Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

1979. május 8., kedd Megyei bábszemle Békéscsabán Vasárnap délelőtt fél 9-kor már csaknem minden csoport megérkezett Békéscsabára, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üt- törőházba, ahol immár har­madszor rendezte meg a Megyei Művelődési Központ a Békés megyei úttörő báb­szemlét. Az előcsarnokban, s a nézőtéren piros nyakken- dős, izgatott pajtások várták fellépésüket, miközben né- hányan elmaradt reggelijü­ket pótolták, vajas kenyeret majszolva. A színpadon is izgatott készülődés folyt, hangzavar, futó próba, a paraván mögül hol egy sár­ga kismalac, hol egy piros nyuszi tűnt elő. Kilenc órakor elkezdődött a bemutató. A házigazda, az ifjúsági és úttörőház Tücsök bábszakköre nyitotta a prog­ramot. Citromka, a minden­ben segítő erdő-mező ván­dora könnyen megnyerte a közönség szívét. Ezt követő­en a szlovák kollégium öt­éves történetével ismerked­hettünk egy aprócska kis­lány tolmácsolásában, majd végignéztük „Az irigy mac­kó” című műsorukat. Ezután következtek a dévaványai, a magyarbánhegyesi, az oros­házi, a sarkadi és a szarvasi bábosok. , A siker egyszer sem maradt el, a közönség lelkes tapssal fogadta a sok­színű előadást. A nézőtér soraiban helyet foglalt Sándor Ágnes, a Nép­művelési Intézet munkatár­sa, bábszínész és dr. Bagi Rózsa, a Szarvasi Óvónőkép­ző Intézet tanára is, akik ebéd után a hét részvevő csoport vezetőivel tanács­koztak, értékelték a délelőtti fellépést. Űtravaló volt ez az elkövetkezendő egy év mun­kájához. Közben a gyerekek sem unatkoztak, megnézték a „Púpos lovacska” című színes rajzfilmet. Végül Bálint Éva, a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának munkatársa emléklapokat és ajándékokat osztott ki a szemle részvevőinek. N. Ä. Előadásra készülődik a Tücsök bábszakkör Fotó: Császár Lajos • • Ünnepi műsor az óvónőképzőben A béke- és szolidaritási hónap alkalmából a Hazafi­as Népfront szarvasi városi bizottsága a HNF nemzet­közi béke- és barátsági munkabizottságával és a Szarvasi Óvónőképző Intézet MSZBT-rtagcsoportjával kö­zösen, május 9-én, szerdán, 16 órai kezdettel ünnepséget rendez. Megnyitó beszédet Szűcs Gyula igazgatóhelyettes, a béke- és barátsági munka- bizottság elnöke tart, majd az intézet tanára és hallga­tói magyar, orosz és német nyelvű verses, zenés és pró­zai összeállítást mutatnak be. Az ünnepség második — Gyermekeinkért című — ré­szében az óvodások is fel­lépnek. A rendezvényt az óvónőképző intézet dísz­termében tartják. Jubiláló pávakör Kardoskúton öt éve alakult meg a kar­doskúti Móra Ferenc Mű­velődési Ház pávaköre. Eb­ből az alkalomból május 12-én, este fél 8 órai kez­dettel jubileumi pávakör- találkozót rendeznek, ame­lyet Ramasz Imre, a községi tanács elnöke nyit meg. Ezt követően Orbán János, a járási művelődési osztály vezetője tart ünnepi megem­lékezést, majd a jubiláló pávakör alapítótagjai em­léklapokat kapnak. Végül a békéssámsoni, a csorvási, a tótkomlósi pávakör, a nagy- szénási citerazenekar, va­lamint a kondorosi pávakör és citerazenekar mutatkozik be. A jubileumi ünnepség záró szereplői az ünnepeltek, a kardoskúti pávakör tagjai lesznek. Mai tv-ajánlatunk Zene, zene körkép Zenei összeállításunk (21 órától) igen sokrétű és gaz­dag anyagot ölel fel ebben a hónapban — mondja a zenei osztály szerkesztője, Vecser­nyés János. — Részletet mutatunk be Mozart Cosi fan tutté-jának operaházi felújításából, Petrovics Emil legújabb művéből, a Fanni hagyományaiból és Obraz- cova zeneakadémiai dalest­jéből. Valamennyiükkel ri­portot is készítettünk. Ven­dégeink is lesznek: Soproni József zeneszerző és Hűvös­völgyi Ildikó mint énekes­nő és Rohman Imre zongo­raművész. Az óbudai úttö­rőházból a belga—magyar iskolások kórustalálkozó­ját közvetítjük. Bemuta­tunk egy részletet a nemré­giben elkészült „Maya” tv- operettből is, Fényes Sza­bolccsal, a szerzővel pedig riportot készítettünk. Az orosházi magnósok többet akarnak Akit érdekel a zene — a komoly, vagy éppen a köny- nyű műfaj; most egyre megy —, s a remekműveket ez­után szeretné összegyűjte­ni és megőrizni, útrakél, hogy mindehhez a most ki­alakuló hobbijához megfele­lő felszerelést vásároljon. Meglepődik hamar, az ára­kon. Mert egy házi stúdió­felszerelés értéke csak öt számjeggyel kifejezhető. Ha egyáltalán kaphatóak épp akkor a megfelelő egységek. Persze, olcsóbb is van. De vajon, az is megfelelő? Kunos Ferenc szerint igen! „Olcsóbb magnóval, lemez­játszóval is lehet kiváló hangminőségű felvételeket készíteni. Egyre nagyobb iramú a technikai fejlődés, s ezzel együtt emelkednek az árak is. Mégis lehet!” Mindez az Orosházi Üveg­gyár ifjúsági klubházának magnósklubjában, az egyik csütörtök esti foglalkozáson, sok egyéb vélemény mel­lett hangzott el. Olyan fia­talemberek előtt, akik már negyedik éve szinte minden szabad idejüket együtt, a magnózás örömeinek, mun­kájának áldozzák. Kunos Ferenc — aki szentesi és elektroműszerész — az egyik vezetője, a technikai dolgok értője ebben a cso­portban Dér László mellett, aki a tartalmi munka irá­nyítója. — Mi már régen nem len­ötéves fennállásukat ün­nepelték szombaton a telek- gerendási színjátszók. Az együttest 1974-ben 7 diák alapította. Eleinte óvodák­ban, iskolákban léptek fel, később eljutottak a balassa­gyarmati amatőr színját­szók fesztiváljára is, ahol kétszer nyertek ezüst diplo­mát. Az ünnepi esten, amelyet nénk, ha az üveggyár veze­tői nem támogatnák ezt az ifjúsági klubot. És Biró Juditnak, a ház vezetőjének is nagyon sokat köszönhe­tünk — mondja Dér László. A jelenlevők bólogatnak, igazolásképpen. Dorotovics László, Ko­vács Lajos, Lázár 'Péter, Koczka Antal, Gombkötő Ferenc, valamint a munká­val most ismerkedő Mé­száros Sándor és a város­szerte ismert fotószakkör vezetője, a magnósközösség tiszteletbeli tagja, Gajda István ülik körül a szűk, de annál barátságosabb szoba magnószalagokkal, köny­vekkel, folyóiratokkal teli­rakott asztalát. Rajtuk kí­vül még ugyanennyien tag­jai a magnósklubnak. De most nem jöttek el, mert... — Kezdetben ahány mag­nót csak össze tudtunk hoz­ni, annyi volt itt. Aztán ott, a kis szekrénysoron min­denki azt vette föl a saját szalagjára, amit tudott. Ré­mes volt a hangzavar. Most előre kiadjuk a programot. Ezeket meg ezeket a szá­mokat lehet átvenni, erről és erről lesz szó. Hat után indul a központi magnó, s a műsorra a sajátjával az csatlakozik rá, aki akar. Csend van, nyugodt légkör. Akit az a program, az a szám éppen nem érdekel, át­megy a másik helyiségbe, s a rengeteg időtöltő elfoglalt­ság között válogathat — a Békéscsabai Állami Gaz­daság telekgerendási ME- DOSZ művelődési házában rendeztek, bemutatásra ke­rült Bertolt Brecht: Kauká­zusi krétakör, Lázár Ervin: Bikfi-bukfenc, valamint a Vasember című szlovák népmese feldolgozása. A műsorban föllépett a telek­gerendási Röpülj Páva Kör is. hangzik a srácok magya­rázata. Az átvételi lehetőségért azonban — amelynek döntő többségét undergrund szá­mok teszik ki — nem lenne érdemes a klubot fenntarta­ni. De az orosházi magnó­sok természetesen nem elé­gednek meg ennyivel. A klubház minden kis cso­portjával együttműködnek és együtt dolgoznak. Ebben a helyiségben készült már az Üvegipari Tröszt sportver­senyéről készült színes film hangosítása, szocialista bri­gádgyűlés hanganyaga, a klubház programjait, hirdető zenés műsor, és az ifjúsági klub hét végi táncestjeinek a legfrissebb slágerekből összeállított zeneprogramja. Most éppen a „Pophíradó” újabb számát veszik szalag­ra. Ez a műsor közös ötlet, közös szöveg- és zene-forga- tókönyvvel. A popzenei is­meretterjesztés egyből be­vált, hangos eszköze. — Valamennyien az üveg­gyárban dolgozunk. Többen egy munkahelyen is. Így jött össze ez a csoport is. Egy a szenvedélyünk, ez hozott össze. Egymást hívjuk a klubba. Eljön egy-kétszer, s ha megtetszik neki a mag­nósklub, az ifjúsági klub, marad, tag lesz. Nálunk mindenki jól érezheti magát. S a vállalat vezetői is ezt érezhetik, amikor lehetősé­geik szerint támogatják a fiatalokat. Akik napi mun­kájuk mellett is jelen van­nak a hatalmas üzem tár­sadalmi életében. A huszon­éves fiúk igyekeznek meg­hálálni mindent, amit hasz­not hozó szórakozásukhoz, időtöltésükhöz kapnak. — Egy régi lemezjátszót újabbra, jobbra szeretnénk cserélni, keverő-erősítőt építünk a hangtechnikai trükkökhöz. És jó lenne be­mutatni a fotószakkörrel együtt készített diaporáma- műsorunkat. — mondja a tervekről Kunos Ferenc. — ... és ehhez még sze­retnénk azt a házi tanfolya­mot is elindítani, amelyen a magnózás technikai-mű­szaki területével ismerked­hetünk meg. Látogatást sze­retnénk valamely rádió- és tévéstúdióba, a BRG kecs­keméti magnógyárába. Több vendéget is akarunk hívni, a magnózás tartalmi oldalához kapcsolódóan — fejezi be a nagyon is reális kívánságlis­tát Dér László. „Felvétel indul!” — hang­zik. Szinte hallani lehet a magnószalag alig surrogó hangját. .„Kedves hallga­tóink! A Pophíradó első év­folyamának harmadik szá­mát hallják. Első zeneszá­munk, amellyel szeretnénk megismertetni...” És a szö­vegre a popzene egyik csilla­gának új slágere úszik rá. Nemesi László Képünkön részlet a Brecht-darabból Fotó: Martin Gábor TESZI évforduló KÉP­ERNYŐ Ez is — az is Ilyenkor tavasszal, ahogy emelkedni kezd a hőmérő hi­ganyszála és eljön a kirán­dulások, strand, horgászat stb. ideje, egyre kritikusabb szemmel tekintjük végig a műsorlistát. S ami télen erénynek számít, azt ilyen­kor az emberek inkább hi­bának róják fel. Ha ugyanis jó a műsor, megnő a gond, nehéz a választás, gyermek, felnőtt latolgatja, mit te­gyen? Üljön, tespedjen a szobában, hogy ne szalassza el a számára érdekes látni­valót, vagy pedig engedjen a kividult természet csábításá­nak és inkább a szabadban töltse szabad idejét? Per­sze nem a megrögzött tévé­zőkről van szó, akik már más szórakozást el sem tud­nak képzelni, és nem is azokról, akik valami miatt egyébként is a lakáshoz van­nak kötve. Az elmúlt vasárnapi dön­tést nem előzhette meg túl nagy tépelődés. A hét egyes napjain még inkább akadt egy-egy csemegének ígérkező szám — főleg sportműsor —, s ha nem is mind váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket, nem a televízió tehe­tett róla. Ott még nem tart a tévé, hogy a válogatott he­lyett rúgja a labdát, csak a közvetítésre rendezkedett be. De maradjunk a vasárnap­nál. Végigböngészve a mű­sort, szolid változatosságot ígért, amolyan hivatalból kö­telezőt: egy kicsit mindab­ból, ami nélkül ma már nem lehet az adást összeállítani. Gyermek- és ifjúsági filmek délelőtt, keverve sporttal és ismeretterjesztéssel. Ebéd után vagy alatt — kinek hogy esett — új filmsorozat kezdődött: A hugenották kincse, George Sand roman­tikus regénye nyomán. Ka­land, szerelem, politikai csel­szövés vallási villongással fűszerezve — a Három testőr korából és modorában. Majd pedagógia, sport, költészet, vetélkedő — s már be is esteledett és az inkább fiú­nak kinéző három kislány dirigálta néhány percig az országot. Ez a tévétorna: vi­lágszám, a gyermekbáj te­szi azzá. Nincs az a moró- zus, rossz hangulatú néző, akit a legkisebb huncutul ko­moly buzgalma fel ne vidí­tana. A vasárnap másik fix pontja, a Hét, jó közepes formáját nyújtotta. A főidőben új krimisoro­zat első része. Üj Scotland Yard — új felügyelők sajá­tos angol humorral, ám a műfaj régi receptje szerint. Csak még egyszerűbben, még átlátszóbban, úgy, hogy egy kisiskolás számára sem oko­zott fejtörést az első öt percben a sztori fölvázolása. Űjabb sportműsor és tíz óra után: a fiatal műsorvezetők versenye. A döntőbe jutott öt közül kettőnek kellett tanú- bizonyságot tenni rátermett­ségéről. Főleg ötlet-, ügyes­ség- és zenei ismeretről. Mindketten jó műsort — bár teljesen más jellegűt — pro­dukáltak. És szórakoztatót. » Teljesítményüket, vagy ahogy a Rádió Űjság írja, „A tet- szési indexet a Tömegkom­munikációs Kutatóközpont helyszínen levő 100 tagú műsorfigyelő közönsége ala­kítja.” Ez a kacifántos mon­dat a szavazást jelentette, s az csak egy gombnyomás volt. Szóval semmi különös ténykedéssel nem járt. Per­sze a megfigyelésen kívül, amit aztán háromszáz és négyszázon felüli pontokban nyugtáztak. És egészen az utolsó pillanatig oly nagy­szerűen tudták titkolni, olyan mosolytalanul és ér­deklődés nélküli arccal ül­tek, hogy az ember attól tar­tott, talán meg sem nyomják a gombot. Időnként, ahogy a kamera rájuk irányult — szinte félelmetes volt. Hogy mégis szépen pontoz­tak azt mutatja: ez a szak­mai szabály. Vass Márta „Olcsóbbal is lehet kiváló minőségűt!...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom