Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
(folytatás az i. oldatról) ' lés viszont csak minimális szinten-emelkedett: 4 ill. i -százalékkal. — Az alumíniumipari program keretén belül bővült a ba- uxitterrrielő és a timföldgyártó kapacitás, az alumíniumkohászat termelése a kohászati átlagot jóval meghaladóan, 15 százalékkal nőtt. — A közúti jérműprogrambaa* résztvevő vállalatok együttműködése révén az autóbusztermelés 12 százalékkal, az autóbuszexport 10 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. — A számítástechnikai program végrehajtásában reszt vevő híradástechnikai ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a program részét képező „R 10” kis számítógépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számé* gépipari fogyasztási cikk — centrifuga, hűtőszekrény, villamos- és gáztűzhely stb. — termelése is. — A könnyűipari rekonstrukciónak “ nagy szerepe volt abban, hogy • a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált .. a gyártmányszerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövőiparé 16 százalékkal. a textilruházati iparé 17 százalékkal, a cipőiparé 13 száA Központi Statisztikai Hivatal jelentőse zalékkal, a bútoriparé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsavgyártás, a nitrogénműtrágya-termelés, a kőolajfeldolgozó ipar és a mű- anyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyagiparon belül a finomkerámia ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 százalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett 3 százalékkal nőtt a ce-, mentbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több, mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolajipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és az üdítőitalgyártás. A húsipar termelése az. első három- negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellátási nehézségek a n. félévben fokozatosan megszűntek. NÉHÁNY FONTOSABB IP AB CIKK TERMELÉSE az 1973. évi az 1973. évi tényleges tény az 1972 éé mennyiség százalékban villamosenergia, milliárd kWfi 17,6 108 szén, millió tonna 26,8 104 kőolaj, millió tonna 2,0 101 földgáz, milliárd köbméter 4,8 118 benzin, millió tonna 1,3 106 fűtőolaj, millió tonna 2,9 104 gázolaj, millió tonna 2,8 117 hengerelt acél, millió tonna 2,3 103 bauxit, millió tonna 2,6 110 timföld, ezer tonna <55,1 126 cement, millió tonna 3,4 115 húzott síküveg, millió négyzetméter 9,3 97 kénsav, ezer tonna «47,8 114 nitrogénműtrágya (hatóanyagban) ezer tonna 403,6 108 műanyagok, ezer tonna 111,7 112 szintetikus alapú vegyi szálak, ezer tonna 9,0 146 autéhusz, darab T781 112 tehergépkocsi, dömper, darab 2825 61 televízió, ezer darab 353,0 101 hűtőszekrény, ezer darab 371,2 112 pamutszövet, millió négyzet- méter 346,3 111 kötöttáru, ezer tonna 16,0 109 cipő, millió pár 41,2 111 hűs, ezer tonna 395,3 92 vaj, ezer tonna 22,3 126 sajt, ezer tonna 27.9 152 sör, millió hektoliter 5J8 118 Beruházás, építőipar- 1973-ban a népgazdaság szó eialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben edőirányzottnál. A beruházások összege folyó árakon 3 százalékkal, ezen belül a köz. ponti döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti döntésűeké 5 százalékkal volt több az előző évinél, ősz. szehasonlítható áraikon a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több, , mint 40 milliárd forintot for- dítottaik, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal, kb. 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásai nak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vízgazr- dálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 mil, liárd forintot, az 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5-4 százaléknál valamivel kisebb • mértékben, kb. 3 százalékkal /emelkedett,. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a "Szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipart szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentráltsága: az év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A visszautasított építési igények, tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő), lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző éviit. Az építőipari tevékenység korszerűsödött. Nőtt a könnyű- szerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, ill. panelos technológiával készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült,, a tervezettnél kb. 4 000-ml több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3 000-reJ elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés jelentősen, több mint Kétezerrel imegha- ladta azt A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mezőgazdaság, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott kb. 1%-kal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben 6-7 százalékkal, ez állattenyésztésben 2-3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben — az , állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7-8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1-2 százalék volt Kiemelkedő volt a búza-, a kukorica- és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK MENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA TERMÉS Búza Kukorica Cukorrépa Burgonya Bor, millió hl Búza Kukorica Cukorrépa Burgonya A szarvasmarha-állomáTTy a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, ég az év végén 1930 000 volt A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt A vágómarha- és a tejfelvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit — A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés-felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-tagok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 volt mintegy 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-alkalmazottak száma kb. 117 000 volt ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőigazdasági üzemek az év folyamán 6 500 traktort, 1 400 kultivátort, több mimt 1 §00 gabonakombájnt stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 százalékkal nótt és egy hektár szántó, kert, szőlő, gyümöí- csös területre — hatóanyagban -— 215 kg jutott Az öntözött terület 310 000 hektár volt 16 százalékkal nagyobb az 1972. évinél. A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét főágában tovább terjedtek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica-vetésterület 30 százalékán, a cukorrépa-terület 20 százalékán a termelés termelési rendszerben valósult meg. Folytatódott a szakosított állattenyésztő-telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövetkezetek több, mint 500 szakosított szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepen folytattak iparszerű termelést Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátásának bővítése, A kiskörei vízlépcső üzembe helyezése a Tiszántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. Szállítás, hírközlés A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áruszállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasüti szállításban, új villamos és Diesel-mozdonyok üzembe állításával, a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra etneltermésmennyiség 1972 44 515 U u M termésátlag 314 3M 870,1 HM millió tonna 1973 4,5 5,9 2A 118 6J q/hektár 34,8 40,5 297,9 109.3 kedett. A vasúti személykocsik befogadóképességének növelése és a vasúti utazások számának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vágámy- párú vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosító berendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személy- szállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbusz-közlekedésbe bekapcsolva. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot Az állomány 94-95 százaléka, több, mint 380 000 személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt A közúti hálózat fejlesztése során elkészült többek között az M7-es autópálya Székesfehérvárig, a 4. sz. főútvonal ceglédi szakasza, mintegy 30 km-es új nyomvonalon, a Nyíregyhaza— Záhony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalomnak az újjáépített medvei közúti Duna-hidat. A helyi személyszállításban a villamosokon utazók száma csökkent az autóbuszokon és a metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet—nyugati vonal üzembe helyezése után — naponta 500 ezren utaztak, kétszer annyian, mint 1972-ben. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése Győr— Pozsony. Budapest—Pécs, Budapest—Miskolc—Tokaj között. Pécsett elkészült és március óta működik egy 20 kW-os, a II program vételét biztosító tv-adó. A telefonhálózat a budapesti, Új diósgyőri és ceglédi központokkal, 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásai rendszerbe, 8 helységgel több, mint egy évvel azelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST-órszágok- L-ai 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7 __7 százalékos növekedésével s zámolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt Az exportterv túlteljesítése és az itnporttei'v- től való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 «ázsiókkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül, mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett A? importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit A végbement áremelkedéseket nem számítva, az export a tervezettet meghaladóan, kb 11 százalékkal, az import az élőirányzottnál!, kevésbé, kb. 3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán rubelei számolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet, keletkezett. Az egyenleg dollárelszámolásokban is aktív volt az előző évi és a tervezett behozatali többlettel szemben. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresők szama a nep^zda^S- ban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővél, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A ^resok szama kisebb mértékben emelkedett mint a korábbi években. Június 1-től az ^'amjgazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó m’mtoidejet csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő-csökkentésben részesülők száma meghaladta a 2 3 milliót, az összes munkások es alkalmazottok 60 százalékát. A brigádmozgalom nek eredményeként az altorm rektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkaadókban, túlnyomó részük, kttÉ4 millió fő a szocialista brigaa mozgalomban. A munkaverseny- mozgalomban számosán érték el kiváló eredményeket es kaptak kitüntetést. 1973-ban a lakosság egy «re jutó összes reáljövedelme 4 Ev-5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az allarru JP ban és építőiparoan d.olgozo munkások reálbére delme a márciusi beremetesek következtében az átlagot meg haladóan nőtt. A* UU»"1 ban a munkások havi atl^bere 2 448 forint volt, 10.8 száza lekkai magasabb, az építőiparban 2 607 forint, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatban foglalkoztatót munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére erniel kisebb mértékben emelkedett A fogyasztói árak emelkedeset is figyelembe véve a munkások es alkalmazottak egv keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékká] volt magasabb az 1972. évinél. . Jelentősen növelte a lakosság . reáljövedelmét a természetbem és pénzbeli társadalmi jutások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, «százalékkal nőtt. A családi pótlék összege kb 30 százalékkal emelkedett, ami nagyreszt a tejár- emelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 683 000 volt, 75 000-rel több, mint egy évvel korábban. Emelkedett, a nyugdíjak havi átlagos Ősszege is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíiemelésen túlmenően a tej- és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjanként további havi 50 forinttal növelték a nyugdíjakat. A fogyasztás jelentős részét képviselő kískerekedelmi forgalom értéke folyó árakon 177 milliárd forint volt, 15,1 milliárd forinttal. 9.4 százalékkal több, mint 1972-ben. összehasonlítható árakon számolva az összes forgalom 5,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyan(Folytatás a 3, oldalon)
