Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
MÄJ KÉTARCCf EMBEREK <t oldal)) A MÜNfKAS- MÜVELÖDÉSRÖL oldali mm magazin (S. oldal) ■ tmfamtmrnr ' , l.—: I Központi Statisztikai Hivatal jelentési az 1S73. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Issiefoililá Jelentés Az VS73. évi tem' saeríat á gazdasági munka £6 feladata aa volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága a korábbinál gyorsabb ütemben javuljon és a gazdasági egyensúly tovább erősödjön. A felhalmozásnak: a nemzeti jövedelemnél lassabban, a fogyasztásnak pedig némileg gyorsabban kellete emelkednie. A nemzeti jövedelem a tervezett 4—5 százaléknál nagyobb mértékben, 6,5—7 százalékkal ssőtt összege mintegy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint. Az iparban megtermelt nemzeti jövedelem több mint 150 milliárd forintra, az építőiparban 42—43 milliárd forintra, a mezőgazdaságban kb. 60 milliárd forintra emelkedett. Nagyobb volt az 1972. évinél az erdőgazdálkodásban, a vízgazdálkodásban, a szállítás és hírközlésben és a kereskedelemben létrehozott nemzeti jövedelem is. A hazai felhasználásban á äs» gyasztás aránya a tervezett 73 százalék helyett 25 százalék. A lakossági fogyasztás 4,5-5 százalékos növekedése megközelítette a tervezettet. A ■ felhalmozás — az állóeszközök és a készletek növekedése együtt —= az előirányzott kismértékű növekedés helyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkereskedelmi forgalomban a tervtől eltérően kiviteli többlet keletkezett. A társadalmi termelés hatékonysága javult: az anyagfelhasználás az összes termelésnél kisebb mértékben emelkedett, a termelésnövekedés túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származott. A lakosság egy főre jutó ősz- szes reáljövedelme a tervezettnek megfelelően emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezettnek megfelelt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3 százalékkal emelkedett, azon belül az állami iparban és az építőiparban dolgozó munfcások keresete 6,5-7 százalékkal magasabb az előző évinél. Az állaim! költségvetés bevételei és kiadásai erőteljesebben emelkedtek, mint a korábbi években Äs valamelyest meghaladták a tervezettet. Az összes bevétel 11 százalékkal, az össze« kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. A költségvetés hiánya kisebb volt az előirányzottnál. lm 1973. ÉVS NÉPGAZDASA6I ***▼ Pö SHJTAUÖINAK teljesítése WER'®' TEWS ssti 1972. év" százalékába»« Kensefl pvedeSeau I®4 —MS 106,5—107 Ipari termelés 105,5—:106,(8) 107,2 Építési-szerelési tevékenység 103,5—:IW,® M3 A mezőgazdasági termékek MSI-m termelése kb. \ Egy keresetre jntő reálbér Ezen belül; egy ipari a«®,®—m&s 102JÍ—103A és építőipari mankásg» jutó , reálbér az állami szektorba« Egy lakosra jfflfffl ss® ms-MM reál jövedelem 104,5—IDS,® 104,5—105,0 A lakossági Lfogyasstä© MS,(9—105,5 104,5—105,® Fogyasztói árindex: 363,6 103,5 Kiskereskedelmi torgaítaj (változatlan árosai) Beruházás (folyó inkm, 106$ 105,7 milliárd Ft) us 106,4 Behozatal (folyó árakoaU 107 109 Kivitel (folyó árakon) A költségvetés bevétele? 107 118 (folyó árakon) A költségvetés kiadása« H» 111 ' (folyó árakon) fl fflg) HO A jelentés egyes adatai elő- között mozoghatnak, amelyek a zetesek, a további részletes fel- ^nxésben közölt megállapítá- dolgozás során nemileg meg , , , , , , változhatnak. E változások sokat, nagyságrendeket nem azonban csak olyan határok módosítják. II. lésililes Jelentés Az állami ipar 6,9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 11,3 százalékkal termelt többet, mintegy évvel korábban. A termelésnek mintegy felét előállító, 50 legnagyobb ipazyáEalaí teraoelésB Ipar A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékűéit. zi. százalékkal emelkedett wse átlagosnál gyorsabban nőtt, főleg aszóké, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesz- j nek valamely kiemelt központi fejlesztési program végrehajtásában. Az év folyamán a szocialista iparban: 1 739 000 fő dolgozott, 1,3 százalékkal több, mint 1972-ben, a növekedés háromnegyed rész® a munkáslétszámban következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit, így a termelésnövekedés 82 százaléka termelékenységemelkedésből származott. A termelésnövekedés további fontos tényezője a kapacitások bővülése \jolt. Többek között a villamos energia kapacitás 230 mw-tal, a bauxittermelésé évi 560 000 tonnával, a timföldgyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Jelentős beruházások valósultak meg a kőolajfeldolgozó iparban, a gépiparban és a papíriparban is. A könnyűipar kapacitását számottevően növelték a rekonstrukciók. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhasználói igényekkel: az értékesítés 6 százalékkal" emelkedett, az ipari termékek készletnövekedése kismértékű volt. Fogyasztásra, be- 1 nullázásra, exportra összesen kb. 233 milliárd forint értékű terméket értékesítettek a vállalatok, 7 százalékkal többet, mint 1972- ben. Ezen belül fogyasztásra 7 százalékkal, beruházásra 2 százalékkal. exportra 8 százalékkal nőtt az értékesítés. A tovább- íeldolgozásra, más ágazatok fel- használására és a készletező vállalatoknak értékesített termék- mennyiség kb. 320 milliárd forint volt, 5 százalékkal több az egy évvel* azelőttinél, _ A főbb ipari ágazatok terme- I. lése — a gépipar kivételivel a I tervezettnél gyorsabban nőtt. 1 Termelési tervét legnagyobb mértékben a könnyűipar teljesítette túl. Az előző évieknél és a tervezettnél jóval gyorsabban fejlődött az építőanyagipar ter- mélése is, A SKÓCIAIT SS.TA IPAR TERMELÉSE ÁGAZATOK SZERINT 1973-BAN: az 1972, év százaiékábsm terv tény bányászat 105,® 006,6 villamosenergia ipar 108,1 109,® kohászat 105,3 107,0 gépipar 186,5 105,6 építőanyagipar 104,3 106,7 vegyipar 110,1 1103 könnyűipar 105,5 110,8 egyéb ipar 105.3 106,6 élelmiszeripar 103,2 104,6 szocialista ipar összesen: 105,5—106,® 107,2 Folytatódott az ipar ágazati és termékszerkezetének átalakítása, ami nagymértékben a központi fejlesztési programok teljesítésével függött össze. Az energiatermelés és felhasználás további korszerűsítése érdekében nagymértékben nőtt a földgáztermelés: 18 százalékkal és a kőolajimport: 8 százalékkal, a széntermelés és a kőolajterme- ffolytatás a 3. Malom)) % ¥ es kezekiőí gifágifuhiak it §rak$®rok A hosszan tárté száraz őszben ta átlagosnál jobban vették igénybe a traktorokat a magyar bámhegyesá Egyetértés Tsz-ben is. A meghibásodás mértéke nagyobb volt a korábbi évekénél. Most a téli időszakban felújítják a traktor-állományt. Itt Is ügyes szerelőkezektő! gyógyulnak, állnak kerékre a gépek. «Fotó: Gál) oooaQCiauDaaQauüDaaDcuQDOBDaQODaaaaQotaaffliiiGiaoQOoaoQaEonQEaaaBOBBBBBBQOOBcnBOODEBaBBBBciBOBOffi HélfötSI kéthetes kedvezményes téli ruházati vásár ‘A ruházati kereskedelem a korábbi évek gyakorlatának megfelelően február 4—17. kö- 2&U rendezi meg a hagyományos tél végi kiárusítást. A vásár idején 20—40 százalékos kedvezménnyel kínálnak különféle ruházati cikkeket, egyebek között felnőtt- és gyermektéli- kabátokat, fiú- és férfiöltönyöket, női és lánykaruhákat, blúzokat, pantallókat. A kedvezményes listára felvettek felső kötöttárukat, fehérneműket férfi- és fiúingeket, s gazdag az őszi—téli jellegű cipők, csizmák választéka is. A vásári készletet gyapjúszövetek, háztartási, darabáruk és lakástextíliák egészítik ki. A kéthetes vásár idején a tavalyinál 10—16 százalékká! nagyobb, mintegy 600—650 millió forint értékű árualap áll a közönség rendelkezésére. Az engedmény alapján a lakosság megtakarítása elérheti a 210— 220 millió forintot. A kiárusításba vont cikkek körét, az árengedmény mértékét és a téli vásárban részt vevő boltokat a vállalatok saját hatáskörében jelölik ki. Ezért akárcsak korábban, előfordulhat, hogy a vásár áruválasztéka, s a kedvezmény vállalatonként és területenként eltérő lesz. Központi rendelkezés viszont, hogy a vásár időtartama nem hosszabbítható meg, s a* akció idején az engedmény sem változhat. (MTI) Tanfolyam zárás és az őthónapos Január utolsó napján az öthónapos pártiskola hatvannégy végzett hallgatóját búcsúztatták az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Holnap, hétfőn I kezdődik a következő öthő- i tanfolyamlcezdés pártískolán napos kurzus, amelyen nyolcvanhárom alapszervezeti titkár és vezetőségi tag mélyíti tudását a politika elméleti és időszerű gyakorlati kérdéseiben