Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-22 / 274. szám
V« A rádiózás történet© * 1». nyúlik tlsm. 18*1-ben motetta be Párizsban Puskás Ttv*dar a vezetékes rádió ósét, a telefonhírmondót. Hazánkban az első kísérleti adás 1882-ben volt, a rendszeres adás 1883-ban kezdődött meg. A mai értelemben vett rádióműsorszórásra az első kísérletek az 1900-as évek elején kezdődtek. Az USA-ban 1920—21-ben, a SZU-ban 1920—22-ben kezdték meg a rendszere* műsoradást. Magyarországon 1923-ban adtak először szórakoztató műsort a csepeli rádióállomáson a hírszolgálat mellett. 1924-ben az Allatkertből körvetítettek Magyarországon először nvHváno* rádióhangversenyt. 1935-ben kezdtek a Posta Kísérleti Állomásról mint stúdióból rendszeres műsort sugározni. (Cj Magyar Lexikon) Ötvenéves a Magyar Rádió Az t bizonyos, 1928-as szünet jeladó Postamúzeum, Budapest, Népiköztársaság útja 3. Első emelet Valamikor a Gyáriparosok Országos Szövetségének székháza. Még előbb a főváros egyik leggazdagabb tőkésének időszakos otthona. Műemlék. Egyidős az Operaházzal. Súlyos tölgyíaajtó- in míves faragások. A mennyezeten Lotz Károly freskói. A szobákban a rádiózás, a telefonálás történetének tárgyi emlékei. Nem túlságosan gazdag m múzeum, későn kezdtek a szervezéséhez, addigra sok-sok évtized alatt pusztultak, elvesztek a korabeli eszközök, telefonberendezések, rádiók. — Húsz éve, 1955-ben volt a múzeum ünnepélyes megnyitása a Krisztina-korú ti postapalota hetedik emeletén — mondja Koncz Jenő muzeológus. Az ellenforradalom alatt szétdúlták, széthordták a múzeumot, kezdhettünk mindent élőiről, a tárgyak pótlása majdnem lehetetlennek látszott, mégis sikerült több, kallódó muzeális értéket összeszedni, és újra megnyitnia múzeumot. Három évvel ezelőtt költöztünk át ide, a Népköztársaság útjára, és állítottunk ösz- sze állandó kiállítást a rádiózás és a televízió fejlődéséről, a hírközlésről, a postaszolgálatok kialakulásáról. A gyűjtést azóta sem hagytuk abba, szeretnénk a múzeumot újabb és újabb tárgyakkal gazdagítani. Közben két fiókot nyitottunk, az egyiket Nagyvá- zsonyban, a másikat BalatonszeA lakihegyi nagyadá adócsöve a harmincas évekből mesen. A fiókmúzeumokban elsősorban postaszolgálati anyagokat mutatunk be. A telefonhírmondó kapcsolási elvét bemutató makettel kezdődik a rádiókiállítás. A makettet maga Puskás Tivadar készítette. Ott látni azt a 250 wattos Huth-adót is, mely 1923. március 15-én az első magyar kísérleti műsort sugározta. Szomszédságában kétcsöves erősítő, a lakihegyi adó műsorának hangszórós vételére, a másik sarokban — a palota egykori zenetermében járunk — oxidkató- dos egyen Irány ítócső és a kor csodája, a vízhűtéses adócsőtet- róda, a „Magyar Adócsőgyár” terméke. Hűtését percenként 50 liter víz cirkulációja biztosította. a terem közepén jelentős történelmi emlék, a csépeli szikraadó vevőkészüléke. Ezzel tartotta a közvetlen kapcsolatot 1919-ben Kun Béla Leninnel. És ott a távirat szövege is Lenintől: „Oroszország Kommunista Pártjának nyolcadik kongresszusa lelkesedéssel üdvözli a Magyar Tanácsköztársaságot.” Üvegbúra alatt az 1928-tól használatos „szünetjeladó”, óraszerkezetbe rejtett pengetés dallamára bizonyára még most is emlékeznek azok, akik már 1920-as évek végén rádióztak... Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának külön szobát szentel a múzeum. Ebben a szobában azonban nem a telefonhírmondót, hanem a telefonközpontot feltaláló világhírű magyar tudóst mutatják be, levelezését a kor feltaláló-zsenijével, Edisonnal és sajtódokumentációit annak, hogy Boston és Párizs után Budapesten szerelték fel az első Puskás-féle telefonközpontot, adtak ki „Telefon, előfizetési felhívást” 1880-ban. Becses emlék a telefonközpont egvik kapcsolószekrénye 1887- ből, mellyel 60 állomási kapcsolhattak és, hogy exkluzív tárgyak is kiegészítsék a kor technikai remekelt, a kandallón ott áll I. Ferencz József és IV. Károly aranyozott telefonja és egy szerényebb készülék, amelyen a posta vezérigazgatója az 1930-as években telefonált. * Ha a látogatónak sok ideje van, hasznos ismereteket szerezhet a postaszolgálat kialakulásáról, láthatja az első, posta útján továbbított leveleket a 18. századból, az első rendes és képes-levelezőlapokat, a kétszáz évvel ezelőtti postai legények védő fegyvereit: kardokat, puskákat, pisztolyokat. — Dr. Vajda Endre érdeme a múzeum — mondja a történelmi séta után Koncz Jenő muzeológus — munkásságának érdemes folytatói szeretnénk lenni. Még egy meglepetés: elindítják a fél évszázados szünetiel- adót. Felcsendül a régi-régi dallam, mely után mindig az következett: „Itt Rádió Brulapest I." Sass Ervin IGOR FILENKOV A gének hatalma — Maga megint elkésett! — mondta a főnök a fiatal laboránsnak. — Írásbeli magyarázatot kérek. — Jól van — mondta a laboráns. — Csak szeretnék valamit megkérdezni ■magától... Le tudna ön nyelni egy béka- oorontyot? — Tessék?... Micsoda hülyeség ez?! — Üpy gondolom én is — szólt az ifjú laboráns, miközben rejtélyesen mosolygott. Kiment és mintegy tizenöt pere elteltével visszajött, kezében egy papírlappal. A főnök fogta a la. pót, megigazította szemüvegét és elkezdte olvasni: „A tudomány azt állítja, hogy az ember magatartását nem csak társadalmi, hanem genetikai programok is befolyásolják. On például bár* mennyire is akarná, nem tudna lenyelni egy békaporontyot, az én osztálytársam pedig fogadásból tízesével nyeli le őket. A dolog magyarázata abban van, hogy az apja cirkuszban szokott fellépni egy számmal, amelyben kiissza egy nagy ak várium tartalmát, és ezt az örökletes képességét örökölte a fia., ami nála már szükségletté változott. Én majdnem minden nap elkések a munkából. Ez az én akaratom és meggyőződésem ellenére történik, itt az egyik rögzített genetikai programom működik. Ugyanis, mint kiderült, az apám, sőt a nagyapám is, sohasem jelent meg időben a munkahelyén. Vegyék figyelembe, kérem, kérésem indokoltságát." A főnök letette a lapot az asztalra, lekapta szemüvegét, és körözni kezdett vele a levegőben. — Jó, jó... — húzta el a szót. — Én magát mégis elbocsátom. — ön a tudomány ellen van?! — kiáltott fel méltatlankodva a laboráns. — Isten ments! — biztosította a főnök. — Csupán arról van szó, hogy nekem is megvan a saját genetikai programom, és nem tudok ellene semmit sem tenni. Ugyanis az apám, hajdani munkásvezető is könyörtelenül elbocsátotta azokat, akik elkéstek. Fordította: Juhász László Tudnivalók az űj KRESZ-rŐl Közlekedés a tömegszállító járművek megállóhelyeinél A közlekedés során számtalan olyan kritikus helyzet álakul ki, amelynek megoldásáról a gépjárművezetőnek kell gondos, kodnia. A probléma megoldá ához adva vannak a jelzőtáblák és a közlekedési szabályok. Ezé c megfelelő alkalmazásával és a közlekedésben résztvevő partnerek közreműködésével minden helyzet megoldható, ha alkalmas időpontban összekap-, csoljuk az utasításokat, szabályokat azokkal a célkitűzésekkel, követelményekkel, amelyeket a közlekedési közösség állított fel minden közlekedő számára. Az új KRESZ megfelelően szabályozza a közhasználatú járművek megállóhelyeinél tanúsítandó magatartást. Ismeretes, hogy az autóbuszok, trolibuszok és a villamosok megállóhelyeit eddig más-más módon jelezték. Előfordult, hogy ezek a jelzések városonként és üzemeltető vállalatonként is változtak. Az új KRESZ a megállóhelyek jelzésére egységes jelzőtáblákat és útburkolati jeleket rendszeresít Az új je’zó. táblák (KRESZ 17. §. (1) bek. d pont.) alkalmazására 1976. január 1-től kerül sor, de a régi (jelenlegi) jelzőtáblák még hosszabb ideig érvényben maradnak. A tömegszállító járművek megállóhelyeinél lévő (két „L” alakú vonalból álló) útburkolati jel 1976. december 3I-ig alkalmazható. Ezt követően csak a KRESZ 18. §. (1) bek. 1. pontjában meghatározott útburkolati jel kerülhet alkalmazásra. Az autóbusz, a trolibusz és a villamos megállóhelyeinél minden más járművel tilos a megállás. De a haladó járművek vezetőit is terhelik bizonyos kötelezettségek a megálló. helyek közelében. A KRESZ 24. §. (2) bek. előírja, hogy lakott területen lévő megállóhelyről elilndulnl szándékozó, elindulási szándékát jelző, menetrendszerint közlekedő autóbusz, illetőleg trolibusz elindulását más jármű vezetője lassítással, szükség esetén megállással is köteles lehetővé tenni. Tudni kell azonban azt is, hogy az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője csak akkor indulhat el járművével a meg. állóhe'yről, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről, illetve az autóbusz és trolibusz vezetője elindulási szándékát csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott. A KRESZ 53. §. (4) bek. szövegezéséből következik, hogy a fel. és a leszállás ideje alatt elindulási szándékot irányjelzéssel jelezni nem szabad, mert ez a folyamatos forgalom akadályozását jelenti és szabálysértés. Ez a szabály nem azt jelenti, hogy a megállóhelyről eün- dulni szándékozó autóbusz, illetőleg trolibusz elsőbbséget élvez a folyamatos forgalomban lévő más járművekkel szemben, hanem kölcsönösen kötelezettséget ró a megállóból elindulni kívánó, illető’eg a folyamatos forgalomban haladó járművek vezetőire. Ezért a tárgyalt forgalmi helyzetben bekövetkező összeütközésért mindkét jármű vezetője felelős lehet A balesetek megelőzése érdekében szükséges, hogy a folyamatos forgalomban közlekedő járművek vezetői fokozott óvatossággal és kellő körültekintéssel közelítsék meg a köz- használatú járművek megállóhelyeit. A tömegszállító jármű, vek vezetőitől is elvárható az idevonatkozó előírások maradéktalan betartása Í A közlekedés emberi kapcsolatokra éoülő társas tevékenység, ezért nem képzelhető el a közlekedésben résztvevő partnerek együttműködése nélkül. Vizsgáljuk meg a villamosmegállóhelynél tanúsítandó magatartást. Baleseti verszélyforrást reit magában, ha a villamosvágányok az úttest közepén, illetőleg a járdától távolabb vannak, s a megá’lóhelynél járdasziget nincs, a* utasok az úttestre szállnak le és ormán szállnak fel. Az úi KRESZ a gyalogosok (utasok) biztonságának megóvása érdekében elbírja, hogy az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és 'eszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad. Az úi KRESZ 34. §. (8) bek. b pontja a fenti rendelkezést még kiegészíti azzal, hogy tt’os előzni a villamost közvetlenül az Ilyen megá’lóhely előtt. A „közvetlenül a megállóhely előtt" meghatározás azt jelenti, hogy csak abban az esetben (a megállóhely előtt olyan távolságban) szabad megkezdeni a vi' lamos előzését, ha biztosított, hogy az előzést be lehet fejezni még mielőtt a villamos a megállóhely területét (annak kezdetét) eléri. Ebből következik, hogy nemcsak a megálló előtt, hanem a megállóban sem szabad előzni. A társadalom a gén járművezetőktől elvárta, hogy egymással együttműködjenek, érdekeiket egveztessék és óvják a gyalogosok életét, de a gyalogosoktól is megkívánja, hogy legyenek figyelemmel a járművek mozgására, segítsék folyamatos és biztonságos haladásukat. Mindenki előtt ismeretes, hogy a gépjárművezetői foglalkozás igen nehéz munka. Nagy figyelmet, szakismeretet és józan, felelősségteljes életmódot kíván. A gépjárművezetőkre ma már általában a gyalogosok féltése jellemző és joggal elváriák, hogy a gyalogosok emberséges együttérzéssel segítsék őket a balesetek elkerülésében. A közvélemény egvre fokozottabb határozottsággal kívánja meg a járművek vezetőin kívül a gyalogosoktól is az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását Ne feledjük, hogy a gya'ogos nemcsak legnagyobb számú, de egyben legveszélyeztetettebb résztvevőse a közúti közlekedésnek. Mindenki gyalogos, még a gépjárművezetők Is. Moravszki János r. alezredes
