Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. NOVEMBER 26., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János megbeszélést folytatott Georges Marchais-val Kádár János megbeszélése Georges Marchais-val Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke be­számolt Mexikóban és Ecua­dorban tett hivatalos látoga­tásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a láto­gatások elősegítették és jól szolgálták a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttműködését, két­oldalú kapcsolataink fejlesz­tését, a nemzetközi enyhü­lés elmélyítését. A jelentést az Elnöki Tanács jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel újraszabá­lyozta a halászatot. A tör­vényerejű rendelet változat­lanul fenntartja a halászat és a horgászat területén ki­alakult, bevált intézménye­ket. A gazdasági és társadal­mi igények figyelembevételé­vel bővítette és megerősítet­te a halászattal foglalkozó gazdasági szervezetek jogait, ugyanakkor megfelelő össz­hangot teremt az állam, a halászati termelőszövetkeze­tek és az egyesületekben tö­mörült horgászok érdekei kö­zött. A törvényerejű rende­let 1978. január 1-én lép ha­tályba, végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, majd egyéb ügyeket tár- : gyalt. Tegnap délelőtt aVatták fel a korszerűsített békési közműve­lődési könyvtárat. Képünk az avatóünnepség után készült. (Tudósítás a 6. oldalon) Fotó: Veress Erzsi WWWWWWWWWWWWWiWWWWWWWWWWJWIW A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról tárgyalt az SZMT elnöksége Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt meg­beszélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó főtitkárával. A megbeszélésen részt vett Jean Kanapa, az FKP Poli­tikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A szívélyes, elvtársi lég­körben tartott megbeszélések során tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, eszme­cserét folytattak a nemzet­közi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseiről, áttekintet­ték a pártközi kapcsolatok alakulását és az együttmű­ködés további erősítésének lehetőségeit. A magyar pártküldöttség Kolumbiában A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével Latin-Ameriká- ban tartózkodik, pénteken Finis az őszi munkákban Egymilliárd a baromfitenyésztésnek Tegnap, pénteken Békés­csabán a megyei AGROKER- nél dr. Szabó Sándornak:, a megyei tanács általános el­nökének elnökletével ülést tartott a megyei mezőgazda­sági szervezési bizottság. Bevezetőben a betakarítás­ról és az időszerű talajimun- kákról hangzott el tájékoz­tató. Eszerint megyénk gaz­daságaiban összességében kedvező a helyzet: a ke­nyérgabona magvait időben és jó minőségben, mintegy 135 ezer hektáron, a terve­zettnél nagyobb területen juttatták a földbe, s a ve­tés szépen fejlődik. A cu- I korrépa szedése ugyan el- * húzódott, de előnyére vált, ugyanis a növény vegetáci- : ős ideje megnyúlt és gyaxa- sj podott a termés, összessé­gében még 180 hektárnyi -■ répa vár betakarításra. A 1 102 ezer hektár kukorica 92 : —94 Iszázalékát letörték, a ] szervestrágyázást a tervezett 32 ezer hektár 95 százalékán elvégezték. A 220 ezer hek- f táron tervezett őszi mély- | szántásból mintegy 52 ezer í hús-termelést is, s ezzel a második helyre lépett elő. Megyénk nagyüzemi telepei az idén 3100 vagon barom­fit adnak feldolgozásra a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat csabai és oros­házi üzemének. A két gyár fejlesztés előtt áll, s 1981-től évente 6000 vagon pecse­nyekacsát, pulykát, libát és csirkét dolgoz fel. Ehhez vi­szont az is szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek bő­vítsék baromfitelepeiket. A lehetőségek adottak, s így a gazdaságok a jövő évtől 1 milliárd forintot fordítanak a baromfitelepek és ezzel összefüggő létesítmények bő­vítésére, fejlesztésére és re­konstrukció j ára. Végezetül az V. ötéves terv időarányos értékelése és a jövő évi cselekvési prog­ram szerepelt a napirenden. befejezte kolumbiai látoga­tását. A küldöttség kolumbiai tartózkodása során látoga­tást tett Guillermo Plazas- nál, a szenátus alelnökénél, találkozott a képviselőház külügyi bizottságának alel- nökével. Biszku Béla és a meglátogatott szenátusi és parlamenti tisztségviselők véleményt cseréltek a Ma­gyar Népköztársaság és a Kolumbiai Köztársaság kap­csolatairól, az együttműkö­dés fejlesztésének lehetősé­geiről. A küldöttség találko­zott a Kolumbiai Dolgozók Szákszervezeti Szövetségének (CSTC) vezetőivel, a kolum­biai vasmunkások szakszer­vezetének képviselőivel, ak­tivistáival. A Venezuelai Kommunista Párt meghívása alapján a küldöttség elutazott útjának következő állomására: Cara- casba, Venezuela fővárosába. hektár még hátravan. Több | gazdaság befejezte már a | mélyszántást, a felszabadult t gépeket a környező gazda- i Ságoknak adták kölcsön. | A következő napirendi pontban megyénk baromfi­tenyésztésének helyzetét és fejlesztési lehetőségét tekin­tették át a bizottság tagjai. Z Békés megye hústermelésé­ben évtizedek óta vezető he- ' lyet foglal el a sertéshús, ezt követte a szarvasmarha majd a juh- és a baromfite nyésztés. Az idén megválto­zott a helyzet: továbbra is első helyen áll a sertéste­nyésztés, de az ugrásszerűen megnőtt baromfihús-terme­lés túlszárnyalta a juhásza- tot, de még a szarvasmarha­Hőgyész községben évszázados múltja van a textiliparnak. A szövetkezet az öreg gépek he­lyett az NSZK-beli Hossen-cégtől 36 darab modern Jacquard-fejjel ellátott szövőgépet vá­sárolt. Így lehetővé vált, hogy évente másfél millió színes törülközőt gyártsanak: 1 milliót NSZK exportra, 500 ezret pedig beföldre (MTI-fotó — Gottvald Károly felvétele — KS)­Tegnap, november 25-én délelőtt Békéscsabán ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vevők megvitatták az SZMT közgazdasági osztályának je­lentését, amely értékelte a szakszervezetek tevékenysé­gét az 1977. évi gazdaságpo­litikai teendők végrehajtásá­ban, összegezte a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére indított munkaverseny eredményeit és előre jelezte a következő esztendő legfontosabb fel­adatait. Az első napirendi pontot követően az SZMT elnöksé­ge elfogadta a csökkent munkaképességű dolgozók­kal foglalkozó vállalati bi­zottságok működésének ta­pasztalatairól szóló tájékoz­tatót. A megyei tanács mun­kaügyi osztályának felméré­se alapján kiderült, hogy jelenleg a megyében 216 ilyen bizottság működik, ezeknek legfőbb feladata se­gíteni a munkaviszonyban álló és csökkent munkaké­pességűvé vált dolgozók re­habilitációját. A felmérés tanúsága sze­rint a vállalati bizottságok tevékenysége kedvezően fej­lődik, tapasztalható azonban, hogy a rendelkezéseket nem mindenütt értelmezik egysé­gesen, ezért is szükséges a bizottságok vezetőinek to­vábbképzését napirendre tűzni — állapította meg az SZMT elnöksége. Jelenleg a megyében a csökkent mun­kaképességűeknek kijelölt munkahelyek nagyobb há­nyadát előírásszerűén töltöt­ték be. Ebben élen a Körös- vidéki Cipész, valamint a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet áll. Még egy fontos teendő e téren: az üzemorvosi ellátás további fejlesztése. Befejezésül tegnapi ülésén az SZMT elnöksége a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának 1978-as költség- vetéséről tárgyalt. Tájékoztató a telefonszolgáltatás fejlesztéséről A Minisztertanács határo­zata értelmében január 1-én 100 százalékkal felemelik a közületi alközponti berende­zések díját, a magánelőfize­tők pedig beruházási hozzá­járulást fizetnek az újonnan bekapcsolt telefonállomásért, a fővonalért 6 ezer forintot, az ikerállomásért 4 ezer fo­rintot — jelentette be pén­teki sajtótájékoztatóján Horn Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója. Az intézkedés a telefonel­látottság színvonalának gyor­sabb ütemű fejlesztését szol­gálja. A kormány ugyanis előírta, hogy 1980-ig terven felül országosan 45 ezer te­lefonállomás főközponti ka­pacitást, s hozzá megfelelő hálózatot kell építeni. A többletkapacitás 1,3 milliárd forintos költségére nyújt fe­dezetet az intézkedés, amely­nek alapján a lakosság hoz­zájárulása várhatóan 300 millió forint lesz, egymilli­árd forint pedig az alköz­ponti berendezések díjeme­léséből származik. Építkezés nélkül, konté­nerbe szerelt központberen­dezések felhasználásával Bé­kásmegyeren 3 ezer, Csepe­len és Kőbányán 2000-2000, Pestszentlőrincen, a Bartók Béla-telepen, » Budafokon, Pesthidegkúton, Rákoske­resztúron és Pesterzsébeten pedig 1000-1000 állomást lé­tesítenek. Vidéken, ugyan­csak konténerközpont fel- használásával, Győrött 3000, Szekszárdon, Baján és Ajkán 2000-2000, Kiskunhalason pe­dig 1000 állomáskapacitást teremtenek. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy a belépési díj — mint ismeretes — csak töredéke egy-egy telefonál­lomás tényleges, 36 ezer fo­rintos költségének, s ez sem oldja meg rövid időn belül a jelenlegi nehéz telefon- helyzetet. Lehetővé teszi vi­szont azt, hogy olyan helye­ken is megteremtsék a tele­fonfelszerelés lehetőségeit, ahol erre az eredeti tervek szerint nem lett volna mód. A posta V. ötéves tervében — az előző tervidőszakhoz képest — csaknem 50 száza­lékkal nagyobb összeget for­dít a távbeszélő-szolgálat fej­lesztésére, amelyet kiemelt feladatként kezel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom