Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-30 / 99. szám
Nagy Miklós (1932—1974) Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Nagy Miklós elvtárs. művelődésügyi miniszter hosszan tartó súlyos betegség után április 29- én, életének 42. esztendejében tragikus körülmények között elhunyt. Nagy Miklós elvtárs temetése május 6-án 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk munkatársai, barátai és tisztelői 13 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a fedett díszravatalozóban. Budapest, 1974. április 29. a magyar a művelődésügyi népköztArsasAg minisztérium minisztertanácsa A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM PÁRTBIZOTTSÁGA Nagy Miklós életrajza Nagy Miklós T9 32-ben, • Hajdú megyei Kábán, tanító családban született. Középiskoláit Debrecenben végezte. 1950 óta a párt tagja. 1954-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemén gépészmérnöki diplomát szerzett. Egyetemi éveiben az ifjúsági mozgalom közszeretetnek örvendő helyi vezetője volt. 1954-től 1963-ig oktatóként dolgozott a miskolci egyetemen, s ezalatt különböző felelős pártfunkciókat töltött be. 1963-ban felkészültsége és rátermettsége alapján az MSZMP Központi Bizottságának apparátusába került. 1970—1973 között az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjeként dolgozott. Tehetséges szervező, aktív kezdeményező, igényes vezető, a köz ügyét mindig szem előtt tartó közéleti személyiség volt. Részt vállalt a párt oktatáspolitikai és közművelődési határozatának kidolgozásából, fáradhatatlanul munkálkodott a magyar tudomány, a kultúra, a közoktatás fejlesztésén, fellendítésén. Tevékenységét államunk a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerte el. A pórt közoktatáspolltikai határozatát követő intézkedések kidolgozása után a legelsők között hangsúlyozta: „Tudományos intézményeinkben most hosz- szabb tavra szóló munka kezdődik. Nagy felelősség, a körültekintés követelménye terheli mindazokat, akik e munkát végzik, hiszen javaslataik társadalmunk legdrágább kincsét, az ifjúságot, tehát jövőnket érintik.” 1973. augusztus 3-tól művelődésügyi miniszter, októbertől az Állami és Kossuth-d íj Bizottság, valamint az Országos Köz- művelődési Tanács álelnöke. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöki tisztét is ellátta. Űj beosztásában gyorsan felismeri a gondokat, múlt év szeptemberében, a tanév kezdetén e szavakkal fordult az ifjúsághoz: „... könnyíteni akarunk a tanulók sok irányú megterhelésén, több szabad idő jusson a nemes kedvtelésre, a fizikai és szellemi felfrissülésre. De nem csupán és nem is elsősorban ez a cél. A szocialista embereszmény szolgálatában azt akarjuk elérni, hogy — tanári segítséggel — szabadabb utat kapjon az egyéni érdeklődés, könnyebben bontakozhasson ki a tehetség. A tananyag- csökkentés nem ment fel a szorgalmas tanulás kötelezettsége alól, hiszen a tudás megszerzése mindig is nehéz, egyéni feladat volt, és sohasem lesz könnyű.” E szavakból is az ifjúság iránti nagy-nagy szeretet, féltés és felelősség csendül ki. Fiatalon, ígéretes életpálya kezdetén távozott sorainkból egy kommunista harcos, népünk tehetséges fia. Halálával súlyos veszteség ért bennünket. Emlékét híven megőrizzük. Szombaton temetik dr. Csanádi Györgyöt A' Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia közli: dr. Csanádi György elv- társ temetése május 4-én, szombaton 11-00 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Dr. Csanádi György elvtárs munkatársai, elvtársai és barátai 10.00 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. (MTI) Franz Jonas temetése Hétfőn Bécsben eltemették a 75. életévében, hosszas betegség után elhunyt Franz Jonas osztrák köztársasági elnököt. A temetésre csaknem negyven országból érkeztek küldöttségek. Hazánk képviseletében Losonczi Pálnak, az FJnöki Tanács elnökének vezetésével küldöttség vett részt az ünnepélyes búcsúztatáson. Küldöttségünk tagja volt Nagy János külügyminiszterhelyettes (ss dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete. A ravatalnál dr. Bruno Kreisky kancellár, aki jelenleg ideiglenesen az államfői teendőket is ellátja, mondott búcsúbeszédet. A temetés után a késő délutáni órákhan dr. Bruno Kreisky kancellár a Hofburgban rövid fogadáson látta vendégül a külföldi küldöttségeket, majd este tiszteletükre vacsorát adott. Mindkét eseményen ott veit a Losonczi Pál vezette magyar küldöttség is. Losonczi Pál és kísérete kedden reggel külön repülőgépen visszautazik Becsből Budapestre. Gromiko—Kissinger találkozó Vasárnap este megkezdődtek [ Genfben Andrej Gromiko szov- jet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tárgyalásai. A két miniszter találkozójának célja az, hogy véleménycserét folytassanak Richard Nixon amerikai elnök szovjetunióbeli látogatásával kapcsolatos kérdésekről A külügyminiszterek tárgyalásai hétfőn folytatódnak. Látogatóban a gyulai Telefongyárban Készülnek a biztosítóberendezések — Megbecsülik a Kongresszusi dolgozókat —- felajánlás A Telefongyár gyulai részle- I gét 1969-ben hozták létre, amit | 1971-ben gyáregységgé fejlesztettek. Telefonokhoz, telefonközpontokhoz, jelfogókhoz relékhez és kapcsolóberendezésekhez különböző alkatrészeket gyártanak. Három gyártmánycsaládhoz tartozó jelfogót; a „miniatűr”, a „törpe” és az „integrát” készítik. Ezekből mintegy 70 ezret a telefongyár többi gyáregységében készített átviteltechnikái, vasútbiztosító, adatátviteli és egyéb híradástechnikai berendezésekbe építenek be. Az „Elektromodul”- on keresztül évente több mint 150 ezer hasonló alkatrészt értékesítenek. A gyáregység zárt ciklusban termel, vagyis a jelfogók alkatrészeinek (körülbelül 1800— 2000-fajta) gyártásától kezdve a kész jelfogóig valameny- nyi préselési, darabolási és szerelési műveletet itt végeznek. A jelfogógyártás rendkívül nagy pontosságot igényel. A műszaki előírások ezred- milliméterek és mikroszekundu- mok szigorú betartását követelik. Ha egy-egy alkatrész parányi eltéréssel kerülne beépítésre, tragédiákat, komoly műszaki zűrzavarokat okozna. A Gyulán készített jelfogók külföldön is jól ismert, és keresett cikkek. Hazánkban jóformán nincs olyan iparág, ahol ne használnák. Ezek a bonyolult apró szerkezetek megtalálhatók a Diesel- és villanymozdonyokban, a víztornyokban, a termény- szárításban és az élet különböző területein. A gyáregység 220 dolgozójának 81 százaléka nő. Szakmai tudásuk és gyakorlati készségük az évek során nagyot fejlődött. Ma már a betanított munkások is műszaki rajz alapján, önállóan dolgoznak. A műhelyekben . j A földszinti alkatrészgyártó műhelyben a présgépek sorakoznak. Fürge kezű asszonyok, lányok dolgoznak velük. Alpakka lemezkötegből préselik a különböző apró alkatrészeket, melyeknek a méretei milliméterben mérhetők, pontosságukban az eltérés 1—2 századmilliméter lehet. A menetfúrógépek melletti munkaasztalokon a nagyobb darabokat sorjázzák, készítik elő további Összeszereléshez. A műhelyrészben és a gyulai gyáregységben elsőként jött dolgozni Szilágyi Lajosné, aki jelenleg is az alkatrészüzemben dolgozik. A középkorú, törékeny asszonyka a Petőfi brigád vezetője. — A bútorgyárból kerültem ide dolgozni, amikor megalakult a gyár. Abban bíztam, hogy könnyebb lesz az itteni munka. Szilágy iné kilenc hónapot dolgozott a fővárosi anyagyárban, majd amikor elkészült és beindult a helyi üzem. már ő tanította az új dolgozókat. — Pesten jól megtanultam a munkát, ami nem volt túlságosan nehéz. Ha az ember pontosan és begyakorlottan végzi feladatát, akkor különösebb gond nincs, a pénze is megvan — Mennyi a keresete? — Az elmúlt hónapban 3 700 forint volt. — Szép összeg! — De megdolgozunk érte! Amikor az üzem indult, másfél évig órabéresek voltunk. — Mit gyártanak? — Mágneskapcsolók alkatrészeit készítjük. Ezeket használják fel a telefonhoz, kapcsoló- központokhoz, biztosítóberendezésekhez és ki tudja még hová. — S közben parányi négyszögletes fémdarabot mutat. — Mennyi a betanulási idő? — Egyfajta gépen 20 nap, utána betanított munkásként dolgoznak. — Itt mindenki az — mutat körbe a műhelyben. — Jól megbecsülik a munkájukat? — Igen. Az anyagi és az erkölcsi elismerés még eddig nem maradt el. Ez jó, mert mindig újabb erőt ad a további munkákhoz. — A vezetők szoktak lejárni a műhelybe a munkások közé? — Mindennap megfordulnak közöttünk. Nyugodtan mehetünk hozzájuk gondjainkkal, ha tudnak, segítenek megoldani azokat, i Szilágyi Lajosné nem csalódott | a Telefongyárban. Munkája könnyebb lett, anyagilag is jobban járt... Az emeleti szereidében fehér köpenyes nők ülnek a próbapadoknál. Halk búgás. berregés hallik, amikor egy-egy elkészült kapcsolót szabályoznak be. — Most mit csinálnak ezekkel a kapcsolókkal? — érdeklődöm egy fiatal nőtől. — Jusztírozzuk a TRLS jelfogókat. — És ez mit jelent magyarul? — Ezek a telefonközpontok mágneskapcsolói. A lemezrugókat szabályozzuk, grammozzuk, mert ezeknek — s közben az apró fémrugókat mutatja — egyszerre kell érintkezniük és egyforma nagyságú erővel. Közben a kölcsönös bemutatkozás után megtudom beszélgetőpartnerem nevét: Sajti Károlyné. Sarkadról jár be dolgozni már négy éve. Kísérőm közben súgja nekem, hogy univerzális dolgozó, mindenhol hamar megtanulja és begyakorolja a munkafolyamatot, — Mit készítettek még? — Vasúti berendezésekhez, biztosítóberendezésekhez többféle fődarabot gyártottunk. — Pontos munkát végeznek? — Meghiszem azt! 1—2 század milliméter lehet az eltérés csak. Ha nagyobb, bajt okozhat egy- egy hibás alkatrész. — Nem fárasztó az aprólékos és figyelmet követelő munka? — Komoly koncentrálást igé-, nyel, ami magában is fárasztó. De megszoktuk már — mondja s végzi tovább a kapcsolók szabályozását. Termelési felajánlás A gyáregység termelési értéke az elmúlt évben meghaladta a 27 millió forintot. A mar szocialista és a szocialista címért most küzdő brigádok az MSZMP XI. kongresz- szusa tiszteletére vállalták, hogy ez év augusztus 1-ig terven felül 14 miUió forint értékű alkatrészt gyártanak és 18 ezer kifogástalan minőségű alkatrészt adnak a Telefongyár többi gyáregységének. Szekeres András Sok taps, ff agy siker a fiafalok csehszlovák és magyar barátsági estjén Szép élményben volt részük azoknak, akik vasárnap este eleget tettek egy meghívásnak, s részt vettek Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban, a Megyei Művelődési Központ által rendezett csehszlovák és magyar baráti esten. Az érdeklődés nagy volt, sokan eljöttek a város távoli kerületeiből, Erzsébethelyről és Mezőmegy erről is. Idősekkel, fiatalokkal egyaránt megtelt a nagyterem, ahol a nyitrai, illet- ve a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói együtt léptek fel színvonalas műsorukkal. A két főiskola már több éve tartja a kapcsolatot, rendszeresen ellátogatnak a nyitraiak Szegedre és a szegediek Nyit- rára. Volt már közös kirándulásuk. műsoros estjük. A kapcsolat így szövődik, erősödik tovább a csehszlovák és a magyar fiatalok között A vasárnapi, békéscsabai baráti estet Daloló-tancolo ifjúság címmel magyar—csehszlovák kulturális együttműködési szerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából rendezték. A műsor első részében a szegediek és a nyitraiak közösen léptek fel változatos, művészi élményt nyújtó kórusművekkel, zenekari számokkal, ének- és hangszerszólókkal, táncokkal. Schubert, Ernst Fischer, Bárdos, Kadosa és más zeneszerzők művei csendültek fel egymás után. Ezt, követően a nyitraiak mutatták be János naptól farsangig — című folklórműsorukat. Megismerhettük a nyitrai vidék legszebb szlovák népdalait. táncait Az együttes már többször szerepelt különböző fesztiválokon és a rádióban is. Most szintén nagy sikert arattak a díszes népviseletbe öltözött táncosok. Különösen tetszett a lányok lágy lejtésű mozgása, a vidám felelgető a fiúkkal es a pergő ritmusú botostánc, amit a fiúk mutattak be. Kedves volt a női népi zenekar műsora is. A békéscsabaiak különösen élvezték ezekeí a dalokat, hiszen nem egy olyan volt közöttük, amit az idősebbek jól ismernek és ma is dalolnak. A szegediek női karát dr. Mi- hálka György, a zenekart Monoki Lajos vezényelte, a nyitraiak táncegyüttesének művészeti vezetője Pavol Jávor volt. A műsoros est hangulatát emelte a két Erzsébet: AUbeta Adamiková nyitrai és Körösi Erzsébet szegedi főiskolai hallgató konferrálása. könnyed és néhol humoros hangvételű bemutatkozása. K. J. békés mm Q 1974. Április 30. ^
