Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
Elsőként Gyulán TIT-szervek alakúinak megyeszerte Ma, február 20-án, a gyulai Munkácsy Termedőszövetkaaet- foen dr. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a TXT megyei szervezete ügyvezető elnökségének tagja nyitja meg a megye első helyi TIT-csoport- jának alakuló foglalkozását. — A legutóbbi pártkongresszus határozatai értelmében az ismeretterjesztésnek a tudományos-technikai forradalom fejlesztésében betöltött szerepét szolgálja és szélesíti ki a helyi szervezetek és csoportok létrehozása is — tájékoztatta lapunkat dr. Krupa András, m TIT Békés megyed Szervezetének titkára, majd így folytatta: — Az ismeretterjesztés régebben a figyelem, az érdeklődés felkeltését tűzte ki célul. Ma már korszerűen kell végeznünk munkánkat, a követeü- mény az, hogy tudatosan, orientálva szolgáljuk a társadalmi fejlődés ügyét és a köz- művelődést. A helyi szervezetek és csoportok létrehozását is ez tette szükségessé: az ismeretterjesztést így szétszórtabbé, decentralizáltabbá tudjuk tenni. De ez nem csak formai korszerűséget jelent, hanem a tartalmi előrelépést is magában hordozza. A falvak, a községek értelmiségét akarjuk ekképpen tömöríteni, aktivizálni őket a minél hatékonyabb ismeretterjesztési munkára. — A közeljövőben hat helyi szervezet és tizenhét helyi csoport kezdi el munkáját. Többek között február 25-én a gyulai Harisnyagyárban Elek László, a TIT megyei alelnöke; 26-án Nagykamaráson dr. Kertész Márton, a TIT megyei elnöke; március 12-én Mezőkovácshá- zán. 14-én pedig Medgyesegy- házán En.vedi G. Sándor, az MSZMP megyei titkára, a TIT megyei ügyvezető elnökségének tagja — találkoznak a helyi szervek és csoportok tagjaival — mondta végezetül dr. Krupa András megyei titkár. '•'maeseasasasBBaasaassBSsaasssaaasaaaaeaaaaeae' i s amikor meghalt. Te raigaszkod- ; tál hozzá, mert a gyerek mán- j dig ragaszkodik az erős fed- ! nőtthöz. De megérteni csak j most érted meg, az eszeddel. ; m ■f— Akikor is megértettem. Ne ! akarj belém magyarázni nem : létező „foglalkozási ártalma- : kát”. • — Édesanyád különbem nem : hagyta volna el, megnyugtat- ■ lak. Kegyetlen volt és követ- ; kezetes. Ügy érezte, hatalom ! van a kezében és azt gyako- 5 rolni is akarta... Ne sértődj : meg, Fityisz, csak azt akarom, ; hogy minden oldalról vizsgálj ; meg egy ügyet. Hiszen nemso- ! kára gyerekeket kell edindfta- ! nunk — őszinte szóval az élet- : re. — Apukám sed'íit nem j okolt, csak saját magát. Pedig 5 ő sem volt hibás. Jól emlék- j szem arra a jelenetre,, amikor | egész délután nem voltam ott- 5 hop. mert a nagynénémnél [ voltam. Mikor hazaértem, apu ; mag akart pofozni, anyukáim J edém ugrott és az ő arcán csat- j tant a pofon Vésztjősdó hall-! gatas vett körül. Hol anyuhoz ; szaladtam, hol apukáidhoz. : Mint két szobor. Apu aztán a konyhában ; aludt, mi gyerekek anyukámmal a szobában. Másnap anyukám elvitt bennünket Rókus- ra egy albérleti szobába' Apu egyedül maradt. Anyukám meg, mint egy szerelmes madárka, Gviüa aput ölelgette. (Foly tatjuk) \ ZSIGULI—TELEFON —ARCPAKOLÁS Kékes Szabó Kálmán és Ad orján György a K—U központot méri be Fényes folyamként ömlik a Mezőhegyes hosszú' Inevü szövetkezetében, a Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Ktsz-ben várni kellett az elnökre. — A telefonközpontokról tárgyal — mondták az előszobában, és ez rögtön kíváncsivá tett. Miért a többes szám? Hány központ kell egy szövetkezetnek? Megnyugtattak, nekik már van egy automatájuk, az említettek kézi kapcsolásúnk, és a szövetkezet gyártja őket. Hogy kerül a telefonközpont Mezőhegyesre ? Ezt már az elnöktől., Illyés Józseftől kérdeztem. Minit kiderült a szövetkezet már régi „telefonos” hagyományokkal bír. Évek, óta javítják a tíz, negyven-, nyolcvanvonalas központokat, és mikor a Telefongyár gazdát keresett ennek a gyártmánynak, ők jelentkeztek. — Jó munkaalkalom nőknek, és jó üzlet a szövetkezetnek! — gondolták és igazuk volt Két éve, 1972-ben 325 ezer forintot hozott a telefon, az idén úgy nyolcmillióra számítanak. Kicsit csodálkoztam, hogy az automatizálás korában kezdenek kézi kapcsolású központokat gyártani, de megnyugtattak: — Az automata korszerűbb, gyorsabb, de ez sokkal vas a formába megbízhatóbb. Bírja a rázást, port, nedvességet és sok helyütt ez a fontos. Az idén már több, mint 150-re van megrendelésük, és kapacitásukat akár 1980-ig leköthetnék, akkora az igény. A sorozatgyártásnak csak egy akadálya van. a Telefongyár késik a dokumentáció áradásával. ők ugyanis „ugrásra” készem állnak. Berendeztek egy szép, világos műhelyt, a javításban már gyakorlatot szereztek, alkotják a magot, és dolgos munkáskéz akad Mezőhegyesen. Ha kelül, két műszakban dolgoznak, de teljesítik, amit vállaltak. A mezőhegyes! lányok, asz- szonyok ügyességét a Zsiguli- tulajdonosoík is dicsérnék, ha tudnák, hogy kocsijuk műszerfalában is „benne van a kezük”. Három éve, 1970-ben kezdték a szerelést a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának megbízásából és tavaly már 140 ezret gyártottak. Az alkatrészeket az MMG adja, és így minden darab összeszereléséért tíz forintot kapnák. Varga Anna 19 éves, és kezdettől fogva szereli a műszerfalakat. Most éppen az izzók foglalatát erősíti fel boszorkányos gyorsasággal. „Minden héten mást csinálunk” — mondja. — Ez azért van így, hogy ne legyein unalmas a munka, és tudjuk egymást helyettesíteni is. Jól érzem itt magam, nem Készül * műszerfal. Varga Anna és társnői tavaly 140 ezret ra ktak össze isii (Fotó: Demény Gyula) keresek rosszul. Elégedett vagyok.” Elégedett az MMG is Elégedettségének kézzelfog. ható bizonyságát adta azzal, hogy a napokban újabb szerződést kötött a mezőhegy esi előkel. Ebben az áll, hogy az idén már 180 ezer műszerfal szerelését bízzák a szövetkezetre. Kicsiny, de fontos láncszem lett Mezőhegyes a nagy nemzetközi Zsiguli-kooperációban. Eddig ügyes női kezekről írtam, most erős férfikarokról lesz szó. A szövetkezet öntödéjében szükség is van az erőre, mert gépekkel bizony gyengén vannak „eleresztve”. Kísérőnk, Kovács József mondja is, hogy már régóta megérett a korszerűsítésre az öntöde, de eddig még nem futotta rá. Néhány éven belül majd ez _is meglesz. Bár mostoháik a körülmények, a munkatempó olyan, mint a legmodernebb üzemben. Öntenek vasat és színesfémet és készül itt aknafedél, lefolyórács, vibrátorház. Most éppen maguknak dolgoznak, a község vízhálózatához készítik a kellékeket, de ismerik munkájukat szerte az országban, és sok öntvényük külföldre is eljutott. Külföldre jár a kulacs is, Alumíniumból készítik, posztóval vonják be és Ádenbe, Etiópiába, Hollandiába, Dániába, Jugoszláviába és még ki tudja, hány helyre szállítják. Ha csak az eddig felsoroltakat gyártaná a szövetkezet, az is elég lenne, de készül még itt szellőzőcső, kukoricamorzso- ló_adapter és kabát is. Sokoldalú termelőtevékenységük mellett ugyanis nem feledkeznek meg a lakossági szolgáltatásokról sem, és ez magyarázza a cím harmadik szavát, az arcpakolást. A szolgáltató- házban fodrász és kozmetikus, szabó és cipész várja a mezó- hegyesieket. Foglalkoznak órák és háztartási gépek javításával és újabban lakáskarbantartással is. Autó- és motarkerrélcpáav szervizük már régóta működik, de most bővíteni akarják. Még az idén elkészül az új műhely- csarnok, ahol már lesz elegendő hely nagyobb javítások végzésére is.' Megéri ennyi mindennel foglalkozni? Ügy látszik igen, mert a tavalyi évet 28 miliő forintos árbevétellel zárták. A mérlegzáró közgyűlésen nyugodtan állhat a vezetőség a tagság eilé, mert jó év volt 1973. És minden jel arra mutat, hogy az idén még jobb lesz. Lányai László Könyvvásárlási gyorsmérleg Filmklub Február 21-én. csütörtökön este 7 órakor Békéscsabán a Tizek Ifjúsági Klubjában az orosz filmművészet egyik legcsodálatosabb alkotását, a Vlagyimir Petrov 1937-ben rendezte Nagy Péter című kétrészes filmjét vetítik. A címszerepet Nyiíkolaj Szimonov alakítja, kidomborítva a városalapító cár emberi nagyságát, tomíbolását. nyers közvetlenségét. A féktelen tóm. peramentumú Jekatyerinát Álla Taraszova, az apja ellen fordu. ló Alekszej cárevicset Nyikolaj Cserkaszov, Menysikovot pedig Mihail Zsarov alakítja. Elkészült a könyvvásárlás elmúlt évi gyorsmérlege. Ezek szerint 1973-ban a könyvvásárlás értéke meghaladta az 1,4 milliárd forintot Az előzetes adatok szerint az emelkedés 1972_höz képest 17-18 százalékos, ami több mint 200 millióval nagyobb forgalmat jelent. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyveladása, vagyis a budapesti könyvterjesztés 19 százalékkal, a vidéki városok forgalma, ahol a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat terjeszt, 24 százalékkal nőtt egyik évről a másikra. A Kény vértekesitó Vállalat 1300 millió forint értékű könyvet szálú'tott a könyvesboltok, könyvtárak és a viszonteladók számára. 1973-ban az- állami könyvesboltok 2 282-féle magyar nyelvű könyvújdonságot kaptak. Figyelemre méltó a falusi könyvterjesztés fejlődése is: a Könyvértékesítő Vállalat az el. múlt évben 33 millió forinttal több könyvet küldött az ÁFÉSZ könyvesboltokba, mint az előző évben, s ennek eredményeként a fali»! vásárlók soha nem válogathattak olyan sokféle és érdekes kiadványok között, mint az elmúlt esztendőben. Mélyhűtött távvezeték Különleges elektromos távvezetéket dolgoztak ki Novoszi- birszkben. Az Uszty-Hantájka vízierőműjétől Igarka kikötőjéig húzódó távvezetéket az örök fagy birodalmában építik meg. Hogy a több tonnás tartóoszlopok ilyen' talajon is szilárdan álljanak, a tervezők belül üreges oszlopokból kiképzett alapót konstruáltak és az üregbe hűtőfolyadékot töltöttek. A speciális hűtőoszlop körül a legmelegebb hónapokban sem enged. fel a talaj.
