Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
o 1979. július 1., vasárnap JEHilUl-TlTcl Az új Büntető Törvénykönyv II. Büntetésnemek — végrehajtási intézetek Két vízgazdálkodási társulat koncentrálta erőit Kitüntetett tanácselnök — További aktív segítő munkát kívánok — mondta a kitüntetés átadása közben Araczki János, Békéscsaba tanácselnöke Seres Dánielnek, Kétsoprony tanácselnökének, aki nyugalomba vonulása alkalmából — 23 éves tanácsi munkájáért — a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehette át Kétsoprony- ban pénteken, ünnepi tanácsülés keretében Fotó: Martin Gábor Korunkban sok jogtudós — szocialista és nem szocialista országokban egyaránt — gondolkodik azon: hogyan lehetne megszüntetni a büntetéseket. Ez azonban egyelőre csak utópia: amíg bűnözés létezik, büntetésnek is kell lennie. Erről az új Büntető Törvénykönyv ezt mondja: „A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.” Négyféle főbüntetést és hétféle mellékbüntetést ismer a Bük., a bíróságoknak ezek közül 'kell megválasztani azt a büntetésnemet, amely arányban áll az elkövetett bűncselekménnyel. Természetesen a Büntető Törvénykönyv határozza meg azt is, hogy milyen cselekményért milyen, mennyire súlyos büntetés járhat. A büntetési tételek általában alsó és felső határ között mozognak, ezen belül kell mérlegelniük a bíráknak. Főbüntetésként a legsúlyosabb: a halálbüntetés. Köztudomású, hogy az utóbbi években ezt nagyon ritkán mondták ki és még ritkábban hajtották végre. Az új Btk. kimondja: „Halálbüntetést kivételesen és csak akkor lehet kiszabni, ha — a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére, a bűnösség különösen magas fokára figyelemmel — a társadalom védelme csak e büntetés alkalmazásával biztosítható”. Csakis olyan személyt szabad halálra ítélni, aki tettének elkövetésekor huszadik évét betöltötte. A halálbüntetés azonban egyetlen bűncselekménynél sem szerepel kizárólagos büntetésként. A bíróság minden esetben mérlegelheti, hogy a vádlottat hosszú időre szóló, esetleg életfogytig tartó szabadságvesztésre vagy halálra ítélje-e. Szabadságvesztés igen sokféle bűncselekmény elkövetőire mondható ki, legkisebb tétele három hónap, a felső határ pedig az életfogytiglani. Az utóbbi ugyancsak kivételes büntetés, akkor mondható ki, ha a halálbüntetés túl szigorú lenne ugyan, dd az elítéltet mégis véglegeslen el kell szigetelni a társadalomtól. A határozott idejű szabadságvesztés leghosszabb időtartama 15, több súlyos bűncselekmény egyidejű elbírálása esetén 20 év. Jelenleg a büntetésvégrehajtási intézeteknek négy fokozata van: fegyház, szigorított börtön, börtön és fogház. Az új Bük. ezt háromra csökkenti, megszüntetve a szigorított börtönt. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői, a leghosszabb bün— Betört a lépcsőház ablaküvege... — Kérem, még ma délután kimegyünk és lemérjük. — szóval, egy-két napon belül készen lesz? — Természetesen. Ez a párbeszéd Békéscsabán, a megyei szolgáStató és termelő- szövetkezet Tanácsköztársaság úti felvevőirodájában hangzott el a minap. Kesjár Pál részleg- vezetőtől azt kérdezem: — Mindez nem az uborkaszezon rovására írható? — Nézze, az kétségtelen, hogy az üvegezés fő szezonja ősszel és télen van, de azért ilyenkor se unatkozunk. Az új, korszerű műhelyt és irodát tavaly márciushari vették birtokukba. Legfontosabb tévétetésre ítéltek fegyházba kerülnek. Ugyancsak fegyház vár a többszörös visszaesőkre. Ennél enyhébb fokozat a börtön, ahol a szándékos bűntettekért kiszabott rövi- debb idejű büntetéseket kell letölteni, s ide kerülnek a vétséget visszaesőként elkövetők is. Fogházban töltik büntetésüket a gondatlan cselekményekért elítélték. Humánus rendelkezés, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsáthatók. Életfogy- tiglanra ítéltet húsz év, más, fegyházbüntetést töltő elítélteket büntetésük négyötödének kitöltése után lehet feltételesen szabadságra bocsátani. A börtönnél a büntetés háromnegyedének, a fogháznál pedig kétharmadának kiállása után van erre lehetőség. Természetesen mindig csak olyanoknál, akiknél alapos remény van arra, hogy a továbbiakban törvénytisztelő állampolgárként fognak élni és dolgozni. , Nem bocsátható feltételes szabadságra —'a többi között — a többszörös visszaeső. Harmadik főbüntetésnem a javító-nevelő munka. Ennek legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb 2 év, összbüntetésként 3 év. A javító-nevelő munkára ítélt köteles a számára kijelölt helyen dolgozni, munkabéréből 5 és 30 százalék közti ösz- szeget levonnak, személyi szabadságában egyébként nincs korlátozva. Az idén életbe lépő Btk- ban a pénzbüntetés, mint főbüntetés változatlanul megmarad. (Változatlanul szabnak ki a bíróságok pénzbüntetést szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként is.) (Nem tévesztendő össze a szabálysértésért különböző hatóságok által kirótt pénzbírsággal.) Figyelembe vették a törvényalkotók, hogy jelentős különbségek vannak az egyes emberek, így a bíróság elé kerülő vétkesek keresete között is. A meghatározott ösz- szegű pénzbüntetés tehát nem egyforma súlyosan érintené az elítélteket — aki többet keres, könnyebben állja ki ugyanazt az összeget, mint a kisebb keresetű. Erre alapozva iktatták a törvényszövegébe a „napi tételt”, s a jövőben ebben fejezik ki a pénzbüntetés nagyságát. Egynapi tétel legalább 50, legföljebb 1000 forint lehet. A pénz-főbüntetés napi tételenként egynapi, fogházban eltöltendő szabadságvesztésre is átváltoztatható, ha az elítélt nem fizeti meg a kirótt büntetést. Megmarad a pénzbüntetés, mint mellékbüntetés is, Várkonyi Endre kenységük az épületüvegezés, javítás; foglalkoznak még képkeretezéssel is. Az elmúlt évben a 8 dolgozó összesen 1,8 millió forint bevételre tett szert, amelynek 70 százaléka lakossági szolgáltatás. — Van egy felvevőhelyünk Er- zsébethelyen is — folytatja a részlegvezető. — Az átlagos vállalási határidő az üvegezésnél 3-4 nap, a képkeretezésnél pedig 2 hét. Persze, ez az anyagellátástól is függ. Néhány hónapig az Orosházi Üveggyár a kemencék karbantartása miatt nem sziállitott, Salgótarjából hoztuk a síküveget. Most már minden rendeződött. Egyetlen gondunk a raktározás. Szükségünk lenne egy olyan épületre, ahol biztonságosan tudnánk tárolni az anyagokat. Gyopárosfürdőin, az Orosházi Üveggyár üdülőjében megyénk déli körzetében működő két, nevezetesen az Orosháza és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat, valamint a Mezőkovácsháza és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat rendezte meg egyesülési taggyűlését a napokban. A két társulatnál külon- külön megtartott, taggyűlésen született határozat az egyesülésre. Ezek ismertetése szerepelt az első napirendi pontban, melyből kitűnt: a két gazdasági egység időarányosan teljesítette idei célkitűzéseit. Az előterjesztésből kiderült az is, hogy a szellemi és anyagi erők koncentrálásával, a hatékonyság' fokozásával, a jobb előkészítéssel mintegy 20 százalékos kapacitásnövelést érhetnek el. Az új gazdasági egységre — mely július 1-től Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat néven funkcionál — komplex feladatok várnak a jövőben. Ezek közül legszámottevőbb a belvíz elleni védekezés és a meliorációs munkák megvalósítása. A társulat mintegy 460 kilométer csatornahálózat üzemeléséről, karbantartásáról Hát lehetséges az ilyesmi? Nemcsak a napnak, hanem a múltnak is van árnyéka. Sokszor az árnyékra csak akkor figyelünk fel, ha tragédiát okoz. II szégyen Az volt az érzésem, amikor végigmentem a falu egyetlen utcáján, hogy leselkedő szemek követnek. Szép házak, kőkerítések mellett haladtam. A nap is derűsen sütött. Mégis nyugtalanság fogott el. Talán azért, mert üres volt az utca. Sehonnan se hallatszott gyermekzsivaj, sehol se volt egyetlen lélek se. Csak a csend. Megálltam egy takaros ház előtt. Itt történt a tragédia. Üj, kétablakos ház. A kert szőlővel beültetve. A vasajtó nyitva volt. —- Van itthon valaki? Egy kutya rohant elő. Eszeveszetten csaholt. Mivel senkit sem láttam, átmentem a szomszédba. Egy tarka kendős asszony a vállát vonogatta: „Bizonyára itthon vannak, ha nyitva a kapu.” Űjra visszamentem. A tornácon voltam, amikor feltűnt a hátsó udvarban egy magas asszony. Mellette jött a lánya. Fekete hajú, szép szemű lány. Ügy jöttek felém, mint akikre rárogyott az ég. Bekísértek a (konyhába, és csaik néztek rám. Olyan fájdalom sütött a szemükből, amilyennel még nem találkoztam életemben. gondoskodik, mely a 38 taggazdaság mintegy 142 ezer hektárját szövi át. Az ülésen megfogalmazódott, hogy a jövőben a meliorációs beruházásokat ott kell megvalósítani, ahol azok a leghamarabb megtérülnek. Az új társulat területén 10 év távlatában tűzték ki a meliorációs program megvalósítását. Napjaink és a közeljövő feladatai is szóba kerültek: a melioráció az idén nagyobb ütemben folytatódik Kaszaper térségében, a jövő esztendőtől pedig Tótkomlós és Békéssámson térségében. E munkákból jövőre 16 millió forint, egy évvel később pedig 46 millió forint értékű valósul meg. A rendeletek értelmében a különféle mutatók alapján megállapította a közgyűlés a kategóriába sorolást: a korábbi két C kategóriás társulatból egy nagy, A kategóriás gazdasági egység jött létre. A következő napirendi pont keretében a társulás tisztségviselőit választották meg, majd kinevezték |az új gazdasági egység .vezetőit. — Hogy van? — kérdeztem a lányt. — Rosszul, majdnem elvéreztem. — A szüléskor? — Nem, utána. Voltam a kórházban is. Akkor történt, amikor hazakerültem. — Miért nem szólt az édesanyjának, hogy terhes? Szeme kikerekedett, köny- nyek öntötték el az arcát. Az anyja az ajtófélfának támaszkodott. — Micsoda szégyen! Az ő szégyene, nem a fiúé. Ezt hajtogatta. Arra a kérdésre, sejtette-e, mi történik a szobában azon a napon, mikor a lánya szült, hiszen a házban tett-vett, nem válaszolt. Csak a szégyent emlegette. Nem a két újszülöttért folytak a könnyek, akik az orvosszakértők szerint egészségesen látták meg a napvilágot. A szégyen fájt. Hogy a világ nyelve feléjük fordult. II szóbeszéd A világ a kapun kívül kezdődik. Az utca már a világ. Néma és kiismerhetetlen. Vajon milyen gondolatok élnek ebben a csendben? Két asszonnyal beszélgettem a kultúrotthon közelében. Először körbenéztek, nem hallja-e őket valaki. —, Itt csak egy utca van. Ha megszületik egy gyermek, már tud róla az egész falu. — Hány fiatal él a faluban? — Vagy 14. Sok család elköltözött már. El vagyunk zárva a világtól. Egy kul- túrotthonunk van, de se vasárnap, se szombaton nincs nyitva. — Miért? — A gondnok azt mondja azért, mert besározzuk a padozatát. Bezzeg a kocsmát sohasem zárják be. Csoda, hogy ilyesmi történik? — Mire gondol? — Hát arra a lányra. Mindig hosszú ruhában járt. Ki gondolta volna, hogy terhes. Valami olyat suttognak, hogy permetlét ivott. Tudja, először is a szülők tiltották a fiútól. Nem akarták, hogy jegyességből házasság legyen. Hát mindenesetre szégyen, ami történt. Mind a két család jómódú. Ügy, ahogy mondom. Mindenük t megvan, amit csak elképzel az ember. És tessék! Mikor kifelé indulok, szabadkoznak. — Csak menjen, nem kísérjük ki. Nehogy híre keljen, hogy mi magával szóba elegyedtünk. A falu nyelve senkit sem kiméi. II titkolózás A körzeti orvost kerestem. A szomszéd községben van a rendelője. Szabadságon volt. A körzeti nővérrel az ajtóban találkoztam. Jól emlékezett az esetre. — Nem lehetett észrevenni, hogy terhes. Ügy viselkedett a rendelőben, mint aki nem tudja, mitévő legyen. A doktor úr még meg is kérdezte tőle, hogy nem terhes-e? — És? — Nagyon határozottan válaszolt. Kizárt dolog. így mondta. A doktor úr felülvizsgálatra küldte. Mikor visszajött a leletekkel, egyértelművé vált, hogy gyereket vár. Akkor mondta a doktor úr, hogy el kell mennie terhességi szakrendelésre. Hevesen tiltakozott. Ügy tudom, hogy a vőlegénye rábeszélésére mégis szándéka volt elmenni. Az egyik délutánon a heves fájdalom azonban ágyba kényszerítette. A vőlegénye vezette le a szülést. Pedig orvost kellett volna hívni, meg mentőt. — Mi volt az oka a titkolózásnak? — Nem tudom. Négy éve dolgozom itt. Ez a község azonban más, mint a falu. Előfordult olyan eset, hogy leányanya szült, de nem titkolózott. A rendelőben őszintén elmondta a problémáját. Azt hiszem, a falutól félt. Hz előítélet A falu ügyes-bajos dolgait a közös tanács intézi. Székhelye nem a közeli, hanem a távolabbi községben van. A tanács egyik vezetője hetente kétszer látogat a faluba. — A szüléseket 30 napon belül kell anyakönyvezni. Az orvos értesített minket az esetről. Aztán a kórháztól egyszerre kaptuk meg a szülési és a halotti bizonyítványt. A halál oka fulladás volt. Megdöbbentem az eseten. Ügy tudom, hogy a lány le is érettségizett. • — Sok dolga van, amikor kimegy a faluba? — Apró-cseprő ügyek, de néha nagyon elmérgesednek. Legutóbb egy mezsgyehatár miatt tört ki a harag két szomszéd között. Ügy tudom, mindössze 30 centiméterről volt szó. — Milyennek tartja a falut? — Jómódú emberek lakják. Szépek a házak, a vizet is bevezették. A lakások fürdőszobások. — És a kultúrotthon? — Esténként filmvetítéseket tartottunk. Aztán be kellett zárni látogatottság hiánya miatt. A tanácselnökkel is beszélgettem. — A gondolkozással van baj. A múlt társadalmának előítéletei mélyen gyökereznek a falu életében. Csökönyösen ragaszkodnak hozzájuk. Lényegében a tragédia okát is itt kell keresni. Amit a tanácselnök elmondott, az végeredményben a teendőket is meghatározza. Éppen ezért nagy súlyt helyeznek a gyerekek nevelésére. Nem a falubán, hanem a község modern iskolájában tanulnak. Az ő szellemi fel- készültségükön múlik, hogy a múltnak ez az embersorvasztó árnyéka végképp eltűnjön a falu életéből. Ám a fenőttekről sem kellene megfeledkezni. A kultúrotthon sok lehetőséget rejt magában. Élni kellene ezzel a lehetőséggel. Serédi János (Folytatjuk) Tíz nerc az üvegeseknél K fain nyelve Megyénk keleti szélében van egy falu. Alig kétszáz lelket számlál. Ebben a kis faluban egy leányanya két gyermeket szült vőlegénye segítségével. Az esetről még az édesanyja sem tudott, pedig a közelében tartózkodott; a konyhában tett-vett. Az újszülötteket nylontasakba rakták. Mikor a bíróság ebben a bűnügyben ítéletet hirdetett, számba vette azokat az előítéleteket, amelyek a faluban uralkodnak. Történetesen azt, hogy nagy szégyennek tartják, ha egy leány teherbe esik. És ezt a szégyent még a főkötő sem takarhatja el. Az asszony magával viszi a sírig. A szégyen egyes-egyedül az ő arcát égeti. Nem osztja meg a gyermeke apjával még akkor sem, ha az időközben feleségül veszi.
