Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

Statisztikai könyvszemle MEZŐGAZDASÁGI STATISZ­TIKAI ZSEBKÖNYV 1971. A kiadvány a korábbá évek­hez hasonló áttekinthető formá­ban, az újabb igények szerint bővített tartalommal tárja az érdeklődők elé a mezőgazdaság egész területét felölelő 1970. évi felmérést, valamint az elmúlt évek átlagúit tükröző statisztikai adatokat. Részletesen tartalmazza a kü­lönböző ágazatok termelési eredményeit a termékek leül­és belkereskedelmi forgalmát szektoronkénti bontásban. Szem­lélteti a földterület, az állatállo­mány, a beruházások és állóesz­közök mennyiségének alakulá­sát. Foglalkozik a mező-, erdő- és vízgazdálkodás munkaügyi helyzetével, az alkalmazott tech­nika fejlődésével, a gépállomány növekedésével és kihasználtsági fokával. Érdekes összehasonlítá­sokra ad módot a legfrissebb nemzetközi adatokat tartalmazó rész. MUNKAÜGYI ADAT­GYŰJTEMÉNY az Aulami IPARBAN FOGLALKOZ­TATOTTAKRÓL A kiadvány első része az iparban foglalkoztatott munká­sok és alkalmazottak létszámá­nak és létszámarányainak ala­kulását mutatja be nemenként, állomány- és iparcsoportonként. Első ízben kerülnek közzététel­re a murikahelyváltoztatásokkal és a szabadságidővel kapcsolatos adatok. Az adatgyűjtemény bér-feje­zete sokrétű bontásban ad tel­jes áttekintést az ipari bérará­nyokról és alakulásukról. Újdon­ság a munka gépesítettsége sze­rinti vizsgálat, az év végi ré­szesedési és a másodállásból származó jövedelmek elemzése. A függelék ismerteti az öt, de gyakran tízéves visszapillan­tást nyáj tó adatok matematikai feldolgozását. STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 1970. Átfogó képet ad a gazdasági és társadalmi élet minden olyan területéről, melyre vonatkozóan statisztikai megfigyelés folyik. Ismerteti a legutóbbi öt év eredményeit, összehasonlítva a korábbi hasonló időszakok ada­taival. Tízéves idősort közöl a népgazdasági termelésről ága­zatonként, országos és megyei viszonylatban és mérlegszerűen mutatja be a köztük levő kap­csolatokat. Elemzi a háztartá­sok és családok összetételét, a népesség iskolázottságát, a la­káshelyzetet Az idei Évkönyv újdonsága: a biztosítás és számítástechnika adatainak közzététele. KOHÁSZATI ÉS GÉPIPARI ADATTAR I—II—in A hosszútávú tervezéssel, piackutatással, előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó gazda­sági és műszaki szakemberek számára nyújt segítséget a ki­advány. Ilyen gazdag kohászati és gépipari tárgyú adatgyűjte­mény első ízben kerül közlésre. Átfogóan ismerteti az elmúlt 20 év termelési eredményeit hazai és nemzetközi viszonylat­ban, az export és import for­galom alakulását. Felsorolja ágazatonként a gyártó vállala­tokat és szövetkezetekéit Mennyit ér a barátság? JET is korcsma. Délután bt óm, üres asztalok, han­golnánk a zenészeik. Ülünk a pa­lotával, türelmetlenül, éhesen. A pincérek a sarokban egyra- káson. Szórakoznak. Bámulunk a semmibe. Vélünk szembe ha­talmas ablak, benne színes má- riaüveg, a nyugvó napsugár fi­noman szűrődik. Az ablak alatt felirat: „Itt járt Mátyás király és tizenkét tojásból evett rán- •totiát Ez legyen ebben a vendéglá­tóipari egységben a Legnagyobb hazugság, amelyet ilyetén hir­detnek, gondolom. Diszkréten szólok a pincérnek. — Kérem, hegyenszíves. Süketek. Mint disznóölésen a kutya. Egy karitatív hajla­mú megsajnál bennünket, oda­jön, letesz élénk egy tál pogá­csát. A kelt tészta barnára sülve, rücskös arccal vigyorog. A pilóta köszöni, nem kér. Azt mondja, ezt már délelőtt le­köhögte az egész kocsma. Én sem kérem. Riaszt az előbb festett kép. A pincér arcán bá­natos kiábrándultság. (Hát ezért legyen az ember jó? Rosszak a vendégek... Hátulról elkapja valaki a fe­jemet, arconcsókóL Utoljára Szófiában kaptam bagószagú férficsókot. Talán isten nem veszi vétkemül, de nem szere­tem. A csóknak most halszaga van, kifejezetten halászlé szaga. Persze. Hiszen a séftől kaptam a puszit. Sanyitól, aki földim. Rég nem látott. Most fölismert. Örül, ölelget, ömlik belőle a szó, aztán félbeszakítja önma­gát: —1 Gyerekek, kész a halászlé, azt egyetek, hozom. Ikra, min­den, én főztem, tudod, úgy ahogy felénk szokás... A pincér, nagy nappali szí­nész, arcán rokoni vigyor. Cse- resznyepaprikát, friss fehér­kenyeret hoz. Agyagtál, csillo­gó piros lé, finom illatok száll­nak. A séf mellénk ül. Hó­fehér ruháján friss vércseppek, fekete bajszán a sör kemény habja. — Öregem, nagyon finom, ízletes. De nem szeretem a pro­tekciós adagot. A hasamért a hadifogságban sem tettem egy lé­pést sem. Igaz, azért nem, mert nem volt hozzá erőm. — mon­dom néki fuldokolva. — Miféle protekciós adagról beszélsz? Ebben a halászlé­ben pontosan annyi halat főz­tem, amennyi jár. Belker elő­írás szerint — mondja önérze­tesen, azután kacsintva teszi hozzá: — Nektek természetesen be­letettem azt, ami jár — s mindehhez jóízűt nevet a so­főr is, kenyerespajtásom a sza­kács is. — No Jóm. — mondja a pi­lóta már a kocsiban ■— mire jó a barátság? Huszonöt forintért annyi halat kaphatunk, xmeny- nyi éppen jár. — Valóban — mormogom — és kaptunk még hozzá egy csó­kot. — Azt csak maga, hálisten- nek — vigyorog rendületlenül a pilóta és beletapos a gázpe­dálba. (suha) és lány indult él a könyvtár­ból a szélrózsa minden irányá­ba, mint megannyi kis köve­tei a kultúra terjesztésének. Voltak, akik gyalog vágtak neki az útnak és olyanok is* akik kerékpáron indultak éL Közben a falu központjában a vendéglátó vállalat presz- szója előtt felállították a Gyu­lai ÁFÉSZ könyvesboltjának sátrát, ahol Gabiik Jánosné üzletvezető és munkatársai kezdték meg a könyvek áru­sítását. A gyerekek, akik pár­ban indultak el, a kora dél­utáni órákban kezdtek „visz- szafelé szállingózni”. Legtöb­ben üres kézzel érkeztek és csak kevés akadt olyan, aki az elvitt nyolc-tíz könyvből egyet-egyet visszahozott. Ki­emelkedő munkát végzett Csatlós Ágnes és Lantos Má­ria, akik 338, Komoróczki Ka­talin és Engelhardt Piroska 316 és Szelezsán György, aki 210 forint értékű könyvet adott él ezen a napon. A sikeres könyvterjesztés nemcsak a kellemesen szép késő őszi időnek tudható be, hanem nyilván annak is, hogy az élekiek szeretik a jó köny­veket, a hasznos olvasnivalót. Ezen a napon a gyerekek 4394 forint értékű mesésköny­vet, kötelező olvasmányt, me­zőgazdasági szakkönyvet ad­tak el, s hogy a könyvtárosnő szavaival éljünk: „Örvende­tesen kevés krimi fogyott el”. A könyvsátorban is jó volt a forgalom. Több, mint ezer fo­rint értékű könyv talált gaz­dára. Itt a „sláger” Berkesi BÉKÉSCSABAI HÜTÖHÁZ felvesz női segédmunkásokat zöldségfeldolgozáshoz, férfi segédmunkásokat hűtő-rakodónak, valamint kazánfűtőt gázkazán kezeléséhez. Jelentkezés a munkaügyi osztálynál. 350042 tmmrg-stzi 7 1971, NOVEMBER 13. M unkában a könyvtáros őrs Példamutató és követésre méltó az a gyakorlat, amely már évek óta kialakult Eleken a kultúra terjesztésében. Az őszi könyvhetek alkalmából egy napot arra áldoznak, hogy az úttörőkkel együtt széles kö­rű könyvterjesztő akciót ren­deznek. Az elmúlt vasárnap — no­vember 7-én — a községi könyvtárban gyülekeztek az úttörők, ahol Kalász Erzsé­bet, a könyvtár vezetője. Szi­lágyi Mihályné, a Gyulai ÁFÉSZ eleki testületének nő­bizottsági elnöke, Szikes Gé­za ügyvezető elnök, és dr. Né- medi Endre, a gyulai Mogyo- róssy Könyvtár vezetője, már a kora reggeli órákban meg­kezdték az árusításra váró könyvek csomagolását, de be­segített ebbe a munkába a községben működő két könyv­táros őrs is. A nylon tasa- kokba egymás után kerültek a gyermekek részére szánt me­séskönyvek, szépirodalmi mű­vek és különféle mezőgazda- sági szakkönyvek. Alig múlt él néhány perccel 9 óra, amikor csaknem 60 fiú volt, de sokan keresték és vet­ték meg a Bohémek és pillan­gók című könyvet, Eric Knight: „Légy hű önmagad- hez” című könyvét és ezen­kívül sikere volt a mini nyelv­szótárnak és a filmlexikon­nak. Dr. Némedi Endre, a gyulai Mogyoróssy Könyvtár vezet.5- je megelégedetten mondta, hogy az elekiek kezdeménye­zése iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg a többi köz­ségben is, és remény van arra, hogy hamarosan mások is kö­vetik majd a jó példát. Béla Ottó Voltak, akik kerékpáron járták a községet. Nemcsak érdeklődtek, vásároltak is, Még egy utolsó eligazítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom