Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

1977. november 26., szombat o IZHslUKflW A közelmúltban sikeres irodalmi est zajlott le az okányi könyvtárban. A község irodalombarátai Varsa Zoltán költő­vel, Plenter Béla gitárossal találkoztak. A több mint negyven résztvevő őszinte lelkesedéssel fogadta a szóban és dalban előadott verseket. A találkozó a késő esti órákig tartott. Ké­pünkön Varsa Zoltán, Plenter Béla és a hallgatóság egy cso­portja látható . Fotó: Hegedűs Lajos WMWWWWVWMVTOVVmWWWVWWWWWWW Mézgáék a világ körül Napirenden a kórház-, röntgentechnikai üzemegység munkája A Nagy Október és a népfrontmozgalom Számos nagy sikerű rajz­filmsorozat újabb részletei­nek forgatását kezdték meg a napokban a Pannónia filmstúdió műtermeiben. A készüld filmalkotások sorá­ban egyebek között újabb 13 epizóddal gyarapodik Nepp József, Romhányi József és Ternovszky Béla népszerű Mézga-filmje: az Üzenet a jövőből és Aladár különös kalandjai után most a Méz- ga család legújabb kaland­jai — kényszerű világkörüli utazásuk — első filmkockái „elevenednek meg” a rajz­asztalokon. Az új sorozat el­ső négy epizódját előrelát­hatólag még ebben az évben átadják a televíziónak. Szintén a televízió meg­rendelésére készül Jankovics Marcell és Lisziák Elek leg­újabb közös filmje, egy 13 részes népmesesorozat. A kü­lönféle, tájjellegű magyar népmesékből álló filmsorozat minden egyes epizódjában a mese helyszínére jellemző népviseletekben jelennek meg a „szereplők”, s a me­sék — a Kaláka együttes népzenei felvételeinek kísé­retében — népi mesemondók előadásában hangzanak majd el, ugyancsak eredeti hang- felvételekről. A legkisebbek örömére újabb epizódokkal gyarapodik a Kockásfülű nyúl című mesesorozat is: a bajba jutottakon mindig se­gíteni kész nyuszi kalandjai­ból — Marék Veronika me­séi alapján — négy újabb epizódot már be is fejezett Richly Zsolt rendező, s ké­szül a további 9 új nyuszi­sztori is. Várnai György ka­rikaturista, valamint Imre István és Nagy Pál filmren­dezők jóvoltából Frakk, a macskák réme készül újabb összecsapásokra a rafinált cirmosokkal. A sorozat má­sodik, 13 epizódból álló ré­szének meséit ezúttal is a népszerű Böbe-baba-sorozat szerzője, Bálint Agnes írta. Ugyancsak Imre István ren­dezi a „Közlekedj okosan!” című rajzfilmsorozat harma­dik részének epizódjait, ame­lyekben a Dargay Attila ter­vezte kedvenc figurák — Váradi Hédi macska- és Bodrogi Gyula kutyahangján — tanítják tovább a helyes közlekedésre a legfiatalabba- kat. Pénteken délelőtt ülésezett Békéscsabán a TIT Értelmi­ségi Klubjában a szervezet elnöksége. A termelést köz­vetlenül segítő ismeretter­jesztés helyzetéről tárgyal­taik, így a műszaki szakosz­tály elnöke, Fekete Anna, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi szakosztály elnöke, Frankó János, dr. Jakucs Ta­más, a jogtudományi szak­osztály elnöke és Karkalik András, a közgazdasági szak­osztály alelnöke ismertette az elnökség tagjaival az el­múlt év tapasztalatait. Elmondották, hogy 1976- ban jelentősen nőtt azoknak a rendezvényeknek a száma, amelyek a termeléshez kap­csolódtak, a helyes szemlé­letalakítást, a közéleti de­mokratizmus kibontakozását, az általános és szakmaá mű­veltség pótlását segítették. Megyénk dinamikus iparfej­lesztése, az építőipar, a me­Két fő témája volt az orosházi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának a no­vember 25-i, tegnap dél­utáni ülésen. Elsőként az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Rönt­gen- és Kórháztechnikai Vál­lalat orosházi üzemegységé­nek munkájáról hangzott el beszámoló. Az üzemegység 1969 óta működik a város­ban, gyártmányai egészség- ügyi berendezések. Egyik fő termék a kórházak klimati- zálására szolgáló, automati­kus vezérlőegységekkel ellá­tott elektrofilter. Az oroshá­zi üzemegység klimatizálási területe volt a debreceni Or­vostudományi Egyetem, a budapesti Kardiológiai Inté­zet, a szekszárdi, a pécsi és jelenleg a szombathelyi kór­ház. A vb-ülés másik fő témája a „Tanács intézményei dol­gozóinak élet- és munkakö­rülményei, a személyzeti és kádermunka” című beszámo­ló volt, amelyet Mihály And­rás városi tanácselnök ter­jesztett elő. A jelentés meg­állapítja többek között, hogy a tanácsi intézményekben a munkaerőhelyzet kielégítő. Az oktatási intézmények évenként készítenek munka­erő-gazdálkodási tervet. A város iskoláiban nincs ta­nárhiány, ugyanakkor több tanítóra lenne szükség. Az zőgazdaság korszerű techno­lógiája, gépesítése megha­tározta a műszaki ismeret- terjesztés feladatait. 1976- ban 841 rendezvényen több mint 40 ezren vettek részt a TIT műszaki rendezvénye­in. Fontos a jövőben is, hogy a nagy számú előadásokon a műszaki-technikai szem­lélet elmélyítését tartsák szem előtt az előadók és elő­térbe kell helyezni a korsze­rű szervezéssel kapcsolatos tudnivalókat is. A mezőgaz­dasági ismeretterjesztés je­lentőségét fokozza megyénk mezőgazdasági jellege. Állan­dó szakmai frisseséget kell biztosítani a mezőgazdasági nagyüzemek szellemi és fi­zikai dolgozóinak, de a kis­termelők tájékoztatása is lé­nyeges feladat. Bár az állat- tenyésztésről tartották a leg­több előadást, mégis ebben a témakörben van szükség az ismeretterjesztés bővíté­intézményvezetők ismerik a pályázati rendszert, az elő­írásokat betartják. Az el­múlt évben a közművelődési intézményekben jelentős ja­vulás történt: az állásokat többségében megfelelő képe­sítéssel rendelkező dolgozók töltik be. A kórház-rendelő­intézetben összesen nyolc orvosi, 14 középkáderi és öt egyéb állás betöltetlen. Az oktatás és közművelő­dési ágazatban dolgozók kö­zül évenként általában né­gyen, hatan kapnak pedagó- guskölcsönt, melynek össze­gét 140 ezerről 160 ezer fo­rintra növelték. Az elmúlt három évben nyolcán része­sültek lakásvásárlási támo­gatásban. Az egészségügyi dolgozók közül az utóbbi 3 esztendőben heten kaptak a városi tanács végrehajtó bi­zottságától lakásépítési tá­mogatást, heten jutottak ál­lami lakáshoz, heten építet­tek, 39-en OTP-lakást vásá­roltak. S végül néhány mon­dat a munkahelyi körülmé­nyekről : Az oktatást és köz- művelődést szolgáló munka­helyek az utóbbi években korszerűsödtek, de néhány helyen szükség van még kulturáltabb körülmények megteremtésére, szociális lé­tesítményekre. A 10 éves kórházépület zsúfolt, és ke­vés a kiszolgálóhelyiség. sére. A tsz-háztájd és a kisgaz­dasági zöldségtermelés sza­kosodása jelentős folyamat, az ismeretterjesztésnek ezt a termelési ágazatot fokozottan segítenie kell. A 'közgazdasági szakosztály főként a termelés és a ter­mékkorszerűsítés, a gazdasá­gos termékösszetétel kiala­kításával, az export- és kül­gazdasági kapcsolatok, a te­rületfejlesztés és az életszín­vonal kérdéseivel foglalko­zott az elmúlt évben. A tu­dományos ismeretterjesztés célja az is, hogy a fizikai dolgozók egyéni és az üze­mi kollektívák egészének szemszögéből megítélt köz- gazdasági kérdéseket egy nevezőre hozzák, az embe­rek megértsék egymás gond­jait 'és bajait. A (munkajog és a szövetkezeti jogterüle­tek 'kapcsolódnak a legköz­vetlenebbül a termelésben részt vevő fizikai dolgozók jogi képzéséhez. Az előadá­sok nem lehetnek egyolda­lúak, csak a dolgozók jogai­val foglalkozók, de csak sza­bálymagyarázó formává sem válhatnak. Az előadások tar­talmát az elmúlt évben úgy korszerűsítették a jogi elő­adók, hogy az alapvető jog­szabályi változásokra, módo­sításokra azonnal reagáltak, az iparban dolgozók körében pedig az üzemi demokrácia fejlesztésének tartalmi és formai elemzésével foglal­koztak legtöbbet. A TIT el­sőrendű feladata továbbra is a munkások, tsz-tagok és az ifjúság körében végzett ter­melést segítő ismeretterjesz­tés, amely mindig a helyi igényekhez és sajátosságok­hoz igazodik. Az értékelést élénk vita7, majd dr. Kruppa András megyei titkár beszámolója követte, amelyben a szerve­zet 1978. évi munkatervét is­mertette. A munkaterv tar­talmazza az általános célki­tűzéseket, a megyei elnökség tanácskozásának terveit, a szakosztályok, járási, városi elnökségek, helyi szerveze­tek, csoportok feladatait, a komplex sorozatok, szabad- egyetemek, baráti körök, tanfolyamok fejlesztésének lehetőségeit, valamint az is­meretterjesztő hetek célkitű­zéseit. B. Zs. Ö Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom első­ként bizonyította a gyakorlatban, hogy a felsza­badulásért harcoló munkás- osztály döntő fontosságú, stratégiai feladatának tartot­ta szövetkezését a társada­lom haladó erőivel, elsősor­ban a dolgozó parasztsággal. Már a Kommunista Kiált­vány leszögezte, hogy a munkásosztály a maga sza­badságát csak az egész tár­sadalom felszabadításával vívhatja ki. Ez egyben jelzi a szövetségi politika megva­lósításának objektív lehető­ségét és megvalósulásának szükségességét is. Az ezért folyó harcot, mint feltörekvő osztály, a munkásosztály vezeti, a ha­talomért éppúgy, mint a hatalom birtokában, a fejlett szocializmus építésének idő­szakában, de nemcsak a szo­cialista forradalomért vívott harcban, hanem a felszaba­dító antifeudális, demokrati­kus mozgalmakban is. Ezek­ben a harcokban a munkás- osztálynak szövetségeseivel egységes, szervezett erőként kell fellépni, hogy a népi, nemzeti egységfront a lehető legszélesebb társadalmi erők támogatásával alakuljon meg és működjön. Az osztályharc körülményei természetesen szükségszerűen meghatároz­zák a szövetségi politika adott korban követendő leg­alkalmasabb politikai formá­it. A népfrontpolitika egy ilyen megvalósítási mód, amely egy bizonyos történel­mi viszonyok között bonta­kozott ki és vált a társa­dalmi haladás eszközévé. Jól látta Lenin, a bolsevik párt vezetője, az első szovjet kor­mányfő, „hogy a legszéle­sebb néptömegek elemi, de­mokratikus követeléseit á forradalom továbbfejlődése, a csírájában levő munkás­paraszt hatalom forradalmi demokráciája oldja meg”. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme elindította a tőkésvilág álta­lános válságát. A burzsoázia a születendő eredmények lát­tán mindenütt, de főleg azokban az országokban, amelyekben helyzete a legbi­zonytalanabbá vált, kímélet­len eszközökkel próbálta po­zícióit megerősíteni, vissza­szerezni. Felrúgva saját bel­ső szabályait, nyílt fasiszta diktatúra bevezetésére szán­ta el magát. Ezzel nemcsak a munkásosztály és vele szö­vetséges parasztság által ví­vott eredményeket akarta megsemmisíteni, hanem a polgári demokrácia vala­mennyi vívmányát, az em­beri jogokat is. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom után, mely a szövetségi po­litika korabeb megvalósítá­sának iskolapéldája is, a XX. század 20-as, 30-as évei­ben vált sürgetően idősze­rűvé, a fasizmus ellen foly­tatott élet-halál harcban lét­kérdéssé a szövetségi politi­ka új tartalma, helyes meg­fogalmazása. Ezt a Kommin- tern VII. kongresszusa vé­gezte el, amely nemcsak tisztázta a fasizmus osztály­jellegét, de megfogalmazta az antifasiszta népfrontpolr- tika alapelveit és gyakorlati tennivalóit. A népfrontpolitika azóta is sok kommunista párt szö­vetségi politikájának alap­ját, általános nemzeti for­máját adja. A fasizmus fe­lett aratott világra szóló győ­zelem után új országokban győzött a szocialista forra­dalom. A népfrontpolitika ezekben az országokban új tartalmat kap: szövetségi po­litikának az új társadalom, A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál szeptem­berben újítási hónapot tar­tottak, melynek az eredmé­nyét a napokban hirdették ki. A benyújtott 133 újítási javaslatból 83-at fogadott el a vállalat. Ezeknek az egy­évi előkalkulált gazdasági a szocializmus felépítése ér­dekében kell a nép haladó erőit a szocialista nemzeti egységbe tömöríteni. A kommunista és munkás­pártok állandóan elemzik, figyelemmel kísérik a világ- történelmi folyamat válto­zását, alakulását. Ezt tették a moszkvai és a berlini ta­nácskozáson is. Ma a világ­ban hatalmas forradalmi fo­lyamatok bontakoznak ki. Az emberiség számára biz­tató, hogy az imperializmus ellen egyesült korunk há­rom fő ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a haladást választó, és akaró nemzeti felszabadító mozgalom. A kialakult helyzet megköve­teli a kommunisták és más haladó erők egységét. Akció­egységet kell létrehozni, hogy szélesebb körű táma­dás bontakozzon ki a reak­ciót és a háborút akarók el­len. A fő erőfeszítéseket a helyi háborúk megakadályo­zására, a nukleáris fegyve­rek, köztük a neutronbomba elterjedésének megakadályo­zására kell fordítani. Ezek­ben az egyértelmű felada­tokban jelentkezik a nép­frontmozgalom, mint legszé­lesebb politikai tömegmoz­galomban tevékenykedő kommunisták és a haladó erők antiimperialista akció­egységének jelentős feladata. Nálunk a tömegszerveze­tek és mozgalmak sorában különleges helye, szerepe és feladata van a népfrontnak. A szocialista népi nemzeti egység kerete és megvalósu­lásának fontos területe ez a mozgalom. Ma már a nép- frontmozgalmat nem lehet szocializmust építő mun­kánkban nélkülözni. Ma­gyarországon a népfront­mozgalom a kommunisták bátor kezdeményezésére jött létre. Munkájában a párt vezető, irányító, nevelő te­vékenysége érvényesül. Ma már általános az a tapaszta­lat, hogy ahol a munkások, a párttagok nagyobb szám­ban vesznek részt a mozga­lom munkájában, ott a többi rétegek; a pártonkívüliek te­vékenysége is aktívabb. A Hazafias Népfront a politi­kai cselekvési egység alap­ján szervezi tevékenységét a párt vezetésével, és össze­kapcsolja a tömegszervezete­ket és mozgalmakat, a tár­sadalmi célok elérésére. Te­vékenységének alapját a társadalomban élő osztályok, csoportok és rétegek érdek- azonossága adja. Tapasztala­taink mutatják, hogy a tár­sadalom igényli a népfront­politikai fórumokat, a véle­ménycserét. Ennek alapján hasznos javaslatok, elkép­zelések születnek, s kapnak hangot a politikai, gazdasá­gi, kulturális élet területén. Ebből következik a mozga­lom felelősségének és politi­kai szerepének fokozódása is. cm mondhat le tömeg­nevelő tevékenységé­ről a népfront. Az a feladatunk, hogy a legszéle­sebb körben is felismerjék a szocialista nemzeti egység szükségességét, tartalmát; a hazafiság, a nemzetköziség összefüggéseit; hogy nemzeti létünk, jelenünk és jövőnk feltétele és biztosítéka a barátság és együttműködés a Szovjetunióval, hogy a haza­fiság mércéje a társadalom javára végzett munka; hogy a legsajátosabb nemzeti ér­dek a világbéke megőrzése. Ez népfrontpolitikánk alap­ján nemzeti egységünk po­litikai tartalma. haszna több mint 900 ezer forint, amely után a kifize­tett díj összege (eszmei dí­jazással együtt) meghaladja a 100 ezer forintot A leg­jobb egyéni újítók, szocialis­ta brigádok és szakvélemé­nyezők külön jutalomban is részesültek. Zenés divatbemutató Szeghalmon A megye fogyasztási szö­vetkezetei már évek óta jól tudják: kereskedelmi tevé­kenységük sikeréhez jelentős mértékben hozzájárul a jól időzített és színvonalas kul­túrműsor. A közelmúltban Szeghalmon lehettünk része­sed egy olyan, magas színvo­nalú rendezvénynek, amely arról tanúskodott: a keres­kedelem és a kultúra nagy­szerűen összekapcsolható, sőt igen gyakran feltételezi egymást. Ez esetben a budapesti Skála szövetkezeti nagyáru­ház és az ÁFÉSZ közös ren­dezésében sorra került, ze­nével, dallal, humorral te­letűzdelt divatbemutató szó­rakoztatta a szeghalmiakat a járási művelődési házban. A nagyszabású rendezvény annak a Skála áruházi hét­nek volta nyitánya, amely mintegy másfél millió fo­rint értékű iparcikket, élel­miszert és ruházati árut kí­nált a községbelieknek. Ezt az akciót volt .hivatva segí­teni sajátos eszközeivel ez a műsoros divatbemutató, me­lyen Molnár Margit ismer­tetése közepette, s a Kék Csillag együttes zenei alá­festésével a legkülönbözőbb női, férfi- és gyermekruhá­kat mutatták be a manöke­nek. A zenés divatbemutató színvonalára jellemző volt, hogy olyan neves művészek léptek a közönség elé, mint Felföldi Anikó, az Operett- színház tagja, Somogyi Pál, a közkedvelt humorista, Gé- czi Dorottya színművésznő, Juhász Mária és Horváth Attila táncdalénekesek. Kü­lön is nagy taps fogadta Körmendi Vilmost, aki az énekesek egyik csoportját zongorán kísérte. Az viszont a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ szervező kollektíváját dicséri, hogy ezen az estén zsúfolásig meg­telt érdeklődőkkel a járási művelődési ház nagyterme. Igaz, a műsor is kitűnő volt. Képünkön Felföldi Anikót, az Gperettszínház tagját mu­tatjuk be műsor közben. Kép, szöveg: Balkus Imre *~—•*»'**; -S3E; rgs* A termelés! segítő ismeretterjesztést értékelte a TIT megyei elnöksége Mokrán János Megjutalmazták a legjobb újítókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom