Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

fl hírközlés V. ötéves tervéről tárgyalt a Postások Szakszervezetének központi vezetősége A posta V. ötéves tervének legfontosabb feladatairól tár­gyalt dr. Buják Konstantin ve­zérigazgató-helyettes beszámoló­ja alapján kedden a Postások Szakszervezetének központi ve­zetősége, f meghatározta a szak- szervezet tennivalóit, hogy a posta magasabb szinten végez­hesse munkáját gyorsabban, pontosabban, udvariasabban szolgálja a közönséget. A köz­ponti vezetőség ülésén részt vett Horn Dezső közlekedés- és pos­taügyi miniszterhelyettes, a pos­ta vezérigazgatója és Virizlay Gyula SZOT-titkár. A posta legfontosabb törekvé­se, hogy a korábbi elmaradást felszámolva a minőségi színvo­nal növelésével javítsa a szolgál­tatásait. Ezért az V. ötéves terv­ben növelik a rekonstrukciós be­ruházások arányát, fokozottab­ban fejlesztik a vezeték nélküli hírközlést, korszerűsítik a táv­beszélő szolgálatot és nagyobb anyagi erőket fordítanak a munkaerőt megtakarító gépesí­tésre. Ennek megfelelően a leg­célszerűbben igyekeznek fel­használni az V. ötéves tervben az állóeszköz-fejlesztéshez ren­delkezésre álló 13,7 milliárd fo­rintot, amelynek 19 százalékát szánják rekonstrukcióra, 81 szá­zalékát pedig többségében ugyancsak rekonstrukciós jelle­gű fejlesztésre. A telefonszolgálatban tovább szélesítik a távhívást, 1400 bel­földi és 800 nemzetközi össze­köttetést létesítenek, 50 újabb hazai helységet kapcsolnak be az országos hálózatba. A terv­időszakban 210 ezer fő- és 80 ezer alállomást építenek a tele­fonközpontokba, de mert 83 ezer elavult főközponti állomást le­szerelnek, a kapacitás ténylege­sen 207 ezer állomással bővül. Ezúttal nem adnak ki minden új állomást, hogy a központok túl­terhelését megszüntessék. így várhatóan tovább növekszik a telefonra várakozók száma, a forgalmat viszont javítják, a zsúfoltságot csökkentik annál is inkább, mert Budapesten és a vidéki nagyvárosokban megkez­dik a régi hálózat rekonstruk­cióját is. A vezeték nélküli hírközlés fejlesztésével — a 2000 kilowat- tos új középhullámú nagyadó üzembehelyezésével, URH- és tv-adók telepítésével — elérik, hogy a tervidőszak végére a Kossuth-műsor az ország terüle­tének 97 százalékán, a Petőfi 88 százalékán, a III. műsor mono- fónikusan 95 százalékán, sztereo- fónikusan 75 százalékán jól ve­zethető lesz. A tv I. műsorával az ország területének 94 száza­lékát, a II. műsorral 50 százalé­kát sugározzák be megfelelő mi­nőségben. A klasszikus postaszolgálat ja­vítására Budapesten .levélfeldol­gozó automatát helyeznek üzem­be, országosan 10 nagy és 80 kö­zepes, valamint kisebb hivatalt építenek, s megkezdik a gé­pesített csomag-, levél- és hír­lapfeldolgozás bázisának, a bu- daoesti postakombinátnak az építését is. A tervidőszakban 445 millió forintot fordítanak szociális és kulturális célokra, a dolgozók munkakörülményeinek, üzem­egészségügyi ellátottságának to­vábbi javítására. (MTI) Gyorsított ütemben .4. Dunai Kőolajipari Vállalat területén, szovjet szakemberek irányításával, épül az úgynevezett Orto-xilol üzem. A száz­millió forintos beruházás befejezését eredetileg 1976 végére tervezték. A szerelésben résztvevő szakemberek felajánlásai nyomán azonban várhatóan az év közepére elkészül a mii (MTI Fotó — Jászai Csaba felv.) Á munka hozta a csodát Medgyesbodzásra ÖSSZESEN tizenkét tag: Kun. sági Jánosné, Rasz Mihály. Rajki Ferenc, Páger Lajosné, Tóth Ist­ván, Fedor András, Zsíros György, Kovács Gáborné, Lunsz- ner Endre, Hankó János, Zsilák Mihály, Nagy Mátyás és dr. Somi Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának cso­portvezetője kért szót a medgyesbozdás—pusztaottlakai Egyetértés Tsz szombati zár­számadó kögyűlésén. Valameny- nyi felszólaló pozitívan értékel­te a IV. ötéves tervben megha­tározott feladatok teljesítését, az 1975. évi gazdálkodás eredmé­nyeit. A községi művelődési ház fala majd meg hasadt a fel-fel- csattanó tapstól, amikor Báli Ist­ván tsz-elnök a vezetőség beszá­molóját mondta, és amikor a fel­szólalók beszéltek. A több települést átfogó szö­vetkezet munkáját, működését, vezető szerepét születésétől fi­gyelem. A kibontakozás nehezen kezdődő napjait csupán azért szeretném "felidézni, hogy kide­rüljön tulajdonképpen, mi adja a közgyűlésen elhangzott beszá­moló és a felszólalások értékét? ÉS ezt nem ünneprontás címén teszem, hanem az ünnep lénye­gének megértésére, elmélyítésé­re. Idézzük fel a 10 évvel ezelőtti állapotokat. A bodzási szövetke­zetben nem volt, aki megetesse a teheneket, lovakat, hízott ser­téseket. Amik«* a tsz-elnök és még néhányan háztól-házra jár­tak, hogy a közösség előtt álló napi feladatok elvégzésére kér­jék társaikat, sok házba nem tudtak bejutni, mert bezárták előttük a kaput. A kocsmában mindenről lehetett beszélni, egy kivételével, s ez a szövetkezet volt. S aki a vezetők kérésére munkába állt, azt lenézték. Volt, akit megfenyegettek, megfélem­lítettek. Nehéz idők voltak. S ahogy teltek az évek, mind több kiskaput nyitottak ki a nők. El­sősorban övék az érdem, mert igazából csak ők sejtettek vala­mit a közelgő jövőről. A férfiak­nál nagyobb számban jelentkez­tek munkára. Ott voltak a leg­nehezebb posztokon. Eredmé­nyesen dolgoztak, mégis 3-4 év telt el a férfiak tömeges munká- baállásáig. Elmaradt a reggeli munkába hívás rendszere. Mindenki tud­A SZOT Központi Iskola — az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata­ként — az 1976/77-es tanévben népművelés-pedagógia,- könyv­tár-pedagógia szakon főiskolai képzést indít, A négyéves leve-, lezőképzés sikeres elvégzése után a hallgatók az illető sza­kon általános iskolai tanári ok­levelet kapnak. A főiskolára azok jelentkezhetnek, akik a szakszervezeteknél kulturális, agitációs és propaganda terüle­ten dolgoznak, továbbá függet­lenített szakszervezeti tisztség- viselők, vagy olyan érettségizett fizikai dolgozók, akik társadal­mi tisztségviselők és ezen a té­ren már gyakorlatuk van. A felvételi vizsgával kapcso­latos tudnivalók az Oktatási Mi­nisztérium által kiadott Magyar felsőoktatási intézmények tájé­3 békés muraS--, 1976. JANUÁR 2*. ta, hogy tegnap hol dolgozott, hol kell folytatnia. E szorgalom gyarapította a vagyont 144 és fél millió forintra, a termelési értéket pedig 184 millió 768 ezer forintra. KÖZÉPTÁVON —1970—75 kö­zött — a IV. ötéves terv idejé­re jutó gazdaságfejlesztő mun­kából is példásan markolták Bodzásom,. Az öt évre tervezett termelésnövelés megyei átlagban 16 százalékos volt a mezőgazda­ságban. Ezt az előirányzatot 181,7 százalékra teljesítették. Tavaly búzából 15,8, kukoricából 44,1, cukorrépából 127,1, kender­ből 81,2. cirokból 11,2 mázsával termeltek többet hektáronként, mint 1970-ben. A sertéstenyész­tést szinten tartották, viszont pe­csenyecsirkéből 12 ezer 363 má­zsával növelték a termelést öt év alatt. Most hoztak határozatot a szarvasmarha-tenvésztés és a tejtermelés gyorsütemű fejlesz­tésére. S hogyan él a tagság? Jól. Ré­szesedésre 20 millió 759 ezer fo­rint jut a bruttó jövedelem­ből. Ebből az átlagosan dolgozó tagra 27 ezer 100 forint jut, 3813 forinttal több, mint öt évvel ez­előtt. A háztájiból 34,5 millió forint értékű pecsenyebaromfit, sertést és hízott marhát értéke­sített a tagság. Ennek az összeg­nek majdnem 90 százalékát for­dítják az 1976. évi termelés meg­alapozására, a háztájiban rejlő termelési lehetőség kihasználá­sára. A bodzási tsz-ben azonban nemcsak a termelés-fejlesztést meghatározó tervtörvényt haj­tottak végre eredményesen, ha-, nem az ezzel összefüggő, a szö­vetkezet további munkáját meg­határozó nő. és ifjúságpolitikai párthatározatokat is. A tsz-ben dolgozó tagok száma 533. A tíz- évenkéntf korcsoportok közül a 30 éven aluliak vannak többség­ben. Számuk 185. A zárszámadási mérleg egyen­legének lényegéről dr. Somi Sándor így beszélt: „A szövetke­zet úgy teljesítette feladatát az elmúlt öt esztendőben, hogy kö­vetkezetesen megvalósította a párt politikáját'’. AZ ELMÚLT években tulaj­donképpen ez történt Medgyes- bodzáson. A változás lényeges tudati fejlődést is tükröz. Egy koztatója című kiadványban ta­lálhatók. Az érdeklődők a me­gyei nyomtatványboltban besze­rezhető A—Tü 821. számú nyomtatványon jelentkezhetnek. Ezen szükséges feltüntetni az or­vosi véleményt, a munkaadó ja­vaslatát, párt- és szakszervezeti szervének véleményét. A jelent­kezési laphoz csatolni keR a leg­magasabb iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt, továbbá erkölcsi bizonyítványt és önélet­rajzot. A felvételi kérelmet a mun­kahelyi szakszervezeti bizottság­hoz kell benyújtani 1976. febru­ár 1-ig. A kérelmeket az illető ipari-ágazati szakszervezet szer­vezési és káderosztályához to­vábbítják február 28-ig, A felvételi vizsgára való fel­készülés megkönnyítésére a SZOT Központi Iskolán előké­szítő tanfolyamot rendeznek. A pályázat elfogadásáról, az előkészítő tanfolyam, valamint a felvételi vizsgák időpontjáról minden jelentkező értesítést kap. kétségeket kiváltó törekvés be­fogadásának útját, a vele és a benne való élést, a közösség fel- emelkedését követhetjük nyo­mon olyan eredménnyel, melyet a bodzási emberek magúkénak éreznek, s óvnak a jövőnek. Dupsi Károly [jegyzet Ki tud a legjobbakrél? Olvastam az újságban a he­gesztők megyei versenyéről. Minden évben megrendezik. Azért írtam le ezt a két monda­tot, mert a múlt hét péntekén megtartott megyei pártaktíván szóba került: megyei gond van a szálastakarmány-termesztéssel, a szarvasmarha-, a sertés- és a juh tartással, valamint a zöldség- termesztéssel. A szövetkezeti melléküzemágak viszont jól ter­melnek, fejlődésük üteme meg­haladja a három főágazatét. Tu­lajdonképpen ez a furcsa a mi mezőgazdaságunkban. Az alap- tevékenységre, a tulajdonképpe­ni fő feladatra kevesebb figye­lem irányul, mint a melléküze­mekre. A segédüzemek szerző­déses kötelezettségének teljesíté­sére ügyel a tsz egész tagsága, ami végső soron nem rossz. De a termelési adatokból arra lehet következtetni, hogy mind keve­sebb figyelem jut a tehenészet­re, a sertéstartásra és a zöldség- termesztésre. Az alaptevékenység több i fi­gyelmet érdemelne minden te­kintetben. S ha kiválóan szerve­zett és aranyat érő ez a munka, ám csak akkor legyen vasöntö­déje, varrodája, fa- és más mel­léküzeme a szövetkezetnek. Könnyű ezt mondani — hal­lom a tsz-elnökök véleményét. Egyáltalán nem könnyű erről beszélni. A gazdálkodás színvo­nalát mutató adatokból arra le­het következtetni, hogy az ope­ratív irányításban dolgozók több­ségének figyelme nem a tejter­melésre, a sertéstenyésztésre, hizlalásra és a zöldségtermelés­ben rejlő lehetőségek kihaszná­lásra irányul, hanem a mellékes­re. A hegesztők megyei versenyét abból a célból rendezik meg minden évben, hogy a legújabb technológiák, fogások a legjob­bak bevonásával terjedjenek. Tudja az egész megye, hogy kik a szakma legjobbjai. S ha vala­ki megkérdezné, ki a legjobb szövetkezeti tehenész vagy ser­téstenyésztő, hizlaló, juhász, zöldségtermesztő, mérnök, tech­nikus, szakmunkás a megyében, sokan nem tudnák megmondani. Pedig ezt is helyes lenne tudni, úgy, mint a hegesztők nevét. Ez megkönnyítené elterjeszteni a te. henenkénti 4 ezer literes tejho­zam „titkát”, az ilyen eredmény­nyel dolgozó ember munkamód­szerét. Megtudhatnánk a legjob­bak nevét más szakmákban is. Ügy érzem, hogy a dolgozó ember munkájának ilyen ma­gas fokú elismerésével ma még adós a szövetkezeti mozgalom. Egyes ipari szakmák már meg­lelték a szakma legjobbjai fel­kutatásának módszerét a megyé­ben is. A hegesztők körül való­ságos iskola alakult ki. Vonzó ez a versenyforma. Gondolom, al­kalmas lehetne arra, hogy más szakmák dolgozói is rajthoz áll­janak, segítsenek felszínre hozni a termelés tartalékait, amelyre a mai körülmények között oly nagy szükség lenne. Levelező tagozat a SZOT Központi Iskoláján DK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom