Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-09 / 57. szám
1979. március 9., pentek a Két dráma a gyulai Várszínházban Bár még távol van a Várszínház idei évadjának kezdete, a kulisszák mögött már folynak az előkészületek. Ezekről kérdeztük Havasi Istvánt, a Várszínház igazgatóját. — Az elmúlt évben a már hagyomáifyos előadások mellett bő teret adtunk a hazánkban élő nemzetiségiek számára, hogy anyanyelvükön is hallhassanak előadásokat. Szlovák, román, szerb-horvát nyelvű előadásokat rendeztünk a vár lovagtermében. Az elmúlt évad legkiemelkedőbb bemutatója Székely János: Caligula helytartója volt, amit a kolozsvári Harag György rendezett, A budaiak szabasága- című előadást pedig a jugoszláviai Szabó István. Fellépett az Universitas együttes, a gyermekeknek Kemény Henrik bábművész és Sólyom Katalin tartott önálló előadást. A 39 úgynevezett bevételes előadást 12 ezer néző látta, de ezenkívül jó néhány olyan előadást is tartottunk, amelyen nem szedtek belépődíjat. Ezekkel együtt ösz- szesen 84 előadás volt. amit Az 1848-as forradálomig újságjainkat nehézkesen, üzleti szellem nélkül terjesztették: a példányonkénti eladást alig ismerték, előfizetéseket csak minden félév elején fogadtak el. Tartalmukat is bizonyos konzervativizmus jellemezte; a friss híreknek, a szenzációs eseményeknek a közlését nem tekintették elsőrendű feladatuknak. A sajtószabadság március 15-i kimondása nagy változást jelentett. Nemcsak a reformeszméknek, a forradalmi gondolatoknak a dicsőítését, az abszolutizmus kíméletlen bírálatát tették lehetővé, hanem egy új típusú újságnak, első bulvárlapunknak, a Március Tizenötödikének az alapítását is. A forradalmat követő napokban a lapindításhoz nem kellett engedély, kaució letevése, vagy más formaság. Ezt használta ki az ismert novellista, a 28 éves Pálffy Albert, Petőfi és Jókai barátja. Március 19-én reggel, séta közben eszébe jutott, hogy a radikális közvélemény irányítására napilapot kellene indítani. Elment a piarista házban működő Lukács nyomdába, megbeszélte a tulajdonossal az új lap alakját, terjedelmét, példányszámát, árát, szerződést kötött vele, és azonnal tollat ragadott. Megfogalmazta az újság programját, írt két vezércikket, apróságokat az aktuális eseményekről, és elkérte Petőfitől pár nappal korábban írt, Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? című költeményét. A lap címéül Március Tizenötödikét választotta. Egy nyomdászinas az elkészült cikkeket haladéktalahozzávetőleg 26 ezer néző látott. A várszínházi tradíciókhoz híven az idén is drámák bemutatását tervezzük. A Várszínház vezetőségének felkérésére Illyés Gyula ír Történelmi sorsfordulók címmel múzeumi játékot szervez a KISZ budapesti bizottsága, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. A játék négy történelmi sorsfordulóhoz kapcsolódik: 1848—49, a forradalom és a szabadságharc, 1918, az őszirózsás forradalom és Károlyi Mihály emléke, 1919, a Magyar Tanácsköztársaság, valamint 1945, hazánk felszabadulása emlékéhez. Az egyes évfordulóknak megfelelően a résztvevőknek négy kiállítást kell megisnul a szedőterembe vitte, s ott azonnal munkába vették. A nyomdatulajdonos közben rikkancsnak szerződtetett néhány fiatalembert. Ezek este 7 óra felé elindultak a kész példányokkal, s az utcákon hangosan kiabálták: „Itt a Március Tizenötödike. Egy szám csak 3 krajcár!” És a közönség vette az új lapot, vette aznap kíváncsiságból és vette érdeklődésből mindennap az év végéig, a Win- dischgrätz bevonulása előtti napig. A képviselők rendes tartózkodási helyükről, a német színház melletti kioszkból néztek ki és vettek belőle, a Nemzeti Színház páholyaiból is lementek a bérlők, hogy vásároljanak egy példányt, s ezt olvasták néha még Szigligeti Csikósának vagy A velencei kalmárnak az előadása alatt is. A fővárosba látogató vidékiek egyszerre három-négy példányt is beszereztek, hogy szétoszthassák ismerőseik között. A nagy sikernek több oka volt. Először: az újság szelleme. Pálffy a címlapon büszkén hirdette: „Nem kell táblabíró politika". Programjában hadat üzent: „mindazon elavult eszméknek, melyek a március 15-i dátumnál korábbiak”. Küzdött az „iszonyatosnak” nevezett rendi alkotmány ellen. A régi országgyűlést — hirdette — nem lehet a nemzet képviselőjének tartani, mert a képviselőket csak egy kaszt választotta, sőt a legtöbb helyen azokból is csak pár ember. „Adózás tárgyában ezen alkotmány megengedte azt, hogy a leggazdagabbak minden teher nélkül maradjanak, s a teher annál nehezebb legyen, mentül szedrámát Háborúk között címmel. Ugyancsak drámával mutatkozik be a közönségnek Nemeskürty István, a címe: Kerecsenyi kapitány lesz. Az idén felhasználjuk a szabadtéri színpad nyújtotta lehetőségeket is, a pécsi Nemzeti Színház két előadásban mutatja be a Háry Jánost. Az Universitas együttes Petőfi: Tigris és hiéna című művét adja elő. Szó van egy Tamási Áron darab bemutatójáról is, amelynek címe: Ördögölő Józsiás. Természetesen az idén sem marad ki a programból á folklór. A résztvevő táncegyüttesek balladai játékot adnak elő: „A gyulai kertek alatt” címmel. Amint arról már szó volt, szeretnénk, ha az idén az előadásokat neves filmrendezők rendeznék. Már szinte biztosra vehető, hogy itt lesz Jancsó Miklós, Makk Károly, Sándor Pál és természetesen a Várszínház művészeti vezetője, Sik Ferenc. B. O. merniük; a Magyar Nemzeti Múzeumban látható történeti kiállítást és a Petőfi Irodalmi Mújeum épületében a Károlyi-emlékszobákat. Ezen kívül a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállításának első és második részét is meg kell tekinteniük a játékosoknak. A verseny ideje 1979. március 1-től április 15-ig tart. Játéklapokat a kiállításokon kérhetnek a résztvevők és ott kitöltve le is adhatják. A sorsolás és eredményhirdetés április 30-án lesz. gényebb valaki”. Az igazságszolgáltatás terén megengedhetetlennek tartotta, hogy „a bírák idöközönkint és pedig azok által választatnak, kik felett az igazságot ki fogják szolgáltatni”. Ha úgy látta helyesnek, keményen bírálta a minisztériumot is. Helytelenítette, hogy a minisztériurfinak száz meg száz mondanivalója lenne, és még“ hivatalos lapot sem indított. Sürgette a demokratikus reformokat, a nemzetőrség felfegyverzését. Ostorozta a tétlenséget, azt, hogy „mindig csak azt mondogatják: nyncs pénz, nincs katona. Erre a felelet az, hogy pénznél és katonánál még kevesebb idejük volt önöknek (a minisztereknek), és mégis önök mivel sem bántak pazarabbul, mint az idővel”. A Március Tizenötödike sok szempontból világosabban látott, mint a vezető államférfiak. így például felhívta a figyelmet a dualisztikus államformában rejlő ellentétekre, amelyek magukban hordják a kivihetetlenség magját. Akkor, amikor Kossuth, is abban bízott, hogy a szabadság eszméje testvérként egyesíti az egész országot, rámutatott a nemzetiségi kérdés megoldatlan voltára. Erdély uniójával kapcsolatban Pálffy megállapította, hogy erről a románok nélkül nem lehet határozni. A kormánynak tárgyalásokat kellett volna kezdeni, propagandát kellett volna folytatni, hirdetni, hogy mindazokat, akik hozzánk csatlakoznak, szabadsággal, s az úrbériség elengedésével ajándékozzuk meg. „Erdély uniója az oláhok hozzájárulása nélkül oly Nyári egyetemek Július 8-tól 14-ig tizenhetedik alkalommal rendezik meg Gyulán a nemzetközi eszperantó nyári egyetemet. Ezúttal először rendeznek intenzív, harmincórás nyelvi továbbképzőt, valamint A és B szintű nyelvvizsgára is lehetőséget biztosítanak. Az eszperantó nyelvű tudományos előadások mellett orgonahangversenyre, tárlat- és várlátogatásra mennek a vendégek, s a nemzetközi eszperantó sakkversenyre is benevezhetnek. A nyári egyetemre jelentkezni május 31-ig lehet Gyulán, a TIT járási- városi szervezeténél. Az agrároktatás nagy múltú városában, Szarvason ebben az évben rendezik meg először a Tessedik Sámuel nyári egyetemet. Július 15- től 25-ig két tagozaton tanulhatnak a résztvevők. Az öntözéses-meliorációs szakon megismerhetik az ország egyetlen Öntözéses Kutató Intézetét és tudományos előadásokat hallgatnak. A haltenyésztési tagozat tanulói az európai hírű Haltenyésztési Kutató Intézetbe látogatnak, kirándulnak és tanulnak. Átadták a Kohán- emlékérmet Harmadízben rendezte meg a hatvani galéria a Magyar tájak című biennálét, amelyen kilencven művész, közöttük több Békés megyei szerepel százharminc festménnyel, grafikával. Az országos kiállítás anyagát csütörtökön a Magyar Nemzeti Galéria is bemutatta, s a budavári palotában rendezett megnyitón adták át a Kohán György-emlékérmet Bazsonyi Arany festőművésznek. A plakett alkotója Trischler Ferenc, fiatal pécsi szobrász- művész. munka, amelyhez kezdeni sem kell, az oláhokkal együtt országunkra nézve a legnagyobb haszon”. A kis újságnak jóformán minden száma igazi szenzációt keltett ■— s ez sikerének másik titka. Ez a szenzáció azonban a későbbi bulvárlapoktól eltérően nem rablásokról, gyilkosságokról, szerelmi históriákról szólt, hanem a legfrissebb, legaktuálisabb politikai eseményekről, mégpedig a legélesebb hangon. A radikális eszméknek nemcsak szócsöve, hanem irányítója is volt. Cikkei sok embert visszariasztottak, még többet fellelkesítettek, de senkit sem hagytak közönyösen. Népszerűségének harmadik fő oka a stílusa volt. A szerkesztő és munkatársai óvakodtak attól, hogy üres szólamokat, szóvirágokat írjanak le. A lap élvezetes, színes nyelvével, szatirikus szellemével olyan hírlapírói stílust teremtett, .amelyből sok tekintetben mai publicistáink is tanulhatnak. A bulvárlap legtöbb cikkét a szerkesztő írta, de később egyre több cikk futott be kívülállóktól is, Petőfitől, Eg- ressy Gábortól, Csernátony Lajostól és másoktól. A szép- irodalmat egy-egy vers képviselte, de ez sem minden számban. A Március Tizenötödike 1849. elején a kormánnyal együtt menekült Debrecenbe, s ott február 14-étől május 1-ig jelent meg változatlan szellemben. Buda visszafoglalása után visszaköltözött a fővárosba. Utolsó száma akkor került ki a nyomdából, mikor a kozák csapatok már Pestet fenyegették. Az önkényuralom nemcsak a Március Tizenötödikét szüntette be, hanem az általa képviselt lapfajtát is. Majdnem félszázad telt el, míg a Magyar Esti Lap alapításával újból megjelent a rikkancsok útján terjesztett bulvársajtó. Vértesy Miklós Kezdhetnénk e sorokat úgy is, hogy rekviem egy moziért. Azonban az is közismert, hogy miért kell a békéscsabai Brigádnak „elköltöznie”. Az új postaépület háta mögött már alapozzák a telefonközpontot, viszont mind a mai napig a mozi a felvonulási területen állt. Ez ugyan csupán nem lehet mentség, de azt is be kellett látni — s ezt most a békéscsabai Városi Tanács költségvetési üzemének brigádjai is vallják —, hogy az épület már nem volt megfelelő. Többszöri felújítás által áttekinthetetlenné vált a szerkezete, amit most bizonyít, hogy nem is olyan könnyű az emberek és gépek dolga. Képünkön is látható markolónak olykor többször is bele kell „harapnia” a falba, hogy ezt-lebontsa. Tehát e két szükségszerűség hozta, hogy a Munkácsy utcai Brigád mozi átadja helyét — másnak. Igaz, a tervek nem ide képzelik a megyeszékhely harmadik moziját, de reméljük, mihamarabb látogatói lehetünk, egy új, tetszetősebb és korszerűbb filmszínháznak. A költségvetési üzem brigádjai motoros kisfűrésszel aprítják a fagerendákat A markoló munkáját hatalmas porfelhő kíséri Fotó: Veress Erzsi A tavalyi folklórműsor egyik emlékezetes pillanata Fotó: Béla Ottó Első bulvárlapunk, a Március Tizenötödike Játék a történelmi sorsfordulókról Utolsó „mozielőadás’’
