Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
1 Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Frjptatéi az 1. oldalról) A főbb ipari ágazat«*; köz 91 legnagyobb mértékben ée a tervezettnél is gyorsabban, 10 százalékkal nőtt a gépipar termelése. A tervet meghaladó növekedésben mind az export, mind a beruházások bővülésének szerepe volt. A vegyipar termelése több mint 8 százalékkal, a tervhez közeleső ütemben emelkedett. A bányászat, a villamosenergia- ipar és az építőanyagipar termelese 4-5 százalékkal, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 3, ill. 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet A könnyűipar termelésének alakulására hatással volt a tőkés országokba irányuló exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől való elmaradása jelentős részben a mezőgazda- sági termelés alakulásával függött össze. A kohászat termelése 1074-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben nőtt. A központi fejlesztési programolt — a földgázprogram, a közúti járműprogram, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerűen haladt, A központi fejVillamos energia, milliárd kwó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acclnyersvas. millió tonna Acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, millió darab Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Marónátron, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer fonna Műanyagok, ezer tonna Autóbusz, darab Számítástechnikai termékek, folyó árakon, milliárd forint Rádió, ezer darab ‘ Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Centrifuga, ezer darab Porszívó, ezer darab Pamutszövet, millió négyzet- méter Kötöttáru, ezer tonna Cipó, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Csontos nyershús, ezer tonna Vágott baromfi, ezer tonna Sör, millió hektoliter Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal- emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a 1 tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98—99 ezer lakás épült. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakás- építkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Az állami és a szövetkezeti kivitelező építőipari szervezetek éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak, 1,5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 80 százalékban a termelékenység 6-7 százalékos emelkedéséből származott.. Javult az építési munkák gépesítettsége, növekedett az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználása. A rendelkezésre álló építőipari kapacitás nem tudta a gyorsan növekvő építési igényeket maradéktalalewrtcní programok; a refcomtrukoiólt, a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött, azonban ennek ütem« nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari terméktől eltekintve — általában megfelelő volt A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és ez exporttal összhangban nagymértékben fokozódott Különösen a híradástechnikai és műszeripari termékek, komplett gyár berendezések, autóbuszok termelése és exportja nőtt. A fogyasztási cikkek közöl a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek termelése emelkedett, egyes ruházati termékekből — részben a munkaerőhiány, résziben a tőkés piacokra irányuló export mérséklődése és más gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés. Az élelmiszeripari termékek közül — nagyrészt a nyersanyag- és az exportlehetőségekkel összefüggésben — számottevően nőtt a csontos nyershús, a vágott baromfi, a napraforgóolaj termelése. Az 1975. évi Az 1975. év termelés az 1974. év mennyisége százalékában 20,5 108,0 24.9 96,6 2,0 100,5 5,2 101,6 2,1 96.6 3,7 105,9 2.9 105,0 756,2 109,1 130,2 96,1 1839,4 100,7 3,8 109,4 630,3 95,9 91,3 102,7 629,0 107,9 15,5 113,8 123,3 106,7 10 696 118,3 2,5 134.2 255 121,0 400 101,3 431 103,5 164 112,4 165 101,9 106 101,7 351,4 99,0 19,8 107,2 43,1 105,1 668,01 103,6 545,1 113,7 133,2 108 2 6,6 102,7 nul kielégíteni. Egyes esetekben hátráltatták a munkát anyagellátási nehézségek és munkaerőhiány is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3-4 százaléknál kisebb mértékben, 1-2 százalékkal nőtt. A növény- termelés a tervezett 5-6 százalékkal szemben 2-2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcs- termelésre. Búzából 1 millió tonna termett, 1 millió tonnával, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37,5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya- és az összes gyümölcs- termés az egy évvel azelőttinél kisebb volt, a . zöldségtermés nem változott — A kukorica termésmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termésmennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal több, mint l*74-ben. A ««korrépa termés 4,1 millió tonna volt. több, mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6.9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarha-állomány 1.9 millió darab, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 000 darabot tett ki, 6, illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- é« a szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is. A vágó állat és a tojás termelése 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége a mezőgazdaságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3-4 százalékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkoztatpttak száma lényegében azonos volt az 1974. évivel. A nagyüzemekben javult az anyagi-műszaki ellátottság. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4-3,5 millió lóerő volt, 1-2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az ék folyamán 1 882 arató-cséplő gépet, 978 kukorica- betakarító-gépet, illetve adaptert, 747 cukorrépabetakarító-gé- pet, 148 burgonyabetakarító-gé- pet vásároltak. A műtrágya-felhasználás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsösterületre — hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítettek űj erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt. Szálas és hírfeöiiís A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 szá. Zalákkal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak, mint 1974- ben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezett, nél több új villany- és Dieselmozdonyt szerzett be. A villamos és Diesel vontatás? aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, Mura- keresztúmál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 űj autóbuszt, 25 új metro-motorkocs11, több új csuklós villamost és HÉV-szerel- vényt állítottak forgalomba. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év! végén 3144 helységbe, az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személy- gépkocsik száma csaknem 90 000-rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 000-et. Ebből 551 000 a lakosság tulajdonában volt. Az év folyamán a tervnek megfelelően 21 000 db új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak az M—7-es autópálya újabb, BalatemaRgílg terjedő axafcaszát. A tervezett ütemben haladt Budapesten a metró észak-déli vonalának építése. Budapesten bővült a lágymányosi és a Lipót telefonközpont. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 15 000, alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésre az összes fő. állomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. Külkereskedelem A behozatal folyó devizaárakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több, mint 1974- ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett, összehasonlítható árakon a behozatal kb 4 százalékkal, a kivitel kb 3 százalékkal nőtt. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel, ösz- szehasonlíthatö árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben, mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb 6 százalékkal nőtt A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult 1975- ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében passzív volt. Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkés országok gazdasági válsága miatt — nem Talőawtt meg E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos veit az 1974, évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. Beruházás A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások ösz- szege 141—142 rhilliárd forint volt, folyó árakon számolva 17- 18 százalékkal több mint 1974- bea. A beruházások volumene • tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelkedett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többséget üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazda- ságilag különösen fontos beruházások kivitelezése — viszonylag kis többletráfordítás mellett, elsősorban a szervezettség javításával — meggyorsult. A cél- csoportos és egyéb állami beruházások összege is jelentősen nőtt. A tervelőirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beruházások haladták meg. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruházása^ emelkedtek. A beruházások növekedésének több mint egy harmadát az építési beruházások, a többi részét a gépberuházások és az egvéb beruházások növekedése tette kt Az özembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 "'úliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befejezetlen beruházások állomása 9—10 milliárd forinttal emelkedett, és az év végén megközelítette a 118 milliárd forintot. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív ke-t resők száma kismértékben meg-1 haladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban nőtt. 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munkaidejét csökkentették, mindenekelőtt az állami mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, a szállítás és hírközlés, továbbá az egészségügy területén. 1975. végén a foglalkoztatottak 95 százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3 100 forint volt, a tervezett 6,4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974 évinél. A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, a tervezett 2.5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági termelésből származó összes lakossági jövedelmek nominálértéken körülbelül 4 százalékkal .nőttek, reálértéken lényegében nem változtak. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az egy főre jutó mező- gazdasági eredetű reáljövedelem emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 17-18 százalékkal emelkedett. Legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőitek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,0 milliárd forintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint 1974-ben. Nyugdíjakra 26,8 milliárd forintot, az előző évinél VT *zázalékkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 802 000 fő volt, 54 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1975. július 1-től 1,1 millió alacsony nyugdíjú személy nyugdiját, illetve nyug- díjjellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalékkal, egy lakosra számítva 4 »százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom a tervben előirányzott 4,8 százalékos növekedést meghaladta, összehasonlítható árakon 5,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,1 százalékkal, a ruházati cikkeké 1,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,0 százalékkal emelkedett. A lakossági szolgáltatások értéke is nőtt. A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termeléséből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 15 százalékkal nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit. Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyobb mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 százalékkal magasabb árakon értékesítette termékeit. Jelentősebb volt például az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil és ruházati cikkek áremelkedése. Az építőipari árak körülbelül 4 százalékkal, a beruházási árak körülbelül 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. (Folytatás a 3. oldalon) Néhány fon’osahb termék termelése
