Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

1977. július 10., vasárnap Kitüntetések és jutalmazások a vasutasnap aikalmábél A XXVII. vasutasnap al­kalmából a MÁV Szegedi Igazgatósága területén dolgo­zó vasutasok közül me­gyénkből többen kitüntetést, jutalmat kaptak. A vasútüzem érdekében végzett kiemelkedő szakmai és társadalmi munkájuk, va­lamint közéleti tevékenysé­gük elismeréseként a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter július 8-án, pénteken Budapesten, a Nyugati pá­lyaudvar Utasellátó étter­mében rendezett ünnepségen „Kiváló vasutas” kitüntetés­ben részesítette: Popik Sán­dor mozdonyvezetőt (Békés­csabai Vontatási Főnökség) és K. Nagy József pályames­tert (Békéscsabai Pályafenn­tartási Főnökség). Július 9-én, szombaton Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében megtartott ünnepségen a közlekedés- és postaügyi miniszter helyette­se, a MÁV vezérigazgatója „Vezérigazgatói dicséret”-ben részesítette: Juhász István raktárnokot (Gyomai állo­más), Magyar Antal ólmozó- bárcázót (Lökösháza—Curti- ci állomás) és Petri Károly szakaszkezelő pályamestert (Békéscsabai Pályafenntartá­si Főnökség). A MÁV Szegedi Igazgató­ságának vezetője „Igazgatói dicséret”-ben részesítette: Popp Andor vonatvezetőt (békéscsabai állomás), Foga- rasi Ferenc műszaki ügyinté­zőt (vésztői állomás), Alt Sándorné takarítónőt (gyulai állomás), Müller Károly mozdonylakatost (Békéscsa­bai Vontatási Főnökség), Se­res György mozdonyvezetőt (Mezőhegyesi Vontatási Fő­nökség), Kovács Mihály anyagkiadót (békéscsabai szertárfőnökség), Fülöp Dezső vámőr törzszászlóst (Lökös­háza). A XXVII. vasutasnap al­kalmából az igazgatóság munkahelyein is rendeztek ünnepségeket, ahol 260-an kapták meg a Kiváló Dolgo­zó kitüntetést. Szintén ün­nepségeken adták át a Ma­gyar Állóim vasutak szolgála­tában eltöltött 5, 10, 20 és 30 év után járó törzsgárda-elis- meréseket. A vasútigazgató- ság területén 2055-en kapták meg az arany, ezüst és bronz fokozatot, illetve az oklevele­ket. Soron kívüli kinevezés­ben 416-an részesültek. Az említett kitüntetésekre, törzsgárda-elismerésekre, so­ron kívüli kinevezésekre és egyéb jutalmakra az igazga­tóság területén több mint négymillió forint jutalmat osztottak ki. A Modern rézfúvósegyüttes lesz a főszereplője a második békéscsabai nyári hangver­senynek, melyet július 12-én, kedden, 20 órai kezdettel ren­dez a Filharmónia a városi tanács udvarán (rossz idő esetén a megyei művelődési központban). Az est közreműködő mű-, vésze: Farkas Gyöngyi (cimbalom). A műsor: Susato: Szvit, Couperin: Triószonáta, Lengyel ária, Titokzatos barikádok. Bacb: E-dúr prelúdium, Mihály A.: Kis toronyzene, Clarke: Trumpet Voluntary, Patachich: Mouvement, Farkas: Nyírbá­tori .toronyzene, Fernaby: Szvit, Dávid: Négy miniatűr, Pezel: Intrádák és Mouret: Fanfárszimfóniák. Összehangolt irányítás az ifjúsági kluboknak írók, kritikusok, színházi szakemberek találkozása Gyulán A gyulai színházi nyár tavaly nyáron látta először vendégül az írószövetség és a színházművészeti szövetség neves képviselőit, hogy a mai magyar drámatermésről rendezzenek hasznos tanács­kozást Július 11-én, hétfőn ismét csaknem 100 író, kritikus, újságíró érkezik Gyulára, hogy két nap alatt megnéz­zék a várszínház hat előadá­sát és beszélgessenek a ma­gyar történelmi dráma fej­lődéséről, időszerűségéről. A vita egyik célja a termé­keny, jó kapcsolat fejleszté­se a színházak és a dráma­Alkotótábor Békésen Harmadik alkalommal ren­dezik Békésen a képzőmű­vészek és amatőrfilmesek kéthetes alkotótáborozását A táborozás célja változatlan, a Viharsarok és a Körös menti emberek életével kapcsola­tos dokumentumok, emlékek gyűjtése, a táj -ember-anyag kapcsolatának megörökítése filmen, képen és formai mű­vészetben. Július 11-én nyitja meg a tábort Vámos László, Békés város tanácselnök-helyettese. Városnézésre indulnak a részvevők, majd este fórum­beszélgetés keretében talál­koznak Békéscsaba, Gyula és Békés vezetőivel. Július 24-ig festenek, fil­meznek a tábor részvevői, tudományos előadásokat hallgatnak a filmkészítésről, a művészet pártosságáról. Július 20-án a megyei köl­tőkkel, írókkal találkoznak. A táborozok műveiből készí­tett kiállítást a művelődési központban nyitják meg s a legsikerültebbeket jutalmaz­zák. írók együttélésében. A má­sik lényeges feladat, hogy a kollektív bölcsesség erejével alakítsák, segítsék a Gyulai Várszínház következő évad­jainak művészi elképzeléseit, műsortervét. Július 12-én, kedden dél­előtt az Erkel Művelődési Központban rendezendő ta­nácskozáson Almási Miklóá dráma- és irodalomtörténész és dr. Székely György, a Színháztudományi Intézet igazgatóhelyettese tart vita­indító előadást A vendégek között számítanak Csurka István, Szabó Magda, Garai Gábor, Hernádi Gyula, Pás- kándy Géza, Fehér Klára és irodalmunk sok más neves képviselőjének megjelenésé­re. A szomszédos szocialista országok színházművészeti szövetségeinek vezető képvi­selői is érdeklődnek és el­jönnek a tanácskozásra. Az utóbbi évtizedben meg­háromszorozódott az ifjúsági klubok száma, gazdagodott, színesedett tevékenységük, öntevékeny csoportok, ma­guk teremtik meg a közössé­gi művelődés, szórakozás kö­tetlen formáit. Ezt a céltuda­tos törekvést támogatta az Országos Közművelődési Ta­nács elnöksége az ifjúsági s klubok tevékenységének elemzésekor. Az ülésen — amelyen a KISZ KB vázolta az ifjúsági klubok helyzetét — megállapították: az ifjúsá­gi klubok mozgalma országos mozgalommá fejlődött, már több mint négy és fél ezer működik. Vonzerejük azon­ban nagyon különböző. Az üzemi és termelőszövetkezeti klubok általában jól felsze­reltek, eredményesen tevé­kenykednek, a lakóterületiek és a művelődési házakban le­vők anyagi feltételei viszont nem kielégítőek. Az iskolai klubok sem töltik be min­denhol közösségteremtő funkcióikat. Az elnökség egyetértett a KISZ KB intéző bizottságá­nak álláspontjával: fontos a klubmozgalom irányításának javítása, az irányító szervek együttműködése. Az irányí­tás azonban ne korlátozza a fiatalok alkotó, kezdeménye­ző készségét, aktivitását, ha­nem a klubélet tartalmának gazdagításához az új, vonzó tevékenységi formák kialakí­tásához nyújtsanak érdemi — de nem gyámkodó segítséget. Javasolták: az ifjúsági klu­bok tevékenységének haté­konyabb orientálására, támo­gatására a Kulturális Mi­nisztérium mellett az illeté­kes országos szervek bevoná­sával hozzák létre az ifjúsági klubtanácsot. Az elnökség felhívta az ál­lami és a társadalmi szervek figyelmét: javítsák a klub működési feltételeit. Az iskolai és főiskolai klu­bok működjenek együtt a többi klubokkal, váljanak a munkásfiatalok és a diákok találkozásainak színtereivé. Támogassak a munkásfiata­lok továbbtanulását, művelő­dését. A KISZ-szervezetek pedig segítsék elő a klubok közéleti szerepének művelé­sét. A KISZ megyei, járási, kerü­leti bizottságai rendszeresen kísérjék figyelemmel a terü­letükön működő klubok te­vékenységét, a klubok moz­galmi jellegének fejlődését. Ösztönözzék újabb klubok lé­tesítését a lakótelepeken, kis­községekben, munkásszállá­sokon, szakmunkásképző in­tézetekben. (MTI) «♦ ÖREG HALASZ £S A... KÖRÖS Fotó; Gál Edit Küzdő kezdők egkérdeztek 9000 pá­lyakezdő fiatalt: mi­lyenek voltak az el­ső hetek, hónapok az első munkahelyen? Részletek a kitöltött kérdőívekből; a sze­mélyes interjúkból: „A munkahelyemre engem nem vezettek be, magam mutatkoztam be mindenki­nek. Életem legkellemetle­nebb percei voltak ezek...” „A szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése után sem a vezetőktől, sem a munka­társaimtól nem kaptam meg azt a segítséget, amire egy fiatalember rászorul.” „Nem szívesen gondolok] vissza a fogadtatásra. Azj ember az iskolapadban még hisz abban, amire tanítot­ták ... Nem fogadtak valami szívesen. Szinte szégyellnem kellett, hogy érettségiztem, mert munkatársaim nagy része az általános iskolát sem fejezte be. Hosszú ke­resgélés, többszöri munka­hely-változtatás után talál­tam csak magamra, s ez na­gyon megviselt.” Megkérdezték 74 vállalat igazgatóját és KlSZ-bizottsá- gát, véleményt kértek a me­gyei és a városi tanácsok munkaügyi osztályaitól és a minisztériumoktól: milyenek a pályakezdés feltételei? Részletek a hivatalos jelen­tésekből : „Biztosítani kívánjuk, hogy a fiatalokat az első ta­lálkozáskor kedvező hatás érje. Filmvetítéssel egybekö­tött gyárlátogatásokat szer­vezünk ...” „Megteremtjük a feltétele­it annak, hogy a fiatalok egyéniségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek.” A pályakezdés adminiszt­ratív, hivatalos része a mun­káltatók részéről rendkívül egyszerű, s néhány óra alatt lebonyolítható. A munkaügyi osztályok felvétel előtti in­formációja mindössze a konkrét munkakörre, a ke­resetre, esetleg még néhány fontosabb szociális intéz­mény ismertetésére korláto­zódik. A fiatalok szerint még ez a szűkszavú és hivatalos jellegű tájékoztatás sem tör­ténik mindenütt. Sokukat nem mutatják be a munka­társaiknak, a munkahelyi szokásokról — amelyek is­merete megkönnyíthetné a kezdést, a beilleszkedést — csak elvétve kapnak infor­mációkat a vállalat gazda­sági feladatairól, az előme­neteli lehetőségekről pedig úgyszólván senkinek sincse­nek érdemleges ismeretei. Általános tapasztalat, hogy részletesebben csak a felső­fokú végzettséggel rendelke­ző szakembereket tájékoztat­ják. A szakmunkásokat, a betanított és segédmunkáso­kat nagy érdeklődéssel vár­ják a munkahelyek, de a felvétel után többnyire kö­zönnyel és érdektelenséggel kezelik őket. Vannak persze kivételek. Például a Magyar Vagon-és Gépgyár, ahol valóban szer­vezettnek tekinthető a mun­kába lépők fogadása és tá­jékoztatása, tekintet nélkül arra, hogy az illető diplomá­val, szakmunkásoklevéllel vagy anélkül jelentkezik. Vagy: az Egyesült Izzó, ahol megszervezték a sokat em­legetett „mérnökóvodát”, vagyis azt az intézményt, amelynek keretében a kezdő diplomások alaposan megis­merkedhetnek az egész vál­lalattal, s csak ezután dön­tenek szűkebb munkahelyük felől. Jó néhány elemzésből le­vonható következtetés, hogy a pályakezdők többsége nem az állandóan emelkedő fize­tésben látja a munkahelyi, a szakmai karrier mércéjét. Legtöbbjük a munkateljesít­ményt, a szakmai rangot, a munkatársak barátságát, a vezetők bizalmát jelöli meg az érvényesülést biztosító té­nyezőként. Jó lenne ezt min­denütt tudomásul venni, ahol a vezetők a — vitathatatla­nul meglevő — kereseti igé­nyek lehetősége szerinti ki­elégítésével, a pályakezdők érvényesülési problémáit jó­részt megoldottnak tekintik. A szakmai előmenetel, a fia­talok sikerigényének kielé­gítése, az ennek megfelelő széles körű érvényesülési lehetőségek biztosítása hát­térbe szorul. S valószínűleg erre is visszavezethető, hogy bizonyos vizsgálatok szerint a pályakezdők rangsorában, az érvényesülés motivációs tényezői között „előkelő” he­lyen szerepel az úgynevezett „jó kapcsolatok” megterem­tése. Az Igazgatók persze másként vélekednek; szerin­tük kizárólag a rátermettség, a szorgalom, a tanulás és az emberi jó tulajdonságok dön­tenek az előmenetelnél. Le­het, hogy ez esetben is a fia­talok helyzetmegítélése a reálisabb? Milyen a pályakezdők munkahelyi közérzete? Az alapmotívum: a fiatal korral szükségképpen együttj áró bi­zonyos fokú türelmetlenség, nyugtalanság és kritikai szel­lem. Nem mindegy azonban, hogy miért nyugtalankodnak, hogy miért emelik fel a sza­vukat. A vezetők szerint többnyire a bérproblémák miatt, aztán a munkafelté­telek, illetve a közvetlen ve­zető ellenszenves stílusa, magatartása miatt A fiata­lok másként látják a dolgot: elsősorban a munkával, il­letve a munkaköri beosztás­sal kapcsolatos problémák izgatják őket, aztán a lakás­hiány és csak ezek után kö­vetkeznek a bérpanaszok. Ez a véleményeltérés már alaposan közrejátszik a mun­kahely-változtatásokban, amelynek mértékét egyéb­ként — a kezdők fluktuáció­járól van szó! — a vezetők többsége nem tekinti túl­zottnak. Tény, hogy legin­kább a segéd- és betanított munkások vándorolnak, s minél magasabb valakinek a képzettsége, annál nehezeb­ben szánja el magát a mun­kahelycserére. S ez megint csak arra figyelmeztet, hogy a pályakezdők között is meg­különböztetett figyelemmel kellene kezelni azokat, akik szakképzettség nélkül állnak munkába, s akik közül so­kan csak azért nem tanulnak tovább, mert senki sem biz­tatja erre őket különöseb­ben. n agyjából így összegez­hető a fiatalok és a munkáltatók vélemé­nye a pályakezdésről, s az itt vázolt véleménykülönb­ségekben lehet részben meg­találni a választ arra a kér­désre, hogy vajon miért küz­delmes nálunk a kezdők helyzete, sorsa? A különbö­ző vizsgálódások persze csak ábrázolhatják, illusztrálhat­ják ezt a társadalmi gondot. Megoldása azokra tartozik, akiktől közvetlenül függ a pályakezdők boldogulása. Vértes Csaba Horgászversenyre készülnek A Körösvidéki Sporthor­gász Egyesület július 16—17- én kétnapos hagyományos horgász halfogóversenyt ren­dez a Hármas-Körösön, a csárdaszállási horgásztanya térségében. Amint Szabó Pál, az egye­sület titkára elmondta, mint­egy száz horgász és 30 ifjúsá­gi versenyző jelentkezését várják. Az előkészületnél ar­ra is figyeltek, hogy a Bé­késcsabáról jelentkező sport­horgászokat a horgászegyesü­let elől szombaton, július 16- án autóbusszal szállítsák a verseny színhelyére. A két­napos halfogóküzdelem szom­baton 3 órakor kezdődik és vasárnap délelőtt 11 órakor fejeződik be. Ezt követi majd a mérlegelés, eredményhir­detés és a díjkiosztás. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom