Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-07 / 262. szám
Több mini 600 kilométernyi utat korszerűsítenek Beszélgetés Boros Józseffel, a KPM Közúti Igazgatóság békéscsabai vezetőjével A gépjárműforgalom növekedése következtében megyénkben is „reflektorfénybe” került az úthálózat fejlesztése; Boros Józseffel, a KPM Közúti Igazgatóság békéscsabai vezetőjével az úthálózat állapotáról, a következő ötéves terv célkitűzéseiről beszélgettünk. Arra is választ kértünk, hogy az éves tervet előreláthatólag hogyan teljesíti az igazgatóság. — A tervezett útépítési feladatokat október végére elvégeztük. Év végére a tervet mintegy húsz százalékkal túlteljesítjük. A tanácsok, s a mezőgazdasági üzemek részére ebben az évben ötmillió forint értékű útfenntartást és útépítést terveztünk, melyet előreláthatólag hárommillió forinttal túlteljesítünk. Befejeztük a tervbe vett forgalom-áttereléssel összefüggő útépítési munkákat. Megépült Mezőhegyes közelében a 47-es számú major bekötő útja, felújítottuk a Battonya és Mezőhegyes közötti útszakaszt. Befejezés előtt áll a 44-es út Békéscsaba és Bács-Kiskun megye határa közötti szakasz szélesítése. A hátralevő 15 kilométernyi út aszfaltozása most folyik. Ha az időjárás kedvező lesz, a munkát november végére befejezzük. — Végeztek-e a közutakon forgalomszámlálást? A tervezett közútfejlesztés milyen kapcsolatban áll a forgalom nagyságával? — A jármű közlekedési költsége jelentősen függ az utak állapotától. Számítások útján megállapítható, hogy az adott, vagy várható forgalomnak milyen útpálya felelne meg leginkább. A forgalom alakulásának figyelem- bevételével irányozzuk elő a fejlesztési célokat. Megyénkben sok a tennivaló. Sok helyen az utak milyensége és a forgalom nagysága között jelentős az eltérés. Ebben az évben a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet forgalomszámlálást végzett. Ennek köszönhető, hogy az ötödik ötéves terv előkészítéséhez pontos adatok állnak rendelkezésünkre. Az úthálózat fejlesztése során meghatározó szerepet kap a forgalom nagysága. Napjainkban megyénk fő útjain naponta 1500— 3000, az alsóbb rendű utakon pedig 500-^-1500 gépjármű halad át. A forgalom 1970—75-ben csaknem kétszerese az előző éveknek. Elsősorban a fő útvonalak állapotát kell i tovább javítanunk, valamint a városokat, s a nagyobb településeket összekötő utakat kell fejlesztenünk. Égetően szükséges az1 utak szélesítése. Úthálózatunk burkolata, fő | útjaink kivételével, , átlagosan hat méternél keskenyebb. Csaknem ötszáz kilométernyi út pedig négy, illetve három méter széles. A következő ötéves tervben fő célunk, hogy az utakat hatméternyire szélesítsük. Ez a munka a tervidőszak második évében indul meg. Évente 20—30 kilométernyi utat szélesítünk. Sok helyen a burkolat is meghibásodott. Ezért fokozott ütemben folytatjuk az útburkolat felújítását, megerősítését. — Mi a biztosítéka annak, hogy a következő ötéves terv céljai megvalósulnak? Elkészültek-e a fejlesztési terveké — A célkitűzések megvalósításához elsősorban pénzre var szükség, ezen túl azonban számos más feltételt is meg kel teremteni. Biztosítani kell « tervező és kivitelező vállalatot között az összhangot. Töbt olyan alapvető kérdésben mái döntés született, melyek a követ kező ötéves terv előkészítésé segítik, s megalapozzák a végre hajtást. A burkolatszélesítés munkák programja elkészült, megállapodás van az utak fel újításának és korszerűsítésénél sorrendjében is. A tervezők má: készítik a terveket a 44-es szá mú út békéscsabai átkelési sza kaszának korszerűsítésére. i most folyik két Körös-híd épí tésének tervezése is. A tervidő szak első évének munkáihoz kivitelezési tervek többsége el készült. — Van-e arra lehetőséi hogy a mostani tervidőszak hoz képest - következő ötéve tervben gyorsabb ütembe haladjon megyénkben az uta korszerűsítése? — A kivitelezői kapacitás mostani tervidőszak alatt sok: fejlődött. Ebben az évben ú korszerű gépekkel gazdagodó az igazgatóság. Az új aszfalt gyár már termel. A burkolatép; tés meggyorsult, hiszen a lej korszerűbb gépeket és technolc giát alkalmazunk. Jó biztosító ez arra, hogy a következő ö éves terv elképzelései megvalc suljanak. A nagyarányú gépes tés lehetővé teszi, hogy a tei melés megháromszorozódjon'. . mostani tervidőszakban minteg kétszáz kilofnéter hosszú i kapott új aszfaltburkolatot, következő ötéves tervben a h; tékony szervezéssel a termeli kenység növekedésével megva a lehetőség arra, hogy megyénl ben több mint hatszáz kilómét! utat korszerűsítsünk. (Serédi) 1 Gazdaságszervező munka a megye déli részén Telefonszáma: 008 i i Tárcsázok: nulla-nulla-nyolc. j — Tessék, tudakozó — szólal i meg a vonal másik végén egy J kellemes női hang. : -i- A Békés megyei Népújság 1 szerkesztőségétől Szekeres Anxi- i rds beszél: feladata iránt érdek■ lődöm? \ A tudakozó, vagyis Rung Jó- [ zsefné válaszol: • — Feladatom, segíteni az em- \ bereknek a posta eszközeivel • postai és más ügyekben. Ehhez • támaszom: számsoros, névsoros, i utcasoros katalógus. Aki a cí- ; met tudja, annak megmondom a S kért telefonszámot. Felvilágosí■ tással szolgálok a totó-lottó nye- I rőszámokról. Sokan hívnak, E amikor az Előre vidéken játszik. 5 A részeredményekről érdeklőd- 5 nek. « — Mióta dolgozik a postánál? ! — Éppen 18 éve, s ebből most í már 15 itt a tudakozóban telt el. m • — Különleges kérdések van■ nak-e? ' : — Akadnak. Minden évszak: nak megvan a maga jellegzetes- 5 sége a telefontudakozóban is. ; Nyáron azután érdeklődnek, hol • lehet a városban sört kapni, mer• re találnak autószerelőt. Sokan l azt kérdezikhogy csabai kol- \ bászt melyik üzletben árusíta• nak, van-e ott telefon. E — Hány előfizető és telefon- ; szám van Békéscsabán? j — Az előfizetők száma 2150 : lenne több is, de nincs szabad ; vonal. • — Hány előfizető telefonszá• mát tudja fejből? : — Megközelítőleg kétezerét. • — Mikor kezdi és mikór fejez • be a napi munkát? E — A tudakozó reggel fé ; nyolctól délután fél ötig vála• szol a kérdésekre. E — Reggel ki ébreszt? ■ — Előjegyezzük az ébresztést ! kérők számát, ezt az éjszaka ; távbeszélőkezelö ellenőrzi, majd 5 ébreszt. E — Mit tart szépnek a foglál• kozásában? ■ : — Naponta 250—300-an, hiví nak. Nekem is öröm, ha segíten ■ tudtam. ■ — Van-e valamilyen kíván . : sága? ; : — Minél hamarabb készüljön . i el az új posta, az új távhíváso . I telefonközponttal. Sok a munka . ■ kevesen vagyunk — mondja be . j fedezésül és egy másik vonalon ! ismét válaszol a hozzá intézet ■ 5 kérdésekre. ; 5 Sz. A. ■ M iniszterelnökünk moszkvai látogatása után mind jobban körvonalazódott: milyen fejlesztési feladatok, tér. melési lehetőségek kihasználása vár a megye déli körzetében működő termelőszövetkezetekre. Ismertes, hogy hazánk és a Szovjetunió között létrejött kereskedelmi megállapodás értelmében árufeleslegeinket hosszú távon biztosan exportálhatjuk a Szovjetunióba. A biztos piac tudatában nagyobb arányú üzemfejlesztési feladatokba, belső tartalékok feltárásába kezdenek a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségében. A következő évre tervajánlásokat állítottak össze, melyekről október 31-én küldöttközgyűlésen rendeztek vitát. Ezen a területen erre az időre kialakult az optimális üzem nagysága. Három évvel ezelőtt egy-egy szövetkezet átlagosan 2400 hektáron gazdálkodott. Most az egyesítések nyomán 4250 hektár az átlagos nagyságú terület. A tsz-ek száma 56 helyeit 36. De nemcsak a terület koncentrálódott, hanem az eszközök is. Az iparszert termelés tért hódított. Harmincegy szövetkezet tagja valamelyik termelési rendszernek. A jövőben nemcsak a kukoricát termesztik a kor követelményeinek megfelelő igen magas színvonalon, hanem több más fontos növényt is. búza termésátlagát 10 mázsával növelték hektáronként az utóbbi öt esztendőben. A korszerű agrotechnika és az új búzafajták meghonosodtak, így sok termelési tartalék kihasználására lesz mód és lehetőség. Hektáronként — szövetségi átlagban — a 45 mázsa termés elérésére törekszenek. A megye déli körzete kiváló minőségű és nagyon sok kukoricát terem. Tíz évvel ezelőtt a 25 mázsa szemes termésért indult megyei mozgalom Békésben. Ebben az esztendőben már 70—75 mázsa szemes termésre számítanak hektáronként! A két adat jól érzékelteti a változást. 4 tsz-szövetség taggazdaságai úgy látják, hogy a kukorica hozama tovább növelhető. A termőterület 45 ezer hektár. Átlagosan 80—85 mázsás szemes termés elérésében bíznak. Fi1 A mező herényi Aranykalász Tsz-ben Befejezték a betakarítást és az őszi vetést — Négy szocialista brigád felajánlása november 7. tiszteletére A 7900 hektáros és 1120 tagú mezőberényi Aranykalász Tsz- ben befejezték az őszi betakarítást és az ősziek vetését. A közös gazdaság az idén 250Ó hektáron termesztett kalászosokat, 150 hektáron zöld- és vetőmagborsót, 217 hektáron szóját. 445 hektáron napraforgót, 250 hektáron cukorrépát és 1350 hektáron kukoricát. A betakarítás után azonnal hozzáláttak a ■ talajerő pótlásához. Hektáronként 445 kilogramm hatóanyagot és 450 mázsa istállótrágyát szórtak ki a gépek. A talajelőkészítés is folyamatosan halad. A termelőszövetkezet Gagarin, Ságvári, Egyetértés és Zója Szocialista Brigádja nyújtott műszakban vállalta — és november 5-re teljesítette —, fcogy november 7-e tiszteletére befejezik a betakarítást és az ősziek vetését. A földbe juttatták 2500 hektáron az őszi búzát, 60 mázsás átlagterméssel betakarították a kukoricát és felszedték a cukorrépát. A 2100 hektáron az őszi mélyszántást december első napjaira szeretnék befejezni, hogy a gépek téli nagyjavításához időben hozzáláthassanak a szerelők. Az Aranykalász és a Lenin Tsz egyesülését követő első gazdasági év kedvezően alakult A terméseredmények a belvízkárok ellenére is jók. A 14 millió forint belvízkár nagyobbik részét kigazdálkodták, a nyári és az őszi munkákhoz időben hozzáláttak, illetve időben befejezték azokat. Javult a munka szervezése is. Ezt igazolja: a környező tsz-ektől bérmunkát I is vállalt az Aranykalász Tsz. I Kihirdették az 1975. évi búzatermesztési verseny eredményét A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége évek óta jutalmazza azokat a közös gazdaságokat, melyek a fontosabb ágazatokban több éven át kimagasló hozamokat érnek el. A versenybizottság a napokban hirdette ki az 1975. évi búza- termesztési verseny eredményeit. A versenyben résztvevő 37 közös gazdaság közül 10 ért el 40 mázsa feletti hozamot Hektáronként legtöbb búzát, 42,7 mázsát a tótkomlósi Viharsarok Tsz termesztett. A xnedgyesbodzás—pusztaottlakai Egyetértés Tsz másodikként 42 mázsa átlagtermést ért ál. További tsz-ek, melyek 40 mázsa feletti hozamot takarítottak be: kardoskúti Rákóczi Tsz, batto- nyai Petőfi Tsz, orosházi Béke Tsz, Űj Élet Tsz, Dózsa Tsz, és Petőfi Tsz, a kunágotai Bercsényi Tsz, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, valamint a dombegyházi Petőfi Tsz. A versenyszabályzat értelmében négy gazdasági mutató alapján döntötték el a helyezettek sorrendjét. Az évi termés- eredményért az összpontszám 47 százalékát, az előző három év terméseredményért 25 százalékát, az anyagjellegű költség alapján 18 százalékát, és a vetésterület nagysága alapján 10 százalékát osztották fel. Végeredményben az 1975. évi búza- termesztési versenyt az orosházi Béke Tsz nyerte. Második a medgyesbodzás—pusztaottlakai Egyetértés Tsz, harmadik az orosházi Üj Élet Tsz. Az első helyezett vándorzászlót és elismerő oklevelet, valamint 10 ezer forint versenydíjat kapott. A második és harmadik helyezett az elismerő oklevél mellett hat-, illetve négyezer forint pénzjutalomban részesült A KNER NYOMDA FELVESZ FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Békéscsaba, ' Lenin u. 9. Tervés munkaügyi osztály. gyelemre méltó, hogy az ipari növények közül a cukorrépa milyen nagy jelentőségű. Ma még nem sok hasznot hoz, de az a tény, hogy a megye déli körzete hozzájárulhat az ország cukorrépa-szükségletének biztosításához, hatezer hektárról hétezer hektárra növelik a termelőterületet. A cukorrépából akkor lesz jól jövedelmező nagyüzemi növény, ha a jelenleginél legalább 25—30 százalékkal többe* terem és az élőmunka-ráfordítás tovább csökken. Az ipari növények sorrendjében itt nem véletlenül teszik második helyre a cirkot. Az ország ciroktermésének 90—95 százaléka Békés megye déli részén terem. Innen kerül a szegedi seprűgyárba, illetve bálá- zottan exportra. Amikor a CITÉV még nem alakult meg, csak 1000—1200 hektáron termeltek cirkot, most viszont majdnem 4000 hektáron! B zöldség- és gyümölcstermesztésben is a jó lehetőségek kihasználására törekszenek. A következő években a dombegyházi Petőfi Tsz- ben, a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben és az orosházi Petőfi Tsz-ben csaknem 1000 hektár új gyümölcsöst telepítenek.. Az a cél vezérli a tsz-szövetséget a gyümölcs telepítésének ajánlásában, hogy a meglevő hagyományt folytassák, a megye gyümölcsellátásához hozzájáruljanak, feleslegessé tegyék a gyümölcs Békés megyébe szállítását. Ezzel az országos készletekből többet exportálhatnak. Az állattenyésztés fejlesztésé, ben is előbbrelépés van. A szarvasmarha-tenyésztő tsz-ek- ben elsősorban a tejtermelést szeretnék növelni, mivel a lakosság tejellátása ezt követeli, A szakosított sertéstenyésztő- telepeken az árutermelés meny- nyiségének növelése és a hatékonyság szerepel a legégetőbb feladatok között. A juhászaiban Tótkomlós, Nagykopáncs, Bé- késsámson és . Újkígyós térsé gében nagyobb arányú fejlesztést terveznek. Jelenleg hétmii lió pecsenyecsirkét nevel a me gye déli körzete a Baxomfifel dolgozó Vállalatnak. Néhánj szövetkezet évi hárommillióvá bővíti a pecsenyecsirke-neve lést. 1976-tól évente 10 millió pecsenyecsirkét adnak szovjet exportra! A tsz-szövetségbe tömörült közös gazdaságoknak érdeke fűződik valamennyi ágazat fejlesztéséhez. A munka termelékenységének növelése, a hatékonyság megfogalmazása olyan értelemben, ahogyan arról a KB 1974. decemberi 5-i határozata szól, napirendre került. A gazdasági szabályzók is ilyen irányba ösztönöznek. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége a tag tsz-ekkel egyetértésben azon fáradozik, hogy az üzemi, vagyis a csoportérdek és a társadalmi érdek előnyösen találkozzon valamennyiük hasznára. Különben ezt tükrözik az 1976. évi fejlesztési célok is. A nagyüzemi munka feltételeit az utóbbi években megteremtették. most már rá.j tűk múlik: hogyan tudnak lépést tartani az igényekkel a követ kező évekre programozott fejlesztéssel. | iniszterelnökünk moszkvai útja, a megkötött államközi szerződésekből többek között ezeket a feladatokat körvonalazták a megye déli körzetében gazdálkodó szövetkezetekben. Az államközi szerződésből adódó helyi fela'da tokát felismerték. Bizonyossága ez annak, hogy a tsz-ek termelési lehetőségük kihasználásával, jó munkájukkal szeretnének hozzájárulni a mindkét fél számára^ igen előnyös és gyümölcsöző hosszútávú együttműködéshez M Dnpsd Károly
