Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

1976. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Ára: 1,— lorínt XXXI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM MA ÉRETTSÉGI UTÁN SZAKMUNKÁS. TANULÓK LESZNEK 13. oldal) EGY KÜLDÖTTNEK EZER KISZ-TAGTÓL — ŰTRAVALÓUL (1. oldal) KÉT ŐSBEMUTATÓ A VÁRSZÍNHÁZBAN (6. oldal) Az információk becsülete A mai vállalati tervezőnek sajnos nincs időgépe, amelyre felpattanva 5—10 évet előre­szaladhatna, hogy végigsétál­jon szakmája világpiacán s megnézze mi lesz a kelendő, s mennyiért. A fantáziájára fe­lelőséggel nem bízhatja ma­gát: vállalata középtávú ter­veinek a megszerkesztésében tapasztalatára, ismereteire és jórészt más vállalatok infor­mációira kell támaszkodnia. Ebben a munkában a pontos információ rendkívül nagy ér­ték: s mennél megalapozot­tabban, körültekintőbb mér­legelés után bocsátották / szárnyra, annál inkább felér egy időgéppel, hiszen a szak­ember a jó információk se­gítségével, a jövő sok-sok részletét tisztázhatja. Kérdés, van-e már az infor­mációknak akkora becsülete mindazok szemében, akiktől kérik azokat, hogy bízvást építhet rájuk bárki? Az utób­bi 4—5 évben akadt néhány olyan eset, amely arra figyel­meztet, hogy a más vállalatok tervezéséhez, tájékozódásához küldött adatokat, véleménye­ket, igény-bejelentéseket nem fontolják meg mindenütt olyan alaposan, mint amilyen komolyan építenek azokra mások. Az egyik nagy fővá­rosi vegyigyár például több tízmilliós fejlesztéssel bőví­tette termelését a 70-es évek elején, mert egy vidéki bútor­anyaggyártó vállalat arról ér­tesítette, hogy 1973—74-től felfutó termeléséhez nagy mennyiségű vegyi anyagra lesz szüksége. A vegyi gyár annyira készpénznek vette ezt az információt, hogy — hitelből fejlesztett. A hitelt még ma is törleszti, de az ígért nagy megrendelésekből még egyet sem kapott. Indok: elhúzódott a bútoranyaggyár­tó vállalat beruházása. Ehhez hasonló példák adódtak másutt is a vállala­tok közötti kapcsolatokban. Ezekre most időszerű emlé­kezni, hiszen hamarosan a vállalatok többségénél végle­gessé válik az új, öt évre szó­ló terv, amelynek fő fejeze­tei; fejlesztés, beszerzés, érté­kesítés — ezernyi szállal kö­tődnek más vállalatok munká­jához, elképzeléseihez. Ezek a fejezetek, de az egész terv, nem épülhet másra, mint jó­részt, éppen a többi vállalat tei veire, tisztázott lehetősége­ire. így végül is, egy-egy vál­lalat nemcsak a saját tervei­nek alaposságáért felel, ha­nem a hozzá kapcsolódó vál­lalatok terveinek biztonságá­ért, amelyekhez információ­kat ad. Ma információkat; holnap árut vagy megrende­lést. A következő években, már az idén is, valamennyi válla­latra feszítettebb munka vár, az erőforrások — pénz, mun­ka — erő, gépek — ponto­sabb felmérése, jobb kihasz­nálása nélkül nehéz lesz bol­dogulni. Minden forintnak — amely fölött a vállalat rendel­kezik — máris nagyobb az ér­téke, hiszen azokat az eddi­ginél sokkalta értékesebb munkával lehet csak megke­resni. Alaposan meg kell fon- tolniok a vállalatoknak, mire fordítják a pénzüket, anyagi, szellemi erejüket. Ebben a helyzetben az információkat is nagyon meg kell fontolnia, annak» is, aki adja, annak is, aki kapja és fel akarja azo­kat használni. Nem szabad dobálódzni a tájékoztatással, gyorsan összevágva egy-egy adatot, jelentést, különösen akkor, ha azok fejlesztésről, igénynövekedésről szólnak. Nem egyszer persze a való­ságosnál nagyobb igényt jelző vállalat tulajdonképpen csak biztosítani szeretné magát, biztosítani az ellátását, arra az esetre, ha valóban sikerül tető alá hoznia a tervezett be­ruházást. Vagyis tervez beru­házást, valótlant nem állít, csak esetleg ez a terv egyál­talában nincs előkészítve, részlettervekkel, engedélyek­kel, nincs pénzügyileg meg­alapozva, s a kivitelezőkkel legalább szóban megtárgyal­va. Nos, az efajta fejlesztési elképzeléseket nem szabad másoknak — befejezett tény­ként bejelenteni. Tulajdon­képpeni nem kell mindig az optimumot leírni, a tervekbe beszerkeszteni. Több alterna­tívával kellene dolgozni az in­formációkban is. A valószínű­séget is jelezni. Az erőforrá­sok elosztásakor az efajta kor­rektség nagyon megemelné a tervező munka hatékonysá­gát, pontosságát. G. F. Három megye népfrontvezetőí tanácskoztak Tegnap, április 16-án Békés­csabán értekezletet tartottak Békés, Csongrád, Hajdú megye Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának tagjai, amelyen részt vett S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára is. Megtárgyalták a községi nép­front-bizottsági választások ta­pasztalatait, s a városi és a me­gyei küldöttértekezletekre való felkészülés feladatait. Második napirendi pontként pedig a Ha­zafias Népfront közjogi tevé­kenységét vitatták meg. Békéscsabán 1980-ig megépül az új telefonközpont Bevezetik a helyi beszélgetések háromperces számlálását A Békés megyei Szállítási Bi­zottság ápriüs 16-án, tegnap ülést tartott. Elsőként a hír. és távközlés idei, valamint az V. ötéves terv várható fejlesztésé­ről tárgyalt, majd az 1976 évi! vasúti és közúti előszállítások tapasztalatait értékelte. A helyi és helyközi távbe­szélő-szolgálat alapvető fej­lesztési célja — a távbeszélő- állomás szám nagyarányú nö­vekedése következteben — a helyközi forgalom minőségi­leg jobb lebonyolítása. Tehát az országra és ezen belül Békés megyére is kiterjedő au­tomatikus helyközi távbeszélő szolgálat bevezetése — állapítot­ta meg a Szegedi Postaigazgató­ság előterjesztése. Alapvető kö­vetelmény az olyan helyközi há­lózat kiépítése, amely a távbe­szélő igények mellett kielégíti a közhasználatú és bérelt táv­író-, telex- és adatátvételi ösz- szeköttetések iránti igényeket. Ami a soron következő me­gyei feladatokat illeti, elsősor­ban Békéscsaba távbeszélő el­látottságát oldják meg azzal, bogy az 1-es postahivatal az új forgalmi épület üzembehelyezé­sével felszabaduló épületben és a mellette készülő helyiségben új, korszerű automata távbe­szélő központ létesítését ter­vezik 1980 végéig, 6 ezer ál­lomás kapacitással és előfize­tői távhívásra is alkalmas központtal. Ezt megelőzően 1976—77-ben a jelenlegi központban bevezetik a bekapcsolt előfizetők helyi be­szélgetéseinek 3 perces számlá­lását és díjazást. Ezen kívül Orosházán és Gyu­lán sor kerül a központok bőví­tésére, Tótkomlóson, Medgyes- egyházán és Vésztőn pedig a je­lenleginél korszerűbb központot létesítenek. A rekonstrukciókra és a Gyula—Sarkad közötti kör- zetkábel építésére 16,5 millió forint felhasználását tervezik. A megye területén a IV. ötéves tervben a körzetkábel kiépítésé­nek egy része megtörtént, amely a helyközi hálózat kor­szerűsítése mellett az érintett helységekben a helyi hálózatok színvonalának javulását is ered­ményezte. A felsorolt távbeszé­lő központok fejlesztésével és létesítésével együtt elsősorban Békéscsabán, de a többi hely­ségben is megtörténik a helyi hálózatok rekonstrukciója. En­nek során az elavult légvezeté­kes hálózat helyébe korszerű ká­beles helyi hálózatot létesítenek. A tanácskozás második napi­rendje az idei előszállítások ér­tékelése volt. Elsőként a MÁV Szegedi Vasútigazgatóságának jelentését vitatták meg. Ebből kiderült, hogy a múlt évben az igazgatóság területén több mint 5.8 millió tonna árut adtak fel, s az összes árumennyiség 32 százaléka Békés megyéből indult. Ezzel a teljesítménnyel megyénk a második helyen áll. Ami az áruleadást illeti, tavaly 400 ezer tonnával több áru ér­kezett vasúton Békés megyébe, mint 1974-ben. A növekvő for­galom egyik feltétele “volt a szállítandó áruk arányos elosz­tása. Az előszállítások célja, hogy az őszi csúcsforgalom szál­lítási feladatait elossza és így zökkenőmentessé tegye a for­galmat egész évben. A vasút az első negyedévben — az állami építőipari vállalattal, a közúti igazgatósággal, a vízügyi igaz­gatósággal — 111 ezer tonna áru előszállítására kötött megálla­podást. A MÁV a lehetőségeinek maximális határáig biztosítja az előszállítások lebonyolításához szükséges vagonkapacitást. A MÁV-igazgatóság szüksé­gesnek tartja a Gyoma—Szeg­halom—Vésztő—Kötegyán vasútvonal korszerűsítését. E vonal első szakasza már sze­repel a távlati fejlesztési tervben. Ez azt jelenti, hogy az V. ötéves tervben a Gyoma—Szeghalom vonalrész korszerűsítését meg­kezdik és befejezik. A későbbi­ekben, az V. ötéves terv utáni időben kerülhet sor a második vonalrész felújítására. Addig is a MÁV egész térségében kor­szerűsíti a vontatási nemet. Vésztőn korszerű személyszerel­vény egységet rendszeresít, a személyszállítás lebonyolítását gyakoribb menetekkel, rövidebb időtartamokkal, kulturáltabban biztosítja. Az idei előszállításokkal kap­csolatban végül a 8-as számú Volán tevékenységét értékelte a bizottság. s. r. BaaaasaaaaaaaaaaBaaaasaBeaaBBaaaBasaBiBxaas* i(H*iiMiaiit«iimiiiiia«iiati.«ciiiiiiiaBiaaiiiiiaaiaBiiiiaaaiBBiiiaaiaMiBii*iiaiiifliaiBiB Épül a MÉK új vágóhídja Az idén kezdi meg a termelést Békéscsabán a MÉK új vágóhídja és húsüzeme, amely éven­ként előreláthatóan 60—80 ezer sertés, 50 ezer birka és kétezer szarvasmarha levágását illetve feldolgozását teszi lehetővé (Fotó: Domen/)

Next

/
Oldalképek
Tartalom