Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-31 / 304. szám
I Közvetlen telefonhívás Moszkva és Budapest között Ml DECEMBER 31-, KEDD Ara: 1 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Hétfőn délelőtt Redőnyt Károly közlekedés- és postaügyi miniszter dolgozószobájában Vezetői magatartás A párt XI. kongresszusára készülőben különösen sok szó esik — és joggal — a vezetői magatartások megítéléséről, a jól dolgozó vezetőkre jellemző, módszereikben is érvényesülő hármas követelményről. A politikai megbízhatóság, a szakmai képzettség, a tudás és a vezetői rátermettség igen erőteljesen hat a termelő közösségek munkájában. A jó vezetők körül nyugodtabban és eredményesebben tevékenykedő közösség alakul ki. Szükségszerű, sőt törvényszerű, hogy a kollektívák vezetőinek „stílusa”, ideértve a kör- nyezettel kikovácsolt munkakapcsolatot, hasson, sőt, a környezeten is túlnövő, továbbgyűrűző hatásokat keltsen., A jó és rossz szélsőségeitől kezdve mindenféle módon és árnyalatban jelentkeznek ezek a vezetési körülmények és módszerek a közösségeik életéiben, a gazdasági ég emberi közérzetben. A felelősség ténye — végső Boron — azonos és éltüntethe- tetlera. Szállításokat végző nagyvállalat vezérigazgatója mondatta el nemrégiben az esetet: bizonyos mértékig tipikusnak tekinthető, hadd adjuk tehát közre. A tizenhat telepihelyük egyikénél sorozatos lemaradásokat, rossz munkaszervezést tapasztaltak. Az emberek, a brigádok elégedetlenkedtek, a keresetük, a munkaingadozásokat követve, szintén kellemetlenül „hullámzott”. Vizsgálat indult. S a vizsgálat az egyik középvezető komoly hibáit, rossz irányítási, szervezési módszereit tárta fel. Kapkodásával, rapszodikus és átgondolatlan intézkedéseivel okozta elsősorban, hogy a telephely munkásai, brigádjai előnytelen helyzetbe jutottak. Más munkakörbe helyezése szinte azonnali javulást hozott, Az emberek a telephelyen megnyugodtak. Úgy vélekedtek, hogy a szavuk, a panaszuk és a figyelmeztetésük, megfelelő tolmácsolásban, kellő hangsúlyt nyerve eljutott a vezetőikhez. A véleménynek foganatja volt, tehát — megint csak a summáját — a munkahelyi demokrácia követelményeivel, ismérveivel sem volt baj. Az egyik borsodi nagyüzem személyzeti és szociális igazgatója summázta korábban: munkatársainak egyik alapfeladata, hogy szinte tudonSányos pontossággal észleljék, feltérképezi zék a dolgozók munlkalbelyi közérzetét, mintegy rajta tartva ujjúkat az üzem ütőerén, így, a munkahelyi légkör figyelésével, intézkedések szükségének jelzésével őrködhetnek az üzemi demokrácia érvényesülésén. Másrészt a dolgozók csoportjainak munkakörülményeit is vigyázhatják, a célszerű és hasznos vezetői elgondolások hasznát is mérhetik. Innen, ebből az üzemből való tehát az eset: észrevették egy időben, hegy a dolgozóknak mintegy egyötödét kitevő nők, asszonyok elégedetlenek a helyzetükkel. Sok a panaszuk, hajbakapnak — persze szóban •— a helyi vezetőkkel is, több helyütt. Igen gondosan, műhelyről műhelyre vizsgálódva vették számításiba a panaszok, bajok eredőit, Megállapították, hogy néhány helyi vezető — művezető, csoportvezető — nem hajtotta végre munkahelyén megfelelően a párt nőpolitikái határozatát, s a munkásasszonyok a bérezésüknél, s még néhány helyen mutatkozó hátrányos helyzet miatt joggal méltatlan- kodnak. Intézkedések követték egymást. Fél évvel ezután már legfeljebb elvétve akiadt békétlenség az említett munkahelyen. A munkahelyi demokrácia érvényesülése, s a megfontolt vezetői döntések, intézkedések tulajdonképpen egyazon kategóriába tartoznak, öncélú különválasztásuk hiba, helytelen jelenségek forrása lehet. A vezetői rátermettség, a helyes, szocialista stílusú és módszerű vezetés egyik alapkövetelménye, hogy a döntések — bármely kis csoportot, szűk réteget érintsenek is — úgy és olyannak szülessenek, hogy az emberek azt mondhassák: „erre gondoltunk, ez jó nekünk, jó annak, amit csinálunk”. Nem arról van sző, természetesen, hogy elvtelen és gazdasági szempontból káros „kedvezésekkel” törekedjék népszerűségre bármely művezető, csoportvezető vagy akár az igazgató. Éppen ez ellenkeznék alapvetően a munkahelyi demokrácia helyesen értelmezett elveivel. Ezek nem tűrik el a ki- vételezettséget, hanem elsősorban az össztársadalmi érdek érvényesülését hivatottak szolgálni. Jó döntésekkel pedig képesek is megfelelően szolgálni az egyén és a közösség javára, egyetemesen. V. M. Határidő előtt teljesült három megye A Szegeden működő Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat már jóval az 1975. évi határidő előtt teljesítette a Bács, Békés és Csongrád megyék , ellátására kidolgozott ‘ ötéves gázprogramot. Ezen belül jó eredményeket értek el a mező- gazdasági nagyüzemek ellátásában. A szegedi szénhidrogénmedencéből szerteágazó vezetékhálózatra tizennégy gazdaságot kapcsoltak, s ezek az idén már gázprogramja több mint, 15 millió köbméter gázt használtak fel. Ez tizenötször annyi, mint amennyit a tervidőszak első évében igényelt a mezőgazdaság. A megyék közül a legtöbbet — a mezőgazdaságnak szolgáltatott gázmennyiségnek a felét — a békésiek használják fél, elsősorban terményszárításra. Az idei rendkívül esős őszön az orosházi Üj Élet Tsz gázfűtéses berendezéseibe még a Dunántúlról is vittek terményt szárításra. Országszerte készülnek i a tsz-zárszámadások Tíz százalékkal emelkedett a tialmozott termelési érték Készülnek a termelőszövebke-i átlagban meghaladják a tavazeti zárszámadások. A leltározd-j son, a készletek, az álla tál! or many stb. összesítéséin dolgoznak a szakemberek, akik érté-] kelő elemzést készítenek a tsz gazdálkodásáról a január első felében kezdődő és február 28-] val befejeződő zárszámadó közgyűlésekre. Az 1974. évet lezáró zárszámadások — amint azt a TOT- ban az MTI munkatársának elmondották — azért is igen je-] lentösek, mert a IV. ötéves terv] utolsó évét, s ezzel az 1976-ban] induló V. ötéves tervet is megalapozzák. Ezért arra van szükség. hogy az eddiginél is körültekintőbb, reális zárszámadásokat tárgyaljanak meg a közgyűléseken. A közös gazdaságokban — az előzetes tájékozódó felmérés szerint'— az összes tevékenység mintegy háromnegyed részét kitevő mezőgazdasági munkák évi növekedése 8 százalékkal. a tsz-ek összes tevékenységét magában foglaló halmozott termelési érték pedig — az előző évihez képest — idén mintegy 10 százalékkal emelkedik. Mindez arról tanúskodik, hogy a tavaszi-nyári aszály, és: a rendkívüli őszi időjárás el-; lenére kedvezően fejlődtek a| tsz-ek, eredményeik országos i lyi és az 1974-re tervezett szintet A TOT illetékesei hangsúlyozták: a közgyűlés a zárszámadásról az ellenőrző bizottság jelentése nélkül nem határozhat A tsz vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bizottság megvizsgálja. Helyes, ha a bizottság nemcsak a számszaki helyességet ellenőrzi, hanem tartalmilag is foglalkozik a zárszámadással, és részletesen elemzi a közgyűlés elé kerülő zárszámadási javaslat lényegesebb pontjait fgy például a vagyoni helyzet a szövetkezeti eredmény alakulását, valamint a jövedelemfelhasználási és tar talékolási javaslatokat Egyre több gazdaság tagjai' írásos tájékoztatót kapnak a tsz idei gazdálkodásáról és a jövő évi tervekről a közgyűlést megelőző időszakiban, így lehetőség van arra. hogy a tagok előzetesen tájékozódjanak a tsz egész tevékenységéről, s ennek ismeretében megfelelően hallathassák véleményüket a közgyűlésen. A zárszámadások előkészítését a tsz-ek területi szövetségei segítik. Többfelé szerveztek tanfolyamokat és körzeti megbeszéléseket a tsz-vezetoi.- nek. megcsendült a szürke színű külön telefon-készülék, amelyen közvetlen telefonhívás érkezett Moszkvából Budapestre. A hívő Ny. V. Talizin, a szovjet poa* taügyi miniszter első helyettese volt. Az első telefonbeszélgetésben Ny. V. Talizin köszöntötte azokat a magyar szakembereket, akik hozzájárultak az automatikus telefonösszeköttetés létrehozásához. Rödönyi Károly válaszában örömét fejezte ki, hogy a Moszkva—Budapest közötti automata távbeszélő szolgálat meggyorsítja a közvetlen szóbeli érintkezést a két ország fővárosa között A magyar miniszter az ürme-; pi hívást követően az MTI munkatársának elmondotta, hogy a szovjet és a magyar postaigazgatás 1970-ben állapodott meg a szovjet és a magyar főváros kö- izöttá előfizetői távhívó forgalom bevezetésében. A műszaki feltételek megteremtése nyomán, az üzemi próbák és a vizsgálatok alapján jött létre az ösz- szeköttetás. A Moszkva—Budapest közötti telefonforgalomban a moszkvai előfizetők közvetlenül, egy időben hat áramkörön hívhatják a magyar főváros telefonelőfize- tőit, ez az összeköttetés a forgalomtól függően tovább bővíthető. A többi szocialista országgal a következő években vesszük fel a közvetlen telefonkapcsolatot. Magyarország 1971-től Berlinnel, Frankfurttal, Beccsel, Stockholmmal és Zürioh-hel vette fel a közvetlen telefonforgalmat, ami azt jelenti, hogy az említett városok telefonelőfizetői közvetlenül hívhatják a magyar telefontulajdonosokat. A kimenő távhívás egyelőre még csak . fél- automatikus, ami azt jelenti, hogy a magyar nemzetközi telefonközpont kezelője tárcsázza az érintett ország telefonelőfize-. tőjét. Húszmillió cserép A Békés megyei Tégla- ésGse-i répipari Vállalat békéscsabai cserépgyárában 1974-ben 31. millió cserép készült, melyből] 30 millió jugoszláv exportra kér rült A dolgozók érdeme, hogy minőségi reklamáció nem volt . A Posta következő ötéves tervében szerepel a nemzetközi telefonforgalom automatizálása, egy nemzetközi . telefonközpont létrehozása, amelynek eredményéként ellenkező irányban, Budapestről is megindulhat majd a közvetlen távhívás. i Rakodás egy verőfényes deci a .á napon. Ez 1974. utolsó exportszállítmánya, amellyel a gyár eleget tesz a szerződésben váualt kötelezettségének (Fotó; Gál Editj)
