Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
(Folytatás as 1. oldalról) eiő néhány könnyűipari ágazatban. A tervezett ütemnél gyorsabban haladt a Hejőcsabai Cementgyár beruházása. Néhány nagyberuházásnál azonban elmaradás volt a tervezett ütem* bez képest. A jfőbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben, a gépipar növelte termelését. Az ipari átlagot meghaladóan, ill. ennek megfelelően nőtt a vil- lamosenergia-ipar; a kohászat és vegyipar termelése is. A termelésnövekedés a könnyűipar, a bányászat és az élelmiszeripar kívéte’ével, nagyobb volt az előirányzottnál, A könnyűiparban a növekedés megegyezett a tervvel, a bányászatban csaknem elérte azt, az élelmiszeriparban jelentősebb elmaradás volt. A SZOCIALISTA IPA» TERMELÉSE 1974-BEN terv tény az 1973. év százalékában bányászat 10? 0 101,9 vlllamosenergía-ipar 101,5 kohászat gépipar építőanyagipar vegyipar könnyűipar, egyéb ipar élelmiszeripar 105.3 105.7 106,0 106.7 106.4 106,1 107,2 108,2 109,4 111.3 107.7 109 4 106.4 107.7 105,0 szocialista ipar összesen: 105,5—106,® 108,2 A terrhékszerkezet a központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására több területen kedvezően változott Számos új gyártmány termelését kezdték meg, bővült a választék. A vállalati kezdeményezés azonbap nem mindenütt völt kielégítő. Az energiaellátás az év folyamán zavartalan volt. amiben a folyamatos 6zénellálás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, valamint a kőolaj, a fűtő- és gázolajimport növelésének volt. Az anyagok és félkész termékek, köztük elsősorban a vaskohászati és alumíniumipari termékek, egyes műanyagok és gyógyszeripari termékek, a szintetikus alapú vegyi szálak, a síküveg, stb. termelése nőtt. Néhány vegyipari alapanyagból az év első felében, egyes vaskohászati termékekből a későbbiekben is átmenetileg hiány volt. A beruházási javák termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összefüggésben számottevően emelkedett Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését Is. Ezen belül kiemelkedő volt egyes gépipari fogyasztás! cikkek) pl.' televízió. mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, porszívó, villamos és gáztűzhelyek) továbbá a bútorok, a kötöttáruk termelésnövekedése. Az élelmiszeripari termékek közül igen nagy mértékben emelkedett többek között a fogyasztói tej, az üdítőital, a osohtos nyershús, a vágott baromfi, az étolaj és a sör termelése, NÉHÁNY FONTOSABB IPARCIKK „TERMELÉSE az 1974. évi az 1974. év termelés az 1973. év mennyisége százalékában vili. energ, milliárd kwő 18,9 107,4 szén, millió tonna 25,8 98,2 kőolaj, millió tonna 2,0 100,4 földgáz, milliárd köb méter 5,1 105,8 benzin, millió tonna 1,3 105.6 fűtőolaj, millió tonna 3,0 104.4 gázolaj, millió tonna 3,1 110,7 acél, millió tonna 33 104.9 hengerelt acél, millió tonna 2,4 104,9 bauxit, millió tonna 2.8 105.8 timföld, ezer tonna 693,0 105.8 alumínium félgyártmány, ezer tonna 135.4 120 6 tégla, millió db 1826,5 88.5 cement, millió tonna 3,4 100.9 húzott síküveg, millió négyzetméter 99 124,8 kénsav, ezer tonna 657,4 101.5 műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 589,7 993 műanyagok, ezer tonna 115,6 103,4 szintetikus alapú vegyi szálak ezer tonna l±Jo 120.« vasát! személykocsi, db 265 138,0 A RSH jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről autóbusz, db 9 039 116,2 tehergépkocsi, db számítástechnikai berendezések folyó 2636 93,3 árakon, milliárd Ft 1.9 184 8 televízió, ezer db hűtőszekrény, 395 M 1113 ezer db 416,7 112,3 mosógép, ezer db 146,4 107,1 centrifuga, ezer db 162,1 114,3 porszívó, ezer db pamutszövet, millió 1043 129,1 négyzetméter 354,8 1023 kötöttáru, ezer tonna 18,4 115,1 cipő, millió pár fogyasztói tej, 4L» 99,6 millió liter csontos nyershús. «44,7 113,2 ezer tonna üdítő Ital, 479,9 1214 millió liter vágott baromfi 1074 1234 ezer tonna 123,1 115,5 étclaj ezer tonna 26,4 1164 sör, millió hl. 64 110,6 ÉpítSpar Az országos építési tevékenység a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal nőtt. Ezen belül a kivitelező építőipar — az állami építőipari vállalatok, az építőipari szövetkezetek és az építőipari közös vállalkozások együtt»— 6.3 százalékkal növelték termelésüket A visszautasított építési igények és a befejezetlen építkezések száma emelkedett. A kivitelező építőipariján az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban. Az építőipari munkások száma lényegében nem változott, így a termelésnövekedés teljes egészében az egy építőipari munkásra jutó termelés 6,5 százalékos emelkedéséből adódott. Nőtt az építőipar áüőeszkőz- allománya és gépellátottsága, tovább terjedt a korszerű paneles és könnyűszerkezetes építésmódok alkalmazása. Üzembe helyezték a budapesti IV. számú házgyárat. A rendelkezésre álló eszközöket azonban egyes vállalatoknál nem megfelelően használták fel, a kivitelezési idő több esetben meghaladta a tervezettet. liő tonna volt, annyi, mint az i előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszí érésű növényeknél ( károkat okozott. A mezőgazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosszabb volt az ' 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növekedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA termésmennyiség, termésátlag millió tonna 1973 1974 búza 4,5 5,0 kukorica 5,9 6,2 cukorrépa 24 3,6 qhektár 1973 1974 34.8 37,5 40,5 42,5 297,9 362,3 burgonya 1,2 1,4 109,4 125,9 szőlő 1,0 0,7 463 31,6 A főbb növények termés- mennyisége kielégíti a hazad szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott. A cukorrépatermésből a belföldi cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 8 százalékkal nőtt A sertésállomány az év végén S,3 millió darab volt, 3,5 százalékkal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarhatenyésztési program végrehajtása, a tej- és húsirányú szakosodás. A szarvasmarhaállomány az év végén 2,0 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt« A FONTOSABB AI,LATI TERMÉKEK TERMELÉSE ejtermelés, millió liter tojástermelés, millió darab vágóállat-termelés, 1000 t A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz-alka’mazottak száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A fcraktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4 millió lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Emelkedett és összetételében javult a szállítóeszközök állománya is. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek számos munkagépet vásároltak, többek között 1800 arató-cséplőgépet,, ugyanannyi kukoricabetakairító gépet, 540 cukorrépa-betakarí- íó gépet, 9173 pótkocsit. A termelés Az 1974. év mennyisége az 1973. év százalékában 1973 1974 1898 2030 M7 3285 3400 104 1549 1783 US A mezőgazdasági munkák gépesítésének feltételei kedvezőbbek voltak, mint 1973-ban. A gépek egy részének jobb kihasználását azonban akadályozta a rendkívül csapadékos őszi időjárás. A műtrágyafelhasználás 12 százalékkal nőtt és így egy hektág szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 245 kg műtrágya jutott. Tovább terjedtek a magasabb technológiájú, hatékony, iparszerű termelési rendszerek. Nőtt az erdőgazdálkodás termelése is. Az év folyamán 25 000 hektár területet erdősítettek. Az erdőterület 1 536 000 hektár volt, az ország területének 17 százaléka, 1974-ben 3,7 millió köbméter fát termeltek ki, csaknem azonos mennyiséget, mint az előző évben. A közüzemű vízművek mintegy 620 millió köbméter vizet 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2 600-zal több. A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányzatnál 1 400- zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magánépítőipar és a lakosság saját kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4 000-rel meghaladta a tervet. Mezőgazdaság, erdügazdálkozás, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2— 2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt. A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz képest kismértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növénytermelés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt jelentős változás. 3,2 millió hektáron, a vetésterület 67,0 százalékán, 1974-ben is gabonát — búzát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál. A burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, 2 000 hektárral nagyobb az előző évinél. A gabona-, főleg a búzatermés — a magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 millió tonna termett, valamivel több, mint 1973foars, a gyümölcstermés 13 miiaBassGesassBees3>«3Je«evi | : Kőszegi Frigyes: H nép tulajdonában Első a szénvagyon Látozőlagog ellentmondás, hogy a népi demokrácia útjára lépő Magyarország gazdasági fejlődése a felszabadulás után szinte tisztán tőkés keretek között indult meg. „Honfoglalás” című cikkében erről a következőket írja a Szabad Nép: „Magyarország számára 1945-ben, az újrakezdés pillanatában csak a polgári termelési rendszer volt az egyetlen járható út... A nép első igénye nem a „rendszer” volt, hanem az, hogy élni akar, s ehhez bányászatra, közlekedésre, működő ipaiTa volt szüksége. A kérdés tehát így állott előttünk: mondjunk-e le a termés ugrásszerű emeléséről, sőt az újjáépítésről, csak azért, mert ezzel a profit is ugrásszerűen nő és nagyrészt a magántőkét építjük újjá?... A Magyar Kommunista Pártnak teljes erővel a termelés, az újjáépítés oldalára kellett áll- ! nia...” S Az idézett cikkrészletből ki- • derül, hogy a gazdasági feladat ! is valójában politikái volt: poli- ■ tíkai harc kérdése volt, mennyi- i re sikerült az újjáépülő ország 3 gazdasági életét a nagytőke ke- s zéből a nép tula jdonába átadni. Ezért a gazdasági célokért vívott csaták minden esetben politikai küzdelmekkel fonódtak össze, amelynek gyakran csak a reakció egy-egy harcba dobott szárnyának teljes megsemmisítése vetett véget Már a Függetlenségi Front első szegedi programjában szerepelt a követelés, hogy a „föld méhének kincseit” a nép tulajdonába kell venni. Nem véletlen, hogy csak ennyi szerepelt a kezdeti programban az államosításokból. Abban az időszakban, amikor a nemzeti erőknek a fasizmus elleni teljes összefogása volt napirenden, amikor még a nagytőke egyes német és fasisztaellenes csoportjaival, sőt a nagybirtokos osztály bizonyos képviselőivel is együtt kellett haladnunk, minden szélesebb körű államosítási javaslat felvetése egyenesen zavart- keltőleg hatott volna. Az 1945- ös vá’asztások előtt a Magyar Kommunista Párt ezt, az addig megvalósulatlan követelést ismét napirendre tűzte, majd programja nyomán az egész Függetlenségi Front is felvetette a bányák köztulajdonba vételének kérdését: „Álamosítani a föld méhének kincseit, valamint az eröműteiepeket, hogy biztöermeltak, a növekedés az elölő évhez képest 6 százalék. V növekedést a vízművek kapacitásbővülése, új vízművek üzembe helyezése tette lehetővé. Az öntözött terület az előző évivel lényegében azonos, 308 ezer hektár volt Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a vízszennyeződés megakadályozása. Száll tás - hírközlés A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidő- szakban különleges intézkedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal, tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személyszállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóiké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A vasúti közlekedésben a Sza- jol—Lökösháza közötti 113 km hosszú vonalat villamosították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km-re nőtt, ami az összhálózat 14 százaléka. A vasút terven felül új Diesel-mozdonyokat és teherkocsikat szerzett be. A villamos és Dieselvontatás aránya az 1973. évi 83 százalékról 86 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autóbusszal utazni. Az év folyamán mintegy 1090 új, korszerű autóbuszt állítottak forgalomba, az előző évinél és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerűsödött az ország tehergépkocsi-állománya. A személygépkocsik száma 82 000 darabbal emelkedett és az év végén elérte a 491 000 darabot Ebből 462 000 a lakosság tulajdonában volt. (Folytatás fa 3. oldalon) sítsuk iparunk számára a legfontosabb anyagokat és ezeknek leggazdaságosabb felhasználását a nemzet javára...” Elsősorban természetesen a szénről volt szó, egész iparunk nekilendülésének fő akadálya a szénhiány volt. A reakció, amely akkor még teljes nyíltsággal nem mert színre léjA|i, tudta, hogy a széntermelés az a gazdasági kulcspozíció, ahonnan aránylag veszélytelenül szabotálhatja az újjáépítést. A termelés, amelyet az éhezve és rongyosan dolgozó bányászok szeptemberig mégis napi 1700 vagonra emeltek, esni kezdett és novemberben napi 1300 vagont® átlaggal a mé'ypontra zuhant. Ráadásul a kitermelt szén nagy része az üzérek, spekulánsok martaléka lett. „A mai súlyos helyzetben — jelentette ki a Kommunista Párt —1 csakis az államosítás segíthet” Ez annyira nyilvánvaló volt, és a tömegek, elsősorban a Magyar Kommunista Párt mögött felzárkózó bányamunkásság annyira az államosítás mellett állt, hogy a reakció nem is merte nyíltan felvenni a harcot és a nemzetgyűlés december 6-án egyhangú határozattal elfogadta az MKP-nak a bányák államosításáról benyújtott javaslatát. 1946. január 1-én a szénbányák állami kezelésbe kerültek. A magyar bányászságnak, de az egész magyar demokráciának is feledhetetlenül dicsőséges napjai következtek ezután. Nagy- Budapest üzemeinek dolgozói
