Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

Hazánkban mélyek, életerősek a szncialista rend gyökerei Jól haladnak a nyári munkák Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Alkotmánynapi nagygyűlés Debrecenben Alkotmánynapi nagygyűlést rendezett pétiteken Deb­recenben a városi sportcsarnokban a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és debreceni bizottsága. A nagy­gyűlésen részt vettek a debreceni üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, valamint munkások és termelőszö­vetkezeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitót, majd Győ­ri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tar­totta meg beszédét. Gyűri Imre beszéde Bevezetőben, az államala­pító I. Istvánra emlékezve, s alkotmányunk törvénybe ik­tatásának 30. évfordulóját méltatva azt hangsúlyozta: — István király óta al­kotmányunk elfogadásáig ki­lenc és fél évszázadon át sok viharral, küzdelemmel terhes esemény zajlott le hazánkban, amely mind ré­sze a magyar történelem­nek. Haladás és reakció, úri ravaszkodás, kizsák­mányolás és véres osztály­ütközetek, győzelmek és ve­reségek, a kilátástalanság és a nyomor évszázadai, a fel­csillanó remények, a tespe- dés és az önfeláldozás, a fél­gyarmati sor és a független­ség, a küzdelem az elnyomás ellen a szabadságért — egy­szóval mindaz, ami a dolgo­zók osztályrésze volt a múlt századokban. Népünk ezer­éves múltjának elégtételét kapta meg, amikor a most 30 éves alkotmányunk ki­mondta: a Magyar Népköz- társaság „a munkások és a dolgozó parasztok állama”, s ennek megfelelően „minden hatalom a dolgozó népé”. Népünk védi, óvja, amit két keze munkájával meg­teremtett. A magyar mun­kás, a termelőszövetkezeti paraszt, az értelmiségi nagy­ra becsüli mindazt, amit ed­dig elértünk. Az idők sza­vára hallgatva, a kor maga­sabb követelményeihez iga­zodva akar dolgozni, tanulni, élni, mert tudja, hogy csak így védheti meg eddigi ered­ményeinket, teremtheti meg a továbbjutás feltételeit, formálhatja még inkább sze­retett otthonává szocialista hazánkat. A társadalom magasabb normáihoz, a megnövekedett feladatokhoz való igazodás nem egyszerű dolog. A munka szigorúbb követel­ményeit a szorgalmas ember egyetértéssel fogádja, de so­kan nem lelkesednek érte. Azok a terhek sem lebecsü­lendők, amelyeket a népgaz­dasági egyensúly helyreállí­tásának folyamatában, a továbbhaladás feltételeinek biztosítása érdekében mind­annyiunknak vállalni kel­lett. Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell olda­nunk a népgazdaságban az intenzív szakaszra való át­állás feladatait, hogy tudás­ban és készségben fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építés magasabb követelmé­nyeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfogó nemzeti program, hanem az elmúlt évtizedekben kiková- csolódott nemzeti egységünk egyik nagy próbája is. Ilyen körülmények között különösen magasra értékel­jük, hogy népünk szorgal­mas munkája révén, az öt­éves terv fő céljainak irá­nyában tevékenykedve fi­gyelemre méltó haladást ér­tünk el, a külső gazdasági feltételek nehezebbé válása ellenére is. A szónok ezután felidézte az MSZMP Központi Bizott­sága 1979. június 29-i ülésé­nek helyzetértékelését, majd az idei aratásról szólott. Hangoztatta: a mezőgazda­ság dolgozói minden lehetsé­ges területen arra töreked­tek, hogy ellensúlyozzák az időjárás által okozott káro­kat. A májusi aszály és az esős aratás az emberi helyt­állás próbája volt. A Központi Bizottság tit­kára ezt követően arról be­szélt, hogy hazánkban mé­lyek, életerősek a szocialista rend gyökerei. Szilárd a munkásosztály hatalma, és annak legfőbb politikai alap­ja, a munkás-paraszt szövet­ség. A párt és a munkásosz­tály vezető szerepe érvénye­sül. Eddigi eredményeink megőrzésének, a lehetséges további előrelépésnek biz­tosítéka, hogy erősödött né­pünk összeforrottsága, a Magyar Népköztársaságban a belpolitikai helyzet nyugodt, kiegyensúlyozott. Ezt újólag megerősítette a július 23-án életbe lépett kormányhatáro­zat megértő társadalmi fo­gadtatása. Pártunk a dolgozók véle­ményére, állásfoglalásának megismerésére mindig is, de most különösen nagy gondot fordított. A lakossági véle­mények ismeretében meg­győződéssel mondhatjuk, hogy az emberek nagy ál­lampolgári felelősséggel vet­ték tudomásul az intézkedé­sek szükségességét. A köz­élet fórumain elhangzott megnyilatkozások ugyanak­kor nagy tenniakarást is tük­röznek annak érdekében, hogy enyhüljenek a közös gondok, és népgazdaságunk fejlődése kiegyensúlyozot­tabbá váljék. Belpolitikai életünk fel­pezsdült, erősödött az elkö­telezettségről, a tenniakarás- ról tanúskodó kiállás, a nem kívánatos jelenségeket elíté­lő kritika. Ez így van rend­jén. Naponta tapasztaljuk, ezért meggyőződéssel vall­juk, hogy a párt és a töme- megek egyet akarnak. Azo­nos problémákat azonos mó­don látnak, és ugyanazokat a megoldásokat sürgetik, azonosan ítélik meg a fej­lődés lehetőségeit. Azt bí­rálják, amit a mi pártunk is. Ez egészséges dolog. Hazánk, egész népünk látja hasznát annak, ha felgyorsul azok­nak a határozatoknak a vég­rehajtása, amelyeket a párt az elmúlt esztendőkben a gazdasági és az állami élet fő területeire hozott, lehető­ségeink kiaknázása érdeké­ben. A lakosság politikai érett­ségét, fegyelmét, konstruktív magatartását pártunk és kor­mányunk nagyra értékeli, ez a vezetést elhatározottságá­ban megerősíti, az újólag megnyilvánuló bizalmat mély felelősségérzettől áthatva ve­szi tudomásul — és cselek­szik is. Már eddig is szület­tek olyan rövidebb és hosz- szabb távra szóló intézkedé­sek, amelyek eredményeink stabilizálását, s a további előrelépést szolgálják. Ezek sorába tartoznak a legutób­bi, takarékossággal kapcso­latos döntések is, amelyek az államháztartást, de köz­vetlenül az állampolgárokat is érintik: nem az élet el- szürkülését hozzák, hanem elősegítik a közös értékek megóvását, megbecsülését. Tevékenységünkben az a legfontosabb, hogy továbbra is úgy egyengessük a terme­lés, a gazdálkodás feltételeit, hogy azok szabad utat te­remtsenek a dolgozók kez­deményezéseinek, a felelős­séggel végzett hatékony munkának; segítsék elő szükségleteink kielégítését, a nemzetközi munkamegosztás­ban való eredményes rész­vételünket; járuljanak hozzá, hogy a magyar munka ter­mékeinek poziciói javuljanak a világpiacon, a nemzetek gazdasági együttműködésé­ben és versenyében. A Központi Bizottság tit­kára elismeréssel szólt a pár­tunk XII. kongresszusának, és a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tisztele­tére indult munkaversenyről, összegezte a nemzetközi helyzet alakulását, s így fe­jezte be ünnepi beszédét: — Ma államunk minden hű polgára a hazának egy­formán édes gyermeke, s minden dolgos ember tisz­tességesen megélhet. A ma­gunk, a családunk, kisebb- nagyobb közösségünk, az or­szág sorsának jobbítására irányuló szándék vezérel bennünket. Ki merem mon­dani a méltatlanul. ritkán használt szót hazaszeretet I De mindjárt hozzá is te­szem: a hazát, a szülőföldet igazán szeretni úgy lehet, ha vigyázunk arra, hogy a nem­zet ne maradjon el a törté­nelem, a fejlődő élet kívá­nalmaitól, ha együtt, és egy­szerre szolgáljuk a haza sor­sát, az emberi haladás és benne az egyéni boldogulás ügyét! * * * A beszéd elhangzása után az úttörők virágcsokrot, a földesi Rákóczi Termelőszö­vetkezet fiataljai pedig új­búzából sütött kenyeret ad­tak át a Központi Bizottság titkárának. A nagygyűlés keretében kapta meg a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ter­melési nagydíját több éves. folyamatos, kimagasló gaz­dálkodási eredményeiért. Az oklevelet, a serleget, vala­mint a kitüntetéssel járó százezer forint jutalmat Győri Imre adta át Gonda Sándornak, a Kiváló Szö­vetkezet címet huszonhat- szor elnyert Vörös Csillag Tsz párttitkárának. A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget Hogy haladnak a nyári munkákkal, vannak-e gond­jaik a termelőszövetkezetek­nek — ezzel a kérdéssel ke­restük meg a két termelő­szövetkezeti területi szövet­séget. A következő válaszo­kat kaptuk. A Dél-Békés megyei ter­melőszövetkezetek 42 ezer hektáros kalászos és repce­területén elvégezték a tarló­hántást és ennek a terület­nek 50 százalékán a nyári szántást. A tervek szerint 12 ezer hektárt istállótrágyáz­nak a déli termelőszövetke­zetek, ennek a munkának is felét befejezték. A műtrágya a tarlófelületnek csaknem 70 százalékára került ki. A betakarítási munkák kö­zül a kender vágása folya­matos, eddig 40 százalékával végeztek. Szedik az üzemek a vöröshagymát is, a termés fele már lekerült a földek­ről. Jól haladnak a szövet­kezetek a többi zöldségnö­vény betakarításával is. Az észak-békési termelő- szövetkezetek 70 ezer hektá­ros kalászos és repceterüle­tén befejezték a tarlóhán­tást, jól készítik elő a ta­lajt az őszi vetésű káposzta- repce, lucerna, füves keve­rékek alá — ezek vetése né­hány napon belül megkez­dődik. Az ősziek alá a terü­let 70 százalékán kiszórták a műtrágyát, viszont a tava­sziak műtrágyázását sok szö­vetkezetben akadályozza, hogy nem tudják előterem­teni a szükséges pénzügyi alapot a beszerzésükhöz. Az istállótrágyázásnak eddig 40 százalékával végeztek, a gyorsabb haladást gátolja az eszközhiány és az , hogy nem tudnak új gépeket vásárolni, mert nincs rá anyagi fedeze­tük. Az északi termelőszövetke­zetek is vágják a kendert, szedik a zöldségnövényeket. Előreláthatólag jó termés lesz paradicsomból, különö­sen a kondorosi Egyesült Tsz-nél várható rekordered­mény. A csanádapácai Széchenyi Tsz gazdálkodásában egyre na­gyobb szerepet kap a melléküzemág. Képünkön a' szövetke­zet faüzemében komódelőlapokat készítenek NSZK exportra. Ebből a termékből az idén tízezret gyártanak. A tsz tevé­kenységét elemző írásunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi Országos postáskonferencia Szegeden aaaa Kétnapos postáskonferen­cia kezdődött tegnap, pénte­ken Szegeden, amelyen csak­nem ötszázan vettek részt: postás dolgozók, hírközlési szervek és híradástechnikai szakemberek. A tudományos tanácskozást tegnap délelőtt Juhart lmré~ né, a posta vezérigazgató-he­lyettese nyitotta meg Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter jelenlétében. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a posta távközlésfej- lesztés-politikai koncepciója kialakult, s elfogadást nyert. Ezzel a Magyar Posta életé­nek fontos állomásához ér­keztek el. A most folyó tu­dományos konferenciának is ez az átfogó, központi gon­dolata. Ugyanis „a távközlés fejlesztésének — mint a ter­melő infrastruktúra fontos tényezőjének — meg kell előznie az ipari és mezőgaz­dasági fejlesztés ütemét — A IV. békéscsabai alkalmazott grafikai művésztelep zárása­ként tegnap, pénteken délelőtt a Kner Nyomda kultúrtermé­ben kiállítás nyílt. Az eseményen Huszár Mihály igazgató kö­szöntötte a megjelenteket, majd dr. Bereczky Lóránt mű­vészettörténész mondott szakmai értékelést a csaknem há­romhetes alkotótáborban készített grafikákról, plakátokról, csomagolóanyag-tervekről. A kiállítást a nagyközönség a hónap végéig, hétköznapokon reggel 8 órától délután 4 óráig tekintheti meg Fotó: Gál Edit mondta Juhari Imréné —, mert különben elmaradása akadályozza azok fejlődését. A postához tartozó tömeg­kommunikációs eszközöknek, mint a rádió és a televízió műsorszórásnak, valamint a hírlapterjesztésnek politikai tudatformáló ereje és kultu­rális jelentősége közismert. Az egyre inkább közszolgál­tatásként igényelt lakástele­fonok mennyisége és a szol­gáltatás minősége része a la­kosság életszínvonalának, és ugyancsak befolyásolja a po­litikai közérzetet. A posta fejlődése az utób­bi 10 évben felgyorsult ugyan, de a több évtizedes lemara­dás felszámolásához a lehe­tőségek nem voltak elégsé­gesek. A szolgáltatások ellá­tásához rendelkezésre álló eszközök mennyiségileg sem elegendők, minőségüket te­kintve pedig jó részük el­avultnak számít. Mind a posta, mind a távközlés egyes területén munkaerő- hiány van, a szakképzettség színvonala alácsony, a pos­tás dolgozók jövedelme pe­dig kevesebb mint más, ha­sonló munkakörben foglal­koztatottaké.” A konferencia öt szekció­ban folytatja tanácskozásait azzal a céllal, hogy segítse a vezetést a sokirányú idősze­rű postai feladatok megoldá­sában. A konferencia megnyitását követően a vezérigazgató-he­lyettes és vezető beosztású munkatársai sajtókonferen­ciát tartottak, amelyen töb­bek között szóba került a békéscsabai telefonközpont ügye, amely — a vélemények azt erősítették — a követke­ző ötéves terv legelső évei­ben elkészül és jelentősen javít a jelenlegi helyzeten. A szolnokf rádióadó ezer kilo- wattosra történő fejlesztése megoldja a vételviszonyokat Békés megye vonatkozásá­ban is. A hírlapterjesztés ja­vításának első lépcsőjeként a nyilvántartás gépesitése vár megoldásra. Folynak kí­sérletek kisebb településeken a lapkézbesítés egyszerűsíté­A 10. országos postáskonfe- rencia Szegeden ma, a déli órákban fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom