Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
Vezetők gazdaságpolitikai szabadegyeteme Szezon közepén a BBV békéscsabai gyárában November 19-én kezdődik a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában a vezetők gazdaságpolitikai szabadegyeteme, amely két tagozaton nyolc előadásiban ismerteti meg a gazdasági és tömegszervezeti vezetőket a termelés hatékonysága megjavításának, valamint a vállalati belső mechanizmusok tökéletesítésének legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseivel. A március végéig tartó tanfolyam előadód minisztériumi és tanácsi vezetők, valamint főiskolai tanárok. A témák között szerepei egyebek mellett a negyedik ötéves terv beruházás- politikája, Békés megye ötéves terve, a vállalati jövedelmezőség, az életszínvonal és jövedelem- politika kapcsolata, a szolgáltaA Magyar Tudományos Akadémia dísztermében pénteken kétnapos konferencia kezdődött atz 1970 .évi Tisza-völgyi árvíz műszaki tapasztalatairól. A múlt évi védekezésben részvevő szervezeteknek, 1 minisztériumoknak mintegy 600 képviselője összegezi a tapasztalato- kaft és a feladatokat. Részt vett a konferencián K. Sz. Hüobo- csenko, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság meliorációs és vízgazdálkodási miniszter- helyettese, Joszip Zmajics, a Hotrvái' Szocialista Köztársaság vízgazdálkodási minisztere, valamint más Tisza-völgyi államok vízügyi szervezeteinek képviselője is. Di. Bogárdi János, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a tanácskozás fontos feladata az árvízvédelmi gátakban keletkezett sérülések elemzése, s az eddiginél hatékonyabb, korszerűbb védekezési módszerek és gépek felhasználásában rejlő lehetőségek vizsgálata. tás kérdései, valamint a vállalati propaganda feladatai. Az első tagozaton a minisztériumi, a másodikon a tanácsi és szövetkezeti vállalatok gazdasági és társadalmi tömegszervezeti vezetői, középvezetői vehetnek részt. Az MSZMP Békés megyei Bizottságának Gazdaságpolitikai, valamint Művelődési és Propaganda Osztálya, a Megyei Tanács vállalatirányítással foglalkozó osztályai és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által rendezett tanfolyam külön érdekessége, hogy megfelelő számú jelentkező esetén az egyes témákról az Illető vállalat, üzem A tanácskozáson Végen Imre áffliamtátkáir, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartott vitaindító beszámolót. Többek között elmondotta, hogy a Tisza felső szakaszán a 1970. május—júniusi álhullámok elleni harc 40 napig tartott, de kevésbé ismert, hogy a foüyónak Szolnokitól a dléfli országhatárig terjedő szakaszán négy hónapig volt árvízvédelmi készültség. A nagy dunai árvíz idején a budapesti partokra, töltésekre nehezedő igénybevételnek három és félszeresével terhelte meg a Tisza a gátakat Szolnoknál, valamint négy és féüszerte nagyobb erővel ostromolta a szegedi védőműveket. A múlt évi TfLsza-völgyd árvíz tehát hevességével, tetőző magasságával, tartósságával, a veszélyeztetett terület káterjedósévefl. világvi- szomylaitbam is csak olyan rendkívüli árvizekhez hasonlítható, minit a harmincas években a Mississippi áradásai, majd az indiai, a pakisztáni és a firenzei árvízi (MTI) Valamikor Barneváll-naík nevezték, néhány éve BOV lett, az idén ltodig már BBV, azaz Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat a pontos megjelölése, bár a köztudatban még mindig Bamevállként szerepel. A következőkben a BBV békéscsabai gyáráról lesz szó, annak is a legmozgalmasabb napjairól, az őszi szezon kellős közepéről. A gépkocsik ugyan egész évben hordják az élő baromfit a gyárba, de ősszel főként a nagy- testűeken, a kövér libán és a pulykán a sor. Különösen a liba jelent nagy értéket, ezért házon belül „szent állatnak” nevezik. Hogy honnan,, milyen gazdaságokból érkezik ez a rengeteg liba, az számomra is rejtély marad, mert Hajós Ferencnek, a mezőgazdasági osztály vezetőjének egy percnyi ideje sincs arra, hogy ezt elárulja. így tehát csak a gyáron belüli „titkok” megfejtésére szorítkozható«!, bár ez alkalommal ennyi is éppen elegendő az általános ismeretek gyarapítására, „Szent állat*9 a kövér liba Hegy miért „szent állat” a kövér liba, azt Mikóvári György, a tervosztály vezetője így magyarázza meg: — A libamáj valuta. Nagy érték, arrviez hasonló még a libatoll is. És mint ahogy Indiában a szent tehenet, nálunk a „szent állat” máját nem eszik, legfeljebb kanzerv formájában. A nyers máj exportra kerül. Ha kétszer annyi lenne, mint amennyi van, az is gazdára találna. A libamáj egyébként Békés megye egyik nevezetességének is mondható. A minősége faként a liba gondos tömésétől függ. Hogy a termelők ehhez kedvet órezzenek, a baromfiipar májprémiumot fizet. A gyár átvételkor a libát gyűrűzi, így mindegyikről tudja, hogy ki volt a gazdája. Bontás után a májat súlya, színe és más ismertető jegye alapján nyilvántartásiba veszi, majd ennek alapján a prémium összegét megküldi a termelőknek, akiket sokszor ér kellemes meglepetés. Mert mostanában nem egy libának volt kilón felüli mája. Dehát nemcsak a termelésről, hanem az asszonyok helyzetéről is essék néhány szó! Szabó Sándorné örömmel újságolja, hogy az idén megoldódott egy nagy gond: a napközibe bevezették a központi fűtést és hidegmelegvizes zuhanyozót létesítettek. Azzal is mindnyájuk kívánsága teljesül, hogy megnagyobbítják a büfét, ahol munka után az asszonyok bevásárolhatnak és naponta lesz baromfitermék árusítás is a gyárban. Ám valamiért kedvetlenek is az aszomyok. Ennek okát egy kis unszolás után Korai Jánosné árulja el: — Sokat dolgozunk, de az idén a tavalyinál kevesebb volt a nyereségrészesedés, nincs jutalom és nincs prémium, sem. Ám a jó munka előbb-utóbb mégiscsak megérleli a gyümölcsöt Ha valahol leállna a szalag • •• Az, hogy a gépek, berendezések, feldolgozó vonalak szünet nélkül működnek és nincs fennakadás a termelésben, elsősorban Fábián János TMK-brigád- jának köszönhető. Vannak ebben a brigádban asztalosok, lakatosok, villanyszerélők, festők, esztergályosok, kőművesek és más szakmunkások. Összesen 45-en. Sőt a brigád tagja Szilvá- sy Ferenc, a műszaki ellátási osztály vezetője és még Sdmándi Béla, a vállalat főmérnöke is. A „parancsnak” természetesen Fábián János lakatos. Amikor például társadalmi munka van, akkor ő irányít, a többiek pedig kivétel nélkül lapátot fognak a kezükbe, vagy talicskát tolnak. Felföldi Sándor esztergályos tréfásan a gyár rabszolgájának tartja a brigádot, amit Miile Béla lakatos így próbál megindokolni: — Ha valahol leállna a szalag, talán meg is vernének minket az asszonyok. Érthető is, hiszen teljesítményre dolgoznak. A brigád már ötször elnyerte a szocialista címet és az idén is tartja a szintet A brigádvezető Tóth Káioly technikussal és La- urinyecz György (most már nyugdíjas) lakatossal együtt olyan újítást adott be, amelynek alapján hármuknak 24 ezer forint díjat fizetett ki a vállalat. Nemrég itt járt Gandolfi úr, egy milánói cégtulajdonos. Ismét jelentős mennyiségű élő gyöngyöst, pulykát és nyulat, valamint vágott csirkét, nyulat, galambot és tojást rendelt. A termékek minőségéért, a pontos időben való szállításiért teljes elismerését fejezte ki. Gandolfi úr egyszer megjegyezte: — Elég nehéz viszonyok között dolgoznak a gyárban, engem azonban az üzlet érdekel. Az pedig kitűnő. Mit ajánl a háxiaasaonyoknak? A gyárból szinte a szélrózsa minden irányába indítják az árut. Olaszországba, az NSZtC- ba és Európa más országaiba kamionokban. Japánba hűtőhaján. Ám a hazai igények kielégítése az első. Kovács Jánostól, a kereskedelmi osztály vezetőjétől mindjárt meg is kérdezem: — Mit ajánl a háziasszonyoknak? Elkerüli az egyenes választ. Talán azért is, mert lehetetlen felsorolni azt a 189 fajta terméket ,amd a gyárban készül, s amelynek csaknem egynegyede ismert és közkedvelt Magyarországon. Ehelyett mást javasol: — Meghívjuk a november 16-i — kóstolóval egybekötött — árubemutatóra, amit a gyár kultúrotthonában tartunk. Kereskedők és olyan háziasszonyok lesznek ott, akik valamelyik üzemben dolgoznak. Az asszonyok otthoni munkáját akarjuk megkönnyíteni, ezért véleményt, javaslatot is kérünk tőlük. — Mit láthatnak majd a meghívottak? — A ritkábban vásárolt termékek közül egész pulykát, gyöngytyúkot, konyhakész liba- mellet, pecsenyekacsát, libaláb kocsonyát és sok mást is, kőzetük az orosházi konzerveket Egyébként most vágott baromfi értékesítési verseny van a kereskedelmi vállalatok között. Békés megyében az ÁFÉSZ-ek vezetnek. Ez azt bizonyítja, hogy a községekben is egyre nő az igény a konyhakész termékeik iránt. Főként a csirke- és liba- aprólék, az előhűtött csirke, a pulyka és a liba közkedvelt. A BBV az igények kielégítésé, re törekszik, a kereskedelmen múlik, hogy az árut a vásárlókhoz el is juttassa. Valamit még a jövőről A baromfihús nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozáshoz, s nő az igény iránta! Ezért a baromfiipar évről évre fejlődik. Békéscsabán az idén a sovány- baromfi folyadék-előhűtőt korszerűsítették és létrehozták az úgynevezett melange (medanzs) tojáslé üzemet, ahol pasztőrözött létojás készül A létojás a tojáspor alapanyaga, eredeti állapotban pedig — mivel könnyebben szállítható — tésztagyártáshoz használják fel Jövőre a gyár további fejlesztésére kerül sor, amiről Pátkai György, a műszaki osztály vezetője így tájékoztat: — A hűtőrendszer gépi heran, dezését korszerűsítjük több millió forint költséggel Ez lesz a „főatrakció”. A folytatás a következő években sem marad ÓL, amiről már Mikóvári György, a tervosztály vezetője tud többet mondani. — Kicseréljük a „kiöregedett^ vonalakat és így évenként 8—10 százalékkal növeljük a termelést-v Közben fejlesztik a szociális létesítményeket, a fürdőt, öltös- zőt és bővítik a konyhát, étkezdét. Legyenek jobbak a körülmények. Ez is hozzátartozik a termelékenység növeléséhez, ahhoz, hogy jobb kedvvel, eredményesebben dolgozzon az az 1000 ember, aki évente 1400 vagon baromfit dolgoz fel, közben sok-sok millió forinttal gazdagítja az országot. már. Különös figura, különös lelkű ember. Feri. is, elnök is, nagyvonalú és kicsinyes, bátor és óvatos. Gavallér és zsugori. Milliókban, új kultúrák telepítésében gondolkodik, angol és orosz nyelvű szaklapokat olvas, magyarul gyakran vét a nyelv szabályai ellen. De sohasem vét az élet szabályai, a tagság érdeke ellen. Náluk a melléküzem- ág: hatalmas üvegházban a szegfű és odébb a savanyító, mindkettő felbecsülhetetlen értékű. Különös reprezentáció: bevisz a savanyáéba, belemar a hordós- káposztába, markából eszi a káposztát, biztat, kínál engem is. Azt mondja, így ettük együtt a hadifogságban is. Közben odaszól a mesternek: „Egy csipettel több sót, Sanyi bácsi!” Az irodán a minisztériumból várják, külföldi vendégeket hoztak. Kezembe nyomja a musttal teli demizsont, elkísér a pénztárhoz. Borsos árat fizetek. Szenvtelenül bámulja arcomat. „Megfogjuk a forintot. Ebben a gazdasági modellben, csak így lehet boldogulni, öregem.” Kajánul vigyorog, aztán tisztességesen. „Gyertek el vasárnap hozzánk ebédre.” Még kiadja az ordrét a csinos titkárnőnek. „Mancika, a vendégeknek szervírozzanak egy kancsó mustot a muskotályból. Adjanak metszett poharakat: hozzá. Ezeknek a németeknek: mi szállítjuk a csemegeuborkát” 1 — kacsint rám. * Az öntudatos asszony ott ült ■ a nők országos konferenciáján, • és felszólalásában saját sorsával ■ igazolta a párt meleg szívét. Az : öntudatos asszony 24 éves, két : gyermek édesanyja, és ha ta- : lálkozunk, a rokoni lezserség « szellemében a második szava ■ mindig az: „Hogyan képzeli? ■ Tudja maga, mennyit dolgoznak : nálunk a gyárban a nők? Száz ■ dolgozóból nyolcvanan mi va- : gyünk a munkapadnál. A veze- : tési arány pedig fordított. Tér- ■ mészetesen a férfiak javáíh. : Ezzel köszön, ezzel búcsúzik. ! Kapcsolatunk most vált ismét ■ felhőtlenné. Visszament a kisba- : ba-szabadságról, kinevezték mű- ■ vezetővé. Így jár, aki tanul. • Hozzámbújik, sír örömében és : tanácsot kér. Amikor kislány j volt, akkor is hozzámbújt, bána- ■ tában, örömében. Most is adom : a bölcs tanácsokat, röptében lö- • vi le őket: „Hogyan képzeli?” : Olvasom, ott volt, felszólalt. ■ De ismerősök ezek a gondolatok. ; Este lemegyek hozzájuk, babus- ; gatom kislányát, azt mondja: • ügyetlenül tartom.... ■ Suba Andor : Pásztor Béla A BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BÉKÉSI GYÁRA felvételre keres esztergálvos, lakatos, (betanított lakatos), hegesztő, festő szakmunkásokat, illetve férfi és női segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Jelentkezni lehet: a gyár üzemgazdasági osztályán, munkanapokon: 8—15 óráig. 111340 területén beszélnek az előadók. 0 Tisza-völgyi árvíz tapasztalatainak hasznosításával lejlesztik az árvédekezést Konferencia az Akadémián Csomagolják a konyhakész árat. (Fotó: Deménjr)
