Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-26 / 280. szám
Társadalmi összefogással Nagyüzem egy mini postánál Megváltozott arcú nagyközség Dobogós helyen lesz-e Vésztő? Csomagfelvétel és hírlapárusítás Képeinken egy postahivatalt látunk, ahol nagy a forgalom. Furcsa módon még sincs ügyfél és feládó. Csak diákok vannak. Diák a postai alkalmazott, és diák az ügyfél. Már ki is találta a kedves olvasó, hogy iskoláról van szó, annak is egy speciális gyakorlati órájáról. Munkában a telefonközpontos A megyében elsőnek Sarka- j dón, az idén kezdtek a tanévet j az Ady Endre Gimnázium és Postás Szakközépiskola diákjai. ( A képeken látható „hivatalt” ők uralják a gyakorlati foglalkozásokon. Mondani sem kell, hogy | ez a legkedvesebb tantárgy. Mert a 16 telexgép, a két tele- ! fon központ, a számos telelőnké- > szülék igazi. És négy felvevő-1 helyet is kialakítottak egy tan- | teremben. Minden úgy működik, I mintha valódi postahivatal len- j ne. A tanulók kezelhetik a telexgépeket, telefonhívásokat ve* I hetnek fel és adhatnak le, és össze vannak kapcsolva a helyi postával is, tehát úgynevezett élővonal szintén van. Ennél ki- tűnőbb felszerelést talán egyetlenegy iskolában sem tudnak biztosítani a gyakorlati foglalkozásokhoz. A sarkadiaknak a gépeket, a • telefonközpontokat és minden egyéb szükséges eszközt a Szegedi Postaigazgatóság biztosította. A sarkadi hivatal pedig vállalta a beszerelést, a szakmai ellenőrzést. Ebbe az iskolába a megye minden részéről volt jelentkező, s az érdeklődés a lányok részéről volt nagyobb. Ez egv kicsit bizonyítja a pálya elnőiesedését is. Az első osztályban 38 tanuló között mindössze hat fiú van. Míg ezt az iskolát sikerült létrehozni, úgymond': sok víz lefolyt a Körösön. Háromévi előkészítő munka eredménye. Akkor született ugyanis az ötlet, hogy az Alföldnek ezen a részén, ahol nagy a munkaerőhiány, és nincs megoldva a postásutánpótlás, szakképzés, szükséges egy ilyen iskola létreho- , zása. Abban, hogy éppen Sarkadra telepítették, a véletlen is közrejátszott. Mivel az idén megszűnt a mezőgazdasági szak- középiskola, felszabadult néhány terem. A gimnázium tanári testületé pedig vállalta az általános tantárgyak oktatását. Így hát minden feltétel adott volt. A speciális tantárgyakat a postás szakemberek tanítják, többek között helybeliek és békéscsabaiak. Mik ezek a tantárgyak? A tankönyvek címlapjáról ezt olvashatjuk: Postakezelés. Postaszabályzatok. Távbeszélési utasítás. Telex-szabályzat. Postaföldrajz, Gondolná-e valaki, hogy az általános földrajzon kívül van külön postaföldrajz? Pedig ez az egyik legfontosabb tantárgy. Ismerni kell az egész világ országait a legkisebbtől a legnagyobbig. De legjobban hazánk településeit, azok irányítószámait. No, meg a francia nyelvet... Hogy csak néhány érdekességet említsünk. Az utóbbit azért, mert a szakmában ez a nemzetközi nyelv használatos. A sarkadi iskola diákjai, a mai elsősök négy év múlva érettségizett, fiatal, jól képzett postatisztként kerülnek ki a megye legkülönbözőbb tájaira, őket követik az újabbak, akik majd kedvet kapnak ehhez a pályához. így remélhető, hogy a jövőben már nem lesz gond a postai munkaerőhiány Békés megyében. A vésztői Nagyközségi Tanacs mai ülése elé terjesztett jelentések egyikében kicsit furcsának tűnő mondatot olvashatnak a település hatvan választókörzetét képviselő tisztségviselők: „Az egy nap a községért” mozgalmat 1976-ban már nem hirdettük meg, mivel ennél lényegesebben többet dolgoznak érte lakosaink.” Az első pillantásra bizony furcsának tűnik e megállapítás, de ha jól belegondolunk: igaz is, miért kellene olyan dolog szervezésén is fáradozni, ami jól megy magától, sőt... Erről a „sőt”-ről beszél Komáromi Gábor, Vésztő tanácselnöke: — Tavaly a nagyközségek közötti társadalmi munkaversenyben A MEGYÉBEN HARMADIKOK LETTÜNK, 2 millió 910 ezer forint volt az elvégzett munka értéke, ami egy lakosra számítva 303 forintot tesz ki, beleértve a csecsemőket és az idős embereket is. Az idén már 3 millió 600 ezer forint értékű társadalmi munka várható. Ezzel a lakosság nemcsak azt bizonyítja, hogy szereti lakóhelyét, hanem azt is, hogy szefeti szépíteni és rendben tartani. A Vésztőt keresztülszelő főút hossza több mint hét kilométer, s végigmenve rajta, most, ősszel is látni a házak előtti rózsatöveket, a megyeszékhely felől érkezve mindjárt a község szélén az új óvodát, a központon túl pedig a tavaly elkészült ifjúsági és úttörőházat. Mindkettőn tábla: társadalmi összefogással készült, s az évsZámot és azt, hogy hány nap alatt. Máshol és olykor bizony restelkedés nélkül ez utóbbit nem lehetne feltüntetni, de Vésztőn ilyesmiről szó sincs. A másfél millió forint költségű j 'óvodát — nem elírás — 90 nap J leforgása alatt építették fel. A Ez lehetne a jelszava az egészségügyben dolgozó mintegy háromezer fiatalt képviselő küldöttek parlamentjének, melyet november 24-én Békéscsabán, az SZMT-székházbgn tartottak. Dr. Sarnyai Ferenc főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője is arról szólt beszámolójában, hogy az egészségügyi ágazatban kiemelt feladat a fiatalokkal való foglalkozás, legyen az ápolónő, orvos vagy gyógyszerész. A fiatalok, Lenin és a Révai úti óvodákban ! egyébként 326 hely van. Éppen j elegendő, ma már minden óvodás korút napköziellátásban tudnak részesíteni. . Ifjúsági ház, napközik — mindezek pénzbe kerültek, s itt ismét vissza kell kanyarodni a társadalmi munkához, és a különféle mozgalmakhoz. Mert a gyermekintézmények létesítéséért is sokat tett a lakosság, például az „Egy nap az iskolákért, óvodákért” mozgalomban. És ez csak egy mozgalom, hiszen az elmúlt években sikerrel járt a nagvközség fásítása, s a többi ■megmozdulás, mint a „Tiszta tanácstagi körzet, rendes utca, a Tiszta udvar, rendes ház, az Egy üzem, egy intézmény” mozgalom. VAJON MI A TITKA A SIKERNEK? A tanácselnök nem titokról, hanem „valami nagyon nagy dologról” beszél. Mint mondja, a legutóbbi választás óta a tanácstagok jobban kötődnek körzetükhöz, jobban törődnek vele, s, jelentősen fejlődött a lakosság gondolkodása. Adnak magukra az emberek, akár a munkahelyen, akár az öltözködésben, akár ha a lakóhelyükről van szó. s fáj a szívük, ha valaki letöri a házuk előtti virágot ott, ahol korábban gaz volt és csirkék szaladgáltak. Természetesen szükség van a baromfira, nevelnek is eleget, de nem az utcán. Megváltozott a nagyközség arculata, s megváltoztak az em-1 berek is. A Csabára vezető úttal párhuzamos az egyik „legfalu- végibb” utca, amelyet Kun Béláról neveztek el. Sem fekvése, sem talaja nem a légkedvezőbb, s mégis: ma már vetélkedik a központban levőkkel. Most meggyfákat ültetnek végig, hogy akik ezt a hivatást választották, példát mutatnak a munkában, részt vesznek a különböző mozgalmakban és a közéletben is. A gyógyszertári pályán például a legtöbbet a szocialista brigád- mozgalomban tevékenykednek. Éppen ezért feltétlen szükséges, hogy az eddigieknél még több segítséget kapjanak akár a továbbképzés, akar az anyagi és erkölcsi megbecsülés, vagy pedig a munka- és életkörülmények javítását tekintjük. Beszélt azokról az intézkedésekről, amelyek az 1974. évi ifjúsági parlament óta történtek. Elmondotta, hogy mi változott és hogyan javult a fiatalok helyzete. A vitában sokan szóltak hozzá, ' elsősorban a továbbképzést tartották szükségesnek a fiata-1 lók. Különösen jó volt Gárdái I Judit hozzászólása, aki a szak- j nővéri képzést hangsúlyozta és J jó javaslataival segítette a parlament munkáját. Kiss Lászlóné, [ a gyógyszertári ügyelet megvál- j toztatására tett javaslatot. Szabó i Istvánná a lakásépítési kölcsön ^ emeléséről és a kamat csökken- j lésének szükségességéről szólt, j Nagy Júlia az asszisztensnő- j képző tanfolyam szervezésével j értett: egyet, Czédula Imre pedig I a társadalmi munka erkölcsi és anyagi elismerését hangsúlyoz-: ta. Sokan szóltak a KtSZ-szer- j vezet tevékenységér ől, számol- j tak be munkájukról. Az egész- i ségügyi fiatalok parlamentje bebizonyította. hogy a fiatalok szeretik hivatásukat, s jó javaslataikkal. ötleteikkel még tovább kívánják javítani a munkát. K J. Kasnyik Judit I-elvetcli iroda, ahol minden a helyen van Fotó: Kocziszky László ‘ I Tegyük az egészségügyi munkát is vonzóvá... „egységes profilja” legyen a környéknek. Ezeket díjtalanul kapták az ott lakók, ugyanis a kidolgozott pontozási rendszer alapján ez a körzet, Pákozdi Ferenc és dr. JMedgyesi Ferenc körzete volt tavaly a legjobb a „Tiszta tanácstagi körzet, rendes utca” mozgalomban. A verseny jelenleg is tart, hiszen a legjobbak járdát kapnak, vagy ha az már van, akkor facsemetét, s a 4—8. helyezett díja pedig 7—3 ezer forint tanácstagi alap. Vésztőn ezekben a napokban 3500 csemetét ültetnek el, s a tanács mintegy 20 ezer forint értékű díszcserjét ad a környezet szépítésére. A környezet védelmére egyébként társadalmi munkában készítenek tervet a KÖVIZIG sarkadi szakaszmérnökségén. De térjünk vissza a „Tiszta tanácstagi körzet, rendes utca” mozgalomhoz: Húsz-huszonöt utca nagyon szép lesz a három éve bevezetett díjazási rendszer nyomán. Például a tavalyi leg- . jobb, a Kun Béla utca 1974-ben az első helyezett volt, akkor járdát kapott, most facsemetéket, s az eredményt látva még nagyobb kedvvel dolgoznak az itt lakók. Általában ugyanazok szerepelnek a legjobbak között, viszont néhány utca sajnos notóri- kusan szinte semmit sem csinál. Van még tehát tennivaló. A társadalmi munkának egyik feltétele az is, hogy legyen hol segíteni. Vésztőn sportöltöző, lőtér épült az idén, csatornaszélesítés után földet hordtak az utcák feltöltésére, s jelenleg készül egy másfél kilométer nosz- szú vízvezetékszakasz, amelynek átadása után elmondhatják a vésztőiek: náluk minden utcába eljutott a jó ivóvíz. SZERETNEK VÉSZTŐN ÉLNI AZ EMBEREK, stabil a 9650-es lélekszám. Igaz, mintegy ezren máshová járnak dolgozni, de itt laknak a fejlődő nagyközségben. Az elmúlt tervciklusban nagy gondot fordítottak az óvodák, bölcsődék létesítésére, jövőre pedig lakásépítő szövetkezet kezdi lerakni háromszor 4 lakás alapjait a központban. a Wesselényi utcában. Az öregek jól és hasznosan töltik el idejüket a női és a férfi- klubban. s a tanács tervei között szerepel a művelődési, szórakozási lehetőségek további bővítése. És még egy kezdeményezés: jövőre el akarják érni, hogy minden üzem. intézmény, szocialista brigád egy-egy padot adjon, illetve helyezzen el a sportpályára. Önkéntelenül adódik a kérdés: Mire fordították a megyei társadalmi munkaversenyben nyert 200 ezer forintos díjat? Nos, az összeget tartalékolják a jövő évre, ez az alapja a Móra Ferenc általános iskola leendő tornatermének, ami a legszerényebb számítások szerint is legalább 3 millióba kerül. Hogy nagy a két összeg közötti különbség? Hogy a tanács évi fejlesztési alapja is csak 1 millió 600 ezer? A vésztövek erre azt mondják: — Legalább megint jó társadalmi munka lehetőségünk lesz ... Vitaszek Zoltán 3 BÉKÉS MEGYEI. rNCHUUCm 1W NOVEMBER 20.
