Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

IZUiUMld

1979. szeptember 7., péntek

o

Valami már történt

Lapunk olvasói bizonyára jól tudják, hogy az energiatakarékosság régi vesszőparipánk. Kollégáimmal együtt jómagam is már sokszor emeltem szót azért, hogy ne sajnáljunk ma pénzt kiadni, ha az holnap sokszorosan visszatér. Legutóbb például az orosházi hőszigetelő üveg immár évek óta megoldatlan ügyéről írtam. Miközben az anyagot gyűjtöttem ehhez a cikkhez, találkoztam Czékus Elemérrel, a DÉLÉP főtechnológusával, aki joggal panaszkodott a műszaki gazdasági normatíva merevségére. Ez gátolja jelenleg is jórészt a komoly megtakarítást eredményező hőszigetelő üvegek alkalmazását.

Mindezek ismeretében érthető örömmel olvastam az elmúlt heti Figyelőben, gazdaságpolitikai hetilapunkban egy írást, mely tudtul adja: korszerűbbek lesznek a műszaki-gazdasági normatívák. A VI. ötéves tervidőszakban — tehát 1981-től — a normatívák sokfajta változtatási lehetőséget, a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó megoldásokat tartalmaznak majd. Lehetőség nyílik — többek közt, hogy az energiatakarékosság érdekében jobb hőszigetelési falakat, illetve ablakokat alkalmazzanak az építők.

Nem volt tehát pusztába kiáltott szó, amit ezidáig erről a témáról írtunk, és reméljük, nem lesz hiábavaló az sem, ha szóvá teszem néhány további aggályunkat is. Ezek közül mindjárt az első az új normatívára vonatkozik. Mert igaz ugyan, hogy többet 'és jobbat enged meg, mint a régi, de mégiscsak rögzít egy állapotot, mégpedig azt, amelyik kiadásának időpontjában tapasztalható. Érvényessége öt évre szól, ez idő alatt sokat fejlődik a technika, várható új építőanyagok megjelenése. Ezek alkalmazásával viszont — legalábbis, ha marad a jelenlegi elképzelés — várni kell újabb öt évet, mikor a következő műszaki-gazdasági normatíva majd engedélyezi.

A másik aggályunk — leszűkítve a kérdést a hőszigetelésre —, hogy hiába teszi lehetővé a normatíva a korszerű anyagok alkalmazását, ha ezek nem állnak elegendő mennyiségben és minőségben rendelkezésre. A rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező, kiváló hőszigetelő képességű porotron téglából például nagyon kevés van. Hogy több legyen, ahhoz új gépsorokra, gyárakra lenne szükség. Ehhez pénz kellr mégpedig több százmillió forint.

Vagy nézzünk egy másik példát. Hiába van jó hőszigetelő üvegünk, ha nincs jól záró ablakkeretünk. Mert amit visszatart az üveg, az megszökik a nyílászáró nyílásain, és akkor kidobott pénz a többletköltség. Ahhoz pedig, hogy jók legyenek a keretek, jobb* minőségű faanyagra, hosszabb szárítási időre, új anyagok alkalmazására és persze új gépekre, berendezésekre van szükség. A beruházási igény ismét több százmillió forint.

De nem jobb a helyzet a falak és a tetőzetek szigetelésére használatos ásványgyapottal sem. Ebből a termékből a jelenlegi igényeket is éppen hogy csak ki tudják elégíteni, de a várható, néhány éven belül jelentkező többletigény forrása még bizonytalan. Hogy ne legyen hiány, itt is fejleszteni kell csaknem egymilliárd forintért.

Óriási összegek befektetéséről van tehát szó, rövid időn belül milliárdokat kell beruházni ahhoz, hogy tíz—húsz év alatt tízmilliárdok térüljenek meg. Bár előttünk nem kétséges, hogy a népgazdaság nehéz helyzetben van, és minden forintról meg kell gondolni, hogy hová költsük, úgy véljük, erre a célra most nem szabad sajnálni a pénzt. Mert amit most ezen megspórolunk, azt néhány év alatt uzsorakamattal fizetjük rá.

Lónyai László

napi dátum, a déli órákban átvett tasakon azonban már a következő nap dátuma szerepel. A vevők tudják ezt, így délután már csak az utóbbiból vásárolnak. Akárhogyan is van, mi nem tartjuk soknak azt a tejet, amit visszaszállítunk. Az is igaz persze, hogy inkább többet rendelünk, mint kevesebbet.

Vozár Pált, az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat békéscsabai kirendeltségének vezetőjét is megkérdeztük.

— A tejfogyasztás egyik napról a másikra nagy ingadozást mutat. A legtapasztaltabb boltvezető is csak véletlenül találhatja el a pontos mennyiséget. Mi szerződéses kapcsolatban állunk a Sárréti Tej Közös Vállalattal, az abban megfogalmazottakhoz tartjuk magunkat.

És végül a fogyasztó tapasztalata. A megye városainak kisebb üzleteiben gyakran előfordul, hogy délután 4—5 órakor már nem árusítanak tejet.

Ezek után marad a kérdés, szükség van-e változtatásra, és ha igen, milyenekre? A közös vállalat vezetői szerint igen, mert a 280 boltból naponta visszaérkező tej jelentős veszteséget okoz. A boltokban viszont a biztonságos ellátás érdekében nem vállalkoznak a rendelések csökkentésére.

Az üzletek vezetői ennek ellenére sokat tehetnek. Nemcsak a körültekintőbb rendeléssel, de azzal is, ha elevenebb kapcsolatot alakítanak ki a vállalattal. Igaz, az utóbbi már kétoldalú feladat lenne. Ma már az sem elképzelhetetlen, hogy a tartós tej szélesebb körű elterjesztésével csökkentsék a visszárut. A fogyasztót azonban egyelőre riasztja az árakban mutatkozó különbség.

Aligha tagadható azonban, hogy a megoldás kulcsa végül is a kereskedelmi egységek és a vállalatok kezében van. Egymás érdekeinek megértésére van szükség, mert enélkül aligha történhet változás. Márpedig — a számok is ezt bizonyítják — a takarékos gazdálkodás az eddigi gyakorlat felülvizsgálását, módosítását követeli.

Kepenyes János

ban számítógép vizsgálja felül az építőszekrényelv szerint épült központot. Ha valahol zavart, hibát észlel, kigyullad egy jelzőlámpa, úgyhogy reggelenként a készülékeken végigtekintő ellenőr rögtön látja, hol van a zavar, amelyet azután a hibás alkatrész kicserélésével, néhány egyszerű kézmozdulattal megszüntethet.

A számítógép ezenkívül egy sor különféle megbízást is vállal. Ha például valaki hívásra vár, de közben sürgősen el kell mennie hazulról, jelezheti a központnak, hogy a következő órákban hol, milyen szám alatt lesz elérhető, s a számítógép gondoskodik róla, hogy a hívás egyenesen oda fusson be. Ha valaki nem akarja, hogy a munkájában, pihenésében megzavarják, a számítógép útján megüzenheti, mikor hívhatják fel. Arra is lehetőség nyílik, hogy „kopogtassunk” azoknál, akiket nem tudunk felhívni, mert vég nélkül telefonálnak. Ilyenkor sípoló hangjelzés figyelmezteti a bőbeszédű előfizetőt arra, hogy más is szeretne vele beszélni.

Az elektronikus rendszerben a készülékeken 12 billentyű lesz. Közülük a tízszámjegyes a hívást szolgálja, kettő pedig a központi számítógéppel teremt kap- csdfetot. Ugyancsak köny- nyítést hoz az, hogy a gyakran hívott telefonállomások számát a telefonkészülékhez csatlakozó egyetlen billentyű lenyomásával hívni lehet.

esik, valamint a motorkerékpárok szerepelnek.

Lengyelországot 10 vállalat képviseli az idei őszi BNV-n. Különösen gazdagnak ígérkezik az ajándéktárgyak és a különféle népművészeti cikkek bemutatója a lengyel kiállításon. De láthatjuk legújabb személygépkocsijaikat, híradástechnikai és ruházati cikkeiket.

Gazdag, változatos bemutatót ígér a BNV-re jelentkezett 8 kubai vállalat árukirakata is. Kiállítják a világhírű kubai rumot és likőrt, láthatunk a standjukon cukorkát és friss zöldségféléket, gyümölcsöket, valamint zöldség- és gyümölcskonzer- veket is.

Jugoszlávia hivatalos kollektív kiállításán az idei őszi BNV-n összesen tíz vállalat vesz részt, de rajtuk kívül még hét cég megjelenik termékeivel külön, egyéni kiállítóként. Ami ez utóbbiakat illeti, szinte valamennyien a világhírű jugoszláv bútoripar termékújdonságaival jelentkeznek, csupán néhány ruházati és textiltermékkel egészítve ki kínálatukat.

Készül a sózóteknő a köröstarcsai hídnál. Faur József fa- szerszám-készítő kisiparos a megyében egyedül gyakorolja már csak ezt a mesterséget. A hatalmas nyárfákból engedelmesen formálódik keze alatt a tükörsimaságú, hófehér teknő

Fotó: Veress Erzsi

4500 négyzetméteren

A takarékosság és »^pazarlás ellentétes fogalmak. A hatékonyabb, jobb gazdálkodásra törekvő üzemekben a kettő nem férhet meg egymás mellett! A Sárréti Tej Közös Vállalat igazgatója a közelmúltban levélben fordult szerkesztőségünkhöz, hogy gondjuk közreadásával legyünk segítségükre. íme a levél egy részlete.

„A gazdálkodásban jelentős szerepe van a takarékosságnak. Sajnos ennek néha vállalaton kívüli akadályai vannak... A kereskedelmi egységektől az eladatlan tejterméket — folytatódik a levél — a fogyaszthatósági határidő lejárta után a szállító köteles visszavenni. Sok üzlet a hét első napján 200— 300 liter tejet küld vissza, de volt már példa 700 literre is. Mivel az eladatlan tejét hasznosítani nem tudjuk, jelentős károk keletkeznek. Köztudott, hogy nálunk a tejet állami támogatással állítják elő. Ezek után joggal fogalmazódik meg a kérdés, nem túlságosan drága-e a jó ellátást ilyen áron biztosítani?”

Egy másik levélből, amely- lyel a vállalat vezetői a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot tájékoztatták a kialakult helyzetről, megtudhatjuk, hogy az üzemet 1977-ben 580 ezer, 1978- ban 682 ezer, ez év első felében pedig már 360 ezer forint kár érte.

Mivel a visszáruból előállított ipari termék iránt nincs kereslet, az eladatlan tejet nem dolgozzuk fel. Minden második napon 1400 liter ilyen terméket adunk át a sertéstartó gazdaságoknak. Mi ez, ha nem pocsékolás? — tette fel mintegy önmagának a kérdést Ombó- di Sándor, a vállalat igazgatója, amikor helyszínen tájékozódtunk. — Vállalatunk az utóbbi években megoldotta a reggeli és déli szállítást. Ügy gondolom, most a kereskedelmen a sor. Körültekintőbben kellene rendelni. Kiszámítottuk, hogy az üzletekbe szállított tej 5—10

százalékát küldik vissza.

Néhány további példa az elkészített kimutatások alapján. Július 30-án 2000, szeptember 3-án 2300 liter tej

maradt eladatlan az üzletekben. A vállalat többször küldött már felszólítólevelet a boltokat fenntartó ÁFÉSZ- eknek, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnak és a Csemege Kereskedelmi Vállalat boltjainak. Idézet egy április 18-án kelt levélből: „A tej és tejtermékek úgynevezett visszáruzására vonatkozó rendelkezés 4. pontjában foglaltak alapján tájékoztatjuk, hogy kereskedelmi egységében nagyobb mennyiségű tej maradt eladatlan. Ez önöknek is, nekünk is veszteséget jelent. Kérjük a jövőben a rendelés jobb összeállításával csökkentse az eladatlan tej meny- nyiségét.”

Megemlítjük még, hogy a vállalatok a lejárt szavatosságú eladatlan tejet féláron veszik vissza. Veszteség tehát az üzleteket is éri. Ezért nekik is érdekük, hogy gondosabb megrendeléssel kerüljék el a visszaszállítást. Igen ám, csakhogy sokszor választani kell. A több tej valóban biztonságosabb ellátást jelenthet, de a veszteség mértéke is nagyobb lehet, a kevesebb tej pedig bizonytalanabb ellátást tesz csak lehetővé. A kérdés, melyiket válasszák?

Több olyan üzletet kerestünk fel, amelyekben az elmúlt időszakban nagyobb mennyiségű tej maradt eladatlan. Balogh Sándorné, a gyomai 31-es számú élelmiszerbolt üzletvezető-helyettese:

— Szeptember 3-án valóban 200 liter tejet szállított vissza tőlünk a Sárréti Tejüzem. De kérdem én, ki látja azt előre, hogy pontosan mennyi tej fogy el egy nap alatt, amikör egyik hétről a másikra, különösen a hétvégeken 200—300 literes ingadozás is előfordul a keresletben. Augusztusban 200 ezer forint értékű tejterméket forgalmaztunk, az eladatlan tej értéke pedig alig haladta meg az ezer forintot.

Kasnyik Pálné, a szarvasi 122-es számú ABC-áruház üzletvezető-helyettese további magyarázattal szolgál.

— A tej minőségével nincs ugyan gond, de nyáron csak egy napig áll el. A reggeli szállítású tejes tasakon azA szocialista országok az 1979. évi őszi BNV-n

Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a szocialista országok kiállítói mintegy 4500 négyzetméternyi területen vonultatják fel fogyasztási cikk újdonságaikat. Az őszi BNV 12 árucsoportja közül szinte valamennyiben ott lesznek majd a szocialista kiállítók, akik immár évek óta a BNV-k legjelentősebb külföldi résztvevői közé tartoznak.

A Szovjetunió hivatalos kollektív kiállításán bizonyára sokan felkeresik majd a C pavilonban az Avtoexport standját, amelyen a legújabb személygépkocsikat, motorokat, kerékpárokat és mopedeket láthatják. Ugyanebben a pavilonban tekinthetjük meg a szovjet híradástechnika újdonságait, köztük a kis- és nagyképernyős színes televíziókat. Szépnek, változatosnak ígérkezik a moszkvai Exportles bútorbemutatója az A pavilonban. A Raznoex- port külön gyermekruha- és szamovárbemutatót is rendez. A ruházati cikkek között említést érdemel a szovjet szőrmék kiállítása.

A Német Demokratikus Köztársaság hivatalos kollektív kiállításán külön információs standokat állítanak fel a hajózás, a szállítmányozás és a légi közlekedés iránt érdeklődőknek. Elhozzák Berlinből a legújabb NDK-beli személy- és haszonjárműveket, pótkocsikat, és motorkerékpárokat. A bútorkiállításon láthatunk a legújabb berlini divat szerint összeállított lakó- és hálószobát, megcsodálhatjuk konyha- és kerti bútoraikat, függönyeiket, szőnyegeiket, bútorszöveteiket.

Bulgária hivatalos kollektív kiállításán négy szófiai vállalat szerepel ezúttal. Az Elektroimpex legkorszerűbb rádióit, televízióit és hangosító berendezéseit, az In- dustrialimport bőr- és kötöttáruit, konfekciótermékeit és cipőit, a Pharmachim pedig kozmetikai újdonságait hozta el Budapestre.

Csehszlovákiából nyolc vállalat próbál áttekintést adni északi szomszédaink fogyasztási cikk kínálatáról. Elsőként említjük a Motokov immár hagyományosan nagy érdeklődéssel várt bemutatóját, amelyen az idén is a legújabb Skoda személygépkoElektronikus telefonközpont

Az NSZK postájának szakértői úgy vélekednek, hogy a távbeszélő hálózat központjai a fokozódó túlterhelés miatt a jelenlegi módszerek mellett néhány éven belül felmondják a szolgálatot. A személyzet is egyre több

pénzbe kerül, s a bonyolulttá váló készülékrendszer felügyelete és javítása is egyre drágább. A megoldást az elektronikus központrendszerben látják.

Ebben az az új, hogy a kisforgalmú éjszakai órákA toki Egyetértés Mgtsz-ben az idén háromszázötven hektáron termesztettek olajlent

(MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felv. — KS)

IA ellátást — milyen áron?

Sok bába közt kárba vész a tej