Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
» ^Itóg proletárjai, A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS~A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' !978, FEBRUÁR SZOMBAT Ara: forint XXX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM MAS uaMriiT~TKi*iMi'H $m@ METS RADIOES TV-MŰSOR ►> «Mal) SZERKESSZEN VELÜNK! >2 fflldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Kádár János és Fock Jenő fogadta Stefan Olszowskif A sépgazdaság 1974-ben a TV. ötéves terv és az 1974. évi sérv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott mun- kaverseny. A termelés, a fel- használás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett A tervezett bér- éa szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkor a termelöbe- rendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés anyagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak. A termelés szerkezete az ötév« tervben meghatározott irányzatoknak megfe’elően változott Hathatósan segítették ezt a központi fejlesztési programok is. Egyes termékekből azonban a szükségleteket meghaladóan nőtt a termelés és az import, így a készletnövekedés" az indokoltnál és a tervezettnél nagyobb volt Külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően az államközi egyezményeknek megfelelően alakult. A tőkés világpiacon az infláció és áraránymódosulás következtében az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. Az ebből adódó cserearány-romlás jelentős népgazdasági veszteséget okozott és a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumot eredményezett a tőkés külkereskedelmi forgalmunkban. Az államközi költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött össze. m ÍVTA. ERI NÉPGAZDASÁG! TERV sewesítése WŰ> MUTATÓINAK Terv Tény 1 1 i M meH J®V<8d«ü©M) 105,0 107,0 ipari termelés egy foglalkoztatottai JtalMi 105,5—106,0 10M ipari termelés 105,0—105,5 107,2 építőipari termelés mezőgazdasági termékek MM 105,0 termelés® 102,0-102,5 103,7 áruszállítás behozatal (folyó áwíssr 103,0—104,® 106,5 árakon) kivitel (folyó devizaHM sw árakon) egy munkásra é* aJdkatew^ MM HM sottra jutó reálbér egy lakosra jmté reáB103,7 üffi&g jövedelem a lakosság összes togysa#» 105,0—10M 100,6 tása 105A—105,6 106,9 fogyasztói árindex kiskereskedelmi fopgaJteBß MM MM (összehasonlítható árakon) a szocialista szektor beírta» házasai (folyó árakon) —= ms> aosjg milliárd Ft 117,0—118,5 120,0 lakásépítés, ez« lakás 35,4 88,0 A jelentés egy« adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapításokat, nagyságrendeket számottevően nem «módosítják^ lemzeti fSveiliiHüi Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenység emelkedéséből adódott. összege megközelítette a 380 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva, 36 000 forintnak felel meg. A nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban, 11 százalékát az építőiparban, 16 százalékát a mezőgazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka a szocialista szektorból származott. A belföldi felhasználás — ® fogyasztás és felhalmozás együtt — ® tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása 8 százalékkal emelkedett. A [ készletnövekedés jóval nagyoob volt, mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlítható árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75, ül. 25 százalék. A hazai termelést meghaladó belföldi felhasználás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe, ipar A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5,5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973- ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 1754 400 fő volt, az előző évhez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt Ebből származott a termelés növekedésének 89 százaléka. 1 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi években. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az: ipari kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villamos- energia-kapacitás 530 mW-tal nőtt: 100 mW az „Inotai November 7.” gázturbinás csúcserőmű első gépegységének üzembe helyezéséből, 430 mW a Duna menti Hőerőmű bővítéséből származott. A síküvegtermelő kapacitást az Orosházi Síküveggyár üzembe helyezése évi 9,5 mülió négyzetméterrel növelte. Üzembe helyezték a Hódmezővásárhelyi Padlóburkológyárat A főváros tejellátását javítja a Budapesti Tejipari vállalat 480 000 liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme. Jelentős beruházások valósultak meg a kohászatban a kőolajfeldolgozó iparban, valamint a vegyipar más ágaibar äs. Folytatódott a rekonstruk(Folytatás a 2. oldalon) I Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság szék- házában fogadta Stefan Ol- szowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét. Fook Jenő, a Minisztertanács!' elnöke szintén fogadta a lengyel külügyminisztert an Qrszághá&í ban. A szívélyes, baráti találkozó» kon jelen volt Púja Frigyesküi« ügyminiszter, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsái nagykövete, valamint Stefan Jedryohowéki, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Az ¥. ötéves terv fibk fejlesztési irályai Dr. Soős Gábor MÉM államtitkár «előadása Békéscsabám Pénteken, február 7-én élelmiszergazdasági témájú előadás színhelye volt a TIT előadóterme Békéscsabán. Dr. Soós Gábor MÉM államtitkár az V. ötéves terv főbb fejlesztési irányairól tájékoztatta az érdeklődőket. Összegezte a IV. ötéves terv elmúlt 4 esztendejének termelési tapasztalatait, eredményeit, körvonalazta az 1975-ben várható eredményeket, majd a következő terv előkészületeiről számolt be. Az élelmiszergazdaság 1974- ben is túlteljesítette termelési tervét. Az anyagi, műszaki ellátottságból arra lehet következtetni, hogy a fejlődés üteme a IV. ötéves terv utolsó évében is változatlan marad. A szemestermény-termelés- ben, a hústermelésben jelentős eredményeik születtek, viszont továbbra is erőfeszítést szükséges tenni a lakosság friss zöldségellátására, a cukorrépa-termesztésre, a cukor- gyártásra, a fehérjetakarmány-ellátás színvonalának emelésére, a sörgyártás növelésére. Szólt az élelmiszergazdaság exporttevékenységéről, majd megjelölte azokat a fontosabb feladatokat, melyek az V. ötéves tervben az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemelnek. Kiemelte a «termelésben rejlő lehetőségek, tartalékok feltárását, mindenekelőtt az eszközhatékonyság növelését, a húsipar fejlesztését, a tejipar kapacitásának növelését és a gabonaipar tároló építési és takarmánykeverő üzem fejlesztési" programját, a különböző termelési rendszerek továbbfejlesztésének szükségességét. u ckjoooooooooooooooooocxxil: Ta vass-sietie 5»v # m ms A napsütéses időjárás haására megpróbálkoznak a földeken a tavaszi munkákkal. A kondo o- si Dolgozók Tsz-ben is próbát tettek a napokban, hogy a gépek hogyan bírják a fagyott talajt &®B>88S(k®ffi M®áwegy Pál ü®te® B®»e géppeS a disatülereaéss®!! pirataslkffiaäfe (Fotó: Baeménp))
