Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

Több bölcsődei hely kellene Mit mond a jogszabály? Ülést tartott Gyula város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 0 háztáji gazdálkodás ösztönzéséről Gyula város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága kedden tar­totta ülését, amelyen elsőként dr. Takp.cs Lőrinc tanácselnök adott jelentést a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról, majd megvitatták a bölcsődei és csecsemőotthoni ellátás helyze­tet. A városban két tanácsi és egy üzemi — a megyei kórház keze­lésében — bölcsőde működik, 200 hellyel. A két tanácsi böl­csőde működését vizsgálva meg­állapítható, hogy azokban az utóbbi 8 év alatt igen jó körül­ményeket, feltételeket sikerült teremteni. Fejlesztésükre, korszerűsíté­sükre 5 millió 300 ezer forin­tot fordítottak. A bölcsődék kihasználtságáról elhangzott, hogy 1972-ben még 140 s-ázalékos volt a felvétel, ami igen nagy zsúfoltságot oko­zott és szinte lehetetlenné tette a gyermekekkel való optimális törődést. A városi erőfeszítések­nek köszönhető és persze az ál­lam segítségének, hogy 1970-től egyre jobb a helyzet. Az 1974— 75-ös• években a kihasználtság már 61—64 százalékra csökkent. Ezt a jelentés készítői azzal ma­gyarázzák többek között, hogy a gyermekápolási táppénzre vételi lehetőséget egyre többén veszik igénybe. Ezt bizonyítja, hogy míg 1973- ban mindössze 148 anyát vettek táppénzre gyermekének otthoni ápolása miatt, ez a szám a következő évben már megha­ladta a 2200-at. Hasonló emelke­dést mutat a gyermekápolási táppénzes napok száma. Ez 1973- ban még csak 1300 volt, tavaly már megközelítette a 16 ezret. A csökkenés okaként lehet meg­említeni a szabad szombatokat — amikor a gyermekeket sem vi­szik bölcsődébe —, azt, hogy 1974- től újabb helyekkel bővül­tek a bölcsődék, de azt is, hogy 1974-ben 1600 rubeolás és ka- nyarós megbetegedés volt. Az viszont örvendetes, hogy 1973 második félévétől kezdve egyetlen gyermek felvételét sem utasították el. Mindettől elte­kintve nincs ok a megnyugvásra, hi­szen az ez évi felmérések már arra figyelmeztetnek, hogy ha még nem is sürgősen, de indo­kolt a helyek számának to­vábbi növelése. A jelenlegi 180 helyre az idén már nem tudják felvenni az ösz- ezes jelentkezettet. Egyéb okok mellett erre utal az is, hogy 1974-ben az élveszületések szá­ma az előző évekhez viszonyít­va csaknem 44 százalékos emel­kedést mutat. így tehát indokolt a Törökzugban tervezett 40 he­lyes bölcsőde kialakítása és szük­séges lenne további újabb 40 hely megteremtése a Béke su­gárúti bölcsődénél is. A városban két csecsemőott­hon működik. Ide a gyermekek a megye területéről kerülnek. A két intézményben 300 gyermek számára van hely. A másfélszáz dolgozó igyekszik a gondjaikra bízott gyermeke­ket úgy nevelni, hogy a családi környezetet és szeretetet nél­külözők ne érezzék hátrányos helyzetüket. Nagy figyelmet szentelnek az in­tézetben arra is, hogy a találko­zások során felébresszék a szü­lőkben az apai-anyai kötelesség- érzést. Sajnos, egy-egy látogatási napon mindössze 10—15 gyerme­ket keresnek fel. Államunk a csecsemőotthonok fenntartására, ellátására évente csaknem 8 millió forintot fordít, így korszerűsítették az épületet, 6 ez a kastély ma már mégsem alkalmas csecsemőotthon céljá­ra. A folyosók és a helyiségek egy része boltíves, barátságtalan benyomást kelt, a falak vizesek. A gyermekeknek kizárólag a nagyméretű kert, park az, ami megfelelő. Itt a szabadban való tartózkodás, játszás, levegőzte­tés feltételei jók. Dr. Horváth Éva városi főor­vos írásos beszámolóját vita kö­vette. A témával kapcsolatban sokan mondták.el véleményüket. Összefoglalójában dr. Takács Lő­rinc elismerését, köszönetét fe­jezte ki a gyermekintézmények­nél dolgozóknak. Ezt követte a posta szolgálta­tásáról szóló tájékoztatás. A gyulai hivatalt 1973-ban korsze­rűsítették, amelynek során növe­kedett az ügyfelek részére szol­gáló helyiségek alapterülete, kul­turáltabb lett a kiszolgálás, csök­kent a várakozási idő. Helyközi­távolsági telefonközpont készült el 1974-ben, amellyel javult az ott dolgozók munkakörülménye. Ugyancsak 1974-ben bővítették a távbeszélő központot és újabb 200 előfizető kapott telefont. Bár általában a posta dolgozói jó kö­rülmények között tevékenyked­nek, ez nem mondható el a hír­lapkézbesítőkről. A hírlapok kézbesítése bár nagy gondot okoz, ennél talán még nagyobbat az előfizetési díjak beszedése. Sokan vannak olyanok, akik csak többszöri megkeresés után hajlandók fizetni. A gondok el­lenére a hivatalnál a dolgozók túlnyomó többsége becsülettel megállja helyét, lelkiismeretesen dolgozik, amit, megállapított az ez évben megtartott igazgatósági, majd vezérigazgatósági szemle is. A hivatal dolgozóinak mun­káját 4-re minősítették. Szeli Mihály, a postahivatal főnöke elmondotta: a fejlesztési tervekben szerepel, igaz csak 1978- ban, hogy a helyi távbeszélő központot 200 új előfizetővel bő­vítik. A távbeszélő hálózat bő­vítésére előreláthatóan csak 1979- ben kerül sor. A postahivatal tehermentesíté­sére már épül a Vérfürdő nyá­ri bejáratánál egy új postahi­vatal, amelyet a tervek sze­rint meg ebben az évben át­adnak és egész évben üzemel majd. A jobb hírlapterjesztésre egy új hírlapárusító pavilont állítottak fel az Április 4. téren és a leg­közelebbi tervekben szerepel új pavilon felállítása a kórház te­rületén és a Budapest körút la­kótelepen. Szóba került az is. hogy szor­galmazni kell a városban a nyil­vános telefonfülkéket. A végre­hajtó bizottság gyorsítani szeret­né az új postahivatal építésének ügyét, amelyet a jelenlegi felté­Épül a metró észak-déli vonalának második szakasza Pénteken reggel hét órakor a metró Arany János ütem mun­kahelyéről elindították a fúró­pajzsot s ezzel megkezdődött az észak-déli vonal második sza­kaszának építése. Az Élmunkás tér felé haladó, csaknem kel- kilométeres úttá indított pajzs- zsal a jobb alagutat építik. A fúrógépet most harmadszor állították munkába. Ezzel épí­tették korábban a kelet-nyugati vonal Deák tér és Moszkva tér közötti, valamint az észak-déli vonal Deák tér és Kálvin tér I közötti i'észét. A hatalmas szer- | kezetet a Kálvin térről a töld alatt rögzített vágányokon von. tatták át az Arany János utcai munkahelyre, s ott újították fel. Mint Lakatos Ervin főépítés- vezető elmondta, a fúrópajzsot Jézer irányítja; a vörös fénysu­gár minden korábban alkalma­zott műszernél pontosabban mutatja az utat a gépnek. A bal alagút építéséhez már szerelik a másik pajzsot, ame­lyet akkor indítanak el, amikor a most útjára vezérelt fúrógép megfelelő távolságban lesz az Arany János utcai munkahely­től. (MTI) felezések szerint csali a hatodik 5 éves terv időszakában tudná­nak megvalósítani, amikoris már az eddigi kézikapcsolású központ helyett automata központot sze­relnek fel. A postahivatal munkájáról szóló tájékoztatás után Zám András, Mészár József, Csomós István, Moldován Jáno6, Albei Andor, dr. Bereczky Sándor és Hild György intézett kérdést a hivatal vezetőjéhez. Legtöbben telefon ügyben érdeklődtek, bí­rálat is elhangzott, mely szerint Moszkvával gyorsabban és jobb minőségben lehet telefonkapcso­latot teremteni, mint például Szabadkígyóssal. Persze, nem a postahivatal dolgozóinak hibájá­ból. Az is elhangzott, hogv a posta takarékáilománya meghaladja a 40 millió forin­tot és ezenkívül naponta több­milliós pénzforgalmat bonyo­lítanak le. A végrehajtó bizottság ülése végén bejelentések hangzottak el. A Csepel Vasmű vezérigazga­tója, pártbizottságának első tit­kára, szakszervezeti bizottságá­nak titkára tárgyalt a város ve­zetőivel a Gyulán építendő üdü­lőről és egyéb elképzelésekről. Az elgondolások szerint a jövő évben kezdődne a 380 személyes üdülő építése, amely mástél év alatt készül el. A végrehajtó bizottság előze­tesen jóváhagyta a Gyulavárival való egyesülést és javasolja a már megkezdett politikai előké­szítő munka folytatását. Ezt kö­vetően július 19-én a gyulavári, majd július 27-én a gyulai ta­nácsülés dönt véglegesen az egyesülésről. Olasz testvérvárosunk, Budrió nem hivatalos küldöttsége Gyu­lán járt és a helyi vezetőkkel megegyeztek aboan, hogy rend­szeresítik a két város közötti tu­ristaforgalmat. Ennek nyitányaként szeptem­ber 19—26 között negyventa­gú turistacsoport utazik Gyu­láról Budrióba. A legközelebbi vb-ülést au­gusztus 3-an tartják egyetlen, de annál izgalmasabb napirendi ponttal: a városi lakásépítés és karbantartás helyzetét vitatják meg. . Béla Ottó A közelmúltban jelent meg [ a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendeleté a ház- táij gazdálkodás ösztönzéséről. Eszerint a mezőgazdasági ter­me lőszövetkezetek és a szak- szövetkezetek megállapodást köthetnek tagjaikkal a> háztáji gazdaságban vállalt munka el­végzésére. A megállapodásnak tartal­maznia kell többek között a tag kötelezettségvállalását, hogy hizlalás esetén a hízott állatot, tehéntartás esetén a háztáji szükségletet meghaladó tejet, valamint meghatározott zöld­ségtélét és gyümölcsöt a terme­lőszövetkezeit részére, vagy a termelőszövetkezet útján forgal­mi áron értékesíti. Továbbá a teljesítési határidőt, a takar­mány biztosításának módját, az állategészségügyi ellátást, a vé­telár elszámolását és a felár- megosztását. A megállapodás alapján a termelőszövetkezet meghatározott számú munkana­pot ír jóvá. így, például havon­ta egy tehén után három napot, borjúnevelés és kocatartás ese­tén darabonként egy—egy na­pot, egy mázsa hízott liba át­adása után pedig öt napot. To­vábbá zöldbab, zöldborsó, fű- szerpaprika, zöldpaprika után mázsánként 1,3, illetve 1.1 na­pot. Ezeket a munkanapokat a szövetkezetben végzett munka- 1 tói elkülönítve termékenként kell jóváírni, mégpedig azokra a hónapokra elosztva, amelyek a termeléshez szükséges mun- 1 A Könyvtártudományi és Módszertani Központban gyors­statisztika készült a települések könyvtári ellátottságáról. A szá­mok tanúsága szerint a tanácsi könyvtárak alapterülete tavaly 20 ezer négyzetméterrel gyara­podott, s jelenleg 227 731 négy­kák megkezdésétől az értéke­sítésig elteltek. Az állat szapo­rulatának, vagy a tejnek csak egy részére kiterjedő megálla­podás esetén a jóváírt munka­napok számát a kikötött meny- nyiség arányában kelj megálla­pítani. A termelőszövetkezetben vég­zett közös munkáért kell elis­merni a háztáji gazdaságban folytatott zöldség- és gyümölcs­termelést akikor is, ha annak értékesítése a különböző felvá­sárló vállalatok útján történik. De erre csak akkor van lehető­ség, ha a 'termelőszövetkezet tagja a felvásárló vállalattal terményértékesítési szerződést kötött. Ezt a szerződést a meg­kötéstől számított 15 napon be­lül köteles bemutatni a terme­lőszövetkezet vezetőségének. Nyilatkoznia kell, hogy a mun­kát egyedül vagy a család tag­jaival végzi-e el. A termelőszö­vetkezet a termék tényleges ér­tékesítésének igazolása után kö­teles a jogszabályban előírt munkanapokat a tag javára jó­váírni. A rendelet kimondja, hogy » háztáji gazdaságban végzett kö­zös munka címén jóváírt mun­kanapokat figyelembe kell ven­ni a betegségi és szülési segély­re, a gyermekgondozási segély­re, valamint jogszabályon, alap­szabályon alapuló egyéb terme­lőszövetkezeti juttatásokra és kedvezményre való jogosultság megállapításánál. — di — zetméter. A könyválomány gya­rapítására tavaly mintegy 6(1 millió forintot fordítottak, 6 millióval többet, mint égy év­vel ezelőtt. A könyvállomány meghaladja a 23 millió kötetet. (MTI). Gyorsstatisztika a könyvtári ellátottságról | Idegenforgalom — turizmus A Kárpátoktól délre I Tíz napig — még a télen, — a ; Román Szocialista Köztársaság • Turisztikai Minisztériumának • vendége voltam, hogy ezalatt 5 ismerkedjek idegenforgalmi 5 szervezetük felépítésével, célja- : ikkal és az ott töltött idő na- ; gyobbik részében olyan idegen­• forgalmi létesítményekkel és • tájaikkal, amelyek a mi szá- I munkra is érdeklődést keltőek. A szabadságok, utazások fő ! idénye a nyár. A gyermekek a : nyári vakációt, a felnőttek • megérdemelt szabadságukat tol- ; tik. Sokan csomagolnak és ke­■ rekednek útra megismerni szá­■ mukra ismeretlen szép hazai : tájakat, de sokkal többen a ha­• tárainkon túl levő vidékeken ; való barangolásra fordítják ide- ; jüket. Mindenki a rendelkezé­■ sére álló néhány hetet a leg- 5 hasznosabban, legtöbb élményt ! és ismeretet nyújtó módon sze- : retné eltölteni. Az aktív pihe- S nésnek kiváló módszere ez. : Hogy mindez mennyire sikerül, ; abban nagy része van azelőze­■ tes ismeretéknek. A helyszínen ; megszerezhető információ min­• dig bizonytalan. Gyakran meg­• történt Vjelem is, hogy az útról i visszajőve tudtam csak meg itt­• hon másoktól, hogy milyen ér- ; tékek, látnivalók mellett rohan- ! tam el tájékozatlanságomból. Az utólagos bánkódás pedig nem segít. A szomszédos Romániába több mint háromszázötvenezren utaznak évente. Jelentős szám­mal egyénileg. Az úticél nagy része Erdélybe korlátozódik, a többi lényegében a tengerpart­ra. Nem is igen gondolunk ar­ra, hogy Románia más tájaival is ismerkedjünk. Úgy véljük, hogy ■ megkapó látnivalókkal, él­ményt nyújtó utazással ezek * tájak nem szolgálnak. Rövid utazásom a téli Romániában erre alaposan rácálolt, mennyi­re inkább igaz ez nyáron! Mindenki által hozzáférhető a csaknem hétszáz oldalas, Ro­mániát bemutató útikönyv. De ez is már a megjelenés pillana­tában hiányos. Különösen egy dinamikusan fejlődő idegenfor­galom esetén. A Román Szocia­lista Köztársaság ebbe a kate­góriába tartozik. Tizenöt éve még alig százezer külföldi for- Idult meg az országban, tavaly (viszont már jóval több mint négymillió. Mostmár 220 ezer szállodai hellyel rendelkeznek. Cl a Fogarasi-havasokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom