Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-24 / 301. szám
Világ proletárjai. 1975. DECEMBER 24., SZERDA Ára: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM MA: SZERVEZÜNK ÉS Átszervezünk (3. oldal) öt év mérlege (3. old.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL (4. oldal) Bizakodásunk alapja Feltárulnak a család apró, kedves titkai: ki mivel lepi meg szeretteit. Jó szokás-e vagy sem, hogy nálunk a karácsony ilyen nagy mértékben apasztja a pénztárcát és veszi igénybe a családi költségvetést — ez alkalommal ne törjük rajta a fejünket. Szokásainkat — ha nem kell — amúgy se szívesen változtatjuk meg. Még ha elő-elő is fordul néhány háztartásban egy kis túlköltekezés, az egyensúly bizonyára helyreáll, amint túljutunk a karácsony-újév dúsabb terítékű asztalain. Nyugodt szívvel örülhetünk neki, hogy ezúttal is megadtuk a módját az ünnepeknek, s végül is kinél a háztartás, kinél a ruhatár, vagy gépesítésfelszerelés gyarapodott. A kereskedelem majd még ezután összegezi, hogy mit költöttünk, mit vásároltunk, de amennyire most felbecsülhető, a forgalom semmivel sem maradt el az elmúlt évitől. A találgatásokkal ellentétben — a cukor kivételével — változatlan árakon lehet beszerezni mindent, amit meg akarunk vásárolni, s néhány krónikusnak mondható hiánycikktől eltekintve, a választék miatt se panaszkodhatunk. Sőt, aki nézte a kirakatokat, áruházakat, bevásárló központokat — s ki ne nézte volna? — több mint elegendőnek találta az árucikkek sokaságát. Az időbeli egybeesés folytán decemberben tudtuk meg azt is, hogy mi került az ország karácsonyfája alá, vagyis hogyan teljesítettük negyedik ötéves tervünket. A Központi Bizottság novemberi ülése, majd ezt követően a kormány beszámolója egyértelműen megerősítette, hogy az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósult meg, a fejlődés iránya megfelelt a terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. A nemzeti jövedelem például 30—32 százalék helyett 35 százalékkal gyarapodott, s csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott. A fő mutatószámok alakulását áttekintve azt mondhatjuk: kiemelkedően sikerült az öt évvel ezelőtti törvénybe iktatott negyedik népgazdasági terv'. Pontosabban: kiemelkedően sikerült volna minden, amit reálisan elterveztünk, ha ennek az öt évnek a folyamán szinte földcsuszamlásszerűen nem változnak meg körülöttünk a világgazdaság igen fontos tényezői. Hatásai ismertek: a tőkés valuták nagyarányú inflációja, az alapvető nyersanyagárak — mindenekelőtt az olajár — többszörös megnövekedése, a tőkés beruházási piac visszaesése és a tőkés kereskedelmi partnerek által alkalmazott durva, hátrányos megkülönböztetések a legelőrelátóbb és legreálisabbnak látszó számításokat is megváltoztatták. Ugyanakkor a mai he'vzetopk van egy másik, letagadhatatlan eleme: most megy át a legszélesebb köztudatba az, hogy milyen feltételei és lehetőségei vannak gazdasági stabilitásunk megőrzésének, a keletkezett érzékeny veszteségek ellensúlyozásának. Az a védettség ugyanis, amelyet a szocialista tervgazdálkodás, a szocialista állam és a KGST- együttműködés biztosított, s amely ütközőként fogta fel a különben elkerülhetetlenül ható megrázkódtatást, megnehezítette a helyzet igazi érzékelését a mindennapi életben. Ez a biztonsági berendezés ezután is működik, de nem áll érdekünkben, hogy működése továbbra is nagyobb „érzéki csalódásokat” okozzon a gazdasági életben. Következő ötéves tervünk adatait, az új gazdasági szabályozókat, a már ismertetett rendszabályokat figyelembe véve, a nem szakembernek is látnia kell, hogy ami következik, az a keményebb munka, a nagyobb tervszerűség, a szigorúbb takarékosság és valamennyi anyagi és szellemi tartalék hatékonyabb feltárásának időszaka lesz. Csak az az út járható, belátható időn belül más lehetőség nincs arra, hogy népgazdaságunk kiegyensúlyozottan fejlődjön, s tervünket, reményeinket a következő öt év folyamán is valóra tudjuk váltani. Más szavakkal szólva, kisebb lesz a lehetőség arra, hogy bárki is ..szélvédett” helyre húzódva figyelje mindnyájunk erőfeszítését. Ez fog kifejeződni a vállalatok nyereségkitermelési feltételeiben, a reáljövedelmek növekedésében, a fogyasztás és az import bővítésében, a beruházások elosztásában, a munka és a teljesítmények elbírálásában, az egyénekkel és kollektívákkal szemben támasztott követelményekben. Olyan átgondolt és összehangolt rendszabályokról és munkamódszerekről van tehát szó, amelyek megfelelnek a helyzetnek, amelyek megad ják a lendületet társadalmunknak, egész népgazdaságunknak,-hogy túlhaladjon a nehézségeken, s ne kényszerüljön a beruházás vagy a fogyasztás nem kívánatos arányú csökkenésére. Mindezekből kiindulva a közelgő újév se csupán egyszerű naptárváltozást és az idő haladását jelzi, hanem erőink össze- szedését. a fő célokra való összpontosítását, az igényesebb és fegvelmezettebb munka évének elkezdését. A karácsony, sajnos, ma sok országban bizonytalan fényeket mutat a világban. Milliós nagyságrendű munkanélküliség, kilá- tástalanság, szorongás, nyugtalanság tapasztalható a tőkés világ sok országában. Ilyen hatásokkal nekünk nem kell számolnunk. Bizakodásunknak van alapja, hiszen látjuk, hogy fejlődésünk továbbhalad, társadalmunk tovább épül és gazdagodik, terveink ezután is valóra válnak. Lázár György Nógrád megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Salgótarjánban a megyei pártszékházban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a megye, politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, valamint felkészüléséről azokra a feladatokra, amelyek a népgazdaság ötödik ötéves tervéről Nógrádra hárulnak. Délután a salgótarjáni nagyüzemek képviselőinek részvételével munkásgyűlést rendeztek. A nagygyűlésen Lázár György mondott beszédet az időszerű belpolitikai kérdésekről. Magasabb kölcsön, kisebb kamat, hosszabb törlesztési idő A Minisztertanács nemrégiben rendeletet adott ki az egyes liakásépítkezési formák pénzügyi hitelfeltételeiről és szociálpolitikai kedvezményeiről szóló korábbi kormányrendelet módosítására és kiegészítésére. Az intézkedések elősegítik a magánlakás-építkezések továbbfejlesztését, s egyben hozzájárulnak a lakásépítéssel és -vásárlással kapcsolatos teherviselés reális alakulásához. Társadalompolitikai igényt elégít ki az új rendelkezés azzal, hogy a kedvezmények bővítésével nagyobb támogatást nyújt a mun- káslak ás-építőknek, megkülönböztetett kedvezményekben részesíti a sokgyermeke-! családokat és a fiatal házasokat. A január 1-től törvénybe lépő rendelet szerint a magánlakásépítkezések valamennyi formájában növekszik a kölcsönök felső határa: a többszintes lakóház-építkezéseknél a jelenlegi 250 000 forintról 300 000 forintra, családiház-építkezéseknél valamennyi településkategóriában 20 000—20 000 forinttal 90 C00—120 000 forintra, ezen be'ül a munkások és a nagycsaládosok részére a településtől függetlenül 140 000 forintra. További kedvezmény, hogy a többszintes lakóházépítkezésre adott kölcsönök törlesztési időtartamát egységesen 35 évre emelték, s ez egyes konstrukciókban öt év hosszabbítást jelent. Ennyivel növekedett, legfeljebb 30 évre, a családiházépítőknek adott kölcsön visszafizetési ideje is. Munkáltatói kölcsönt a jövőben legalább 15 évre adnak. ^ Csökkentették a kölcsönökre fizetendő kamatot is. A szövetkezeti lakásépítkezéseknél a bérből és fizetésből élőknek az eddigi 2 százalék helyett 1 százalék kamatot kell fizetniük. A telepszerű többszintes lakóház- építésre adott kölcsön kamata 2—6 százalék helyett egységesen 2 százalék lesz. Az egyedi többszintes lakóház-építkezésre nyújtott hitel kamata 3—6 százalék helyett 3 százalék, a csa- ládiház-építkezésnél 2—6 százalék helyett 3,5 százalék. A módosítások havonta 100—130 forinttal csökkentik a törlesztési összegeket. A munkásiakás-építési konstrukcióban a kijelölt településeken a munkáltatói támogatással épülő telepszerű, többszintes lakóház-építkezésekhez az állam nagyobb támogatást nyújt; kétszobás lakásra például az eddigi 60 000 helyett 80 000 forintot. Kedvező módosítás az is, hogy a többszintes lakóház-építkezéseknél csökkentik az első öt évben a havi törlesztőrészleteket A költségvetési terhek arányosítása érdekében a tanácsi A XI. pártkongresszus határozataiból és az V: ötéves tervből eredő termelőszövetkezeti és szövetségi feladatokat vitat-' ta meg tegnap tartott küldöttközgyűlésén a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége Békéscsabán. Nagy Mihály titkár előterjesztésében részletesen kitért a feladatokra, többek között a tulajdonviszonyok fejlesztésére, védelmére, a szövetkezeti demokrácia jelentőségére a közösségeket érintő döntések meghozatalában, a választott testületek munkájának fontosságában, a gazdálkodás tervezésében, gyakorlati megvalósításában, különös tekintet-, tel az össztársadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összehangolására. A termelésszerkezet újraértékelése szükséges a feldolgozó ipar, vagyis a népértékesítésű lakások árát 1976- ban 50 000 forinttal, utána évenként 3 százalékkal emelik, az előtörlesztés összegét viszont 15 százalékról 12 százalékra csökkentik. Az ifjúsági takarékbetéttel rendelkező fiatalok további kedvezményt kapnak azzal, hogy a betétjük alapján nyújtható külön kölcsön összegét valameny- nyi építési formában beszámítják az előtörlesztésbe. Eddig ugyanis erre csak a többszintes lakóház-építkezéseknél volt mód. Lényeges az is, hogy a telepszerű többszintes lakóház-építkezések terület-előkészítéséhez, s a hozzá kapcsolódó létesítményekhez 1976-tól központi forrásból lakásonként 100 000 forintot kapnak a tanácsok. gazdaság igényeinek még eredményesebb kielégítésére. Szóvá tette az eszközállomány és a munkaerő hatékonyságának növelését, az exportáru-alapokhoz való fokozottabb hozzájárulást. Elemezte a szakosított termesztés szervezésének hatását a tag- tsz-ek gazdaságaira, majd a munkadíjazási rendszer jobb, hatékonyabb munkára ösztönző szerepét tette szóvá. Külön foglalkozott a tsz-ek együttműködésével és a helyi szervekkel kialakított tartalmas kapcsolattal, a vezető. beosztású dolgozók költségérzékenységének kifejlesztésével. A küldött- közgyűlést Balogh Sándor, a tsz-szövetség elnöke vezette. A vitában felszólalt Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára. ..................._._1........................ S zövetségi és szövetkezeti feladatok az V. ötéves tervben Küldöttközgyűlés a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségben Huszonegy és fél millió pár harisnya Ez évben a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyaraoan 21 és léi oullni par Harisnyát gyártanak. Képünk az 1-es számú kötődében készült, ahol Radnai Miklósné es Ökrös Károlyié a legmodernebb csehszlovák gépeken dolgozik (Fotó: Demény)
