Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
HARMINC 1 ^ESZTENDEJE ! 43. — Felejts j vagy Nefelejcs! ■ A Vörös Hadsereg 1945 jsno- j ár közepén indított nagy offen- ■ zivája után RooseoeU, az USA : elnöke táviratot küldött Sztálin- : nak: „Az Önök vitéz katonái ál- • tál eddig véghezvitt hőstettek és ■ a jelenlegi támadás során máris : bebizonyosodott ütőképességük : teljesen indokolttá teszik azt a 5 reményt, hogy csapataink mind- ■ két fronton gyors sikereket fog- ■ nak elérni. Az ahhoz szükséges ■ idő, hogy barbár ellenségeinket : terdre kétnyszerítsük, közös erő- ■ feszitóseinjc ügyes összéhango- • lása nyomán nagy mért ékben ■ megrövidül.” 5 ■ Ugyanezekben • napokban a ; nyilasok Nemzetvédelmi Tudó- : sitoja a „nemzetvezető” tetteit : méltatja: „Mátyás király óba : Szálasi Ferenc az élsó magyar : államfő, aki tervszerű, rendsze- : résén ismétlődő országjárást vé- : géz. Évről évre bejárja az or- t szagot, néhány év alatt szinte : minden községben megfordul, : eljut a szegényes, tiszta kuny- • hólcba, fényes fejedelmi palo- ! tákha, kezet fog egyszerű sze- ■ gényekked és jómódú gazdáikkal, ■ mindenkivel, aki testvér és ma- ■ gyár.” A soproni moziműsor két be- : mutatót kínált a nézőknek ja- ; nuár 20-án: „Egy sofőr gróf sze- : relmi kalandjai” és „Felejts, ha 5 tudsz !** Az ország felszabadult felén ; másfajta kulturális eseménytje- ; gyez fel a krónika. Karsaá Elek ■ és M. Samlyai Magda A felsza- j badulás krónikája című össze- : állítass szerint Kellér Dezső és j Nádasí László január 25-én kór- ; vénnyel fordultak az Ideiglenes • Kormány illetékes miniszteré- • hez, hogy engedélyt kapjanak a ; „Nefelejcs Színpad” megnyitó- ; sara, A kérelem néhány monda- • ta: „A kisszünház azért kapná : ezt a nevet, mert ez lenne a vi- \ lág első olyan szórakoztató in- S tézménye, ahová a közönség ; nem azért járna, hogy felejtsen, : hanem azért, hogy ne felejt- ■ sen . . . A volt budapesti Béke- ; fíy-féle Pódium Kabaré és Jus- • nij Kék madár című produkció- : jának vegyülélke lenne ez az új ■ műfaj, melynek színes, zenés, ki- ; fejező képeiben a Vörös Hadse- : reg magyarul nem értő tagjai is ■ szórakozást találnának.” Szépen rímel erre a két do- ■ kumentumra egy harmadik, a ; tótkomlóst Nemzeti Bizottságin- ■ nuár 27-i ülésének kérése az ; Ideiglenes Kormányhoz: „A tót- : komlási munkásság jogos föld- ; reform-igényének kielégítésévé- | gett a bizottság szükségesnek : látja a községgel határos és ! más községektől távol fekvő S Haász Antal-féle Mélinda-ma- • jor, valamint a gróf Zichy Alá- • dámé-féle szöllőspusztai kis- és • nagy-majornak a földreform vég- ! rehajtásáig a művelésre való : kiigénylését. Ebből a célból a ■ Nemzeti Bizottság a tótkomlós! ; Földmunkások és Törpebirtoko- • sok Szabad Szakszervezete út- ! ján benyújtandó memoraedu- ! mot a földművelésügyi miniszterhez, Debrecenbe juttatja el, azzal indokolva művelésre való jogosultságát, hogy évtizedek óta tótkomlósi munkások dolgoztak mindig ezen a földön, fasiszta tulajdonosaik elmenekültek és jelenleg ezek a földek műveletlenül állnak.” (danlss) 1915. JANUÁft 26. Penza klub a konzervgyárban Öt község: pénzintézete Ma tartia küldöttgyűlését a szarvasi takarékszövetkezet A Penza klub legutóbb az óvodásoknak, most a nyugdíjasoknak rendezett összejövetelt. Ezúttal a Békéscsabai Konzervgyár MSZBT tagcsoportja látta [ vendégül a többi tagcsoport nyugdíjasait. Többségükben régi pártmunkások jöttek el és nézték végig nagy tetszéssel a konzervgyár KISZ-eseinek műsorát. Jót derültek a vidám jeleneteken, melyekben kifigurázták az ifjúság és az öregség sok problémáját. Közben jóízűen elfogyasztották a gyár termékeiből összeállított kóstolót Később komolyabbra fordult a szó. Pásztor Béla nyugdíjas újságíró háborús élményeiről meselt Elmondta, hogyan szökött meg a hírhedt Margit körúti börtönből, miként lett a szovjet hadsereg tagja és elmondta emlékeit Budapest felszabadításáról. Érthető érdeklődéssel hallgatták a beszámolót a vendégek, akik többségükben maguk is átélték a második világháború viharait. Változott a műsor, változott a hangulat Szebbnél szebb orosz népdalok vezették be a találkozó záró műsorszámát, « Pénzéről készült színes film bemutatását. A megyeszékhely testvérváros bővelkedik műemlékekben, művészi értékekben és a filmet nézve, mindanv- nyiunk szívéhez közelebb került ez a kedves város. A Penza klub legközelebbi estjének házigazdája a békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Terme1 őszövetkezet MSZBT tagcsoportja lesz. A 115 000 lakosú Győrnek mindössze 5400 telefon üzemeltetésére alkalmas központja van. Ezen az áldatlan helyzeten változtat a 412 millió forintos költséggel kiépítendő új telefonközpont, amelynek induló kapacitása 11 000, végleges pedig 25 000 állomás üzemeltetése lesz. A telefonközpont alapozásán már dolgoznak, s az 1979-re készül éL Megépítéséivel lehetővé válik, hogy a Győr körzetében levő községeket is bekapcsolják a távfhívásos rendszerbe. Fontos eseményre kerül sor az elkövetkező hetekben megyénk 34 fogyasztási és 18 takarékszövetkezetében. Az említett időszakban küldöttgyűléseken teszik mérlegre e szövetkezetek igazgatóságai az 1974. évi eredményeket és gondokat. Az 53 szövetkezet közül elsőként a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet tartja meg ma, vasárnap délelőtt küldöttgyűlését. A tanácskozásnak a szarvasi Városi Tanács ad otthont, ahol Fedorják Pál, a pénzintézet elnöke összegezi az utóbbi évek, de különösen a tavalyi esztendő eredményeit. Többek között arról hallanak ma délelőtt a küldöttek és a meghívott vendégek, hogy az öt településen — Szarvason, Bé- késszentandráson, Csabacsű- dön, Kardoson, örménykúton — hogyan szolgálta 7212 főt számláló tagságát, vagyis az említett helységek 30 ezeres lakosságát a takarékszövetkezet. A hozzánk is eljuttatott írásos tájékoztató, s az abban ismertetett megállapítások egyértelműen bizonyítják, hogy az utóbbi öt évben különösen nagy utat tett meg e pénzintézet. Ugyanis miközben korszerűsítette kirendeltségeit és Szarvas város központjában impozáns központi üzletházat létesített, országosan is figyelmet érdemlő betét- és kölcsönállomány-növe- kedésről, illetve sokirányú egyéb szolgáltatási tevékenységéről adhatnak számot. Következésképpen 1974-ben csaknem kilencmillió forinttal nőtt a takarékszövetkezet kamatozó betétállománya. Ez azt eredményezte, hogy a múlt év végén a pénzintézet összes betétállománya már meghaladta a 43 millió forintot. Ebből a gépkocsi-nyereményre elhelyezett összeg megközelítette a négymillió forintot Az említett több mint 43 millió forintos állomány 3662 betétes tulajdonát képezte. E milliók arról tanúskodnak, hogy Szarvas, Békésszentand- rás, Csabacsűd, Kardos, örménykút lakossága bízik a takarékszövetkezetben. Mint ahogyan a taglétszám múlt évi 366 fős növekedése is erre utal. így jutott el e pénzintézet oda, hogy december 31-én 7212 tagot számlálhatott, ami az öt település összlakosságának a 24 százaléka. Másik jelentős tevékenysége a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezetnek a kölcsönfolyósítás, 1974-ben 2096 esetben mintegy 12 millió forint összegben adott kölcsönt tagjainak e pénzintézet igazgatósága. Az említett két fő tevékenységen túl. több olyan szolgáltatást is végzett a takarékszövetkezet 1974-ben is, melyek joggal érdemelték ki a tagság és a működési területen élő lakosság elismerését. Nevezetesen tavaly az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megbízásából csaknem 32,5 millió forintot fizettek ki Ég miközben 1864 új biztosítási ügyletet kötöttek, eladtak csaknem 28 ezer totólottószelvényt. Csak a legjellemzőbbeket említettük itt abból, amit ma, vasárnap délelőtt Fedorják Pál, a takarékszövetkezet elnöke a küldöttek elé tár. Ez a tanácskozás lesz hívatva továbbá a múlt évi mérleg- és eredménykimutatást elemezni és elfogadni. A küldöttgyűlés hagyja majd jóvá az idei tervet és vitatja meg az országos tanács irányelveit, ajánlásait is. Balkus Imre Cserei Pál: ■ ■ ■■■■ ® Szürkületkor !k. r «ransvin (Kisregény) W Erzsi ezen az estén elmondta a férjének, hogy már kitakarították az iskolát, de a padokat még mindig nejtn hozták rendbe, pedig, ha az elöljárók betartják a szavukat, akkor egy szeméttel minden elment volna, így még egyszer takarítani kell. De sokszor olyan dolgok miatt kell lejárnia a lábát, kiköpni a tüdejét, hogy szégyenli magát A napköziben kellett még egy üst, és három nap telt el, amíg meglett. Őrjítő, hogy milyen értetlenség van sokszor, pedig nagy szükség volt az üstre, mert szaporodtak a gyerekek. Ezért a férje is siettesse, minél előbb javíttassa meg az elöljáróság a padokat, mert, ha így megy tovább, most ősszel sem kezdődhet meg a tanítás az iskolában. Annyit mondott Varga István, hogy másnap nem lesz arra ideje, fogják magukat az asszonyok és menjenek a főjegyzőhöz. S másnap délelőtt, mire a községházára értek, nyolcán verődtek össze. Egymást biztatták, most már nem engednek, addig nem mennek el a főjegyzőtől, amíg az időt nem mondja meg, mikor csinálják a padokat. Miután betódultak Szentkúti Ernő előszobájába, egymás tekintetét keresték és szemükkel jelezték, nézzétek, már meg itt van az elszelelt katonatisztek csinoskája. Azelőtt a kiegészítő parancsnokságon volt, most meg kiszemelte magának a főjegyzőt. Galgóczi Piri az írógép billentyűit ütögette ekkor, s az asszonyok láttán ajka összezárult, úgy lépik él már a községházát az á gr ólszakadtak, mint a sáskák. Legszívesebben rájuk kiáltott volna, hogy. ne zavarják, menjenek haza. De hát, amíg ilyen felfordult a világ, el kell tűrni őket. Na, de megszabadul ő mindjárt tőlük. S fel sem nézett a billyentyűkről, csak odavetette a szavakat. i— Mit tetszik? •— A főjegyző úrral akarunk beszélni. — Nem leihet, kérem, foglalt. Egymásra néztek, még ez a mindenki lánya mondja nekik, hogy nem lehet, s enyhe moraj csapott feL Varga Istvánná intette csendre a többieket, majd odaszólt Pirinek. — Tessék neki szólni. — Értsék meg, hogy nem leheit — nézett rájuk ridegen. — Jöjjenek máskor. A utolsó szavaknál felvisított, mert az egyik asszony a kosarát vágta hozzá, de lekapta a fejét és a kosár az írógéphez csapódott. — Adok én neked, hogy nem lehet! — eresztette el a hangját a kosaras asszony. Piri felugrott az írógéptől és rohant volna a főjegyzőhöz, de a többiek útját állták. — Most már ne fáradjon, kedves. A nagy visításra kinyílt a főjegyző ajtaja és megjelent Szentkúti Ernő. — Az iskolapadok miatt jöttünk — szólt a kosaras, miközben a szétszóródott krumplit szedegette össze. — Hogy mikorra lesznek készen — egészítette ki Varga Istvánná. Szentkúti Ernő hol Galgóczi Pirire, hol a krumplit szedegető asszonyra nézett, szemében iszonyattal keveredett undor bujkált, gyülevész banda, mint a megvadult csorda ráront mindenre, képes lenne őket széttaposni. Tehetetlenségében homlokát kezdte dörzsölgetni, mintha egyedüli gondja lenne, hogyan tudna eleget tenni az asszonyok kérésének. S gyorsan ellökte a szavakat, hogy másnap már mennek a mesterek az iskolapadokat javítani. Ezután vér tódult az arcába a szégyentől, mert a torba hirtelen kiszáradt, s a hangja rikácsolóvá vált, mint a kacsáé, amikor a tömés után nyelni kezdi a kukoricát. Á kosaras asszony ekkorára felvette a padlóról az utolsó elgurult krumplit és ránézett Galgóczi Pirire. — Csak ezt akartuk, kedves. • • • Az esküvői készülődés miatt sokat kellett ide-oda szaladnia Baráth Károlynak, akinek a húga férjhez ment, de mindent odavitt, amikorra kellett. Ott volt időben a ponyva, a sátorkarók; összehordott asztalokat, padokat, szerzett üstházat, üsttel együtt. De mindig morgott. Mégpedig a vőlegény miatt. Nem talált benne semmi kivetni valót, jóravaló dolgos embernek tartotta, hiszen arattak együtt és kivágta az is a rendet, ahogy illik; voltak együtt cséplőgépnél és nem nyöszörgött, amikor a rudast vitték, sem a búzás- zsák alatt. Csak azt nem bírta sehogyan sem megérteni, miért akar a templomban esküdni. De hát a húga sincs ellene, annak is tetszik a nagy fényesség, a Szűz Mária kép, a festett angyalok; ki is van ott pingálva minden úgy, hogy nem győzi az ember végignézni. Ez nem bántja őt, csak az a sok hókuszpókusz ne lenne, amit a plébános, Meszlényi Kálmán csinál, s az emberek meg hallgatják és bámulnak, mint a birkák, amikor új ajtót vesznek észre a hodályon. — Ezt sehogy’ sem veszi be a begyem — ismételgette egyik este Varga Istvánnak. (Folytatjuk) x i
