Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
Rádióműsor gyermekeknek Az új év számos rádióműsort tartogat a gyermek, és ifjúsági hallgatóknak. Zenei Magazin címmel januárban indul az ifjúsági , rádió négy hetente „megjelenő'’ Hangos Folyóirata. A hangjátékkínálatban szerepel Déry Tibor: A portugál királylány című elbeszélésének rádiójáték-változata, amelynek főszerepeit Gyurkovics Zsuzsa. Gyabronka József, Fodor Tamás és mások alakjtják. A rendező Gál István. Januárban hangzik el a KISZ Központi Bizottsága és a Rádió ifjúsági főosztálya által immár negyedik alkalommal meghirdetett hangjátékp ’< Igazaiénak néhány díjazott alkotása is. Kísérőlap a marhalevél helyett Tudnivalók az állatforgalmazás új rendjéről A Minisztertanács 35 197(1. (IX. 29.) számú és a 31/1976. (IX. 29.) MÉM. számú rendelete ér- j telmében 1977. január 1-től az 1 állattulajdonos a szarvasmarha, ló, sertés, öszvér, szamár, juh vagy kecske községen belüli és más községbe történő forgalmazása esetén marhalevél helyett állatkísérő lapon állategészségDöntött a Legfelsőbb Bíróság A felelőtlen motorozás vége Egy tizenhat éves vidéki diák- fiú, bár tudta, hogy 23 éves barátja vezetői jogosítvánnyal nem rendelkezik, motorkerékpáron hosszabb kirándulásra ment vele. Az idősebbik vezetett, amikor az esti órákban nekiütköztek egy szabályosan kivilágított, lezárt. sorompónak és mindketten megsérültek. A diák ötvep százalékban véglegesen rokkant lett; az orvosszakértői vélemény szerint állapota a jövőben csak rosz- szabbodhat. A fiatalember az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen a járásbíróságon baleseti kártérítés és havi járadék fizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a Hegfelsőbb Bíróság — a legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt adva — a következőképpen döntött: — Aki a közúti közlekedésben, mint utas, annak ismeretében vesz részt, hogy a gépjárművezetőnek nincs jogosítványa, baleset esetén teljes kártérítésre nem tarthat igényt. Ilyenkor ugyanis számolnia kell azzal, hogy a saját és a mások életét, testi épségét veszélynek teszi ki. Ebben az esetben tehát — gondatlanság miatt — kármegosztásnak van helye. A közrehatás arányának megállapításánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a motorkerékpárt vezető és karambolt okozó fiatalember magatartása idézte elő a bajt. mert a tizenhat éves fiút a viszonylag hosszú útra magával vitte. Egy huszonhárom éves fiatalembernek van annyi élettapasztalata, hogy elvárható tőle a veszély- helyzet felismerése és a motor- kerékpár használatára vonatkozó jogszabályok megtartása. Mindezek mérlegelésével a Legfelsőbb Bíróság, a kármegosztás elvét alkalmazva, az Állami Biztosítót a kár nyolcvan százalékának megtérítésére kötelezte. Egy marós viszontagságai Egy gépgyár marósa igen nagy értékű készülék elkészítésén dolgozott. Munka közben a marótárcsa három milliméter mélyen belemart az egyik horonyfal lejtős felületébe. A vizsgálat során megállapították: az illető a technológiai előírásoktól eltérően, a marást a munkadarabon alátámasztás nélkül és a . megengedettnél magasabb fordulatszámmal végezte. Ezért fegyelmi büntetésül alapórabérét csökkentették és más gépre helyezték ét. A határozat hatályon kívül helyezéséért a marós a munkaügyi bíróságon pert indított. Elismerte, hogy a technológiai utasításokat nem tartotta be. de azzal védekezett, hogy véleménye szerint az alátámasztás , hiánya nem okozhat selejtet, a kár a marókés meglazulásának tudható be. A vállalat jogi képviselője a bíróságon kijelentette: a gyárnak egyelőre pénzben is kileiezhetö kára nincs, de a megrendelővel szemben az eredetileg másfél éves garancia helyett három évet kellett vállalnia. A munkaügyi bíróság a maróst a fegyelmi bűn. tetés alól azzal az indoklással mentesítette, hogy vétkességét nem látta bizonyítottnak. Szerinte a hiba okát a tanúk csak fel- tételezésre alapították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. — A bíróság nem tisztázta — hangzik tovább a határozat —■, hogy a marós a megmunkáláskor milyen fordulatszámmal dolgozott. a marókés megfelelő minőségű volt-e, a gyár rendelkezett-e a szükséges köszörülő berendezéssel. Nem vizsgálta a bíróság a helyszíni körülményeket sem, pedig a felek előadása erre vonatkozóan is ellentétes. A marós ugyanis arra hivatkozott, hogy tőle három és fél méternyire 300 tonnás présgép dolgozott, s nincs tisztázva, hogy ennek működése volt-e kihatással a marógépre. A tényállás tehát éppen a legfontosabb kérdésben nem világos, vagyis abban, hogy a marós kö- vetett-e el fegyelmi vétséget. Csak körültekintő vizsgálat után lehet eldönteni, hogy a gyárban helyesen értékelték-e a munkás magatartását, és hogv a kiszabott feeveimi büntetés az elkövetett vétséggel aráuvhsn áii-e. Hajdú Endre ügyi forgalmazási engedélyt kö. : teles kérni. Az állatkísérő lap űrlapja a I helyi 'szakigazgatási szervnél szerezhető be, ingyenesen. Az I űrlap két részét, az állatkísérő ! lapot (a forgalmazási engedély- [ lyel) és a nyilvántartási szel- | vényt az állattulajdonos vagy | annak meghatalmazottja tölti j ki. Az állatkísérő lapot minden esetben az állat tulajdonosa ír- i ja alá, aláírásával büntetőjogi-' lag igazolja, hogy a feltüntetett állat sajátja, s mióta van a bir- | tokában. Az új rendelkezéssel megszűnik a tulajdonjog eddigi igazolásának módja. Az állategészségügyi forgalmazási engedély kiváltásához a kitöltött állatkísérő űrlapot a helyi szakigazgatási szerv megbízottjának kell benyújtani az illetékbélyeggel együtt, aki az állattartónak visszaadja az ál- latkísérö lapot, amelyet sorszámmal lát el, az engedélyt le. bélyegzi, aláírja. A nyilvántartási szelvény a szakigazgatási szervnél marad. Az állatkísérő lapon az állategészségügyi forgalmazási enge, dély azt igazolja, hogy az engedély kiállítása szerinti községben az állat forgalomba hozatalát egészségügyi korlátozás nem akadályozza. Az engedély a kiállításnak napjától számított 6 napig érvényes, és azonnali hatállyal érvényét veszti, ha állategészségügyi okok miatt a községben forgalmi korlátozást rendelnek el. Az állategészségügyi forgalmazási engedélyt egészséges, be. tegség szemmel látható tüneteitől mentes állatra szabad kérni, ezért a tulajdonos büntető és polgári jogi felelősséggel tartozik. Egyéni állattartónak minden állatra külön állatkísérő lapot kell váltani. Az állattartó köteles az állatkísérő lapot meg. őrizni, szállításnál azt magánál tartani, az állatorvosnak, vagy ✓ az ellenőrző szervnek bemutatni. Az állat eladásakor az állatkísérő lapot az új tulajdonosnak át kell adni. Üj telefon-ellenőrző műszer A Telmos Műszergyártó Szövetkezetnél elkészült a tartásidőmérő postai műszer mintapéldánya. A táskaírógép nagyságú műszer önműködően számolja, illetve méri a telefonbeszélgetések mennyiségét •és idejét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a telefonközpont működésébe beavatkozva, csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot okozó torlódásokat. (MTI Fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Nem kell állategészségügyi forgalmazási engedélyt kérni: kényszervágás esetén, gyógykezelésre való szállításkor, legelte, tés, időleges gazdasági munka végzése céljából történő szállításkor és exportszállítás esetén. Az állatot csak az állatkísérö lapon feltüntetett községbe lehet szállítani a tulajdonosnak, vagy a felvásárló vállalatnak, ezért hízóállát-értékesítéskor a felvásárló által közölt vágóhelyet kell feltüntetni irányításként. Ha az érvényességi idő alatt a tulajdonos más községbe kívánja állatát szállítani, ez csak az engedély megújításával lehetséges. Amennyiben a tulajdonos személye és a tartási hely nem változik, az engedély további három alkalommal ú jítható meg. Természetesen az állat új tulajdonosának új állatkísérő lapon kell forgalmazási engedélyt kérni. Az elveszett állatkísérö lap helyett újat kell váltani. Az állategészségügyi forgalmazási engedély illetékét a Pénzügyminisztérium, az a’ábbi- akban szabályozta: juh és kecske után 10 forint, sertés után 25 forint, szarvasmarha, szamár, öszvér után 40 forint, ló után 10 forint. Az illeték összege az egyes állatfajoknál az állat korára tekintet nélkül azonos. Az engedély megújításának illetéke engedélyenként 5 forint. Ha az állattulajdonos az 1977. január 1. előtt kiállított és érvényes marhalevéllel rendelkezik, a marhalevélen feltüntetett állatra első alkalommal kiadott forgalmazási engedély esetében csak megújítási illetéket kell fizetni, így az érvényes marhalevéllel rendelkezők nem kerülnek hátrányos helyzetbe. A szarvasmarhák kötelező krotáliázásáról szóló rendelet változatlanul érvényben marad, de a krotáliaszámot az állattartó írja be az állatkísérő lapra. A december 31-ig kiváltott marhalevéllel az állattartó továbbra is igényelheti az állami támogatást, csak akkor kell új állatkísérő lapot kitöltenie, ha szarvasmarháját forgalomba hozza. Ha az állami támogatásra új igényjogosultság keletkezik és az állatartó az éves tehéntartást, vagy az előhasi üsző leellését igazolni tudja, állatkísérő lapot köteles kitölteni és a helyi szak. igazgatási szervnek bemutatni. Az állami támogatás céljából bemutatott állatkísérö lap'illetékmentes. de a forgalmazáshoz nem használható fel. A rendelet 1977. január 1-én lépett életbe. Az állatkísérő lapokkal kapcsolatban bővebb felvilágosítással a helvi szakigazgatási szervek és az állatorvosok szolgálnak. Dr. Ágoston József, a Békés megyei Állategészségügvi Állomás igazgatóhelyettese A tervezői érdekeltségről Tudomásom szerint 3 Békés megyei tsz a közelmúltban lemondott egy-egy nagyobb jelentőségű beruházás állami támogatásáról. Nem az állammal szembeni nagylelkűség vezette erre az elhatározásra, hanem egy rövidke számvetés. Rájöttek ugyanis, hogy saját erőből olcsóbban ikresíthetnek TSZP-tí- pusú takarmányszárílót. építhetnek tűzvédelmi víztározót és beton támfalas silót, mintha azt az AGROBER-re bízzák. Az úikí- gyósi szövetkezetben akkor döbbentek meg a kíméletlen tervezői drágaságon, amikor közölték velük, hogy a termény szá rít ó ik- resítési tervénél már 100 ezer forint tervezési költségnél járnak. A tsz félbehagyta a tervezői munkát, kifizette a vállalatnak a 100 ezer forintot és megépítette kizárólagosan saját evőből a második terményszárítót. Még így is olcsóbban jött ki. mintha a vállalat révén megkapja az állami támogatást. Az ilyen helyzetre mondják, hallatlanul paradox. Már hogyne lenne az. Ma. amikor az egész népgazdaság keresi a takarékosabb létezés lehetőségeit, a tervezők anyagi érdekeltségüknél fogva, nem az ésszerű, a célnak teliesen megfelelő építészeti és műszaki megoldásokat ajánlanak, hanem valami egészen mást. De akad ebben a munkában túlméretezésre való tervezési törekvés is. A kevermesi szövetkezetben az ikresített termény- szárítóhoz ?. tűzoltóvíz-tározót írtak elő. Az elnök a magasabb tűzol topa rancsnoksá-lói vitte a papírt a tervezőnek, hogy oda egv víztározó is elegendő, nem kell kettő. Ha a'1 tervezővállalat mérnökei ismernék a népgazdaság anyagi helyzetét, a tsz-ek szűkös fejlesztési alapját, akkor e munkán nem a pénzszerzés olcsó lehetőségét tartanák szem előtt, hanem a társadalmi erőforrások okos felhasználását. Egy kicsit együtt, kellene érezni a tervezési megbízatást adó üzemmel. Ez esetben bizonyára nem fordulnának elő szerződésfclbontások, de nem állna elő olyan helyzet sem. hogy a megbízó viszi a tervezőnek a hatóságtól az írást azért, hogy olcsóbb legyen egy beruházás. Mindennek fordítva kellene lennie. Az lenne a természetes, ha a tervező aiánlaná: a támfy- las silóba csak akkor kell betonvasat tenni, ha a támfalakat fcívölről nem erősítik me- föld- töltéssel. Ha megerősítik minek? Két szatipakazal kőzá 1*5 SaoVtalr silnany de nZ áfkeitós árolíS’lé k ÖVI tne-fe(el s póftmk, P" p-> tói pevszerű és "onnanf ol- peó Ví"/z banne sóder Kímélni kettpo».a nén—azíbieöz és a bembáaók ppötnevás—■ r*Té— i a t«**vozőket éc a bbnar"*'t*V í-na-VoJ — Ír..b * p*vi.rP"i Pq l-"1*t-óvo1r íc.'-A-.j ps”W«p*ósóbpn lrnPanp tó tenm nrn—V' ’ ’ A— >' 1' . TV, I -^..,”...,-,--1 WTÁa a »-överke- retek is hozzá Pjincí Kírolv Bővül Orosházán Birkás Imre-lakótelep Tovább bővül és egyben kiala- | kításának befejező szakaszához! érkezett Orosházán a Birkás Imre-lakótelep. Az építkezést ezen a területen az 1960-as évek ele- j jén kezdték meg, és azóta 639 j lakást építettek. Ezzel párhuzamosan elkészült egy hatvan férőhelyes bölcsőde és ötveri fé- j rőhelyes óvoda is, valamint az ÁFÉSZ közreműködésével ABC- I áruházat és a város egyik leg- I színvonalasabb presszóját épííet- i ték itt fel. Az idén ősszel a la- kótelép kialakításának utolsó mozzanatához értek és lassan el- I tűnnek a Liget utcai földszintes, vertfalú házak. A lakótelep e területén újabb emeletes házak építésére került sor és ezzel a 196 lakással 835-re emelkedik az itt levő lakosok száma. A Liget utcai építkezésnél OTP-beruhézással téglablokkos kivitelben hét darab 28 lakásos, négyemeletes épülettömb készül. A beépítési tervben 67 garázs kialakítása is szerepel, s ezzel a lakótelep területén több mint 250 garázs és parkolóhely és 32 ezer négyzetméteres zöldterület lesz. /
