Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
Egyetlen az országban Magyarország egyetlen porcelánrestauráló műhelye a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalatnál dolgozik. A Veres Pálné utcai műhelyben évente 5-6 ezer műtárgyat javítanak. A képen: osztrák majolika vázát .javít ltendessv Bcláné (MTI Intő: Várkonyi Péter felvétele — KS) A Béke és Szocializmusban olvashatjuk « Todor Zsivkovnak. a BKP KB első titkárának ..A béke éve. a harc éve” c. cikkét. A világfejlődés fő tendenciáit jellemezve. Zsivkov elvtárs leszögezi, hogy 197ö-ban gyökeres változások történtek a nemzetközi erőviszonyokban a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára. Hangsúlyozza a testvéri kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritásának különös fontosságát. szerepét a mai világban végbemenő pozitív változásokban. Enrique Pastorino. a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke azt elemzi cikkében, hogy milyen feladatai vannak a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak a „nemzetekfelettiség’ álarcát öltő monopolkapitalizmus elleni harcban. Nairn Ashhab. Jordánia Kommunista Pártja KB tagja kommentárjában a közel-keleti át_ fogó rendezés kérdésével foglalkozik. A kosárfonástól a gépiparig Korszerűbb üzemekben, nagyobb termelés Megyénk legfiatalabb városában, Békésen ebben a tervidőszakban az ipari üzemek termelése évente 23 százalékkal emelkedik. Az árbevétel 1980-ra a IV. ötéves tervéhez képest 2.5- szeresére nő. Ennek 40 százaléka exportértékesítésből származik. öt év alatt 127 millió forint beruházást valósítanak meg. Nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre.- Ez lehetővé teszi a korszerűbb termék- szerkezet kialakítása mellett a szakmai színvonal állandó emelését is. A Békés megyei MEZŐGÉP Vállalat békési gyára a munka termelékenységének fokozásával, a termékszerkezet megváltoztatásával, a belső tartalékok jobb kihasználásával' jelentős fejlődést ér el. A tervek szerint új festőműhelyt építenek, gépeket vásárolnak. így az üzem képes lesz önállóan gvártott végtermékek kibocsátására. Jól startolt az elmúlt évben a .START Sport- szergvártó és Fémipari Szövetkezet. ahol a sportszergyártás került előtérbe. A termelési érték 1980-ban eléri a 100 millió forintot. A termékek 81 százalékát tőkés, 19 százalékát nedig szocialista országokban értékesítik. Ez azt jelenti, hogv 3 5-szer rnnvi árut szállítanak külföldre, mint 1075-han. Ugyanakkor csaknem 21 millió forintot fordítanak he-uházósokra. ennek 56 sz-izal^két modern gépek beszerzésére költik. A másik fontos iparág az építőanyag- és építőipar. Ennek fejlesztésére, hatékonyságának javítására nagy szükség van, hiszen évről évre több lakást kell felépíteni ebben a városban is. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békési gyára beruházás és létszámbővítés nélkül 18,8 százalékkal növeli termelésit az elkövetkezendő években. Az egv dolgozóra jutó termelési érték így meghaladja a 138 ezer forintot. Még nagyobb feladatokat kell megoldania az építőipari szövetkezetnek. Az 1975-ben elért 32.5 millió forintos termelési érték a tervidőszak utoBó éviben eléri a 72 millió forintot. Ehhez természetesen az szükséges, hogv javuljon az tizem- és munkaszervezés es jelentős műszaki fejlesztést valósítsanak meg. A 14,8 milliós fej-j lesztés nagy része gépi beruházás lesz. Mindezek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szövetkezet középblokkos építési módnál korszerűbb technológiát alkalmazzon. Örvendetes az is, hogy a KE- VIÉP békési építésvezetősége 50 százalékkal nagyobb beru húzást valósít meg az előző tervciklushoz képest. Elsősorban munkagépeket vásárolnak és felépítenek egy minden igényt kielégítő gépműhelyt. A városi tanács költségvetési üzemének a lakossági, a közületi szolgáltatások színvonalának javításában, a felújítási munkák bővítésében jut nagy szerep. Békés hagyományos Ipara a kosárfonás-. A Kosáripari Vállalat és a Kosárfonó Háziipari Szövetkezet is egyenletesen fejlődik az V. ötéves tervben. Az előbbi üzem 18,5 százalékkal növeli termelését és termékeinek 97-3 százalékát külföldi piacokon értékesíti. A 12 milliós beruházással dolgozóinak munkakörülményein javít. A szövetkezet 50 százalékos ter- melésiérték-ncfvekedést irányzott elő. A békési telephely rekonstrukciója lehetővé teszi, hogv a bedolgozók számát 20 százalékkal csökkentsék. A tervezett 10,9 millió forintos beruházásból a tőkés exnort bő^tésé-e 5,5 millió forintot fordítanak. A januári program érdekességei Gyulán A Jókai Színház kezdi a szórakoztatást. Január 8—9. és 10. napjain az Érttel Művelődési Központ színháztermében a bér- j letesek Kállai István—Innocent Vince Ernő: Tavaszi keringő című zenés vígjátékot kapják és ebben az öreg professzor és a! fiatal tanítvány happy enddel végződő szerelmi kalandján ne-; vethetnek. A Jókai Színház ja- ; nuár 29—30. és 31. napjain ismét -bérleti előadást ígér és ekkor „Öh, azok a régi szép házassá- I gok” címmel zenés irodalmi shovv-t láthatnak a nézők, amely- j nek során népszerű írók műveiből válogatott szatirikus összeál-j lítás — megfelelő zenével fűszerezve — idézi a házasság, a sze- \ relem és házassági erkölcs helyzetét ötven—hatvan ... évvel korábbi időkre visszavetítve. Az Országos Filharmónia ren- ! dezésél^en Katona Agnes zongoraművész hangversenye az Erkel Zeneiskola hangversenytermében a zenebarátok számára jelent igényes élvezetet, mert! Beethoven: Apassionata szonáta-! ján kívül Bartók és Liszt, vala- j mint Farkas Ferenc zongoramű- I veiből tevődik össze a műsor. Ez | a hangverseny nem bérleti jelle- 1 gű, beléoő.iegy váltása kötelező lesz. Első ízben harrevérsenvezik j *Gyulán a Magyar Állami Hang- I versenyzenekar éspedig a népszerű Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével az Erkel Művelődési Központ színháztermében január 25-én. amikor közreműködik Zempléni Kornél zeneakadémiai professzor, zongoraművész, aki Beethoven és Mozart: G-dúr zongoraversenyeinek előadásán működik közre. Az Erkel Színkörben annak idején fellépett primadonnák közül. akikre a gyulai közönség szívesen emlékszik vissza, megőrizte aktivitását és népszerűségét Neményi Lili érdemes, kiváló művész, operaénekes, aki január 13-án ad sanzonestet a művelődési központban. A debreceni nemzetközi dzsesszverse- nyen kirobbanó sikerrel szerepelt Benkó-dixiland együttes Gyulán január 23-án este mutatkozik be a művelődési központban a könnyűzene híveinek. Az ifjúsági bérleti hangversenysorozat keretében mind a négy évfolyamnak lesz műsora. így a Békéscsabai szimfonikus zenekar szólistákkal január 18-án; a Budapesti ütősesvüttes és a Modern rézfúvós együttes, maid ianuór 10-én Béres Ferenc és társai, továbbá január 31-én a Szarvasi kamarazenekar ad hangversenyt. Dr. Márai György A mi é^irfsser-gazdaságunk II. A növénytermesztés AZ ŐSZI BÜZAVETÉS kez-| dete előtt Magyarbánhegye-1 sen rendezték meg a Dél-Békés megyei tsz-ek búzáiét-1 mésztési tanácskozását. Azért esett ide a választás mert az j Egyetértés Tsz-ben 1310 hek-) táron 58,46 mázsa hektáron-1 kénti átlagtermést értek el 1976-ban. A tsz-ek szakveze-i tői érdeklődéssel hallgatták J Juhász Ferenc főagronómust, [ aki a nagyüzemi gazdálkodásban mások számára is jelen-! tős tanácsokat adott. Táblán- j ként ismertette az átlagter-! mést s azt a gondosságot, t mellyel körülvették e nő- vényt. Kétfajta búzát termesztettek: a Libellulát 382 hektáron 46, 96—61,5 mázsa változó hozammal és a Jubilejna-1 ját 928 hektáron 52.55—67.34 J mázsa jiektáronkénti átlagter-! méssel. ' , Érdemes nyomon követni az ! okfejtést. A fajtamegválasztásban a Libelluia kizárólago- j san biológiai tulajdonságaiért kapott helyet. Jó termőképességű, csak e,gy hibája van: nem jól tűri a betakarítás elhúzódását. Tehát az érés napjaiban kell kombájnolni. Ezért Magyarbánhegyesen évek óta csak annyi Libellulát vetnek, amennyit a rendelkezésre állóykombájnparkkal öt nap alatt betakaríthatnak. Magyarbánhegyesen az idén átlagosan hektáronként 48 mázsa búzára számítottak. Ehhez a terméshez készítették elő a talajt, adagolták a műtrágyát. A 10,5 mázsa terven fe.lüli termés , magyarázatát akkor a növényvédelmi munkák időbeni elvégzésével indokolták. A csávázástól kezdve a fusárium és a lisztharmat elleni védekezésig mindent megtettek, sőt* a lomb-1 trágyázást is megoldották. Az egy rrtázsa búzára jutó növényvédelmi költség mindösz- sze 4,55 forint, s így az egy mázsa búza önköltsége összesen 95,88 forint. A oúza komplett növényvédelmének időbeni elvégzése a bánhegye- si példa alapján a költségek oldaláról elenyésző, s a megfogható többlettermés viszont jelentős. A VEZETÉSNEK, a hozzáértésnek tehát nem csökken, hanem nő a szerepe a gabonagazdaságban. Tulajdonképpen ennek felismerését szolgálta a Dél-Békés megyei Tsz- ek Területi Szövetségének no- i vemberi jugoszláviai tanul-1 mányútja. A legújabb bács- [ kai búzafajták teljesítő képessége keltette fel legm- j kább az érdeklődést. Az Újvidéken nemesített Száva ne- j vű búza már nálunk is vizs- j gázott: 75-80 mázsát adott hektáronként! A magyarbánhegyesi, s rá } néhány napra a kamuti búza- termesztési megbeszélés —- ez utóbbit a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetsége szervezte — megfelelően összegezte a tapasztalatokat. Kétségtelen, hogy a megye déli körzete Európa egyik legjelentősebb gabonatermesztő tájává lépett elő 1976-ban. S ami viszont elgondolkoztató: az üzemek termésátlagai között a déli es az északi szövetség területén egyaránt rendkívül nag^ a szóródás. A megye déli ■, észén akad 35-40, északon pedig 25 mázsa búzát termesztő sző-! vetkezet is! | Teljes bizonyossággal elmondhatjuk, hogy a megye gabonagazdaságában a tudatos és a szívós munka eredményei mindjobban körvonalazódnak. Szaporodik azoknak a gazda- 'ságoknak a száma, ahol átgondoltan tervezik a gabonatermesztést és a kor követelményeinek szintjén dolgoznak a mások által merésznek tartott álmok megvalósításán. A jó kezdeményezések megbecsülését abban is kifejezésre kellene juttatni, hogy a búza- jermesztők élmezőnyét rangsorolják aszerint, hogy az utóbbi években mely üzemek hányszor biztosították maguknak az előkelő helyezést? Érdemes lenne ráfigyelni és a következtetéseket levonni abból is, hogy az utóbbi esztendőben a déli területen miért kei ült a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz hatszor, az orosházi Béke Tsz és a Petőfi Tsz, valamint a telekge- rendási Vörös Csillag Tsz ötször, a kunágolai Bercsényi Tsz és a csanádapácai Széchenyi Tsz háromszor a legjobbak közé? ÖRÖMÜNKKÉ szolgálhat, hogy a gabonatermesztés eredményei évről évre javulnak a megye északi részén gazdálkodó szövetkezetekben is. 1972-ben 29,5, 1973-ban 33,9 mázsa a hektáronkénti hozam. Az összes itteni vetésterület 70 ezer hektár. A búza a Körösök térségében is a szövetkezetek árbevételét meghatározó növény. 1975-höz képest 1976- ban kereken 10 mázsával nőtt a hektáronkénti hozam. A szövetkezetek csaknem fele 40 mázsa, hektár fölötti termést ért el. Sajnos, az eszközhiányos tsz-ekben 35 mázsa alá szorult a termés. Akadnak azonban itt is szívet melengető példák. Gyulaváriban 16, Dobozon 10, Szeghalmon 8 mázsával nőtt 1975-höz viszonyítva ebben az évben az átlagtermés. A tsz-szövetség 38,6 mázsa átlagtermését a bánhegyesi tapasztalatok felhasználásával, vagy a kamutiak példáját követve, ha csak 4 mázsával tudnák hektáronként növelni 1977- ben, akkor 90 millió forinttal gyarapodna a szövetkezet bruttó árbevétele. És ez nem elképzelhetetlen. Az eszközszegény gazdaságokban a termelés színvonalát nemcsak a makacs talaj veti visz- sza, hanem többek között a termelés anyagi, technikai és szellemi, alapjainak szűkössége is. Változó világunkból nagyobb darabot kellene bemutatni az itt dolgozóknak, hogy az új iránti igényt, fogékonyságot felkeltsük és ezt az érdeklődés középpontjába emeljük. A KUKORICÁT, a cukorrépát, a napraforgót, hogy csak a jelentősebbeket soroljuk, most nem említettük, noha ezek termesztése körül szintén vannak problémák. A kukoricatermesztés a megyében közel áll a világszínvonalhoz, viszont a cukorrépa és a. napraforgó ettől jóval elmarad. Szakembereink nem tudnak rájönni' ennek okára, pedig gondolom keresik a titok nyitját. A bánhegyesi ele,mző módszerrel talán felszínre is lehetne hozni mindkét növénynél a technológiai hibákat, hiányosságokat. Dupsi Károly
