Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

1977. október 27., csütörtök Tűz ellen, jég ellen Húszéves az önkéntes vagyonbiztosítás Évfordulóhoz érkezett az önkéntes vagyonbiztosítás. Ez évben már húsz éve, hogy 1957-ben a Magyar Forradal­mi Munkás—Paraszt Kor­mány számos adminisztratív kényszerintézkedést számolt fel, s a vagyonbiztosítást is önkéntes alapokra helyezte. Erről, és az azóta eltelt idő­szakról, valamint a biztosító intézet ügyfélszolgálatáról kértünk tájékoztatást Szabó Andrástól, az Állami Bizto­sító Békés megyei Igazgató­ságának vezetőjétől. — Mi indokolta az össze­tett vagyonbiztosítás beveze­tését és milyen főbb válto­zások történtek azóta? — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy országunk újjáépítését követően az új­ratermelést és a parasztság jövedelmét veszélyeztették a mezőgazdaságot rendszeresen sújtó jégverések, a tűzkárok helyreállítására pedig sem az éppen szerveződő szövetkeze­ti tagság, sem a lakosság más rétegei nem rendelkez­tek elegendő pénztartalékkal. Ezért tette a kormány köte­lezővé a tűz- és jégbiztosítá­sokat az ötvenes években. Ez az adott társadalmi, gazdasá­gi feltételek mellett szükség- szerű volt, hiszen a meglevő nemzeti vagyont és társa­dalmi fejlődését védte. A nagyközség híradója be­vezetőjében a Nagy Októ­berre emlékezik és azokra az eseményekre, amelyek Csor- váson történtek a felszaba­dulást megelőző és a későb­bi időkben. Az emlékezést, a mai fiatalságot foglalkoztató mozgalmi élet, a csorvási Lenin Tsz munkaverseny- csatlakozása követi a kiad­vány lapjain. A művelődési és ifjúsági ház színvonalas művelődési és szórakozási lehetőséget kínál a csorvásiaknak. Bér­letsorozatokról, a Jókai Színház előadásairól, hang­versenyek bemutatóiról, klubműsorokról, kertbarát,-, méhész-, galamabász-szak­A kötelező jelleget 1957- ben feloldották és a biztosí­tásokat teljesen önkéntes alapokra helyezték. Ebben az időben összetett vagyonbizto­sításokat lehetett kötni. Ilye­nek voltak a közismert ház­tartási biztosítások, a CASCO elődje, az általános gépjár­műbiztosítás és a termelőszö­vetkezetek általános vagyon­biztosítása. Később több új biztosítást vezetett be az in­tézetünk, és közben vala­mennyi régebbi konstrukció­ját korszerűsítette. Alapvető változást jelentettek az 1976. január 1-vel bevezetett új módozatok, amelyeknél a biz­tosító kockázatvállalása na­gyobb, mint a korábbiaknál volt. — Kérem, ismertessen né­hány adatot a biztosítások számának alakulásáról és a kárkifizetésről. — A biztosítások száma gyorsan gyarapodott. 1958- ban az összevont lakásbizto­sítások száma országosan alig haladta meg a 21 ezret, ebben az évben csak me­gyénkben már csaknem száz­ezer lakásbiztosítást tartunk nyilván, ami azt jelenti, hogy ezek a biztosítások a lakások és a lakóépületek több mint 70 százalékát vé­dik. Óriási a növekedés a gépjármű-biztosításoknál is. körök programjáról olvas­hatunk a Csorvási Híradó­ban. Hírt ad munkájáról az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ csorvási helyi szervezetének területi ügyvezetője, találunk olvasnivalót az öregek szo­ciális gondozásáról, sok jog­szabályról, s egy új kez­deményezésről, amelyben a község lakói írnak lakóhe­lyükről, a település történel­méhez kapcsolódó dokumen­tumokról. Az élő néphagyo­mány egyik betyáralakjáról, Babáj Gyurkáról szól ebben a számban a történet, aki bátor tetteivel a népelnyomó uralkodó osztályt próbálta megleckéztetni. Az 1960-ban bevezetett álta­lános gépjármű-biztosítást az első évben az egész ország­ban csak 211 gépkocsi-tulaj­donos kötötte meg — jelenleg a régi és új CASCO-biztosí- tások száma már 327 ezer, és az általuk védett gépjármű- állomány értéke 12— 14 milliárd forintra te­hető. A legújabb ada­taink szerint ebből mint­egy 10 ezer jut megyénkre, ami azt jelenti, hogy "Békés­ben a gépkocsik csaknem 45 százaléka rendelkezik CAS- CO-biztosítással. A termelőszövetkezeti biz­tosítások sikerét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy 1977-ben megyénkben kivétel nélkül valamennyi termelőszövetkezet kötött nö­vény-, állat- vagy álló-, for­góeszköz-biztosítást. A kár- kifizetésekre vonatkozóan azt tudom elmondani, hogy a húsz év alatt nemcsak a biz­tosítások száma, hanem az intézetünk által kifizetett kártérítések nagysága is nö­vekedett. — Milyen intézkedések tör­téntek ez évben a még szín­vonalasabb ügyfélszolgálat­ra? — Valamennyi fióknál igyek­szünk kulturált körülmények között fogadni ügyfeleinket. Az ügyfélfogadási időt szer­dai napokon meghosszabbí­tottuk. Ezzel az volt a cé­lunk, hogy a lakosságnak ne csak munkaidő alatt, hanem munkaidőn túl is legyen le­hetősége biztosítási ügyei rendezésére. ’ Sőt, gépjármű­kárrendezési fiókunknál a szerdai napokon kívül hétfőn is- hat óráig állunk ügyfele­ink rendelkezésére. Változá­sok történtek a gépjármű­kárrendezésben is. Megálla­podást kötöttünk — a békés­csabai AFIT-szervizhez ha­sonlóan — a Szarvasi Fa, Fém Szövetkezet autójavító­jával és a Generál Ipari Szö­vetkezettel is, hogy a számla kifizetését közvetlenül az Állami Biztosító vállalja. CASCO kárkifizetési helyet létesítettünk ez évben Oros­házán és Szarvason. Törekvé­sünk, hogy mindenben ügy­feleink érdekeit szolgáljuk, s a lakosság tapasztalhatja: a biztosítás valóban támasz a bajban — mondta befejezé­sül az igazgató. Tóth Ibolya Az Ady- centenáriumra megjelent könyvek Ahogy közeledik novem­ber 22, Ady Endre születé­sének századik évfordulója, egyre több kötettel találkoz­hatunk a könyvesboltokban. Az érdeklődők egyaránt meg­találhatják a verseskötetek új kiadásait, a prózai írásokat, az életrajzokat és tanulmá­nyokat. A napokban jelent meg Ady összes verseinek szép kiadása. A Válogatott ver­sek, amely A magyar iroda­lom gyöngyszemei sorozat tagja, híven tükrözi a költői életmű sokszínűségét. Corvi­na-kiadvány a Válogatót publicisztikai írások, amely­ben az Osztrák—Magyar Monarchia korhadó társadal­mának szellemes kritikáját találja az olvasó. E kötettel indul egy társadalomtudo­mányi ismeretterjesztő soro­zat, amely Kelet-Európa, s ezen belül hazánk társadal­mi, gazdasági és kulturális életének kérdéseivel foglal­kozik majd. A forradalmi költő mel­lett mindinkább előtérbe ke­rül Ady, az ember. Ezt bi­zonyítják a megjelent és hamarosan megjelenő élet­rajzi írások, például Dénes Zsófia szubjektív hangú, Évek helyett órák című kö­tete, vagy az Elhagyott ka­lózhajók, amely újonnan fölfedezett Ady- és Csinszka- leveleket mutat be. Ilyen az Életem nyitott könyve is, amely prózai írásokat és le­velezéseket tartalmaz. Érde­kes és színvonalas életrajzi •írás Bölöni György ismét megjelenő könyve, Az igazi Ady, amelyben a kortárs és jó barát emlékezik a párizsi évekre, feltárva a költő em­beri és művészi vívódásait. Érdekes keresztmetszetű dr. Fenyvesi Margit válogatása, az Adytól — Adyról, amely a címnek megfelelően tar­talmazza a költő és a kor­társak írásait, kiemelve ezek irodalomtörténeti jellegét. A Magvető ismét készül ki­adni Lukács György Ady Endréről című tanulmánykö­tetét. Érdekesnek ígérkezik Hor­váth Béla—Cigány Dezső Ady-képeiről szóló könyve, amely a Gyorsuló idő sorozat tagjaként jelenik meg. Hét arcképet festett a kiváló ex­presszionista művész a köl­tőről; a szerző a művészet- történész szemével követi nyomon a portrék sorsát. G. K. Miről ír a Csorvási Híradó idei 3. száma? Tímár Ede: CSILLAGOSOK, KATONÁK... A Moszkvában megalapí­tott „magyar csoport elfo­gadta az OK(b)P elméleti és gyakorlati platformját, célul tűzte ki a kommunizmus eszméinek terjesztését és a reformizmus elleni harcot.” A volt hadifogoly magyar kommunisták két szorosan összefüggő feladat megoldá­sát tűzték célul maguk elé: 1. Elősegíteni a forradalmi munkásmozgalom fejlődését Magyarországon; 2. Tőlük telhetőén kivenni részüket a szovjet népnek a külső és belső ellenség ellen vívott harcból. A magyar kommunisták 1918. március 25-én levélben "jelentették be csoportjuk megalakulását az OK(b)P Központi Bizottságának. A levélben egyebek között bejelentették, hogy „A cso­port — a Központi Bizott­ság segítségével — heten­ként kétszer megjelenő po­litikai és tudományos újsá­got ad ki „Szociális Forra­dalom” címmel. A lap célja a kommunista eszmék ter­jesztése a hadifoglyok között Oroszországban, és a prole­tárok és parasztok között Magyarországon — a szociá­lis forradalmat segítő fegy­veres felkelés érdekében.” A levélben még szerepelt az is, hogy ezt a lapot il­legális úton eljuttatják ha­za, Magyarországra, továb­bá a csoport agitátorképző tanfolyamokat szerveü. Az agitátorok feladata az lesz, hogy hazatérésük után kom­munista szervezetek létre­hozását készítsék elő, továb­bá kapcsolatokat teremtse­nek a szociáldemokraták balszárnyával. A „Szociális Forradalom” élére háromtagú — Kun Bé­la, Rudnyár^zky Endre, Sza­muely Tibor — szerkesztő bizottság került. A lap első száma 1918. április 3-án je­lent meg. Ettől kezdve 1918. november 6-ig hetenként kétszer, majd a továbbiak­ban 1919. február 19-ig he­tenként egyszer adták ki. A lap első számának szer­kesztőségi cikke világosan, félreérthetetlenül határozta meg a magyar kommunista csoport céljait. A nevezetes, a magyar for­radalmi munkásmozgalom, a magyar kommunista párt megalapításának az előkészí­tése számára alapvető jelen­tőségű elvi állásfoglalást tö­mören így foglalhatjuk ösz- sze: Küzdelem a forradalo­mért, a tőkés társadalmi rendszer elpusztításáért. A szerkesztőségi cikk kifejti, hogy a magyar kommunis­ták szilárdan az osztályharc alapján állnak, s vallják a „hamisítatlan forradalmi marxizmust”. Tehát: „Ennek a tudománynak a proletariá­tus osztályharca tudományos kifejezésének népszerű for­mában való terjesztése — úgy, hogy mindenki megért­se — egyik fő célja az új­ságnak.” A Szociális Forradalom hasábjain meghirdetett el­méleti és módszerbeli forra­dalmi állásfoglalást a ma- -gyar kommunisták csoportja az OK(b)P Központi Bizott­ságához munkaprogramként juttatta el. A munkaprogram kidolgozásakor J. M. Szverd- lowal tanácskoztak. Az OK(b)P Magyar Cso­portja roppant nagy munkát végzett avégett, hogy a leni­ni tanítások, a szocialista forradalom eszméi ismertté váljanak, elterjedjenek a magyar hadifoglyok tömegei­nek körében. E nagyszabású és jól szervezett munka ered­ményét bizonyítja, hogy 1918 őszéig az európai Oroszor­szágban, minden jelentős vá­rosban, ahol nagyobb szám­ban éltek hadifoglyok, meg­alakult a magyar kommunis­ták helyi csoportja. így pél­dául magyar kommunista csoportot alapítottak Asztra- hanyban, Kurszkban, Orel- ben, Permben, Szamarában, Szaratovban, Szmbirszkben, Tambovban, Voronyezsben, Rjazanyban, Szerpuhovban, Caricinben, Tverben, Ka- zanyban és még más váro­sokban is. Ezek a csoportok több száz magyar kommunistát fogtak össze. Szibériában is, Tur- kesztán'ban is alakultak kommunista csoportok, me­lyék több ezer magyar for­radalmárt tömörítettek so­raikba. A magyar kommunista csoportok nagy figyelmet for­dítottak a hadifoglyok eszmei felvilágosítására. A moszkvai központi lap a „Szociális Forradalom” mellett Szov- jet-Oroszország területén több városban is kiadtak magyar újságokat. 1917 és 1921 között összesen 50 ma­gyar forradalmi újság jelent meg Szovjet-Oroszországban. Ezek a lapok nagyon sokat tettek a magyar hadifoglyok mozgósításáért, cikkeiknek, írásaiknak nagy szerepük volt abban, hogy a magyarok közül mintegy százezren fog­tak fegyvert a szovjethata­lomért. Az OK(b)P Magyar Cso­portja kiadta a Kommunista Kiáltványt. Magyarul jelen­tették meg Lenin és más bol­sevik vezetők munkáit. Jelen­tős volt Kun Béla „Mit akar­nak a kommunisták?” című írásának a kiadása és ter­jesztése. Kun Béla ebben a munkájában népszerű for­mában a magyar proletariá­tus előtt álló tennivalókkal összefüggésben fejtette ki a lenini eszméket. (Folytatjuk) Tanácskoztak a dolgozók középiskoláinak tagozatvezetői Kedden délután a megyei tanács kistanácstermében a dolgozók középiskolája tago­zatvezetői részvételével me­gyei tanácskozást tartottak. A tanácskozáson " Róta Pál megyei felnőttoktatási szak- felügyelő értékelte a múlt tanév tapasztalatait, és meg­jelölte a következő, 1977— 78-as tanítási év feladatait is. Az előadó először ele­mezte a felnőttoktatás kü­lönböző formáiban lebonyo­lított osztályvizsgák eredmé­nyeit és tapasztalatait. Az eredmények alapján felhívta a tagozatvezetők figyelmét a vizsgákkal kapcsolatos leg­apróbb tennivalókra is. Az érettségi vizsgákról szólva elmondotta, hogy a megyében a dolgozók gim­náziumában 13 helyen 17 osztályban 452 felnőtt tett sikeres érettségi vizsgát, a dolgozók szakközépiskolái­ban pedig 1233-an. Kiemelte, hogy az érettségire nem je­lentkezők, tehát a végbizo­nyítvánnyal tanulmányaikat befejező felnőtt hallgatók száma jelentősen csökkent. Előadásában felhívta a résztvevők figyelmét az érettségire, az előkészítő tanfolyamok fontosságára, amelynek megszervezését sajnos elég kevés helyen ol­dották meg. Pedig — mint mondotta — ahol a közép­fokú iskolák felvették a helységükben működő mű­velődési házzal vagy TIT­szervezettel a kapcsolatot és lehetőséget biztosítottak a folyamatos konzultációkra, ott a felnőtt hallgatók lénye­gesen jobb eredményt értek el tanulmányi munkájuk­ban. Az érettségi tapasztala­tok összegezésénél példaként említette azt a négy megyei vállalatot, ahol a szakmun­kások szakközépiskolájában tanuló dolgozóknak a válla­laton belül teremtették meg az érettségi feltételeit azzal, hogy kitért a szakmunkások emelt szintű oktatásban va­ló részvételének problémáira is. Az új tanévre vonatkozó­an szólt a középiskolai fel­nőttképzésben részt vevők számának csökkenéséről is. Ebben az évben 190 osztály indult 6338 hallgatóval. Bár növekedett a szakmunkások szakközépiskolájának nép­szerűsége, a gimnáziumok­ba jelentkezők arányának csökkenése miatt idén több mint 500-zal kevesebben vesznek részt az oktatásban. Ezért van szükség minél át­gondoltabb, szélesebb körű beiskolázási programra, megelőző tájékoztatásra. A beszámoló végén a fel­nőttoktatásban részt vevő pedagógusok bérrendezésé­nek jelentőségeire is kitért. Róta Pál részletes elemző beszámolója után a tanács­kozás résztvevői hozzászóltak az előadásban elhangzottak­hoz. r Uj Aurora-est Makón Kedden este hat órakor Makón, a József Attila könyvtárban Űj Aurora-estet rendeztek. Az őszi megyei könyvhetek kiemelkedő ese­ményén Filadelfi Mihály, Sass Ervin, Tóth Lajos és Varsa Zoltán volt a makóiak vendége. Az első Csongrád megyei Űj Aurora-esten Filadelfi Mihály, a folyóirat felelős szerkesztője beszélt a békési irodalmi élet alakulásáról, bekapcsolódásáról az orszá­gos vérkeringésbe. A szereplő költők és írók művei nagy sikert arattak, az est után pedig hosszú ideig tartó baráti beszélgetés ala­kult ki vendéglátók és ven­dégek között. Kapcsolatfelvétel NDK-beli iskolával Október 25-én, a békési Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetbe érkezett a böhnshauseni VÉG Langen- stein Betriebsberufsschulei igazgató tanácsának három­tagú küldöttsége. Az iskola vezetői a napok­ban aláírták a termelési cse­regyakorlatról szóló szerző­dést. Ennek alapján 1978. nyarán tíz tanulóból és két tanárkísérőből álló csoport utazik két hétre a Harz- hegységben fekvő Böhnshau- senbe, termelési gyakorlatra. Pillantás a múlt kincseit őrző békési múzeum boltívei alól, a környék modern lakásaira Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom