Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
liimMM— Látogatás az ATI szajoli köztárházában A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezető-Továbbképző Intézetének szervezésében Gyulán négyhetes középfokú raktárgazdálkodási tanfolyamon élelmiszeripari vállalataink 27 raktárosa sajátítja el ezekben a napokban a korszerű raktár- gazdálkodás módszereit. A hallgatók a tanfolyam végén raktárgazdálkodásból, raktári ügyvitelből — melyben a gépi adatfeldolgozás raktári bizonylati rendszere is szerepel —, valamint anyag- ismeretből tesznek vizsgát. Á tanfolyam keretében a résztvevők menet közben meglátogatták az Állami Termékgazdálkodási Intézet szajoli köztárházát, ahol gyakorlatban tekinthették meg az elméleti oktatáson elsajátítottakat. A látogatókat Szekeres Sándor, a telep vezetője és Kiss Kálmán, az ÁTI munkatársa kísérte végig a raktár területén. A köztárház 1962-ben alapult, bővítésére 1971-ben került sor. Jelenleg 24 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkezik. A telep jelentős export- és importanyagok tárolásával foglalkozik. Termékkészletében a szovjet képcsövektől és nyomdai papíroktól az indiai és vietnami teáig, csaknem húsz termékféleség található, hatalmas mennyiségben. Az értékkészletet csak milliár- dokban lehetne kifejezni. A tárolás egységrakományokban, úgynevezett rakatsejtekben történik. A szállítások többségét vasúton bonyolítják le. A telep gépesítettsége kielégítő. Diesel- és villamos targoncákkal folytatják az anyagmozgatást. Az emeletekre történő felszállítást nagy teljesítményű liftekkel oldják meg. A raktár büszkesége a nemrégiben vásárolt angol gyártmányú konténeremelő gép, amely 22 tonna teherbírású, és három 20 tonnás konténer emelőmagasságú. Ez a gépvásárlás már az új raktárfejlesztés egyik lépése, mert mint megtudtuk, a továbbiakban a konténerpark bővítése a cél. Czvitkó Zoltán 1979. január 30., kedd Vezetők klubja Január 25-én tartotta ez évi első ülését a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezetének Elnöksége. Az ülés napirendjén a társaság első félévi programjának megvitatása szerepelt. A félév folyamául beruházáspolitikánk időszerű kérdéseivel, a termékszerkezet korszerűsítésével, a műszaki fejlesztés problémáival, a külgazdasági egyensúly kérdéseivel foglalkozó témakörökben kerül sor előadásokra. A felsorolt témákon kívül a szakcsoportok is szerveznek néhány önálló programot. Az elnökség határozatot hozott ezen az ülésen a társaság keretén belül a Vezetők Klubjának indítására is. wr Őszi gabonák tél végi műtrágyázása A gabonák kedvezőtlen áttelelése miatt néhány üzem már megkezdte a búza fejtrágyázását. Több üzem azonban ismét elköveti azt a hibát, hogy dombos, lejtős, belvíz-veszélyeztetett területeken, fagyott talajra, hóra fejtrágyáz. Felhívjuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét, hogy — hatékony műtrágya-felhasználási és környezetvédelmi okokból — dombos, lejtős, belvíz-veszélyeztetett területeken, fagyott talajra, hóra a műtrágyázás nem engedhető meg. MÉM NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI KÖZPONT Miről ír a Magyar Mezőgazdaság? Az élelmiszer-gazdaság kapcsolatrendszer, a vállalatok együttműködése napjainkban olyan módon került előtérbe, hogy annak útját-módját kutattuk: hogyan javíthatjuk gyorsabban a ráfordítások és eredmények arányait? — írja Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke a Magyar Mezőgazdaság e heti számában. A tanulmány, amelyből az idézett mondat való, nem kevesebbre vállalkozott, mint az élelmiszer-gazdaságon belül létező bonyolult és ellentmondásos érdekviszonyok föltárására, s annak vizsgálatára: az ágazat milyen szervezeti változása volna szükséges a több és jobb termék előállításához és lekötött munkaerő csökkentéséhez? Az iparszerű mezőgazdaság társadalmi, gazdasági kérdéseiről ezúttal a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanára, dr. Fekete Ferenc ír a Magyar Mezőgazdaság hasábMiijtegy 150 vagon dohányt tárolnak a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat battonyai beváltóüzemében. Megyénkben aránylag nem sok helyen foglalkoztak dohánytermesztéssel. Legtöbbet egyéni termelők, csaknem félezren, 115 hektáron, a kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet pedig 15 hektáron állít elő dohányt. Az utóbbi években fellendült a termelési kedv a kistermelők körében, hiszen a vállalat sok kedvezménnyel segíti törekvésüket és a dohány átvételi ára sem alacsony, mázsánként 4500 forint. Képünkön szállításra készítik elő a bálázott dohányt, amely Battonyáról szinte az ország valamennyi dohánygyárába elkerül Fotó: Béla Ottó jain. A szerző a gazdasági tényezők és társadalmi folyamatok elsődlegességére hívja fel a figyelmet, s leszögezi : az emberi tényező, a munkaszervezés, a vállalatvezetés szakszerűsége és demokratizmusa, a dolgozók aktivitása nem kisebb jelentőségű a gépi technikánál. Mert ez utóbbinak látványos fejlődése olykor eltakarja előlünk a gazdasági tényezők ellentmondásait. Persze a gépi technikák fejlesztése is elengedhetetlen a további fejlődés érdekében. A debreceni mezőgépgyártó vállalat az utóbbi években új csávázógépekkel lépett piacra, s mint Vödrös Attila írásából kiderül: a gumós növények csávázásának gépi megoldása világviszonylatban is újdonságnak számít. Ugyancsak új gépi technikáról ír Gádor Iván, aki a szalma cellulózgyártásra történő felhasználásának gazdaságosabb lehetőségeit kutatja. Az elmúlt hetekben a XII. állattenyésztési tudományos napok anyagából számos cikket közölt a lap. Most, mintegy összefoglalásként dr. Csomós Zol- tának, a MÉM főosztályvezető-helyettesének írását teszik közzé, amelyben a szerző a közgazdasági szabályzók állattenyésztésre való hatását elemzi. Zárszámadás a füzesgyarmati Vörös Csillagban Versenyfelhívás a megye mezőgazdasági üzemeihez Huszonkilencedik alkalommal gyülekezett Füzesgyarmaton a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága, hogy meghallgassa a vezetőség beszámolóját az elmúlt gazdasági évről. Jó volt a hangulat, hiszen a tagok tudták már a beszámoló előtt is, hogy a megye egyik legnagyobb termelőszövetkezete ismét eredményes esztendőt hagyott maga mögött. Részt vett ezen a közgyűlésen Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára is. A szövetkezet elnökének beszámolója előtt Gyeb- rovszki Gézáné, a pártbizottság titkára köszöntötte a hűtőházat teljesen megtöltő tagságot. Valamennyien kíváncsian várták, hogyan értékeli a vezetőség az elmúlt évi munkájukat. Az elnök beszámolója elején megállapította, hogy kedvező alapokkal kezdték az 1978-as esztendőt, mégis, ennek ellenére a szélsőséges időjárás hatására nem tudtak kimagasló eredményeket elérni, viszont jónak tartják, hogy a több mint 4 ezer hektáron termelt búza több mint 51 mázsás átlagtermést adott. A szövetkezet csaknem 3 évtizedes fennállása alatt először takarítottak be mintegy 800 vagon májusi morzsolt kukoricát. A sertéságazatból 23 ezer hízott sertés került ki. Megközelítően 3,5 millió forint nyereséget biztosított a juhászat. Jólesően hangsúlyozta, hogy minden ágazat nyereséggel zárt. Ezt követően részletesen ismertette a 8 főágazat munkáját, eredményeit. A növénytermesztés 140 millió forint termelési értéket teljesített, a kertészet pedig 45 millió forintot ért el. A vegyesállat-tenyésztés 97,5 millió forintra teljesítette 85 millió forintos tervezett termelési értékét. Tízmillió forinttal haladta túl tervét a sertéstenyésztés is. A termelőszövetkezet nagy szerepet vállal nemcsak a község, hanem a környező települések kereskedelmi ellátásában is. Kereskedelmi tevékenységük az elmúlt évben 31 millió forint értékű volt. Elismeréssel szólt beszámolója további részében Csirik Imre tsz-elnök versenyfelhívással fordult a megye valamennyi mezőgazdasági üzeméhez Fotó: Béla Ottó az elnök azokról a termesztési rendszerekről, amelyekben a szövetkezet részt vesz, és amelyekben gesztorságot vállalt. Mindezek jól szolgálták a szövetkezet politikai, társadalmi, gazdasági fejlődését. összegezve elmondotta, hogy az elmúlt évben is elérték a kitűzött célokat, sőt nagy részét túl is szárnyalták. Bruttó termelési értéküket 482 helyett 544 millióra sikerült teljesíteni. Árbevételüket csaknem 40 millió forinttal teljesítették túl. Nyereségük pedig elérte a 47 millió forintot. Befejezésül felhívta a tagság figyelmét, hogy a szövetkezet idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az lesz a legszebb ünnep, ha ebben az évben is olyan hatékonyan dolgoznak, ami magas szinten megfelel a népgazdasági követelményeknek. A beszámoló után Csirik Imre megvitatásra terjesztette elő az idei évre kitűzött feladatokat. Tevékenységükben továbbra is fő helyen szerepel a növénytermesztés, ezen belül a búza- és a kukoricatermesztés. KüMit, hova szállítunk? Dobozolt sonkából, szeletelt szalonnából az USÁ-ba, nemes húsrészeket Nyugat-Eu- rópába szállítunk. Mindany- nyiunlk előtt ismert, hogy hagyományosnak tekintett élőmarha-értékesítési lehetőségünk egy közös piaci döntéssel egyik napról a másikra lehetetlenné vált. Feldolgozott és darabolt baromfitermékeink piaca Nyugat-Eu- rópa, Afrika és Közel-Kelet. Konzerveink, gyorsfagyasztott termékeink csaknem 70 országba jutnak el. Természetes, hogy nem tárt kapukkal várják termékeinket, hanem azoknak magas minőségi igényeket kell kielégíteni, és hogy érdemes legyen exportálnunk, ezért a gazdaságosság követelményeinek is eleget kell tenniük. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növekedése lehetővé teszi, hogy rugalmasabban alkalmazkodjunk a kereslethez: a belsőhöz éppúgy, mint a külpiachoz. A versenyképesség tehát elsősorban tőlünk függ. Nem ♦ mindegy, hogy mennyiben tudunk alkalmazkodni vevőink vételi szándékához, annak időpontjához. Nem beszélve azokról a hatósági „packá- zásokról”, amelyek egy-egy szállítmányt, de rajta keresztül egy-egy termék megjelenését egy-egy országban meg tudják akadályozni. A feldolgozás és tárolás az, amelyek a rugalmasság fokozásához hozzájárulnak. Ahhoz, hogy legyen időink kivárni az eladás legkedvezőbb időpontját, és megválasztani a feldolgozottságnak adott időszakaszban legkedvezőbbnek mutatkozó fokát, ez jórészt feldolgozóiparunk felkészültségén, hűtőházak, raktárak befogadóképességén áll. Az utóbbi néhány év — de mindenki számára látványosan az 1978-as bizonyította be, hogy a keresleti piacot alapvetően a kínálati piac váltotta fel. Belföldön is általában az elmúlt évek során alakult ki a kínálati piac, minden alapvető élelmiszerből. Ennek té- nyéből fakad az a következtetés, hogy a korábban alkalmazott elosztás helyét át kell hogy vegye az aktív kereskedelmi munka. Az új helyzet alapvetően a választék bővítését, a minőség javítását, a megbízható szállítást, a szállítás folyamatosságát követeli mega termeléstől. Ez a követelmény kihat a termékpályán működő összes érdekelt gazdálkodószervre. A mai helyzetben összehasonlító elemzés során megállapítható, hogy a mezőgazdaság termelésfejlesztési üteme az elmúlt évékben gyorsabb volt, mint az élelmiszeriparé. Ebből eredően sok terméknél nem tudott lépést tartani az élelmiszeripar fogadóképessége. A két ágazat közötti feszültségeket az V. ötéves terv időszakában is csak kis mértékben lehet feloldani. Ha nem vigyázunk, közben újabb feszültségi gócok keletkezhetnek, mint például a zöldségtermelésben és -tartósításban. Ez a helyzet fokozottabban veti fel a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések összehangolását. Horváth István lönös gondot fordítanak a lucerna-, a szálastakarmány- és a rét-legelőgazdálkodásra. Igyekeznek rangjára emelni a takarmánygazdálkodást, hiszen az idén 3 ezer vagon abraktakarmányt kell gyártaniuk. Termelési tervüket ebben az esztendőben több mint félmilliárd forintban határozták meg. Ezen belül 433 millió forintos árbevétellel számolnak. Ha ezt sikerül elérni, a nyereségük megközelíti az 56 millió forintot. Tervismertetője után a Vörös Csillag Tsz elnöke felhívással fordult Békés megye valamennyi mezőgazdasági üzeméhez, versenyre híva az exportáru, illetve export minőségű árualap termelésének növelésére. „Mi, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai lehetőségeinket felülvizsgálva úgy határoztunk, hogy az 1979-es gazdasági évben több mint 48 millió forinttal haladjuk meg az elmúlt évi exportáru-értékesítésünket, amely így eléri a 127 millió forintot. Versenyfelhívásunk alapfeltétele, hogy a meghatározott gazdaság az egy szántóegységre, a bázishoz viszonyítva, növelni tudja az exportképes árualapját. Nálunk ez jelenleg 8300 forint, az idén pedig 12 ezer forintra kívánjuk növelni. Békés megyei mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ! Kérjük, hogy versenyfelhívásunkhoz csatlakozva, magas szinten teljesítsük országunk vezetőinek, népgazdaságunk érdekeinek elvárásait” — szólt a versenyre hívó szöveg. A versenyfelhívás után számot adott a tagságnak az ellenőrző, a döntő- és a nőbizottság. Szót kért a zárszámadó közgyűlésen Csatári Béla is, aki méltatta a füzes- gyarmatiak becsületes helytállását, gratulált eredményeikhez és további sikert kívánt munkájukhoz. A feldolgozóipar nevében Mátyási János, a Sarkadi Cukorgyár igazgatója szólt a tagsághoz, aki a gyár dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta. Elismeréssel nyilatkozott a jó kapcsolatról, a tisztességes partneri viszonyról, már múlt időben, hiszen az idén a Kábái Cukorgyár belépésével a füzesgyarmatiak oda szállítják majd terméküket. A tsz-tagságnak további jó munkát kívánt. B. O.
