. A kérdés, me­lyiket válasszák? Több olyan üzletet keres­tünk fel, amelyekben az el­múlt időszakban nagyobb mennyiségű tej maradt el­adatlan. Balogh Sándorné, a gyomai 31-es számú élelmi­szerbolt üzletvezető-helyette­se: — Szeptember 3-án való­ban 200 liter tejet szállított vissza tőlünk a Sárréti Tej­üzem. De kérdem én, ki lát­ja azt előre, hogy pontosan mennyi tej fogy el egy nap alatt, amikör egyik hétről a másikra, különösen a hétvé­geken 200—300 literes inga­dozás is előfordul a keres­letben. Augusztusban 200 ezer forint értékű tejtermé­ket forgalmaztunk, az el­adatlan tej értéke pedig alig haladta meg az ezer forintot. Kasnyik Pálné, a szarvasi 122-es számú ABC-áruház üzletvezető-helyettese továb­bi magyarázattal szolgál. — A tej minőségével nincs ugyan gond, de nyáron csak egy napig áll el. A reggeli szállítású tejes tasakon az­A szocialista országok az 1979. évi őszi BNV-n Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a szo­cialista országok kiállítói mintegy 4500 négyzetméter­nyi területen vonultatják fel fogyasztási cikk újdonságai­kat. Az őszi BNV 12 árucso­portja közül szinte vala­mennyiben ott lesznek majd a szocialista kiállítók, akik immár évek óta a BNV-k legjelentősebb külföldi részt­vevői közé tartoznak. A Szovjetunió hivatalos kollektív kiállításán bizonyá­ra sokan felkeresik majd a C pavilonban az Avtoexport standját, amelyen a legújabb személygépkocsikat, motoro­kat, kerékpárokat és mope­deket láthatják. Ugyanebben a pavilonban tekinthetjük meg a szovjet híradástechni­ka újdonságait, köztük a kis- és nagyképernyős színes te­levíziókat. Szépnek, változa­tosnak ígérkezik a moszkvai Exportles bútorbemutatója az A pavilonban. A Raznoex- port külön gyermekruha- és szamovárbemutatót is ren­dez. A ruházati cikkek kö­zött említést érdemel a szov­jet szőrmék kiállítása. A Német Demokratikus Köztársaság hivatalos kollek­tív kiállításán külön infor­mációs standokat állítanak fel a hajózás, a szállítmá­nyozás és a légi közlekedés iránt érdeklődőknek. Elhoz­zák Berlinből a legújabb NDK-beli személy- és ha­szonjárműveket, pótkocsikat, és motorkerékpárokat. A bú­torkiállításon láthatunk a legújabb berlini divat sze­rint összeállított lakó- és há­lószobát, megcsodálhatjuk konyha- és kerti bútoraikat, függönyeiket, szőnyegeiket, bútorszöveteiket. Bulgária hivatalos kollek­tív kiállításán négy szófiai vállalat szerepel ezúttal. Az Elektroimpex legkorszerűbb rádióit, televízióit és hango­sító berendezéseit, az In- dustrialimport bőr- és kö­töttáruit, konfekciótermékeit és cipőit, a Pharmachim pe­dig kozmetikai újdonságait hozta el Budapestre. Csehszlovákiából nyolc vál­lalat próbál áttekintést adni északi szomszédaink fogyasz­tási cikk kínálatáról. Első­ként említjük a Motokov im­már hagyományosan nagy ér­deklődéssel várt bemutatóját, amelyen az idén is a leg­újabb Skoda személygépko­Elektronikus telefonközpont Az NSZK postájának szak­értői úgy vélekednek, hogy a távbeszélő hálózat központjai a fokozódó túlterhelés miatt a jelenlegi módszerek mel­lett néhány éven belül fel­mondják a szolgálatot. A személyzet is egyre több pénzbe kerül, s a bonyolult­tá váló készülékrendszer fel­ügyelete és javítása is egyre drágább. A megoldást az elektronikus központrend­szerben látják. Ebben az az új, hogy a kisforgalmú éjszakai órák­A toki Egyetértés Mgtsz-ben az idén háromszázötven hektáron termesztettek olajlent (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felv. — KS) IA ellátást — milyen áron? Sok bába közt kárba vész a tej

Next

/
Oldalképek
Tartalom